Találatok: 031 KROLOPP-LEXA Csigák, kagylók BÚVÁR ZSEBKÖNYVEK MÓRA FERENC KÖNYVKIADÓ ÍRTA DR. KROLOPP ENDRE RAJZOLTA LEXA KLÁRA A CÍMLAPOT URAI ERIKA TERVEZTE MÁSODIK KIADÁS © DR. KROLOPP ENDRE, 1981 © LEXA KLÁRA, 1981 Amikor az Isember vagy negyvenezer évvel ezelltt ellször főzött nyakláncot tarka csigaházakból, nemcsak a leglsibb ékszer készí­tésébe fogott, de egy nagy szenvedélybe is: a győjtésbe. A csigák és kagylók színpompás és formagazdag háza, mond­hatnánk, az elsl luxuscikk volt az lsember kezdetleges kereske­delmében. Az ásatások leletei bizonyítják, hogy az ékszerként be­csült tengeri csigaházak már az lskorban eljutottak a szárazföldek belsejébe is a csere révén. De a csigaház nemcsak az elsl ékszer volt, hanem a leglsibb pénz is talán. A csendes-óceáni szigetvilág­ban és Afrika belsejében szinte napjainkig a kauri csigák pontosan meghatározott értékő házát használták fizetleszközként. A csigagyőjtés kezdetben hasznot hajtó foglalatosság volt, ma a búvárkodó ember szépérzékét fejlesztl szórakozás. Igaz, közben a keresl, kutató szem elltt a természet…

Read more

Találatok: 027 DR. ENDRÖDY SEBŐ Bogarak BÚVÁR ZSEBKÖNYVEK MÓRA FERENC KÖNYVKIADÓ, 1975 ÍRTA DR. ENDRÖDI SEBŐ RAJZOLTA CSÉPE MAGDOLNA A BORÍTÓT URAI ERIKA TERVEZTE HARMADIK KIADÁS © DR. ENDRŐDI SEBŐ, 1975 Egyiptomban már 3-4000 évvel ezelőtt a fény, a halhatatlanság jelképeként tisztelték a kis fekete szkarabeuszt. Ha csendes nyári éjszakán koromsötét erdőben jársz, fényes lámpácskák ragyognak a földön, imbolyognak a levegőben — a szentjánosbogarak. A gyermek rózsás ujján kis piros, fekete pettyes állatka szaladgál; lesi, biztatja, hogy elrepüljön: a katicabogár. Ok mind a bogarak népes rendjébe tartoznak, melyek sokszor váltak az ember hasznára és csak kevéssé az ártalmára. Ne lépj rá, ne kínozd csak azért, mert bogár! Egyetlen pillantással meg tudjuk állapítani, hogy a milliónyi hatlábú rovar közül melyik a bogár: négy szárnya közül az elülső pár kemény szárnyfedővé alakult. Csak kevés olyan bogárfaj van, amelynek repülőszárnya csökevényes, vagy szárnyfedői megrövidültek, de nyomuk ezeknél is megvan. Kivétel nélkül teljes átalakulással…

Read more

Buvár zsebkönyvek – Ásványok (Móra) 1974

A földkéreg felső, több kilométer vastag, szilárd részét kőzetek alkotják. Ezek a kőzetek ásványokból állnak. Az ásvány a földkéregnek egynemű, állandó vegyi összetételű természetes anyaga. Az ásványokról szól ez a könyv: ércekről és drágakövekről, kristályokról vagy egyszerű, vaskos ásványhalmazokról. Nemesfémekről, például aranyról, ezüstről, amelyek termésállapotban előforduló elemi fémek. Látunk majd igen bonyolult vegyi összetételű ásványokat is, amelyek az emberi kultúra és civilizáció legfontosabb természetadta anyagai közé tartoznak. Szól ez a könyv szép színű nemes kövekről, amelyeket a legkülönbözőbb népek fiai ékítő kőnek kerestek hegyek szikáiban, folyók hordalékában, távoli tengerek hullámverésben összegörgetett kavicstorlataiban, sivatagok homokjában vagy tűzhányóhegyek üregeiben. Igazi ásványgyűjtemény elképzelhetetlen a lelőhely feltüntetése nélkül! Erre figyelmeztetünk könyvecskénkben azzal is, hogy zárójelben közöljk a lerajzolt példány lelőhelyét.

Read more

Találatok: 049Régi magyar üvegművészet RÉGI MAGYAR üvegművészet BORSOS BÉLA Az üveg ismerete csaknem egyidős az írott történelemmel. Az eddig ismert legrégibb üvegtárgyat, egy zavaros zöldeskék gyöngyöt Flinders Petrie ásója hozta felszínre a Theba melletti nekropoliszból. A leletkörülmények tanúsága szerint legalább 5500 éve pihent ez a gyöngy a homokban, bizonyítva, hogy az egyiptomiak már történelmük hajnalán ismerték az üveggyártás titkát. Az egyiptomi üveggyöngyök hamarosan olyan területekre is eljutottak, amelyek messze túlestek a nagy ókori kultúrák fénykorén. Annak ellenére, hogy a kereskedők csak a kész árut exportálták, a gyártási eljárás nem sokáig maradt egy-egy műhely titka. Az antik világot egyesítő nagy római birodalomban mindenütt gyártottak üve­get. A gyártás technikáját pedig olyan bámulatosan magas fokra fej­lesztették, hogy a legmagasabb művészi elképzelések kielégítésére is alkalmassá vált. Az üveg, ez a kaméleonszerűen változatos megjele­nésű anyag, a művészi hatás eszközeinek szinte korlátlan variálási lehetőségeit nyújtotta. A gyártás titka a római birodalom felbomlása után sem ment feledésbe.…

Read more

Találatok: 333Jelenleg kb. 8600 madárfaj cl Földünkön. Nemcsak a nyílt, száraz, szavannás területeken, a vizeken, a sűrű erdőkben találkozhatunk velük, de a kopár hegycsúcsokon és a városokban is. Ahhoz, hogy ilyen egymástól eltérő viszonyok között is megélhessenek, alkal­mazkodniuk kellett környezetükhöz, s csak azok tudtak életben maradni, melyek képesek voltak erre. A környezethez való alkal­mazkodás jól megfigyelhető a madarak testének felépítésén, a csőr, a láb alakján, a tollazat színezetén, a fészek felépítésén, a tojások számán. Egy madár tanulmányozása során sohasem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a környezetet, amelyben természetes körül­mények között él, s akkor az első pillantásra megmagyarázha­tatlannak tűnő jellegzetességek is érthetővé válnak. A flamingó hosszú lába például a vízi környezetre és életmódra, jellegzetes csőre pedig táplálékszerzésére, a vízben levő apró élőlények ki­szűrésére utal. A hóbagoly és a sarki lúd fehér színe, a papagájok, tukánok élénk, színes tollazata élőhelyük, környezetük színéhez alkalmazkodott. Gondoljuk csak el, milyen könnyen észrevennék a ragadozók a fehér…

Read more

Találatok: 10365 Mindennapi hagyomány TARJÁN GÁBOR Néprajzi ismeretek mai használatra Lektorálta Andrásfalvy Bertalan Báthory János Zelnik József Rajzolta Szatyor Győző © Tarján Gábor, 1983 ETO 392 (439) ISBN 963 231 627 4 „A természet hálója hatalmas: bár ritka szövésű, rajt át nem hatolhatsz…” Lao Ce: Tao Te ring A népi kultúrák jelene és jövője Egy ősi perui kerámián, egy proto-chimu stílusban készült edényen félelmetes láto­más képe maradt ránk: a köszörükövek szétzúzzák az embereket, a tyúkok levág­ják gazdáikat, a fazekak megfőzik, a serpe­nyők megsütik használóikat. A „tárgyak lázadása” mítoszának képi megfogalmazá­sa a világ számos pontján ismert. A hiede­lem lényege, hogy az emberek által létreho­zott tárgyak, a megszelídített állatok egy­szer fellázadnak leigázóik ellen, és végül elpusztítják alkotóikat. Volt idő, amikor ez megtörtént – szól a monda -, egyszer majd újra megismétlődik. Korunk emberét gondolkodóba ejthetik az említett mítosz képei. Egyes jelenségek láttán, ha tekintetünket a jövőbe vetjük, aggasztó kilátások tárulnak szemünk elé.…

Read more

Féja Géza – A régi magyarság

Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.
A magyar szellem egyik legjellemzőbb vonása az, hogy éppen olyan eredendő erővel tör előre, mint gyökerei felé. A mai és holnapi magyar sors keresése sohasem homályosítja el az jó sors, az ősműveltség és őshaza kérdéseit. Nincs korszak, mely néhány új vonással ne gazdagítaná a mégis csak homályba rejtőző ómagyar arcot. Egyre tisztábban látjuk a történelmi rengéseket, s az őskultúrák arcát, melyeknek színjátékai között a magyarság született, de az ómagyar lélekre s kultúrára ma már csak következtethetünk. A múlt magyar irodalomtörténete a volgai lovas alakját idézte elénk. Ma már tudjuk, hogy ezzel a romantikus történelmi képpel távolról sem merítettük ki a keletkezés nagy kérdését.

Read more

Találatok: 1027 Madarak búvár zsebkönyvek Móra Madárfaunánk jelenleg 350 fajt számlál – ez a szám nem állandó. A madarak a legmozgékonyabb állatcsoport, így vándorlásaik során vagy a fészkelési terület kiterjesztése következtében új földrajzi tájakat hódítanak meg. Ezzel magyarázható, hogy a Madarak első kötetében még csak 339, ma, 20 évvel késő’bb pedig már tizeneggyel több a hazai fajok száma. A Búvár zsebkönyvek korábban megjelent Madarak, Madarak 2. és az Állatkerti madarak című kötetei madárvilágunknak a kétharmadát mutatják be. A hátralévő egyharmad részt, azaz 108 fajt ismertet jelen kötetünk. Igazodva az eddigiekben alkalmazott módszerhez, tábláinkon ezúttal is a legszínesebb tollruhát, nászruhát viselő hímeket ábrázoljuk. Az itt bemutatott fajok közül 23 fészkelő madaraink közé tartozik. Ilyen a napjainkban gyakoribbá vált héja, a fokozottan védett kis békászósas vagy az egyre ritkuló haris. Ugyanakkor megismerhetünk olyan madarakat, amelyek a kedvezőtlenné váló környezeti feltételek következtében már évtizedek óta nem fészkelnek Magyarország területén, bár ő’szi és tavaszi…

Read more

10/69
Lap tetejére!