Találatok: 23

33

1. Talegallatyúk (Alectura lathami). 60-65 cm nagyságú, hazája Kelet-Ausztrália. A tyúk valamivel kisebb, mint a kakas, és nyakán nem található nagy bőrlebeny. Általában a vízhez közeli területeken, az erdők nedves sűrű növényzetében él. A lehullott levelek között keresi rovarokból, magvakból és gyümölcsökből álló táplálékát. 2-2,5 méter átmérőjű, 90 cm magas fészkét a tala­jon építi nedves földből és korhadt növényi részekből. 10-20 tojását a tyúk a „keltetődomb”-ba, kb. 50-60 cm mélységbe rakja le. A növényi részek rothadásakor keletkező hő kelti ki a csibéket kb. 7 hét alatt. A kakas rendszeresen ellenőrzi a domb hőmérsékletét, és a szükségletnek megfelelően szellőzteti, vagy pedig újabb növényi anyagot hordva a dombra, emeli a hőmér­sékletet. Időnként megforgatja és keveri a domb anyagát. A csibék fejletten, segítség nélkül hagyják el a fészekdombot.
2. Simacsőríí hokkó (Crax alector). 90 cm nagyságú, a tojó bóbitá­ján fehér tolirészek is találhatók, melle, hasa barnás színű. Dél- Amerika erdeiben, az Amazonas folyótól északra él, s főleg a fákon tartózkodik. Tápláléka általában növényi eredetű, de elfo­gyasztja a csigákat, rovarokat is. Fészkét ágakból, fűből, levelek­ből fára építi. 2-3 tojásából a tojó 31 nap alatt kelti ki a kicsiket, melyek hamarosan el is hagyják a fészket. A hokkókat ízletes húsukért hazájukban vadásszák.
3. Rulrul (Rollulus roulroul). 25 cm nagyságú, a tyúk melle, hasa zöld, szárnya gesztenyebarna színű, bóbitája nincs. A Maláj-fél­sziget, Szumátra és Borneó sűrű őserdeinek lakója, de megta­lálható szárazabb területeken is. Általában párban él, s a talaj közelében keresi táplálékát: gyümölcsöket, magvakat, rügyeket, csigákat, férgeket, rovarokat. Kupolás fészkét levelekből, növény­szárakból építi. 4-6 sárgásfehér színű tojásából a tyúk 17-18 nap alatt kelti ki a csibéket, majd azokat párjával együtt eteti 5-6 napig. A kicsik 3 hónapos korukig maradnak együtt szüleikkel.

32

XV. tábla