Találatok: 23

33

1. Kariáma (Cariama cristata). 75-80 cm nagyságú, a nemek egyforma színezetűek. Dél-Amerika középső részén a nyílt, erdős, bokros, füves területeken él párban vagy kisebb csapatban. Főleg a talajon tartózkodik. Elég rossz repülő, ellenben nagyon jól fut. Bogyókkal, gyümölcsökkel, magvakkal, hüllőkkel, apró emlősök­kel táplálkozik. Fészkét néhány méter magasságban fára építi. 2 barnássárga alapszínű, vörösesbarna foltos tojásából a fiókák 25-26 nap alatt kelnek ki, és mindkét szülő gondozza őket. A kicsik kb. kéthetes korukban hagyják el a fészket. A fiatalok az ember gondozásában könnyen megszelídülnek.
2. Csillagos galamb (Gallicolumba luzonica). 25-26 cm nagyságú, a tojó homloka sötétebb szürke, vörös mellfoltja kisebb és ke­vésbé élénk színű. 7 alfaja a Fülöp-szigeteken a száraz erdőkben él. Táplálékát – magvakat, bogyókat, gyümölcsöket, apró gerinc­teleneket – a talajról gyűjti. 2 szürkésfehér tojást (közeli rokona, a Bartlett csillagos galambja csak egyet) rak a bokrok közé, közel a talajhoz épített fészkébe, melyből a hím és a tojó 15-17 nap alatt felváltva kelti ki a fiókákat. A kicsik 11 napos korukban már el-elhagyják a fészket, és kéthetes korukra röpképesek. A csil­lagos galamb 1861-ben került Európába a londoni állatkertbe. Először Franciaországban sikerült tenyészteni 1871-ben.
3. Koronásgalamb (Goura cristata). A ma élő legnagyobb galam­bok egyike, kb. 75 cm nagyságú, a nemek egyformák. Új-Guinea északnyugati részén és a környező kisebb szigeteken él az erdős, mocsaras területeken. Magvakat, gyümölcsöket, rügyeket és más növényi részeket, valamint rovarokat, csigákat fogyaszt a földről. Fészkét fára építi. 1 tojásából 28 nap alatt kel ki a fióka, amely 5 hetes korában hagyja el a fészket, s bár egy hét múlva már képes önállóan táplálkozni, 8 hetes koráig táplálják szülei. 2 éves korában ivarérett. A koronásgalambot holland hajósok már a XVII. század végén behozták Európába.

44

XXI. tábla