Találatok: 23

33

1. Sisakos kazuár (Casuarius casuarius). Kb. 150 cm magas és 60-80 kg súlyú, csökevényes szárnyú, röpülni képtelen futómadár. A tyúk valamivel nagyobb, mint a kakas. Északkelet-Ausztrália és Uj-Guinea sűrű esőerdőinek lakója. Félénk és óvatos madár. Magányosan, párban vagy kisebb csapatban nappal a sűrűségek­ben tartózkodik, és csak éjjel, hajnalban merészkedik ki onnan. Gyümölcsöket, magvakat, bogyókat, néha halakat és rovarokat is fogyaszt. Jól úszik. Közel egy méter átmérőjű fészkét a sűrű őserdőben általában egy nagy fa tövéhez rakja, és ágakból, leve­lekből készíti. Fészekalja 3-5 világos borsózöld színű, kb. 650 g súlyú tojásból áll, melyből a kakas 30 nap alatt kelti ki az utódo­kat. Az első élő példány 1597-ben jutott el Európába, Amszter­damba, de csak 1862-ben sikerült tenyészteni a londoni állat­kertben.
2. Emu (Dromaius novaehollandiae). Kb. 160-180 cm magas, 50-60 kg súlyú futómadár, a kazuár közeli rokona. A tyúk kisebb, mint a kakas. Ausztrália füves területeinek, szavannáinak, bozó­tosainak lakója. Párban vagy csoportosan él, gyakori a füves síkságokon, a ritkás fás, világos erdőkben. Növényeket, zöld fü­veket, gyümölcsöket fogyaszt, de a hernyókat és a szöcskéket is

geszi, tehát mindenevő. Kevéssé rejtett, lapos fészkét füvekből és más növényi anyagokból készíti. Fészekalja 8-9 sötétzöld színű, általában 600-700 g súlyú tojásból áll, melyből a hosszanti csíkos kicsiket 8 hét alatt kelti ki a kakas. A mesterségesen felnevelt emucsibe igen ragaszkodik gondozójához, s ha teheti, mindenhová követi őt. A bennszülöttek főleg húsáért vadászták, a farmerek pedig attól félve, hogy eleszi a füvet a juhok elől, szintén vadásztak rá. Több alkalommal kifejezett irtóhadjáratokat vezettek ellenük, s így egyes területekről már csaknem teljesen kipusztították. 1830- ban már szaporodott a londoni állatkertben.

6

II. tábla