Találatok: 23

33

1. Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus). Kb. 70 cm nagy­ságú, a nemek egyformák. A dél-afrikai partok lakója, a part menti vizekben társasán él. Apró halakkal, rákokkal táplálkozik. Novembertől márciusig a part menti kopár szigeteken költ koló­niákban. 2-3 zöldes színű tojást rak kövekből és növényi anyagok­ból épített egyszerű fészkébe, üregbe vagy odúba. A „fészekanya­got” – sőt olykor még egymás tojását is – gyakran el lopkodják egymástól a költő madarak. A hím és a tojó felváltva kotlik kb. 4-5 hétig. Mindkét szülő eteti a fiókákat, melyek 3 hónapos korukra válnak önállóvá. A pingvinek repülni nem tudnak, tel­jesen a vízi életmódhoz alkalmazkodtak. Áramvonalas testükkel jól úsznak, szárnyukkal eveznek, lábukkal kormányoznak. Lábuk egyébként igen hátul helyezkedik el, ezért járnak a szárazföldön felegyenesedve.
2. Humboldt-pingvin (Spheniscus humboldti). Kb. 65 cm nagy­ságú, a hím és a tojó egyforma. A Humboldt-áramlat térségének lakója Dél-Amcrika nyugati partvidékénél. Apró halakat, puha­testűeket fogyaszt. A perui partok közelében levő kopár szigeteken költ telepesen. A tojó 2 fehér tojását üregbe vagy sziklarepedésbe rakja, s párjával közösen költi ki a fiókákat kb. 40 nap alatt. Mindketten gondozzák a fiatalokat, melyek 3 hónapos korukban mennek először a vízbe szüleikkel.
3. Rózsás gödény vagy pelikán (Pelecanus onocrotalus). 150-180 cm nagyságú, a nemek egyformák. Hazája Délkelet-Európa, Ázsia, Afrika. Sekély partok szélén, tavakban, mocsarakban, folyódeltákban, tengerpartokon él, halakkal táplálkozik. Tele­pekben fészkel. Faágakból és nádból készíti kb. fél méter magas és 2 méter átmérőjű szilárd fészkét. 2-3 fehér tojásából a tojó és a hím kb. 1 hónap alatt kelti ki a fiókákat. Hazánkban a múlt században még fészkelt, ma már azonban csak ritkán találkoz­hatunk 1-1 példánnyal a halastavak környékén.

8