Találatok: 21

49

sére, hogy ilyen eredetű díszítőmotívumokat ötvösművészetünk is közvetített. Nem akarjuk azt mondani, hogy a középkori magyar üvegművességben valaha is sikerülhetne e fényűző bizánci, egyiptomi és szaszanida díszedények hatását felismerni. Hiszen a folytonosság nincs meg, s a középkori magyar üveg nagyon gyér nyomai tulajdon­képpen csak a XIV. századtól kezdődnek. De talán mégsem volt egé­szen hiábavaló rámutatni ezekre az érdekes kapcsolatokra, mert ezek feltételezhetővé teszik, hogy a honfoglalás előtti magyarság az üveget az eddigi felfogással ellentétben nemcsak mint üvegpasztából készült szegényes gyöngyöcskék anyagát ismerte.

★

A honfoglalás után jelentékeny változások következtek be a ma­gyarság életében. A türk eredetű vezető réteg az állandó harcok során komoly veszteségeket szenvedett, lassan felőrlődött, és a viszonylagos számarány mindjobban eltolódott a régi finnugor elemek javára. Párhuzamosan ezzel a díszítőművészeti emlékek is szegényesebbekké váltak. A türk, szaszanida, arab elemek fokozatosan háttérbe szorultak. Az ország csatlakozása a kereszténység nyugati formájához nem követ­kezett be egyik óráról a másikra, hanem csak bizonyos ingadozás után. A bizánci művészet hatása ezekben a bizonytalan időkben még igen erős, és ezt, különösen a XII. század folyamán, a politikai helyzet ala­kulása is alátámasztotta. A bizánci öblös üveg gyártása ezekben a szá­zadokban még igen magas művészi értékű volt, és nem beszélve a 959. és 962. évi bizánci kalandozások zsákmányolásáról, valószínűnek vehet­jük a bizánci üveg magyarországi behozatalát is, különösen az ország déli vidékein élő előkelők részére.

A magyar királyság megalapítása után kb. 300 évvel kezdtek csak dolgozni az első magyarországi huták. Ily hosszú idő alatt az ural­kodó osztály asztaláról nem hiányozhatott az üveg. A szükségletet a külföldi behozatal pótolta. Ezt bizonyítják a királyi vár területén nemrég lefolyt ásatások is, amelyeknél jelentékeny számban kerültek

16