Találatok: 21

49

és azt aranyozott ezüstből készült ötvösmunkával pótolták még a XVI- század végén vagy a XVII. század elején. Ebbe az ezüsttalpba az akkori tulajdonos, Batthyány Boldizsár (megh. 1590) vagy fia, Ferenc (megh. 1625) a serleg történetét vésette be harminckét soros magyar versben. Eszerint „Ez Hunyadi Mátyás király Billikumja”, amelyet a velenceiektől kapott. Tőle II. Lajosra maradt, aki főpohárnokának, Batthyány Ferencnek (megh. 1566) ajándékozta 1524-ben Német- újvárott (Güssing). ö és utódai a nagy becsben tartott ereklyét hí­ven őrizték rohonci (Rcchnitz) erős várukban, s mint a fölírás ékes szavakban elbeszéli, áldomásivásra használták. Amint változatos tör­ténete bizonyítja, évszázadokon át megbecsült ereklyeként szállt egyik főúr tulajdonából a másikéba, jelentős ízlésformáló szerepet töltve be (5. kép).

A velencei eredetű magyarországi üvegtárgyak száma a XIV. és XV. században igen nagy lehetett. Töredékes darabjaik gyakran ke­rülnek elő a leletekből. írott emlékek is sokszor beszélnek róluk. A ferrarai követ pl. 1486-ban a Beatrix magyar királynő számára Ferrarából küldendő ajándékok között a velencei kristályokat említi a legértékesebbek gyanánt.

*

A magyarországi üveggyártás kutatása szempontjából elsőrendű fontosságú kérdés: hol és mikor indult meg az önálló magyar üveg­gyártás, kik voltak az első magyarországi eredetű üvegtárgyak mesterei, volt-e ezeknek a tárgyaknak helyi jellegzetessége és művészi értéke?

A jelenlegi ismereteink szerint első magyarországi huta, a felvidéki Selmecbánya és Körmöcbánya (Baiiská Stiavnica és Kremnica) vá­rosok közelében levő Teplice a XIV. század elején már működött. Üzembe helyezése és termelése szoros kapcsolatban volt az ottani aranybányászattal, az üzemhez szükséges használati edényeket, pa­lackokat, tálakat, tégelyeket állította elő. Joggal feltehetjük azon­ban azt, hogy ezenkívül szélesebb területek ellátására is vállalkozott.

21