Találatok: 21

49

a német—cseh üvegtárgyak két merőben ellentétes üvegművészeti stílus képviselői voltak. E két stílus hatása alatt fejlődött a többi nem­zet üvegművessége is.

Az egyes európai területek üvegművességei között érdemes hely illeti meg a történelmi Magyarország, a Kárpát-medence üvegművé­szetét. Ez a terület Közép-Európában már a prehisztorikus időktől kezdve a történelmi erők ütközővonalába esett, ősi kereskedelmi út­vonalak szelték át minden irányból, amelyek rajta keresztül kötöt­ték össze a Távol-Keletet a Raj na-vidékkel vagy a Balti-tenger mel­lékét a földközi-tengeri kultúrák területével. Nem csoda hát, hogy földje rendkívül gazdag régészeti hagyatékot őrzött meg számunkra, amelyben elég jelentékeny szerepet játszanak az üvegtárgyak is. A magyar honfoglalás és államalapítás után pedig itt ütköztek Nyugat és Kelet politikai, gazdasági és kulturális erői. A XIII. és XIV. század fordulóján meginduló önálló magyar üvegművesség tehát igen változatos és sokrétű hatások alatt fejlődött. A kiterjedt erdőségek kedveztek az üvegipar mind erőteljesebb kibontakozásának. A XVII. és XVIII. század folyamán a magyar üvegművészet olyan színvo­nalú virágzása következett be, amelyhez hasonlót azóta sem sikerült elérnie.

E virágzó üvegművészet tárgyi emlékanyagának szenteljük e kis kötetet. Nem mellőzhetjük azonban a régészeti leletek kiemelkedő értékeinek vázlatos bemutatását sem, s röviden tárgyaljuk azokat a külföldi eredetű üvegdarabokat — legtöbbször nagy jelentőségű mű­remekeket —, amelyeket sorsuk idekötött, amelyek itt vészelték át a lepergett századokat, s melyek ízlést formáló, irányító hatásukkal a magyar üvegművészetben is szerepet játszottak. Ismertetésüket 1800 körül lezárjuk. Ez után az időpont után a magyar üvegmű­vészet új utakra tért, de ennek követését könyvünk terjedelme nem engedi meg.

A XVII. és XVIII. század magyar üvegművészete, európai tár­saihoz hasonlóan, két üvegművészeti stílushatás pólusai között inga­

6