Találatok: 21
49
is emeltek. A bányavárosi huta mellett egészen új, a XVII. és XVIII. századokra különösen jellemző típus is feltűnik ekkor: a főúri uradalom középpontjában emelt üveghuta. Természetes gazdasági fejlődés következménye volt ez. A hatalmas méretű főúri nagybirtokokon a török hódításból kimaradt felvidéken óriási kiterjedésű erdőségek húzódtak. Mivel a régi üvegcsűrök olvasztókemencéi szinte falták a tűzifát, a káliumüveg-gyártáshoz pedig még ezenkívül sok bükkfahamura is szükség volt, a kiterjedt erdőbirtokok hasznosítására természetesen kínálkozott az üveggyártás. A hutaalapíto főúri családok közül kiemelkedik a gróf Pálffy és Károlyi család, továbbá a Batthyány és Rákóczi család.
A XVIII. században, az általunk tárgyalt korszak végén a magyarországi huták számát jóval többre tehetjük száznál. Ezek földrajzilag három nagy üvegvidékre különülnek. E három üvegvidék a Kárpátok erdőinek gazdag koszorúját követve öleli körül Magyarország törökök által másfél századon át meghódítva tartott központi részét, amelynek erdőszegény, sík területe egyébként sem volt alkalmas komolyabb üvegipar kibontakozására. Nyugaton Dunántúl — az egykori Pannónia — dombvidéke nyitja meg a sort. Északon a Felvidék — a mai Szlovákia — erdős-hegyes tájegysége következik. Majd délkeleten Erdély nagy, zárt, e korban önálló politikai életet élő bástyája fejezi be a sort. A három nagy üvegvidék termése művészeti tekintetben is mélyreható különbségeket mutat. Sajnos, azonban c különbségek teljes feltárása és az cmlékanyag üvegvidékek szerinti osztályozása — a kutatás mai állása mellett — még nem lehetséges.
★
Mielőtt az emlékekkel foglalkoznánk, fel kell még vetnünk egy igen fontos kérdést. Kik voltak azok, akik e kor üvegtárgyait formálták ? Kiké a művészi érdem? Talán a főúri hutaépítöké? Bár sokszor érvényesítették ízlésüket, nyilvánvaló, hogy nem az övék. Talán a hutavezetőké? Nem: minden jel arra mutat, hogy inkább gazdasági irányítók
27