Skip to content

Borsos Béla – Régi magyar üvegművészet

Találatok: 21

49

a nyeles talpas poharakig. Az ábrázolás tárgyai igen változatosak. Egyszerű virágornamentika, címer, monogram, az igényesebb dara­bokon arckép, egyéb figurális ábrázolás stb. (31—40. kép). A Magyar Nemzeti Múzeum egyik legreprezentatívabb hatású üvegkincse II. Rákóczi Ferenc fejedelem köszörült és csiszolt díszü kupája. Hasá­bosra csiszolt testét gondos munkájú, gazdag hatású köszörült díszít­mény borítja. Díszes tűzaranyozott ezüstből trébelt, színes zománcok­kal élénkített foglalat keretezi. A foglalat és az üveg tökéletes harmó­niában egyesülnek, bár az előbbi oly pompás, hogy e darab inkább az ötvösművészet, mint az üvegköszörülés vüágába tartozik (41. kép).

A köszörülés és aranyozás együttes alkalmazását a XVIII. századi magyar üvegeken oly gyakran találjuk meg, hogy ebben a magyar üvegművesség virágzási korára jellemző sajátosságot kell felismernünk. Annál is inkább, mert e díszítőmód külföldön, a német vagy cseh üvegvidékeken hasonlíthatatlanul ritkábban fordul elő (42. kép).

Külön csoportot alkotnak a tisztán aranyozott díszü üvegek. Maga az aranyozás mint díszítőmodor feltehetőleg Csehországból került Magyarországra, ahol erős elterjedése a XVIII. századdal kez­dődik. Nagy valószínűséggel Magyarországon készült példái csak a század közepe után találhatók mind gyakrabban. Csaknem kizárólag prizmatikusan csiszolt testű — tehát a kristálystílusba tartozó — edé­nyeken alkalmazták. Hamar elterjedt az a változat, amelynél a nagy aranyozott felületeket finom, vékony tűvel átkarcolva, mintegy réz- karcszerűen dolgozott a mester. Az ábrázolt témák nagyon változato­sak. Egész kis rokokó élet elevenedik meg előttünk: uszályos ruhájú hölgyek térdnadrágos gavallérjuk társaságában, bájos ügyetlenséggel elrajzolt kartusok között beszélgetnek, hajladoznak ide-oda; vagy fényes vadásztársaság veti magát a menekülő nyúl után, vadászkutyák szag­lásznak a bozótban. Mint látjuk, a témák általánosságban nemzetkö­ziek, mégis e tárgyak valószínűleg magyar eredetűek. Sokszor talál­kozunk ugyanis magyar sajátosságokkal, hol az ábrázoltak ruházatában, hol a díszítményekben, hol a tárgyak üveganyagában.

4i

Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!