Találatok: 21
49
a nyeles talpas poharakig. Az ábrázolás tárgyai igen változatosak. Egyszerű virágornamentika, címer, monogram, az igényesebb darabokon arckép, egyéb figurális ábrázolás stb. (31—40. kép). A Magyar Nemzeti Múzeum egyik legreprezentatívabb hatású üvegkincse II. Rákóczi Ferenc fejedelem köszörült és csiszolt díszü kupája. Hasábosra csiszolt testét gondos munkájú, gazdag hatású köszörült díszítmény borítja. Díszes tűzaranyozott ezüstből trébelt, színes zománcokkal élénkített foglalat keretezi. A foglalat és az üveg tökéletes harmóniában egyesülnek, bár az előbbi oly pompás, hogy e darab inkább az ötvösművészet, mint az üvegköszörülés vüágába tartozik (41. kép).
A köszörülés és aranyozás együttes alkalmazását a XVIII. századi magyar üvegeken oly gyakran találjuk meg, hogy ebben a magyar üvegművesség virágzási korára jellemző sajátosságot kell felismernünk. Annál is inkább, mert e díszítőmód külföldön, a német vagy cseh üvegvidékeken hasonlíthatatlanul ritkábban fordul elő (42. kép).
Külön csoportot alkotnak a tisztán aranyozott díszü üvegek. Maga az aranyozás mint díszítőmodor feltehetőleg Csehországból került Magyarországra, ahol erős elterjedése a XVIII. századdal kezdődik. Nagy valószínűséggel Magyarországon készült példái csak a század közepe után találhatók mind gyakrabban. Csaknem kizárólag prizmatikusan csiszolt testű — tehát a kristálystílusba tartozó — edényeken alkalmazták. Hamar elterjedt az a változat, amelynél a nagy aranyozott felületeket finom, vékony tűvel átkarcolva, mintegy réz- karcszerűen dolgozott a mester. Az ábrázolt témák nagyon változatosak. Egész kis rokokó élet elevenedik meg előttünk: uszályos ruhájú hölgyek térdnadrágos gavallérjuk társaságában, bájos ügyetlenséggel elrajzolt kartusok között beszélgetnek, hajladoznak ide-oda; vagy fényes vadásztársaság veti magát a menekülő nyúl után, vadászkutyák szaglásznak a bozótban. Mint látjuk, a témák általánosságban nemzetköziek, mégis e tárgyak valószínűleg magyar eredetűek. Sokszor találkozunk ugyanis magyar sajátosságokkal, hol az ábrázoltak ruházatában, hol a díszítményekben, hol a tárgyak üveganyagában.
4i