Skip to content

Borsos Béla – Régi magyar üvegművészet

Találatok: 21

49

szór a római üvegművesség csúcsteljesítményeiét is eléri. Különösen a „vas diatretum”-nak nevezett díszedényekre gondolunk. A többnyire gömbölyded edények alsó felét testüktől messzire elálló üvegháló borítja, amely az edénnyel csak vékony üvegpálcikák közvetítésével függ össze. Előállítási módjuk sokat vitatott kérdés, s mindmáig nem tisztázódott teljesen. A régebben általánosan elfogadott nézet szerint egy durván kiformált, vastag falú edényből állították elő olyan módon, hogy a hálómüvet és a pálcikákat mintegy kimetszették az üvegmasz- szából, a fölös üveganyagot köszörüléssel és fúrókkal távolítva el. Ez az eljárás óriási kézügyességet és a mai ember számára szinte elkép­zelhetetlen türelmet kívánt. A magyarországi leletek között a legszebb a Szekszárdon előkerült „vas diatretum”. A töredékes edény lábait há­rom delfin és három csiga alkotja. Alját áttört művű köszörült karima tagolja. Testén a szokásos hálómű helyett köszörült felirat fut körül karcsú, elegáns formájú görög betűkből (2. kép).

Még két hasonló darabot és több töredékes leletet ismerünk a magyarországi leletanyagból.

E műremekek minden bizonnyal külföldön készültek. Sok más értékes római üveggel együtt a nagy rajnai üvegközpontból származ­nak. Trierben, majd Kölnben az időszámításunk szerinti II. és III. században virágzott az üveggyártás, s jelentőségét még ezután is sokáig megtartotta. A magyar földből előkerült római üvegek legnagyobb része innen való, és a rajna—dunai nagykereskedelmi ütőéren ke­resztül került el Pannóniába.

A rajnai műhely formáin kívül szerepelnek a pannóniai leletek között a két nagy másik római üveggyártó központ, Észak-Itália és Alexandria típusai is, bizonyítva a mindkét irányból Pannónia felé irányuló behozatalt (3., 4. kép).

A díszes és tökéletes kivitelű, külföldi eredetű darabok mellett már a korai időkben feltűnnek kezdetleges, jellemzően sötétzöldes színeződésű tárgyak is, amelyeket joggal tarthatunk pannóniai huták termékeinek. Nagyobb, alaktalan üvegrögök kerültek elő az aquincumi

polgárvárosból és Brigetióból (Szőny), ezekben egy pannóniai római üveghuta működésének emlékeit látjuk. Feltehetjük, hogy a légiók szük­ségleteit kielégítő iparosműhelyek között üveggyártóműhelyek is voltak.

Ezek szerint az első üveghuták Magyarország területén az időszá­mításunk szerinti I. és II. században Pannóniában működtek.

*

Midőn a népvándorlás hullámai a római birodalom magyarország1 bástyáit elmosták, virágzó üvegkultúrájának is vége lett. Ezután az üveg ismét csak kezdetleges gyöngyök, ékszerdíszek anyagaként fordult elő, mint az évszázadokkal előbbi koravaskori vagy még régebbi lele­tekben.

Nem érdektelen kérdés számunkra, hogy a 896-ban a Kárpát­medencébe érkező magyarság mikor és milyen formában ismerte meg az üveget. Még a honfoglalást megelőző vándorúton történt ez. Az V. század hatvanas éveitől a IX. század első évtizedéig a magyarok az Azovi-tengertől keletre, a Kubán és Don folyók közötti területen laktak, a bolgár-török eredetű onogurokkal törzsszövetséget és politi­kai közösséget alkotva. A Kubán-vidéki magyar onogur népekre erős kulturális hatással voltak a tőlük délkeletre, a Kaukázus északi lejtőin lakó alánok. A magyar nyelvben több fogalomra iráni-alán eredetű szó van, többek között iráni-alán eredetű szó az üveg.

Ebből a nyelvészeti adatból kiindulva megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, vajon mikor és milyen művészi megmunkálási formá­jában ismerte meg először a magyarság az üveget.

Az első kérdésre könnyen válaszolhatunk: a Kubán-vidéken, a VI. és VII. században, alán közvetítéssel. Erre mutat az üveg szó eredetének vizsgálata. Hogy a második kérdésre választ adhassunk, meg kell ismerkednünk az üvegművesség VI. és VII. századi hely­zetével.

A korai középkori öblös üvegről meglehetősen keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy az üveggyártás egyik súlypontja Bizánc

14

Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!