Találatok: 12
160
színeit is beszőtték. íróikat választékos irói magatartásra való törekvés jellemzi, ami az udvari ember sajátossága. Közös forrásuk, a Szent László korabeli ős-Gesta, elveszett.
Az első Gestát III. Béla király névtelen jegyzője írta a magyarok bejöveteléről, a honfoglalásról. Az eseményt kiszélesítette és megszépítette. Nemcsak históriát írt, hanem ódát is a hódító magyarokról, a katonáról.
A második Gesta körülbelül egy évszázad múlva keletkezett, szerzője Kézai Simon, Kún László király udvari papja. Kézai műve élénken tükrözi a Gesták szellemének fejlődését. Műve már nem olyan egyhangú „hősköltemény“, mint a névtelen jegyzőé, hanem mélyen belenyúl a magyar életbe, korának társadalmi viszonyaiba. Nemcsak színeket és felfogásmódot merít korából, hanem társadalmi alkatát is jellemzi. Műve a magyar társadalmi és politikai gondolatnak első komoly megnyilatkozása.
Másik jellemző vonása Kézai krónikájának a nagy idegengyűlölet, elsősorban a németgyűlölet. Szár László fiainak (Endre, Béla, Levente) nemzeti ellenhatása diadalmaskodott 8 Kézai e diadal szemüvegén keresztül nézi Szent István korát is. Menti István minden cselekedetét, melyek a nemzeti szellem mérlegén kárára billentenék az egyensúlyt. A bűnök Gizellát és környezetét terhelik, mely Péterrel együtt „német vadsággal dühöngve megvetette az ország nemeseit, a föld javait pedig a svábokkal és olaszokkal együtt felfuval- kodottau és telhetetlen szívvel falta. Az erődöket és várakat és az ország minden méltóságát pedig a magyaroktól elvette és a németek és olaszok kezébe adta“. A Szent István után felszabaduló nemzeti szellem hangja ez, mely Endrétől kezdve uralomra jutott és megcsinálta a középutat Szent István idegen hadai és a pogánysághoz visszaszító Jánusok és Vat- hák között.
26