Találatok: 13

160

bán átütnek a valóság körvonalai. Boldog Margitnak, IV. Béla király lányának legendája már pontos életrajz s hi­vő képzelet mellett a valóság ízei jelentkeznek benne. A szent életének tüneményes belső mámora és szárnyalása mel­lett megjelenik az elgyötört test valóságos, szinte naturalisz- tikus képe: a királylány önkínzásoktól gyötörve, féregtől kí­nozva, éhezve, önmagát sanyargatva, ostorozva, apró ellensé­ges indulatok között szenvedve áll előttünk. De mindezek dacára egyre tisztultabb lelki békét és fölemelkedést teremt a margitszigeti kolostorban.

Irodalom: Horváth Cyril: A magyar irodalom története.

Temesvári Pelbárt.

(1435(?)—1504).

Ha a középkori vallásos irodalom legkimagaslóbb alak­ját keressük, Temesvári Pelbártnál kell megállapodnunk. A középkor vallásos irodalmának minden útja összefut ben­ne: a legenda, a példák, a hittudomány, a tudományágak, mint a hittudomány függvényei, a vallásos képzelet gazdag­sága, a szónoki képesség és az írástudás, s az újkor első friss leheletéként a fejlődő valóságérzék. Életéről nem sokat tu­dunk. Temesvárott született, mint ferencrendi szerzetes a krakkói egyetem hallgatója volt, 1483-ban a budai rendház­ban él és tanít, ír és szónokol. Munkái közül a Szűz Máriát dicsérő Stellárium és a szent beszédeit tartalmazó Pomerium a legnevezetesebb.

A középkor határmesgyéjén teljes erővel fellángolt benne a középkor egész naiv, tiszta hite. De ugyanolyan erő­vel izgatta őt már a vallás világának minél közvetlenebb,

32