Találatok: 12
160
női alkatnak. Színe fehér-piros volt. Haja nem lehetett fodor, mert ilyen csak a nagyon hideg természetű embereknek van. De ritkás és szőke sem volt, mert az ilyen hajfürtök tompult és taníthatatlan elmére vallanak. A vörös haj viszont forró vérmérsékletre vall, tehát bizonyára barnába hajlók voltak a szent szűzi fürtjei, szemei pedig feketék.44 Arca a „tejnek és rózsának színeivel volt telefuttatva.44 „Szentséges szája vonzó, kellemes és minden édességgel teli. Ajkai pirosas színűek, nem nagyon duzzadtak, az első ajak kissé előre nyúló s tel- tebb a felsőnél s ez igen illik hozzá. Az előbb említett arcismerők szerint ugyanis ez a nagylelkűség és hősiség vonása. Fogai hófehérek, egyenesek, egyformák és ragyogók. Álla vonzó szabású, egy kissé négyszögű alakra hajló. Nyaka nem nagyon testes, nem is sovány, de szép ívelésű. Kezei fehérek, arányosak. Ujjai gömbölyűek, vékonyak, hosszúak, kecsesek. Lépése nyugodt, fegyelmezett. Járás közben magáratartóan szemérmes, s fejét kissé a földre hajtja, mint szemérmes és alázatos szűz. Hangja tiszta és csengő, édes és kellemes. Állandóan szerette a csendet, keveset beszélt.. .“. Pelbárt legendájában az ájtatos szerzetesnek Mária ebben a csodálatos testi ragyogásban jelenik meg.
Pelbárt ragyogó színekkel festett soraiban éreznünk kell a nagy ragyogásnak, a reneszánsznak sugarait. Szinte reneszánsz-képet festett Máriáról a szentéletű szerzetes, ki Mátyás udvarának reneszánsztól áthatott világa ellen dör- gött a szószékről, de íme eredendően magában hordozta az újat, mely ellen tudatosan még küzdött. Pelbártban a szociális érzés is megmozdult, ezt prédikálta a törvényről: „A törvény olyan, mint a pókháló, amely megfogja a kisebb állatokat, a nagyobbak azonban átjutnak rajta. A dongó beléje jutva széttépi s kirepül belőle, a kis légy azonban fennakad benne. így hágják át a törvényt az előkelők és fejedelmek
34