Találatok: 13

160

Gyönge sorok, de azért ne csodálkozz rajtuk! e föld itt barbárabb 8 ez úgy is érzik a műveimen.

Hidd el a környezet is befolyásolhatja a költőt

8 az, hogy hol született, érzik a vers ütemén.⁴⁴

Ügy küldte e sorokat Csezmiczei János, mint panaszt, pedig éppen ez a barbárabb föld színezte egyéniségét erede­tivé. E keserű-forró honi élmény húzta le őt az új klassziciz­mus csillogó közhelyeiből az emberi mélységekbe. A latin irodalom színgazdagságában jelentéktelen utánzó maradt vol­na, mint a legtöbb humanista költő. Itthon azonban mélyen felrázta őt az emberi fájdalom.

Idézett verse annyiból is nagyon érdekes, hogy felfe­dezte a környezet hatását az irodalomra. Nagyszerű szellemi villanás ez és János költészete tele van ilyen villanásokkal. Ezért is szerette az epigrammát, amely igen alkalmas arra, hogy az ilyen villanásokat megörökítse.

Belső tüzeitől hamar elégett törékeny teste és életihle­tek 8 kínlódások váltakoztak benne. Ha elszunnyadt az ihlet, föltört az elfojtott emberi szenvedés, megszólalt az agyon- csigázott, félig már elégett test, megdöbbentően őszinte han­gon:

„Nézd e nyütt tagokat, nincs bennük erő, csenevészek, renyhe a sár, amiből mesteri kéz faragott.

Hol csupa jég a kezem, lüktet a láztól a bőröm, nap-nap után ez okoz gondot, olyan beteges!

Nátha gyötör folyvást, a fejem zug és belesajdul, majd a két szemem ég 8 könnyezik, annyira fáj .. . Sokszor a vér is elönt, gyulladt a vesém s ha a gyomrom dermedten didereg, májamat őrli a láz.⁴⁴

43