Találatok: 13

160

Három mű.

Hunyadi Mátyás hatalmas birodalmi gondolata tovább élt a humanista történetírók műveiben. E birodalmi gondo­latot a későbbi humanista irók is fenntartották és tovább testálták. Istvánffy Miklós tovább folytatta Bonfininek, Má­tyás udvari történetírójának, 1495-tel megszakadt művét nemzetünk történetéről. S hogy milyen elevenen élt benne a nagy birodalmi hagyomány, Zrínyi Miklóssal, a szigetvári hőssel mondatott beszédje is mutatja. Zrínyi, Mátyás király gondolatát mondja a császárnak: „Tehát ne úgy tekintsd, mintha a keresztény közösség valami bűnös dolgot, vagy kétes kalandot kérne, hanem azt, hogy elsősorban a lesújtott Pannóniának megdőlt és szétrombolt szabadságát és épségét a teljes hanyatlás és pusztulás küszöbéről visszarántsd és ha az égiek segítségével sikerült, akkor ezáltal Germánia, vala­mint egész Európa szabadságát biztosítsd és megerősítsd.⁴⁴ A magyar ügy a legjobbak szemében Mátyás óta véglegesen európai ügy lett s a magyarságnak európai szerepet szántak. A humanista történetírók valamennyien e „nagy művet⁴⁴ ír­ták.

E nagy humanista álomra alaposan rácáfolt a valóság. A magyarság európai szerepéhez Mátyás óriási egyénisége elő tudta teremteni a szükséges erőket. Utána, méltó utód hijján, ezek az erők csakis társadalmi úton törhettek volna elő. A parasztság Zsigmond alatt a győztes erdélyi lázadás­ban (Budai Nagy Antal) társadalmilag előtérbe nyomult (1. a kolozsmonostori egyezséget). 1514 előestéjén pedig kínálko­zott a lehetőség, hogy elhasználatlan erejével várrá építsék a török által fenyegetett birodalmat. Mátyás király friss vérét és roppant tetterejét egy egész társadalmi réteggel le­hetett volna pótolni. De Dózsa keresztes hada belefulladt

45