Találatok: 13

160

a Mátyás utáni viszonyok posványába, 8 az azután követ­kező boszú századokra elitélte a parasztságot és kizárta a nemzeti életből.

A második mű: Werbőczy István Hármaskönyve* e bosz- szú légkörében született. Érdemei elvitathatlanok, mert össze­gyűjtötte, Írásba foglalta a magyar jogszokásokat s megve­tette az írott magyar jog alapját. Másrészt azonban ijesztő példája annak, hogy a magyar látókör Mátyás után mennyire összezsugorodott. A parasztság eddig sem volt tagja a nem­zetnek, de időnként részesedett a királyi gondoskodásban, Mátyás törvényei a legszebb példák erre. Werbőczy azonban a föllázadt parasztság ellen érzett rendi bosszúból törvénye­ket kovácsolt. Törvényei, melyeknek keletkezésében is élénk része volt, földhöz kötött, jogtalan szolgává süllyesztették a parasztságot, szinte a rendek vagyontárgyává tették s a ki­váltságok megdönthetetlen bástyáival vették körül a rende­ket. Jogalkotása éppen a török veszedelem küszöbén mélyí­tette végzetessé az amúgy is ijesztő társadalmi szakadékot.

A Hármaskönyv volt századokon át nemcsak a magyar jogi életnek, hanem társadalmi berendezésünknek és gon­dolkodásunknak is a szent és sérthetetlen könyve. A rendi Magyarország az ő emlőin nevelkedett, ő volt a legolvasot­tabb magyar könyv.

Werbőczy korlátlan jogi és társadalmi hatalmat adott a rendek kezébe. Holott a rendi Magyarország önmagában már képtelen volt történelmi feladatának, az ország védel­mének teljesítésére. Dózsa hada 1514-ben több mint száz­ezer embert számlált, s 1526-ban a rendi Magyarország csak 26.000 emberrel és könnyelmű vezérekkel bírt kiáltani a mo­hácsi csatamezőre. Mohács után pedig a bosszúálló rendi

* 1517-ben jelent meg először.

46