Találatok: 12
160
az eltemetett pogány mítosz hiányzott naiv eposzunkhoz, a „naggyánövé8“ e nélkülözhetetlen eleme. A keresztény világszemlélet csak a XVII-ik század Zrínyijében fejlődött eposzi méretekké. Zrínyi Miklós „Szigeti Veszedelme44 pótolja a középkor hiányzó nagy magyar s keresztény hőskölteményét.
Irodalomtörténetíróink a gestaírók műveiben tükröződő mondák alapján eleinte színes, nagy képet rajzoltak a magyar ősmondák világáról. Később a kételkedés jött, mely hol tudós, hol pedig tudákos módszerekkel rendre lerontotta ezeket az elméleteket. Holott igen valószínű, hogy a „túlzók44 csupán tárgyi vonatkozásban tévedtek. Ma már bizonyos, hogy a honfoglaló rajok magukkal hozták a hun mondát, a gestairók azonban csak e monda tudatát vették át eredeti forrásából, tartalmát pedig külföldi kútfőkből varrogatták össze. Az őstörténeti kutatás ma már a mondát igazolja: a magyarság eredetét magyar-ugor s hun rajok feltehető érintkezésében keresi. A történeti magyarság ebből az egyesülésből alakult. Ez volt az első „török hatás44. A második a bolgár-török hatás, s a honfoglaló magyarság még két nyelvet beszélt: a finn-ugort s a törököt. A harmadik török hatás az uj hazában érte népünket, a mai tudományos felfogás szerint ugyanis: „Tiszántúl és Erdélyben a hunok ittlakásától, tehát az V. századtól fogva a honfoglalásig, tehát a IX. század végéig meg nem szakadt török népi, tehát török nyelvi folytonosság van44.
A magyarság az új hazában nem csupán idegen, hanem rokon törzseket is talált (Mén Marót). Maguk a törzsek letelepedésük után egyelőre még igen laza egységet alkottak. Szent Istvánnak egységesítő műve, nemzet-alapítása tehát nehéz történelmi feladat volt. Műve: a királyi hatalom egységesítő erejének érvényesítése s a kereszténység nem hatot
11