Skip to content

Féja Géza – A régi magyarság

Találatok: 12

160

az eltemetett pogány mítosz hiányzott naiv eposzunkhoz, a „naggyánövé8“ e nélkülözhetetlen eleme. A keresztény vi­lágszemlélet csak a XVII-ik század Zrínyijében fejlődött eposzi méretekké. Zrínyi Miklós „Szigeti Veszedelme44 pótol­ja a középkor hiányzó nagy magyar s keresztény hőskölte­ményét.

Irodalomtörténetíróink a gestaírók műveiben tükröződő mondák alapján eleinte színes, nagy képet rajzoltak a ma­gyar ősmondák világáról. Később a kételkedés jött, mely hol tudós, hol pedig tudákos módszerekkel rendre lerontotta ezeket az elméleteket. Holott igen valószínű, hogy a „túlzók44 csupán tárgyi vonatkozásban tévedtek. Ma már bizonyos, hogy a honfoglaló rajok magukkal hozták a hun mondát, a gestairók azonban csak e monda tudatát vették át eredeti forrásából, tartalmát pedig külföldi kútfőkből varrogatták össze. Az őstörténeti kutatás ma már a mondát igazolja: a magyarság eredetét magyar-ugor s hun rajok feltehető érint­kezésében keresi. A történeti magyarság ebből az egyesülés­ből alakult. Ez volt az első „török hatás44. A második a bol­gár-török hatás, s a honfoglaló magyarság még két nyelvet beszélt: a finn-ugort s a törököt. A harmadik török hatás az uj hazában érte népünket, a mai tudományos felfogás szerint ugyanis: „Tiszántúl és Erdélyben a hunok ittlakásától, tehát az V. századtól fogva a honfoglalásig, tehát a IX. szá­zad végéig meg nem szakadt török népi, tehát török nyelvi folytonosság van44.

A magyarság az új hazában nem csupán idegen, hanem rokon törzseket is talált (Mén Marót). Maguk a törzsek le­telepedésük után egyelőre még igen laza egységet alkottak. Szent Istvánnak egységesítő műve, nemzet-alapítása tehát ne­héz történelmi feladat volt. Műve: a királyi hatalom egysé­gesítő erejének érvényesítése s a kereszténység nem hatot­

11

Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!