Találatok: 12
160
a halál előtti végső erőfeszítéssel meg akarta volna örökíteni magát. Ámde e művek nemcsak korukat, hanem az egész korszakot jellemzik. Századokon át érlelődött és fejlődött műveltséganyag végső megfogalmazásai.
A keresztény középkor vallásos irodalma.
E vallásos irodalmat két csoportra oszthatjuk. Az egyik a vallásos „szakirodalom”. Ide tartoznak a szent beszédek, melyeknek irodalmi lendületéről többnyire alig beszélhetünk, az imádságok, a szerzetesi élet szabályai, erkölcsi intelmek és tanácsok, s rokonaik. A másik csoportnak már nagyobb az irodalmi igénye, mert a vallásos kedélyt, a vallásos eszméktől megindított, izgalomba hozott emberi szellemet akarta kielégíteni. A magyar kódexirodalom lelkigyakorlatainak kezdetlegessége és egyhangúsága helyett tehát magasabbren- dű irodalmi eszközökre volt szüksége. Ide tartoznak a szent énekek, a példák, a legendák, a vallásos hősköltemények, s a látomások, mint a vallásos ihlet végső elragadtatásai.
A magyar középkor vallásos irodalmának színvonala élénken emelkedik a korszak vége felé. Ebben az időben a kolduló szerzetesek, elsősorban a ferencesek élénk kapcsolatban állottak az akkor már Európaszerte diadalra jutott misztikával. A misztika már a kereszténység kétségbevonhatatlan európai diadalának a gyümölcse. Vallási gyakorlat ugyan, de célja már nem a vallási igazságok beidegzése, tehát a lelki fegyelem gyakorlása, hanem inkább a keresztény lélek szárnyaltatása. A misztika felszabadította a keresztény ember érzelmi világát, megteremtette az Isten szeretetébe s érzelmi átélésébe merülő vallásos kedélyt. Kialakult a legma- gasabbrendű keresztény életforma: az elmélkedésbe merülő
15