Találatok: 64

136

75 típusú 155 mm-es önjáró tarack

Gyártó ország: Japán

Személyzet: 6 fő

Fegyverzet: Egy 155 mm-es tarack; egy 12,7 mm-es légvédelmi géppuska

Páncélzat: Titkosított

Méretek: Hosszúság (fegyverzettel! 25 láb 6 inch (7,79 ml; hosszúság (test) 21 láb 9 inch (6,64 ml; szélesség 1D láb 1 inch (3,09 ml; magasság Horony teteje) B láb 4 inch 12,55 ml Tömeg: Harci 55 686 font (25 300 kgl

Fajlagos talajnyomás: 9,10 font/inch² (0,64 kg/cm²)

Motor: Mitsubishi 6ZF hathengeres dízel, 2200 percenkénti fordulaton 450 LE teljesítménnyel Teljesítmény: Sebesség úton 29 mf/h (47 km/hl; hatótávolság 186 mf (300 km); lépcsőmászó képesség 2 láb 3 inch 10,7 ml; árokáthidaló képesség fl láb 2 inch 12,5 ml; kapaszkodóképes­ség 60%

Történet: 1977-1988 között gyártották. 200 db szolgál a Japán Önvédelmi Szárazföldi Erőnél

A Japán Önvédelmi Szárazföldi Erő által a második világháború utáni időszakban használt első önjáró lőveget 1965-ben állították szolgálatba, amikor 3D db 105 mm M52A1 és tíz db 155 mm M4A1 önjáró tarackot szereztek be az Egyesült Államoktól. 1967-ben Japánban elkezdték egy 105 mm-es önjáró tarack kifejlesztését. A Komatsu volt felelős a testért, a japán Steel Works pedig a toronyért, valamint a fő fegyverzetért. Ezt végül 74 típusú 105 mm-es önjáró tarack­ként rendszeresítették, azonban csak 20 db-ot gyártottak 1975 és 1978 között, mivel egy sok­kal hatékonyabb 155 mm-es fegyver anyagi támogatására összpontosítottak.

1969-ben Japánban megkezdődött a 155 mm-es önjáró tarack kifejlesztése. A Mitsubishi Heavy Industries készítette a testet és a Nihon Seiko Jyo/Japán lton Works pedig a tornyot, valamint a fő fegyverzetet. Az első két prototípust 1971-1972-ben fejezték be, és a járművet 75 típusú önjáró tarackként szabványosították. A sorozatgyártás röviddel ezután kezdődött. A Mitsubishi Heavy Industries gyártotta a testet és végezte a végső összeszerelést, valamint – a Szárazföldi Erőnek történő leszállítás előtt – ellenőrizte a teljes rendszert. A 75 típus külső megjelenésében erősen hasonlít az amerikai 155 mm M109A1 önjáró tarackhoz, azonban a ja­pán modell hatótávolsága kissé nagyobb.

A 75 típus teste és tornya hegesztett alumíniumszerkezet. A vezetőt a test jobb oldalán, elöl helyezték el, a motortól jobbra. A torony a testen nagyon hátul van. A lőszerutánpótlásra ajtó­ról gondoskodtak a test hátulján, a tornyon pedig nyílásfedelek és ajtók találhatók. A felfüg­gesztés torziós rugú típusú és hat gumiabroncsú futógörgőből áll, a láncvezetőkerékkel elöl, a hátsó futógörgő pedig láncfeszítőkerékként működik; lánctalphordozó görgők nincsenek.

A fő fegyverzet a hosszú csövű, 155 mm-es tarackból áll, amit elláttak kétkamrás csőszájfék-

Lent: A 75 típusú önjáró tarack külső megjelenése hasonlít az amerikai 155 mm M109A1-hez, azonban a japán fegyvernek nagyobb a tűzgyorsasága (6 lövészére három percen keresztüli és valamivel nagyobb a hatótávolsága

Fent: A 75 típusú 155 mm-es önjáró tarackot a Mitsubishi Heavy Industries, a Nihon Seiko Jyo és a Japán Iron Works vállalatcsoport tervezta A 155 mm-es tarack függőleges irányzási lehetősége -5°-tól +65°-ig terjed

kel és füstelszívóval. Rendes körülmények között a tarackot mozgás közben egy helyben tartják a csörögzítővel. A tarack japán HE-gránáttal 20 687 yard [19 000 ml, vagy amerikai lövedékkel 16 410 yard 115 000 ml maximális távolságokra tüzel. A cső függőleges irányzási korlátái -5° és +65“ vízszintesen pedig teljes 360“-ra elforgatható. A függőleges és a vízszintes mozgatás is hidraulikus, szükséghelyzetben kézzel is vezérelhető.

A 75 típus szokatlan jellemzője a töltőrendszer. A torony hátulján található két dob mindegyi­ke kilenc lőszert tartalmaz. Ezek a meghosszabbítható adagolósínnel és motor működtette töl­tőrúddal együtt lehetővé teszik 18 lövedék kilövését három perc alatt, a tárak újratöltése nél­kül. Az újratöltést a jármű belsejében is és kívülről is végre lehet hajtani. A harckocsi összesen 28 db 155 mm-es lövedéket, szerelt töltetet és csappantyús csavart szállít.

12,7 mm-es, légvédelmi célokat szolgáló, elforgatható géppuskát szereltek a tetejére, és ellát­ták kisméretű pajzzsal, valamint összesen 1000 db lőszerrel. A 75 típust felszerelték tömeg­pusztító fegyverek elleni védőrendszerrel, infravörös éjszakai vezetöberendezéssel. Felkészítés nélkül 4 láb 3 inch (1,3 ml mély vízen képes átgázolni.

88 típusú nehéz harckocsi

Gyártó ország: Dél-Korea

Személyzet: 4 fő

Fegyverzet: Egy M68A1 105 mm-es huzagolt csövű löveg; egy 7,62 mm-es párhuzamosított géppuska; egy 12,7 mm-es légvédelmi géppuska [irányzó} és egy 7,62 mm-es géppuska [töltő­kezelői; 12 ködgránátvető (hat a torony mindegyik oldalán)

Páncélzat: Ötvözet

Méretek: Hosszúság [fő fegyverzettel! 31 láb 9 inch 19,67 ml; hosszúság [testi 24 láb 6 inch (7,48 m); szélesség 11 láb 10 inch (3,60 ml; magasság 7 láb 5 inch (2,25 ml

Tömeg: Harci 112 335 font 151000 kgl

Fajlagos talajnyomás: 12,23 font/inch² (0,86 kg/cm²l

Motor: MTU 871 Ka-501 tizenkét hengeres vízhűtéses dízelmotor, 2600 percenkénti fordula­ton 1200 LE teljesítménnyel

Teljesítmény: Sebesség úton 40 mf/h (65 km/h); hatótávolság 310 mf (500 km); lépcsőmászó képesség 3 láb 4 inch (1,0 ml; árokáthidaló képesség 9 láb 0 inch (2,74 ml; kapaszkodóképes­ség 60%

Jobbra: Szinte teljesen befejezett 88 típusú nehéz harckocsi látképe a Hyundai changwoni gyártóüzemében. 833 db-ot rendeltek

Lent: A Dél-Koreai Köztársaság Szárazföldi Erejének két 88 típusú harckocsija (K—1-ként is ismert) éleslövészetet hajt végre M68 105 mm-es lövegekkel

Történet: 1985-ben kezdték meg a gyártását a Dél-Koreai Köztársaság Szárazföldi Ereje részé­re 1991 végén a kezdetben megrendelt 833 db-bál kb. 300 db volt szolgálatban

A Dél-Koreai Köztársaság Szárazföldi Ereje hagyományosan amerikai felszerelést használ, és páncélos erőit ilyen harckocsikkal szerelték fel, köztük M47 és M48A5 típusokkal. Ezért megle­petésként hatott, amikor az 1970-es évek közepén felhívást adtak ki egy új, nehéz harckocsi megtervezésére, amit a dél-koreai sajátosságok figyelembevételével és dél-koreai gyártással kellett megvalósítani. Számos gyártó benyújtotta ajánlatát, végül a Chrysler Defense la későbbi Generál Dynamics Szárazföldi Rendszerek Főosztályai tervét választották 1980-ban. XK-1-nek elnevezett két prototípust építettek, szigorú titoktartás közepette, és 1983-ban a marylandi ILISAI Aberdeen harckocsipályájára küldték kipróbálásra. A gyártás 1984-ben kezdődött meg a changwoni Hyundai gyárban, 88 típusú nehéz harckocsi elnevezéssel, és 1987-es nyilvánosság­ra hozásáig számos harckocsizászlóaljat ezzel az új nehéz harckocsival szereltek fel. A Dél-Koreai Szárazföldi Erő teljes igénye körülbelül 800 db.

A 88 típus hagyományos konstrukció, a brit tervezésű és amerikai gyártmányú Chobham pán­célból épített test sérülékeny részeivel. Négy fős személyzetéből a bal oldali elülső fülkében ül a vezető, a parancsnokot a toronyban helyezték el, a lövegtől jobbra, az irányzót előtte és alat­ta, a töltőkezelőt pedig a lövegtől balra.

Lent: Kiképzési gyakorlaton a Dél-Koreai Szárazföldi Erő 88 típusú harckocsijai előre­mozognak, hogy megütközzenek az „ellenséges” erőkkel. A harckocsikon jól látható szövettáblákat helyeztek el, hogy a harc hevében elősegítsék a felismerésüket

68