Találatok: 64

27

1. Nagy halfarkas (Stercorarius skua). Az északi és a déli félgömb hideg égövi tengerein egyaránt előfordul. Helyenként a madártelepek fosztogatója – levágja a fészekre hazaérkező’ kisebb tengeri madarakat. Az év nagy részében azonban egyéb tengeri állatokat, halakat, rákokat fogyaszt. Növekedő’ létszámú faj, Skócia északi részein vannak jelentő’sebb fészkelő’helyei. Ez ideig két esetben észlelték a Dunántúlon. Védett.
2. Szélesfarkú halfarkas (Stercorarius pomarinus). Közel ezüstsirály nagyságú, sötétbarna színezetű madár. Nevét két középső’, lapát alakúan kiszélesedő’, meghosszabbodott faroktolláról kapta. Igazi sarkvidéki faj, hozzánk legközelebb a Novaja Zemlja szigeten költ. Az onnan ritkán hazánkba látogató fiatal egyedek rendkívül szelídek, néhány méterre bevárják az embert, hiszen nem ismerik. A telet az Atlanti-óceánon töltik. A hazánkon átvonuló egyedek a megfigyelések szerint hal- és sirálydöggel táplálkoztak. Védett.
3. Ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus). Viharsirály nagyságú. Két középső’ faroktolla ék alakúan meghosszabbodott. A négy halfarkasfaj közül ez a leggyakoribb vendég Magyarországon. Főként szeptemberben és október elején mutatkoznak átvonuló egyedei. Más vízimadarakat, sirályokat, cséreket fenn a levegőben addig zaklat, amíg azok el nem engedik a náluk lévő’ zsákmányt. Az elejtett halat azután a halfarkas ügyes bukórepüléssel még a levegőben elkapja. Védett.
4. Nyílfarkú halfarkas (Stercorarius longicaudus). Kis termetű, karcsú rablósirály. Két középső’ kormánytolla erősen meghosszabbodott, elvékonyodó. Skandináviai fészkelőhazájában a lemming a fő’ tápláléka. Nálunk ritka átvonuló. Védett.

4.

42