Találatok: 58
27
XXI. tábla
- Viharsirály (Larus canus). E középtermetű sirály állománya az utóbbi évtizedekben Európa-szerte megemelkedett. A korábban ritka átvonuló ma rendszeres téli vendég. Főként a Balatonon és a Dunán gyakori, de megtalálható a kisebb tavaknál is, ahonnét a dankasirályokkal együtt a szántóföldekre is kijár táplálkozni. Védett.
- Heringsirály (Larus fuscus). Felülrő’l fekete színű, sárga lábú öreg példányait könnyű felismerni, de a fiatalok formára és színezetre megtévesztésig hasonlítanak a nagyobb termetű ezüstsirály fiataljaihoz. Észak-Európa tengerpartjain költ. Szikes tavainknál és a Balatonon fő’ként április-májusban és októberben látható. Védett.
- Dolmányos sirály (Larus marinus). Csaknem lúd nagyságú, lomha röptű sirály. Az öregek legfontosabb ismertetőjegye a fekete dolmány és a hússzínű láb. Az Atlanti-óceán mindkét partvidékén fészkel. Európai állománya az 1960-as évektő’l növekszik, ezzel egyidejűleg elterjedési területe is délebbre húzódott. Minden bizonnyal ennek köszönhető’, hogy a faunánkban nemrég megjelent fajnak egyre szaporodnak hazai megfigyelési adatai. Fő’ként ő’szi vonuláson mutatkozik az alföldi szikes tavakon, nagyobb kiterjedésű halastavakon, valamint a Dunán.
- Jeges sirály (Larus hyperboreus). Nagy testű, csaknem teljesen fehér színű sirály. A magas észak madara, sziklás partokon és szigeteken költ. Télen több ízben megfigyelték a Tiszán, a szegedi Fehértavon, valamint a Dunán. Legutóbb az almásfüzitő’i Duna-szakaszon tartózkodott közel két hétig egy példány. Védett.
– ’ ? 1
2.
44