Találatok: 64

27

XXII. tábla

1. Sarki sirály (Larus glaucoides). Az elő’ző fajhoz hasonlóan csaknem tiszta fehér, de csupán ezüstsirály nagyságú. Költési területe Grönland partjain és az azt övező szigeteken van. Magyarországon 1934-ben mutatkozott, Balatonszemesnél. Védett.
2. Kis sirály (Larus minutus). A közismert dankasirálynál jóval kisebb. Az öregek a fekete fej és a sötét szárnyalj, a fiatalok a szárnyon áthúzódó fekete szalag alapján könnyen felismerhető’k. Fészkelő’hazája a Balti-tengertő’l keletre húzódik. Nálunk rendszeres átvonuló. Az alföldi szikes és halastavakon május-júniusban és szeptemberben vonul át. A Balatonon sokszor a jég beálltáig kitart néhányuk. 1985 augusztusában az Aggteleki Nemzeti Park egyik kis taván is megpihent egy példány. Védett.
3. Csüllő (Rissa tridactyla). Viharsirály nagyságú és színezetre is

hasonló, de attól fekete szárnycsúcsa és fekete lába alapján

elkülöníthető’. Az északi tájak madara. Skandinávia sziklás

tengerpartjain, az úgynevezett „madárhegyeken” több százezer párban költ. Fő’ként a tengeren szerzi meg táplálékát, a kontinens belsejébe ritkán vető’dik. Őszi vonuláson azonban halastavainkon fő’ként fiatalok egyesével-kettesével előfordulhatnak. Védett.

1. Fecskesirály (Xema sabini). Az egyetlen sirály, amelynek farka villás végződésű. A Jeges-tenger mocsaras partvidékén és szigetein fészkel. Vonulásán túljut az Egyenlítőn. Dél-Amerika és Afrika hideg tengeráramlattal mosott nyugati partjainál telel. Vonuláskor inkább az óceán felett halad. Magyarországon mindössze egy esetben került kézre egy fiatal példány 1941-ben Káposztásmegyernél. Védett.

ü- *

46

XXIII. tábla