Találatok: 64
27
- Csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola). Mocsárrétjeink ritka lakója, csupán a Hortobágyi Nemzeti Park területéről ismeretes rendszeres fészkelése. Nem a nádasban, hanem a nádast övező’ magas fűben, fő’ként a hernyópázsit és az ecsetpázsit állományában költ. Fészkét a talajon avas fű közé építi. Fészekalja 4-6 tojásból áll, a kotlásban csak a tojó vesz részt. A fiókák 12 nap alatt kelnek ki, és további két hét múlva röpülnek. Költöző, a telet Afrikában tölti. Védett.
- Kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala). Mediterrán poszátafaj, a déli hegyoldalak örökzöld bokrosait, bokorerdőit lakja. Hozzánk nyári kóborlása során vetődhet. Ez ideig egy példány került elő, amelyet 1979- ben a Szentgyörgy-hegyen fogtak. Védett.
- Havasi szürkebegy (Prunella collaris). A Kárpátok és az Alpok fahatár feletti sziklarégiójában él. Rendkívül bizalmas madár, a turisták néhány méterről szemlélhetik, amint a gyér fű között rovarok után kutat, vagy valamely sziklapárkányon pihen. Fészkét jól elrejti a sziklafal repedésébe vagy kövek alá. A mohából és szőrökből épített puha fészek belül még finomabb gyapjúszálakkal és tollal bélelt. 4-5 világoskék színű tojást rak, amelyeket csak a tojó költ. A fiókák 15 nap alatt kelnek ki. Magyarországon a Budai-hegység mészkő’ és dolomit szikláin vagy a Salgó váron kis számban rendszeres téli vendég. Védett.
- Hosszúfarkú gébics (Lanius schach). A nagy őrgébicsnél egy árnyalattal nagyobb madár hazája India és Délkelet-Ázsia. Magyarországon egy esetben észlelték, 1978. április 21-én a kisalföldi Fehértó község mellett. Védett.
XXVIII. tábla
58
