Találatok: 27

333

N AG Y-BRITAN N IA

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség

Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton

22,0 Mp

8 fő

1. m
2. m

Foster-Daimler

105 LE

6 km/h

További adat’

Fajlagos teljesítmény 4,8 LE/Mp

Páncélzat max, 10 mm

Fegyverzet 2 db 75 mm hegyi

170

MOTHER Gyalogsági harckocsi

A Mother az első, harci körülmények között is kipróbált angol harckocsi. Üzemi próbáit tervezői, Tritton és Wilson hadnagy 1915. augusztus 26. és szeptem­ber 16. között hajtották végre, amelyeket 1916. január 12-ig a hivatalos próbák követtek. A Mother — Big Wilfie-nek is nevezték — a korábbi, kísérleti Little Willie alapján készült. • A gyalogsági harckocsi elnevezés alkalmazási körülményeit fejezte ki, a gyalogság rohamát közvetlenül támogatta, azok harcrendjében mozgott. • A továbbfejlesztés során a Mother képezte a Mark I—V nehéz harckocsik alapját. Ez utóbbiakban az előd szerkezeti meg­oldásait alkalmazták. • Az angol harckocsitípusokat a szegecselt, rombusz alakú test jellemezte, amelynek két oldalán a lánctalp teljesen körbe futott. A fegyverzetet a harckocsi két oldalán erkélyszerűen kiemelkedő páncélozott fülkében helyezték el. A fényképen a lánctalpak feszítésére alkalmazott szer­kezet is jól látható.

ok nem ismeretesek

MARK I

Gyalogsági harckocsi

N AGY-BRITAN NIA

A Mark l típusjelű, a súlya alapján a nehéz kategóriába sorolható harckocsi gyártását a Mother bázisán kezdték meg. Az első 100 db 1916, februárban, to­vábbi 150 db ugyanez év áprilisáig készült el. • A test alakját a körbefutó lánc és a mindkét oldalon kinyúló lövegállás határozta meg. A 2 db 57 mm-es löveg- ből álló főfegyverzetét (200 lőszerrel) 2 db vízhűtéses Vickers géppuska egé­szítette ki. • Meghajtó motorját az erőátviteli szerkezettel együtt egy Foster- Daimler traktorból vették át, amelyet a beépítés különbözősége miatt némileg módosítottak. A motort és az erőátviteli szerkezetet a harckocsi mellső részé­ben helyezték el; a vezető ennek jobb oldalára, a parancsnok pedig a bal olda­lára került. • A páncéltest építésénél a lemezeket — ugyanúgy, mint a Mark II—V sorozatú harckocsiknál is — a hajóépítésben szerzett tapasztala­tok alapján szegecseléssel állították össze. Ez a hegesztett eljárás bevezetéséig igen sok másodlagos sérülést okozott, mivel találat esetén a szegecsfejek egy része leszakadt, s lövedékként sebesüléseket okozott. • A Mark sorozat min­den kezdetleges megoldása ellenére igen átgondolt koncepció alapján készült, s alkalmazása során az elvárt követelményeket inkább csak a fegyvernemek közötti együttműködés hiánya miatt nem teljesítette.

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat

28,0 Mp

8 fő

9,95 m

1. m
2. m

6 hengeres Daimler

105 LE

6 km/h

1. LE/Mp

max. 10 mm

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Ható táv

2 db 57 mm lg. (200 db)

2 db 7,62 mm gp.

29 km

171

N AG Y-BRITAN N IA

Harci súly Kezelők Teljes hossz

Teljes szélesség

Motortípus Motorteljes ítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat

Fegyverzet

33,0 Mp

8 fő

1. m
2. m

6 hengeres Riccardo

150 LE

• 1. km/h

1. LE/Mp max. 12 mm 2 db 57 mm lg.

További adatok i

172

MARK V

Gyalogsági harckocsi

A Mother tapasztalatai alapján készült Mark I—V sorozatú harckocsikat 1916 és 1918 között igen rövid idő alatt fejlesztették ki és gyártották. • A Mark V — mint a továbbfejlesztés jellegzetes példánya — eredeti alakját megtartotta, azonban a kezelési-alkalmazási tapasztalatok alapján jelentős módosításokat hajtottak végre rajta. • Elsőként említhető, hogy az eredetileg 150 LE-s hat­hengeres Riccardo motor teljesítményét rövid idő alatt 225 LE-re növelték. (Technikatörténeti érdekesség, hogy ebben az időben kezdték alkalmazni az alumíniumból készült dugattyúkat.) Ezt a teljesítménynövelést nemcsak a vég­sebesség, hanem a gyorsulóképesség növelése érdekében kellett végrehajtani, mivel a Mark V súlya a korábbi 28,0 Mp-ról 33,0 Mp-ra nőtt. • Fegyverzete továbbra is a 2 db 57 mm-es ágyú maradt, de az L/40 hosszú csövű löveg helyett L/23 csőhosszúságú ágyúkat építettek be, mivel azok a harckocsi szélességét kevésbé növelték. A terepen való mozgás közben ügyelni kellett, nehogy a lö- vegek csöve akadályokba ütközzék. • A harckocsit figyelőprizmákkal látták el, és ennél a típusnál próbálták ki az első harckocsirádiókat. • A Mark V válto­zatai között találjuk meg az első hídvető harckocsit, amely a tetejére szerelt hídmezőt csőrlővel emelte a leküzdendő árok fölé. • Említést érdemel, hogy a Mark IX jelzéssel ebben az időben készült el az első lövészszállító páncélos­jármű is.

lem ismeretesek

MARK A WHIPPET

Közepes harckocsi

A közepes harckocsi tervét Tritton Chaser 1916 decemberére készítette el. Elgondolásai alapján a mai megszokott formát megközelítő harckocsit hoztak létre. Módosítását az 1917. évben Cambrai mellett vívott ütközet tapasztalatai alapján határozták el. • A lapos test mellső részében helyeztek el 2 db sorba- kapcsolt, 45 LE-s autóbuszmotort. Ez volt az első angol harckocsi, amelyet egy fő vezetett. A többi típusnál (Mark I—V) ugyanis a közvetlen vezetői feladatok mellett néhány gépészt is alkalmaztak, akik az üzemeltetés során felügyeltek, olajoztak stb. • A test végében emelt toronyszerű építményben a géppuskák kezelői foglaltak helyet. A torony nem volt forgatható, a 4 db géppuska előre- hátra és oldalirányokban csuklósán elmozgatható volt. • A Mark A típus to­vábbfejlesztéseként 1918-ban készült el a 20,0 Mp-os Mark C Hornét típus. Építési módja a mai páncélvadász-típusokat megközelítette. Meghajtásához 150 LE-s Riccardo motort alkalmaztak, fegyverzete továbbra is 4 géppuska maradt. Kezelőinek száma 4 fő volt. Az 57 mm-es löveggel felszerelt változata 1919-ben készült el. Ez utóbbinak alkalmazására már nem került sor, de a londoni győzelmi díszfelvonuláson részt vett. •Tritton konstruktőri érdemei vitathatatlanok, helyesen ismerte fel, hogy a harcászati követelményeket a ko­rabeli technikai adottságok alapján milyen mértékben és hogyan lehet kielégí­teni.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség

Magasság

Motortípus

Motorteljesítmény

Sebesség úton

.Fajlagos teljesítmény

Páncélzat

14,0 Mp

3 fő

6,1 m

2,65 m

2,7 m

Tylor JB4

2×45 LE

13,2 km/h

6,4 LE/Mp

max. 14 mm

Fegyverzet

Hatótáv

N AG Y-BRITAN NIA

4 db

1. mm gp.

120 km

173

N AGY-BRITAN NIA

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz Teljes szélesség Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat

12,0 Mp

6 fő

5,9 m

2,55 m

150 LE

40 km/h

12,5 LE/Mp

max. 14 mm

Fegyverzet

174

CRUISER

Közepes harckocsi

A harckocsiépítés alapelveit az első világháborúban szerzett tapasztalatok alap­ján kellőképpen tisztázták. Az új angol harckocsikat a tűzerő—mozgékony­ság—védettség hármas követelmény szem előtt tartásával fejlesztették ki; jel­legzetes példája a Cruiser típus. • Ennél a fő fegyverzet a harckocsitest közepén magasan kiemelkedő külön toronyba került. Előtte, kétoldalt helyezkedik el a géppuskák és a kezelőik kisebb, henger alakú tüzelőállása, korlátozott víz­szintes forgatási lehetőséggel. A vezető helye a járműtest középvonalában van. • A 6 fős személyzet megosztása igen jellemző: parancsnok, irányzó, töltő-kezelő, két géppuskás-lövész, vezető. • A 40 mm-es L/50 löveg hosszú csöve már jelzi, hogy páncéltörő feladatokra szánták. • A viszonylag kis harci súly alapján nem sorolható a klasszikus közepes harckocsik közé, de itt mind­járt megjegyezzük, hogy a kategorizálás ebben az időben már alapvetően a fegyverzet alapján történt. • A futóműve — mint a kapcsolt futógörgős rend­szer egyik iskolapéldája — technikailag említést érdemel.

1. db

40 mm lg.

1. db
2. mm gp.

MARK VIA

Könnyű harckocsi

N AG Y-BRITAN NIA

A felderítési feladatokra alkalmazott, Mark VIA jelű harcjármű az angol köny- nyű harckocsik jellegzetes példája. • A szinte személygépkocsi nagyságú, könnyű, gyors, fordulékony jármű a felderítési feladatokra igen alkalmas volt. Gyártását 1937-től kezdték meg, amikor a gépesített csapatok alkalmazása szinte minden hadseregben előtérbe került. • Jellegzetes futóműve oldalan­ként két-két kapcsolt ikergörgőből áll, láncfeszítő kerék alkalmazása nélkül. • A viszonylagosan magas páncéltestből a harckocsi hátsó részén emelkedik ki a két géppuskával felszerelt torony. Ez az elrendezési koncepció azzal járt együtt, hogy a motort és az erőátviteli szerkezeteket a jármű elejébe épí­tik. • Felszereléséhez a figyelőműszerek és a rádióállomás tartozott; ez utób­binak korát megelőzve botantennája volt.

Harci súly	5,5 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	3,95 m
Teljes szélesség	2,1 m
Motorteljesítmény	89 LE
Sebesség úton	56 km/h
Fajlagos teljesítmény	16,1 LE/Mp
Páncélzat	max. 14 mm
Fegyverzet	2 db gp.

További adatok nem ismeretesek

175

N AGY-BRITAN NI A

> -rí .-•..

jóotir^i^y xxxydbf 5óí*^r’’X’6^f*‘^’’^-Y’^rrpr^r–^ ■

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat

15,0 Mp

4 fő

6,0 m

2,6 m

340 LE

48 km/h

24,3 LE/Mp

max. 30 mm

Fegyverzet

176

MARK IV CRUISER

Közepes harckocsi

A Cruiser sorozat Mark IV típusjelű példányainak gyártását 1939-ben kezdték meg. A futóműve és a rugózása az amerikai Christie-től származik, és ez a brit harckocsiépítésben — ahol a kis futógörgős kapcsolt rugózásos megoldás egyeduralkodó volt — nem kis feltűnést keltett. Ezt azért emeljük ki, mert a Christie-rendszert saját hazájában nem tudták elfogadtatni, noha éppen a szov­jet harckocsiépítés bizonyítja, hogy ez a rendszer korát jóval megelőzte. • A Mark IV kortársai közül szokatlan alakú tornyával emelkedik ki. A védettség fokozása érdekében a szegecseléssel összeállított lemezekből alul-felül elkes­kenyedő tornyot alakítottak ki. A torony tetején emelkedik ki a parancsnoki kupola, amelynek mellső részébe két változatban építették be a fegyverzetet: az A sorozatot csak a löveggel, a B sorozatot löveggel és géppuskával fegyverez­ték fel.

1 db

40 mm lg.

1 db

1. mm gp.

MATILDA I —II —III

Közepes harckocsi

A Matilda I—III típusok az angol harckocsiépítés jellegzetes, a második világ­háború idején kifejlesztett és nagy sorozatban gyártott példányai. • A közel 30,0 Mp súlyú harckocsit, a korszerű öntött-hegesztett technológia alkalmazá­sával 1940-től kezdték gyártani. Ez a gyártási eljárás lényegesen megnövelte a lövésbiztonságot, amelyet az angol hagyományoknak megfelelően kötényezés- sel is kiegészítettek. A kötényezésnek mindig jelentős szerepe van, amikor a futómű viszonylag sok, könnyen sebezhető részből áll, mint a Matilda esetében is. • A torony közel hengeres alakú, a test középrészéből eléggé magasra emel­kedik ki; a löveg rögzítő csapágyazását erőteljes pajzs védi. Feltehető, hogy a 40 mm-es löveget a háborús termelési problémák miatt alkalmazták, hiszen a közepes harckocsik többségét ebben az időben már 76 mm-es löveggel szerel­ték fel. • Az biztosra vehető, hogy a 87 LE-s motorok párhuzamos egymáshoz kapcsolását szükségből alkalmazták, de együttes teljesítményük sem volt ele­gendő a kellő mozgékonyság eléréséhez. • A sorozat más-más típusjelű tagjai csak a felszereltség és az alkalmazott gyártástechnológia tekintetében térnek el egymástól.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség

Motorteljesítmény

Sebesség úton

Fajlagos teljesítmény

Páncélzat

1. Mp

4 fő

5,6 m

1. m

    

   2×87 LE

24 km/h

6,4 LE/Mp

max. 80 mm

Fegyverzet

N AG Y-BRITAN N IA

1 db

40 mm lg.

1 db

7,62 mm gp.

N AGY-BRITAN NIA

MARK IV VALENTINÉ II

Közepes harckocsi

Valentiné Vili—X 57 mm-es L/45 lö-
veggel;

Valentiné XI 75 mm-es L/39,5 löveg-
gel;

A Mark IV Valentiné típus változatai a következők:

Valentiné I—VII 40 mm-es L/52 löveg-
gel; Valiant I A—38 75 mm-es L/39,5
löveggel; Aknakereső kivitele: a Va-
lentiné Scorpion.

A Valentiné ll-nek hátsókerekes lánchajtású, oldalanként két kisebb és egy nagyobb görgőből álló 2 db görgőkocsija van. A nagyobb görgő a lépcsőmászó képességet növeli. Oldalfalai merőlegesek, csak a hátlapja van ferdén kiala­kítva. Henger alakú tornya van, lövegpajzzsal. Személyzete 3 fő, a III és V típu­soknál 4 fő. A 6 pár középnagy görgővel, magasabb toronnyal épített Valiant változat motorteljesítménye a Valentiné II 131 LE-jével szemben 210 LE. Lassú, de viszonylag jól védett harckocsi. Fegyverzete már a kialakításakor nem volt kielégítő. 1941-től 1944-ig elsősorban a gyalogságot támogató páncé­losdandároknál, részben az önálló páncéloshadosztályoknál volt rendszerben. 1956-ban Egyiptomban bevetésre került.

Harci súly	16,0 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	5,42 m
Teljes szélesség	2,63 m
Magasság	2,27 m
Hasmagasság	0,42 m
Motorteljesítmény	131 LE
Sebesség úton	30 km/h
Fajlagos teljesítmény	8,2 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,57 kp/cm1

Oldalstabilitás	25°
Árokáthidaló képesség	2,50 m
Gázlóképesség	0,70 m
Lépcsőmászó képesség	0,60 m
Mászóképesség	30°
Mellső/hátsó terepszög	20/20°
Lánctalpfelfekvési hossz	3,5 m
Lánctalpszélesség	0,40 m
Páncélzat	20—60 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

1 db

40 mm-es lg./60 db

1 db

7,62 mm

gp./3150db

CHURCHILL I

Nehéz harckocsi

NAGY-BRITAN NIA

Felépítése az első világháborús angol ha re kocsi gyártás jellegzetességeit tük­rözi. Ez a körben futó láncra és a sok kis görgővel kialakított futóműre külö­nösen vonatkozik. Minden változatára az igen alacsony (9,1 LE/Mp) fajlagos teljesítmény jellemző, mivel a 350 LE-s motor a 38,5 Mp súllyal nem állt arány­ban. Ennek eredménye a mindössze 24 km/h-s sebesség. Jellegzetességei, hogy a toronyban elhelyezett löveg 40 mm-es, a vezető mellett elhelyezett tarack pedig 76,2 mm-es űrméretű. Hosszú jármű, merőleges oldalfalakkal. A vezető figyelőnyílását a láncok között helyezték el. Páncélzata megfelelően erős, de mozgékonysága átlagon aluli. Az I—Vll-ig terjedő típusváltozatok lényegében csak a fegyverzet tekintetében térnek el egymástól. 1941-től a gyalogság támo­gatására alkalmazták.

Fegy verzet/l öszer-
javadal mazás

Harci súly	38,5 Mp
Kezelők	5 fő
Teljes hossz	7,45 m
Teljes szélesség	3,25 m
Magasság	2,49 m
Has magasság	0,5 m
Motorteljesítmény	350 LE
Sebesség úton	24 km/h
Fajlagos teljesítmény	9,1 LE/Mp
Fajlagos talaj nyom ás	0,95 kp/cnf

Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Mellső/hátsó terepszög Lánctalpfelfekvési hossz Lánctalpszélesség Páncélzat

30°

2,80 m

2,40 m

1,13 m

30°

20/20°

4,5 m

0,45 m

16—75 mm, homlok 102 mm

1 db

40 mm lg./150 db

1 db

7,62 mm tar./58 db

1 db

gp./4950 db

179

N AGY-BRITAN NI A

CHURCHILL III

Nehéz harckocsi

A második világháború kezdeti időszakának tapasztalatai szükségessé tették a Churchill-sorozat továbbfejlesztését. Az 1941-ben gyártott I és II változat után 1942-ben a III és IV, majd 1943-tól az V, VI és a VII típusokat gyártották. (Ez utóbbit külön ismertetjük.) • Az egyes sorozatok a fegyverek űrméretének növekedésében és a hegesztett toronyról az öntött toronyra való áttérésben különböznek egymástól. Ugyanakkor a gyártási körülmények súlyosbodása miatt a testen és a futóművön — a kötényezésen kívül — szinte semmit sem javítottak; a teljesítmény sem javult. • Mindezek következtében a Churchill- sorozat tagjai a mozgékonyság terén nem, csupán tűzerejűkben fejlődtek, bár el kell ismerni, hogy a hadsereg sokféle igényének megfelelően — a különböző fegyverek és haditechnikai eszközök hordozására — számos típusváltozatát alakították ki. Említést érdemel, hogy a torony nélküli Churchill harckocsikat szükségképpen lövészszállító járművekként is alkalmazták. • A Churchill III nehéz harckocsi képezte a Tortoise vadászpáncélos bázisát; ez utóbbit 95 mm- es harckocsiágyúval 1945-ben kezdték gyártani. Ekkor az eredeti alvázon jelen­tős változtatásokat hajtottak végre: 660 LE-s motorral szerelték fel, és súlya 75,0 Mp-ra nőtt.

Harci súly	40,0 Mp
Kezelők	5 fő
Teljes hossz	7,45 m
Teljes szélesség	3,95 m
Magasság	2,7 m
Hasmagasság	0,4 m
Motorteljesítmény	350 LE
Sebesség úton	28 km/h
Fajlagos teljesítmény	8,7 LE/Mp
Oldalstabilitás	25’

Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Mellső/hátsó terepszög

2,5 m

0,9 m

0,6 m

30“

30/25’

Páncélzat Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

16—150 mm

1. db 57 mm

lg./150 db

1. db 7,62 mm gp.

MARK VII TETRARCH

Könnyű harckocsi

Ezt a könnyű harckocsit alapvetően felderítési feladatokra 1938 és 1940 között gyártották. Mint a Crusier IV típusnál, itt is nagyméretű futógörgőket alkal­maztak torziós rugózással (Christie futómű). • A harckocsi — az amerikai M22 Locust harckocsihoz hasonlóan — légi úton volt szállítható; a légideszant- csapatoknál rendszeresítették. • Az említett M22-höz képest mind gyártás­technológiájában (szegecselt páncélzat), mind felszereltségében elmaradt. Bár konkrét adataink nincsenek, feltételezhető, hogy gyártását ezért szüntették meg.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat

1. Mp

3 fő

1. m

2,3 m

165 LE

64 km/h

19,4 LE/Mp

max. 10 mm

Fegyverzet

NAG Y-BRITAN N IA

1 db

40 mm tg.

1 db

1. mm gp.

181

N AGY-BRITAN NIA

CRUSADER III

Közepes harckocsi

A járműnek nagy futógörgőkkel kialakított futóműve az angol harckocsigyár-

tás utolsóelőtti ilyen kivitele. A futómű a szovjet T—34 harckocsiéhoz hasonló,

azzal az eltéréssel, hogy itt a tengelytávok azonosak; a T—34 típusnál a kerék-

osztás a súlypont függvényében változik. Alacsony, jól kialakított törzse van,

a régebbi sorozatoknál elöl külön géppuskatornyot alkalmaztak. Az 1942—43-

ban alkalmazott Crusader I és II típusokat 40 mm-es L/52 harckocsilöveggel

(azl—CS típust 76 mm-es löveggel) szerelték fel, a III típusba 57 mm-es L/45-ös

löveget építettek be. • A tornyot az angol harckocsi- és páncélgépkocsi-

típusoknak megfelelő ferde lapokból alakították ki. • Ez a típus az angol kon-

cepciónak megfelelően a gyalogság mellé beosztott és az ún. cirkáló harckocsik

kategóriája közé esik. Ennek megfelelően a jármű átlagon felüt mozgékony,

sebessége is jó (60 km/h), de a tűzereje és a védettsége aránytalanul kicsi.

1942—43-ban a páncélosdandároknál alkalmazták. • Érdemes megjegyezni,

hogy ez a futómű is az amerikai Christie-konstrukció alapján készült.

Harci súly	19,7 Mp	Fajlagos talajnyomás	1,0 kp/cm1	Lánctalpszélesség	0,247 m
Kezelők	3 fő	Oldalstabilitás	30°	Páncélzat	7—30 mm;
Teljes hossz	6,29 m	Árokáthidaló képesség	2,5 m		homlok 51 mm
Teljes szélesség	2,64 m	Gázlóképesség	0,85 m	Fegyverzet/lőszer-
Magasság	2,24 m	Lépcsőmászó képesség	0,80 m	javadalmazás	1 db 57 mm
Hasmagasság	0,4 m	Mászóképesség	30°		L/45 lg./65 db
Motortípus	Líberty V 12, Ottó	Mellső/hátsó			1 db 7,92 mm
Motorteljesítmény	345 LE/1500 f/min	terepszög	30/25°		gp./3357 db
Sebesség úton	60 km/h	Lánctalpfelfekvési
Fajlagos teljesítmény	17,5 LE/Mp	hossz	4,0 m

182

CONQUEROR—3

Nehéz harckocsi

A Conqueror sorozatú nehéz harckocsik tipikusan az angol iskola alapján ké­szült járművek. S jóllehet vonalvezetésük már letisztult, a hatalmas méretek, a futómű kötényezése egyértelműen jellegzetes. Gyártásukat 1954-ben kezdték meg. • További jellemzőik: a futómű oldalankénti 8—8 kis méretű dupla futó­görgői, párosán kapcsolt gumirugókkal. A láncmeghajtó kerék hátul van, ebből arra lehet következtetni, hogy a 600 LE-s hajtómű és az erőátviteli rendszer is a torony mögött helyezkedik el. A 120 mm-es űrméretű harckocsilöveget nagyméretű öntött toronyban helyezték el. • Páncélzata igen erős, teljesítő­képessége és mozgékonysága is kielégítő. Méretei, de főleg nagy súlya miatt az épített utakon a mozgása nehézkes. (A hidakat és az átereszeket meg kell erő­síteni.) Ezért alkalmazhatósága korlátozott.

Harci súly	66,0 Mp	Oldalstabilitás
Kezelők	4 fő	Árokáthidaló képesség
Teljes hossz	7,85 m	Gázlóképesség
Teljes szélesség	3,95 m	Lépcsőmászó képesség
Magasság	3,5 m	Mászóképesség
Has magasság	0,4 m	Mellső/hátsó terepszög
Motorteljesítmény	810 LE	Páncélzat
Sebesség úton	35 km/h
Fajlagos teljesítmény	12,3 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,843 kp/cm2

N AGY-BRITAN N IA

25°

3,35 m

1,45 m

0,9 m

35°

30/25°

max. 300 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db 120 mm

hk.á./35 db

1 db

12,7 mm gp.

1 db

7,62 mm gp. /3750 db

150 km

187

N AG Y-BRITAN NIA

VICKERS MARK 3

Közepes harckocsi

A Vickers-gyár a 38,0 Mp súlyú közepes harckocsiját exportra — elsősorban a Brit Nemzet közösség államai számára — fejlesztette ki. Fegyverzete a szabvá­nyos 105 mm-es L/A1 löveg, amelyet stabilizátorral együtt építettek be. A mo­tor, az erőátviteli szerkezet és géppuskák a Chieftain típuséval megegyezőek. A rugózás torziós megoldású, a fegyverzet megerősítésére az Mk 2 és Mk 3 vál­tozatnál 2—4 db Swingfire vezetékes irányítású páncéltörő rakétát a torony oldalán levő konténerben helyezték el. India a Madras melletti gyárban az Mk1 változatból Vijayata néven iicencben 600 db-ot épített. További 400 db gyár­tása 1978-ig folyamatban volt. 1976-ban ezek a harckocsik alkották az indiai páncélos erők kb. 75%-át. A Vickers cég 76 db Mk 1 járművet szállított Ku- vaitnak; ezeknél a sivatagi terep kívánta módosításokat hajtottak végre. • A 725 LE-s Type 12 V—71 jelű Diesel-motort turbófeltöltővel is ellátták. Az Mk 3 típusba a Detroit-Diesel-Allison típusú amerikai motor is beépíthető. • Tartozékai Marcosi EC—370 típusú lövegstabilizátor, integrált tűzvezető­rendszer és lézeres távmérő. • A harckocsit kizárólag exportcélokra szánják.

Ha bei súly

Kezelők

Teljes hossz

Magasság

Teljes szélesség

Hasmagasság

Moto rtípus Motorteljes ítmény

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény

38,0 Mp

4 fő

9,78 m

2,49 m

3,16 m

0,4 m

Diesel V—12

725 LE

56 km/h

18,7 LE/Mp

Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Mellső/hátsó terepszög Lánctalpfelfekvési hossz Páncélzat

0,87 kp/cm¹

kb. 35“

2,43 m

1,14 m

0,91 m

30°

25/30“

4,29 m

17—60 mm;

homlok 80 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1. db 105 mm

lg./44 db

1. db 7,62 mm

8P-

480 km

188

CHIEFTAIN

Nehéz harckocsi

Nagy-Britannia szárazföldi hadereje — a korábbi Centurion és Conqueror tí­pusok felváltására — egy új nehéz harckocsi kifejlesztését kezdte meg. Az első példány 1961-re, a prototípus 1964-re épült meg. Az első Mk 1 jelű széria gyár­tását 1965-ben kezdték meg, a R.O.F. leedsi és a Vickers Ltd. központi üzeme az első 450 db-ot 1967-ben adta át. Elsőként a brit rajnai hadsereg egységeit látták el. 1970 után Chieftain Mk 2 és Mk 3 javított szériák épültek. Az Mk 3/3 már lézeres távmérővel szerelt változat, az Mk 5 pedig 840 LE-s erősebb Die­sel-motorral épített típus volt. A hat nagy futógörgős alvázat oldalkötény védi, a páncélzata erős, az öntött torony kialakítása jó. A nehéz páncélzatú, erős fegyverzetű csataharckocsi-típus a korábbi brit felfogást tükrözi, a mozgékony­ság szerepe másodlagos. A járműbe a NATO-államok legerősebb, 120 mm-es harckocsilövegét építették be, 1 db 12,7 mm-es, párhuzamosított belövő gép­puskával. 1800—2000 m-ig minden harckocsi ellen hatásosan alkalmazható; a lövegcsövét műanyag kötényezéssel látták el. Viszonylag nagy súlya miatt moz­gékonysága nem kedvező, szállítása is nehézkes. A NATO-államok haderőiben nem terjedt el, fő vásárlója Irán volt, ide mintegy 900 db Mk 4 és Mk 5 erősí­tett, sivatagi változatot exportáltak.

Harci súly 52,2 Mp

Kezelők 4 fő

Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motor-

teljesítmény Sebesség úton

10,92 m

3,51 m

2,82 m

0,61 m

Diesel Leyland L.60 V—6

700 LE/2400 f/min

40 km/h

Fajlagos teljesítmény Fajlagos talaj­nyomás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Mászóképesség

NAGY-BRITANNIA

13,4 LE/Mp

0,97 kp/cm*

3,15 m

1,07 m 35’

Fegy verzet/lős^zer-

javadai mazás 1 db 120 mm lg./53 db

1 db 12,7 mm gp./600 db 1 db 7,62 mm lé.gp./5400 db

1. db ködvető

Hatótáv 400 km

189

N AGY-BRITAN NIA

CHIEFTAIN-COBHAM

Nehéz harckocsi

A korábbi sorozatgyártású Chieftain Mk 5 harckocsi új típusú Cobham páncél­zattal és kötényezéssel ellátott módosított, erősebb változata. A kemény­fém—kerámia—könnyűfém felépítésű, réteges páncélzat ellenállóképessége a korábbiaknál nagyobb, viszont a jármű harci súlya 55,5 Mp lett. Az üzemanyag­tartály belsejét szintetikusgumi-bevonattal látták el, amely sérülés esetén tö­mítésként szerepel. Az 1200 LE-s Rolls-Royce típusú turbófeltöltős, minden­evő Diesel-motorjával úton eléri a 60 km/h maximális sebességet. A 2,87 m ma­gasságú harckocsira a már korábban is alkalmazott 120 mm-es stabilizált löve- get szerelték fel, amelyhez 54 db APDS, illetve HESH típusú lőszer tartozik. A tornyot előtétpáncélozással, a futóművet a görgőkig lenyúló kötényezéssel látták el. • A normál Chieftain Mk 5 változat is új Roots típusú 750 LE-s Die­sel-motort és TN—37 jelű hajtóművet kapott; ennek eredményeképpen a ko­rábbi 43,5 km/h-s maximális sebessége a 60 km/h értéket megközelíti. • 1977-ig Irán 785 db, Kuvait 165 db Mk 5 jelű változatot rendelt, egyenként 1,5 millió DM áron. • Ezeknél a tűzvezető rendszert is korszerűsítették,a korábbi 12,7 mm-es belövő géppuskát elhagyták, lézeres távmérőt és számítógépet építettek be. Mindezek 3000 m-ig álló és 2000 m-ig mozgó célra a találati valószínűséget nagymértékben növelték. Atávmérő 500—10000 m tartományban alkalmazható ±10 m maximális hibával. • Az új típus Cobham változatból Irán — Shir Irán 2 néven — további 1200 db-ot rendelt, de ezeket már nem exportálják; az új MBT—80 jármű építéséhez használják fel őket. • Az alsó fénykép a Cobham prototípust ábrázolja.

Harci súly 55,5 Mp

Kezelők 4 fő

Teljes szélesség

Magasság

Hasmagasság

Motortípus

Motorteljesítmény

Sebesség úton

Fajlagos teljesítmény

3,67 m

2,87 m

0,5 m

Diesel CU—12 TCA

4 ütemű 12/V—90°

1200 LE

60 km/h

21,6 LE/Mp

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás 1 db 120 mm lg./54 db

2 db 7,62 mm gp.

190

BREN — CARRIER

Páncélozott szállítójármű

NAG Y-BRITAN N IA

A jármű alacsony kialakítású, felül nyitott, a futómű a Vickers—Carden—Lloyd könnyű harckocsiéval azonos. A régebbi kivitelnek csak 3 görgője volt. A futó­mű tekercsrugóit kívül a lengőkarok között helyezték el. 1953 óta felül zárt kivitelben is készült. Gyors, mozgékony jármű, korlátozott terepjáró képes­séggel. A merőleges lapokból összeállított páncéltest csak csekély védettséget biztosított. A lánckereket a hátsó görgő hajtja. • A járműcsalád többi tagjai: Universal Carrier, Oxford Carrier, Cambridge Carrier. Ezeket a típusokat 1938 óta gyártották. Géppuskahordozó kivitelben a gyalogság részére, felde­rítő járműként, páncéltörő és légvédelmi löveg vontatójaként, továbbá köd­vető és lángszórós kivitelben készült. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában licencátvétellel gyártották. A második világháború éveiben 40 000 db készült belőlük. • A típus futóművét a német hadsereg 1944-ben tehergépkocsiknál alkalmazta, Maultier elnevezéssel.

Harci súly

Kezelők/szállított lövészek

Teljes hossz

Teljes szélesség

Magasság

Hasmagasság

Motorteljesítmény

Sebesség úton

Fajlagos teljesítmény

Oldalstabilitás

4,0 Mp

3/9 fő

3,94 m

2,11 m

1,57 m

0,3 m

100 LE

50 km/h

25 LE/Mp

30′

Árokáthidaló képesség	1,55 m
Gázlóképesség	0,80 m
Lépcsőmászó képesség	0,60 m
Mászóképesség	35’
Mellső/hátsó terepszög	20/20°
Lánctalpfelfekvési hossz	1,8 m
Lánctalpszélesség	0,8 m
Páncélzat	11 mm

191

NAGY-BRITANNIA

DAIMLER I

Felderítő páncélgépkocsi

A Daimler I és II típusok angol elnevezése a Scout Cár; egyszerűsített, könnyű kivitelű felderítő páncélgépkocsi. A viszonylag nagy fajlagos motorteljesítmény a járműnek jelentős végsebességet biztosít. • Alacsony, torony nélküli, két­tengelyes, összkerékhajtású jármű. Páncélzata és fegyverzete gyenge, rádió­berendezése kezdetleges. Mivel csupán az első tengelye kormányozott, ez moz­gékonyságát befolyásolja és csökkenti manőverezőképességét a terepen. Ka­nada ezt a típust Ford I és II jelzéssel gyártotta. • A felderítő alakulatoknál és különleges feladatokra 1940 óta használták. Inkább összekötő járműként felelt meg. A könnyen sebezhető járművet 1953-tól kezdődően a Ferret típusú fel­derítő páncélgépkocsi váltotta fel, ettől kezdve csak kiképzési feladatokra hasz­nálják.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény

3,0 Mp

2 fő

3,3 m

1,75 m

1,53 m

0,35 m

Ottó

55 LE/4200 f/min

84 km/h

18,4 LE/Mp

Oldalstabilitás	30°
Árokáthidalő képesség	0,4 m
Gázlóképesség	0,5 m
Lépcsőmászó képesség	0,35 m
Mászóképesség	30°
Mellső/hátsó terepszög	60/60°
Kerékképlet	4X4
Páncélzat	10—30 mm
Fegyverzet	1 db gp.

192

DAIMLER II Felderítő páncélgépkocsi

A Daimler I típus továbbfejlesztése olyan elgondolással, hogy a csupán össze­kötő célokra alkalmas páncélgépkocsi helyett jó terepjáró képességű, felde­rítési feladatokra is felhasználható, javított típust alakítsanak ki, • A jármű összkerékhajtású. Eredeti kialakításában összkerék-kormányzású, és mindkét irányban (előre és hátra) egy-egy vezetőüléssel készült. A ferde síkokból ki­alakított páncéltestén aránylag nagyméretű torony van. A 6-hengeres, soros, 95 LE-s motort hátul helyezték el. • A továbbfejlesztett változatnál a löveg elhelyezésén és a motorburkolaton javítottak. Mindezek végrehajtása után jó terepjáró képességű, jó teljesítményű járművet nyertek. Fegyverzete is meg­felelőnek bizonyult, csupán a fajlagos teljesítménye volt kifogásolható. • 1940- től az I típust, 1941-től a II típust a felderítő alakulatoknál alkalmazták. • Nagy­ságrendjében az angol Straussler által kifejlesztett AC családhoz hasonló. (Lásd magyar Csaba parancsnoki páncélgépkocsi.)

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság

Has magasság

Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton

Fajlagos teljesítmény

7,7 Mp

3 fő

3,96 m

2,44 m

2,23 m

0,4 m

Ottó

95 LE/3600 f/min

72 km/h

12,4 LE/Mp

Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Mellső/hátsó terepszög Páncélzat

NAGY-BRITANNIA

30°

0,5 m

0,5 m

0,4 m

35*

70/60’

18—40 mm

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db 40 mm

lg./52 db

1 db 7,92 mm gp./2700 db

1 db 7,65 mm gp./500 db 330 km

193

NAGY-BR1TAN NI A

AEC III

Felderítő páncélgépkocsi

A 75 mm-es löveggel felszerelt felderítő páncélgépkocsi az AEC I (40 mm-es löveg) és az AEC II (57 mm-es löveg) továbbfejlesztése. A merőlegesen kiala­kított oldallapok miatt a felépítése nem a legsikerültebb. Fajlagos teljesítménye a nagyobb löveg és torony miatt csökkent. Mindezek a sebességére is hatással voltak; a 60 km/h sebesség mint felderítő jármű számára kevésnek bizonyul. A jármű egyébként a Straussler által kialakított AC család továbbfejlesztése, az összkerékhajtás és az összkerékkormányzás ennek eredményeként alakult ki. • A 75 mm-es löveggel felszerelt páncélgépkocsi tűzereje szokatlanul nagy, vi­szont a járműben tárolt lőszer mennyisége a harckocsikhoz képest lényegesen kevesebb. Összességében a típus a fajlagos teljesítmény, a terepjáró képesség és a sebesség tekintetében a korabeli felderítő páncélgépkocsiknál gyengébb volt.

Fegyverzet/lőszer-
javadalmazás

Harci súly	12,5 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	5,2 m
Teljes szélesség	2,5 m
Magasság	2,53 m
Hasmagasság	0,4 m
Motortípus	Diesel
Motorteljesítmény	158 LE/2000 f/min
Sebesség úton	60 km/h
Fajlagos teljesítmény	12,6 LE/Mp

Oldalstabilitás	25°
Árokáthidaló képesség	0,4 m
Gázlóképesség	0,5 m
Lépcsőmászó képesség	0,5 m
Mászóképesség	35°
Mellső/hátsó terepszög	45/60*
Kerékképlet	4X4
Páncélzat	25—40 mm

1 db 75 mm lg./44 db

1 db 7,92 mm gp./3375 db

1 db 7,69 mm gp./600 db

FERRET

Felderítő páncélgépkocsi

A jármű lényegében a Daimler Scout Cár továbbfejlesztése, lényegesen széle­sebb körű felhasználási lehetőséggel. Az alaptípus öt változatban készült, s lé­nyegében a torony nélküli és a tornyos kivitelben különböztek egymástól. • A 116 LE-s Rolls-Royce motort a jármű hátsó részébe építették. A torony ki­vitele a Saracen típushoz hasonló, a meglehetősen kinyúló motortérben lövés­biztos védőlemez található. Az egy oldalon elhelyezett pótkerék nem forgó kivitelű, így a terepjáró képességet nem növeli. A pótkerék alatt van a vész­kijárat. Igen gyors és mozgékony jármű. • 1954-ben került a csapatokhoz, 1955-ben Irakban nagyobb mennyiségben alkalmazták. • A Ferret I torony nél­küli kivitel, a Ferret ll-nek forgótornya volt. • A járműnél a második világ­háború valamennyi tapasztalatát felhasználták; közülük elsősorban a nagy faj­lagos motorteljesítmény érdemel kiemelést.

Harci súly	4,32 Mp	Oldalstabilitás
Kezelők	2 fő	Árokáthidaló képesség
Teljes hossz	3,83 m	Gázlóképesség
Teljes szélesség	1,91 m	Mászóképesség
Magasság	1,88 m	Kerékképlet
Hasmagasság	0,33 m	Páncélzat
Motortípus	benzin
Motorteljesítmény	116 LE
Max. sebesség úton	93 km/h
Fajlagos teljesítmény	26,8 LE/Mp

N AGY-BRITAN N1A

20°

1,2 m

0,9 m

24°

4×4

8—12 mm

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db

7,62 mm gp./3500 db

305 km

195

NAGY-BRITANNIA

SARACEN

Páncélozott szállító harcjármű

1953-tól mint lövészpáncélost és mint felderítő páncélost rendszeresítették. Azonos tengelytávú, 3 tengelyes kivitele a korszerű kerekes páncéljárművek példája. Torziós rugókra felfüggesztett lengőkaros futóműve van. A két mellső kerékpár kormányozható. Hajtóműve korszerű, félautomatikus, előválasztós rendszerű. • A felépítményt csekély mértékben döntött páncéllemezekből állították össze, a kis méretű parancsnoki toronyban géppuska, mögötte forgó­gyűrűre helyezett légvédelmi géppuska van. A jármű hátlapja függőleges, itt vannak a beszállóajtók. • A gyors jármű fajlagos teljesítménye jó, terepjáró képessége kitűnő. A 3 tengely a 2 tengelyes járművekhez képest lényegesen kedvezőbb árokáthidaló képességet biztosít számára. Hátrányos tulajdonságai a meglehetősen bonyolult alváz és futómű, továbbá a viszonylag szűk küzdő­tér.

Harci súly Kezelők/szállított lövészek

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton

10,2 Mp

2/10 fő

4,85 m

2,52 m

2,44 m

0,41 m

4 ütemű, Ottó, V 8

170 LE

72 km/h

Fajlagos teljesítmény	16,7 LE/Mp
Gázlóképesség	1,1 m
Árokáthidaló
képesség	1,5 m
Lépcsőmászó
képesség	0,45 m
Mászóképesség	35°
Mellső/hátsó
terepszög	45/45°
Kerékképlet	6×6

Fegyverzet

2 db 7,62 mm gp.

196

SALADIN

Felderítő páncélgépkocsi

A jármű a 3 tengelyes, 1953-ban rendszeresített Saracen páncélgépkocsi to­vábbfejlesztése. A futómű és az alváz nem változott lényegesen, a 8 hengeres Rolls-Royce motor a küzdőtér növelése érdekében hátra került. A jármű hom­loklapját ferdén alakították ki, ez a páncélgépkocsi sérülékenységét lényegesen csökkentette. A merőleges falú, széles toronyba épített 76,2 mm-es löveget acélöntésű homloklapba helyezték el. A II típusnál a Saracennál is alkalmazott légvédelmi géppuskát is beépítették. • A járműnek két első tengelye kormá­nyozott, terepjáró képessége — ezen belül az árokáthidaló képessége — igen jó. Ez a páncélgépkocsi jellegzetes példája annak az irányzatnak, hogy a jó te­repjáró képességű, gyors járművekbe nagy tűzerejű lövegeket kell beépíteni. Ennek megvalósításához nagy motorteljesítmény szükséges. • A járművet 1955 óta felderítő alakulatoknál alkalmazzák.

Harci súly Kezelők

Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény

1. Mp
2. fő
3. m

2,09 m

1. m

0,41 m

1. ütemű, Ottó, U 8

170 LE

72 km/h

1. LE/Mp

Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mellső/hátsó terepszög Kerékképlet

N AGY-BRITAN NIA

1,53 m

1,07 m

0,45 m

60/50°

6×6

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db 76 mm lg./43 db

1 db 7,62 mm gp./2500 db

400 km

197

NAG Y-BRITAN N IA

FV—432

Lövészpáncélos

Az FV—432 páncéljárműcsalád fejlesztését 1960-ban kezdték meg. Alapvető célként az M113 típusú amerikai lövészpáncéloshoz hasonló, több feladatra alkalmazható harceszköz kialakítását határozták meg. • A fejlesztés során ezt a célkitűzést teljesítették. Az alaptípus — a 12 főt befogadó lövészpáncélos — mellett kifejlesztették és gyártják a fegyverhordozó (aknavető, HSN löveg, a Cári Gustaf páncéltörő rakéta) kiviteleket, a parancsnoki és hírközpont, a légtérfigyelő-radar és a mentőjármű-változatokat.

Hatótáv

Harci súly	15,3 Mp
Kezelők/szállított lövészek	1/11 fő
Teljes hossz	5,1 m
Teljes szélesség	2,82 m
Magasság	1,88 m
Hasmagasság	0,4 m
Motortípus	mindenevő
Motorteljesítmény	240 LE
Sebesség úton	52 km/h
Fajlagos teljesítmény	15,2 LE/Mp

Oldalstabilitás	25°
Árokáthidaló képesség	1,9 m
Gázlóképesség	úszóképes
Lépcsőmászó képesség	0,6 m
Mászóképesség	27°
Mellső/hátsó terepszög	40/35°
Páncélzat	max. 16 mm
Fegyverzet	1 db

7,62 m m gp.

650 km

198

FOX

Felderítő páncélgépkocsi

N AG Y-BRITAN N IA

A kéttengelyes, ossz kerék hajtású, korszerű páncélgépkocsit 1970-ben alakí­tották ki. Motorteljesítménye — súlyához képest — feltűnően nagy (195 LE). Ez egyrészt a jármű nagy sebessége és terepjáró képessége szempontjából je­lentős. Fajlagos motorteljesítménye az angol páncéljárművek csoportjában a legmagasabb (34,5 LE/Mp). A ferde lapokból kialakított törzs és torony igen korszerű. A toronyba épített 30 mm-es Rarden gépágyú és a 7,62 mm-es gép­puska eléggé nagy tűzerőt képvisel. • A páncélgépkocsi viszonylag kis súlya lehetővé tette, hogy úszóképessé tegyék. A szűrő- és szellőzőberendezéssel ellátott, hermetikusan zárt küzdőtér növeli a felderítő páncélgépkocsi alkal­mazhatóságát. • Az egyik legkorszerűbb angol felderítő páncélgépkocsi, meg­lepően magas országúti sebessége a nagy fajlagos teljesítménynek köszönhető.

Harci súly 5,67 Mp

Kezelők 3 fő

Teljes hossz 5,1 m

Teljes szélesség 2,1 m

Magasság

Motortípus

1. m

6 hengeres soros, Ottó

Motorteljesítmény 195 LE

Mellső/hátsó

terepszög kb. 70/50°

Kerékképlet 4×4

Fegyverzet/lőszer­

javadalmazás 1 db 30 mm gá./96 db

1 db 7,62 mm gp.

Sebesség úton 75 km/h

Fajlagos

teljesítmény

34,5 LE/Mp

199

NAGY-BRITANNIA

SPARTAN

Lövészpáncélos

A 7 főt befogadó lánctalpas lövészpáncélos 1970-ben került rendszerbe. A kor-

szerű, könnyűfém páncélzat eredményeképpen a jármű súlya mindössze

12,0 Mp; 195 LE-s motorja magas fajlagos teljesítményt biztosít a járműnek;

fajlagos talajnyomása is kedvező. Az 5 pár futógörgővel kialakított járószerke-

zet meghajtását az első görgők végzik; a hajtóművet elöl helyezték el, ennek

következtében a jármű homloklapja kedvezően ferde. A törzs oldallapjai és a

hátlap — a nagyobb szállítóképesség, illetőleg küzdőtér kialakítása érdekében

— merőleges. A könnyű kivitelű lövészpáncélos úszóképes. Ennek megfelelően

a küzdőtér hermetikusan zárt, megfelelő szűrő- és szellőzőberendezéssel.

A légi szállításra is alkalmas jármű a Scorpion páncéljármű-család tagja. A család

további tagjai: a Striker, a Sultan, a Scimitar, a Sámson és a Samaritan könnyű

harckocsi; ezek azonos alapkoncepciójú, de különböző feladatú járművek. Mi-

vel az alaptípusnak nincs beépített fegyverzete, ennek alapján a páncélozott

szállítójármű kategóriába tartozik.

Harci súly	12,0 Mp
Kezelők/szállított lövészek	1/6 fő
Teljes hossz	5,30 m
Teljes szélesség	2,60 m
Magasság	2,2 m
Hasmagasság	0,3 m
Motortípus	Ottó
Motorteljesítmény	195 LE
Sebesség úton/vízen	80/7 km/h
Fajlagos teljesítmény	16,2 LE/Mp

Gázlóképesség úszó

Lépcsőmászó képesség 0,3 m

Mellső/hátsó terepszög 25/25°

HORNÉT

Páncélvadász

A 2-tengelyes, összkerék-meghajtású alvázú, könnyű páncélzatú páncélvadász járművet az 1609/A típusból alakították ki. Gyártása 1961-ben indult meg. (Ausztráliában Maikara néven gyártották.) Fajlagos teljesítménye a jelentős motorteljesítmény következtében igen kedvező. A jármű páncélozott gépkocsi jellegű, hátsó tengelye felett rakétaindító állványt helyeztek el 2 db 93,4 kg súlyú rakéta számára. • 1962 óta a harckocsi-alakulatok nagy távolságú páncél­elhárító eszközei. A 300—3960 m hatótávolságú rakéták átütöképessége a Conqueror típusú harckocsi 120 mm-es lövegééhez hasonló. A jármű könnyű páncélozottsága miatt könnyen sebezhető, és védelmét csak a nagy lőtávolság és a viszonylag nagy sebessége jelenti.

Oldalstabilitás

Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Mellső/hátsó terepszög Kerékképlet Fegyverzet

Harci súly	3,0 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	5,5 m
Teljes szélesség	2,22 m
Magasság	2,34 m
Hasmagasság	0,35 m
Motortípus	Diesel
Motorteljesítmény	120 LE
Sebesség úton	64 km/h
Fajlagos teljesítmény	40 LE/Mp

N AGY-BRITAN N IA

kb. 20’

0,3 m

0,4 m 4S/45’

4X4 2 db pct.rak.

201

NÉMETORSZÁG

Harci súly	8,5 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	5,06 m
Teljes szélesség	1,95 m
Magasság	2,50 m
Motorteljesítmény	55 LE
Sebesség úton	16 km/h
Páncélzat	14 mm

Fegyverzet

Hatótáv

202

LK— II.

Könnyű harckocsi

A császári német hadsereg az 1916-ban megindított gyors harckocsifejlesztés során — az angol Whippet mintájára — az LK—II. típust univerzális könnyű- harckocsi-típusnak szánta. • A szabadon futó lánctalp egy traktorszerű felépít­ményt fogott közre, a jármű farán épített toronyban helyezték el a löveget és a kezelőket. A motor és a hajtómű a jármű első részében kapott helyet. Az 1 db 57 mm-es löveggel és 2 db géppuskával felszerelt jármű meglehetősen mozgé­kony volt. Első példányait 1918 júniusában mutatták be. A német hadvezetés nyomban 580 példányt megrendelt, de az összeomlásig csak 6—8 db készült el. Terveit és több példányát 1919—20-ban Svédországnak eladták, és Strids- vagn m/21 jelzéssel gyártották. Érdekessége, hogy 1922 után 15 példány több részletben Magyarországra került, amelyeket az akkori honvédség szétszedett állapotban rejtegetett az antant ellenőrző bizottság elől. Távozása után 1926—27-ben 7 db-ot szolgálatba állítottak, majd az 1930-as években kivonták őket a hadrendből.

1. db

57 mm á.

1. db

7,92

mm gp.

70 km

A7V

Közepes harckocsi

A császári Németország az első világháború kezdetén elhanyagolta a harckocsik fejlesztését, csak az angolok 1916-os tanksikerei után, 1916 novemberében kezdték meg a tervezőmunkát egyidejűleg három típus kialakítására. Ezek: a nehéz K, a közepes A7V és a könnyű LK—II. típusok. Az A7V fa modelljét 1917 januárjában mutatták be, majd 100 példányt meg is rendeltek belőle. A prototípus 1917 októberében készült el, az első példányokat 1918 február­jában adták át a haderőnek. A szűkös ipari kapacitás miatt 1918. szeptem­ber 12-ig mindössze 20 példány épült meg. Közülük 4 harckocsi 1918. március 21-én részt vett a St. Quentintől délre indított támadásban; 1918. április 24-én lezajlott az első brit—német páncéloscsata 13 db A7V részvételével Villiers- Bretonneux közelében. A nehézkesen mozgó, nagy felületű harckocsik tech­nikailag az angol járművek alatt maradtak. Az 1918-ban fellépő acél- és szak­munkáshiány a további gyártást megakadályozta. Jellemző, hogy a K típusú nehéz harckocsiból az összeomlásig csak két befejezetlen példány maradt meg. • Érdekességként említjük meg, hogy az A7V típus 5 példánya a Pilsudski- hadsereg páncélosezredében részt vett az 1919/20. évi lengyel—szovjet-orosz hadműveletekben.

Harci súly	33,0 Mp
Kezelők	7 fő
Teljes hossz	7,35 m
Teljes szélesség	3,06 m
Magasság	3,30 m
Motorteljesítmény	2×100 LE
Sebesség úton	13 km/h
Páncélzat	6—30 mm

Fegyverzet

Hatótáv

NÉMETORSZÁG

1 db 57 mm hk.lg.

6 db

1. mm

8P-

30—35 km

203

NÉMETORSZÁG

Pz.l.A.

Könnyű harckocsi

A német vezérkar 1932-ben elhatározta, hogy elkészítteti az 5,0 Mp-os köny- nyűharckocsi-típus tervét. A terv elkészítését a MÁN, a Krupp, a Henschel és a Daimler-Benz cégek kapták feladatul. A Krupp-prototípus elfogadása után a sorozatgyártást a MÁN végezte; 1934-től 1942-ig kb. 3000 darabot készített.

• A gyártás során a Pz.l. alaptípus következő változatai készültek:

Sd.Kfz. 101 (A kivitel) a forgóto-

ronyban 2 db géppuska.

Sd.Kfz. 111 (A kivitel) lőszerszállító

változat (kb. 50 db készült belőle).

Sd.Kfz. 101 (B kivitel) nagyobb mo-

torteljesítmény, 0,4 m hossznöveke-

dés, forgótornyában 2 db géppuska.

Sd.Kfz. 265 parancsnoki kivitel for-

gótorony nélkül; 1939 és 1940 kö-

zött a 4,7 cm-es páncéltörő ágyút

vagy a IS cm-es tábori löveget épí-

tették a járműbe. (Ez utóbbi tí-

pusból kb. 300 db készült); utászki-

vitel.

A csapatokhoz az A típus került, 60 LE-s Krupp bokszermotorral. Ez a motor-

teljesítmény kevésnek bizonyult, ezért 1935-től a típus módosításával a 100 LE-s

Maybach motort építették a harckocsiba. A legszembetűnőbb módosítás, hogy

a harckocsi 1 futógörgőnyit növekedett és míg az A típusnál a láncfeszítő kerék

a görgőkkel azonos síkban a talajon futott, a B típusnál már megemelték. Jel-

legzetes futóműve angol licenc alapján készült. • A harckocsit Németország

újrafelfegyverzésének időszakában állították rendszerbe. Harci értéke igen

csekély volt, inkább kiképzési és propagandacélokra használták.

Harci súly	6,0 Mp
Kezelők	2 fő
Teljes hossz	4,43 m
Teljes szélesség	2,06 m
Teljes magasság	1,72 m
Hasmagasság	0,29 m
Mellső/hátsó terepszög	30/25°
Lánctalpfelfekvési hossz	2,47 m
Lánctalpszélesség	0,28 m
204 Motorteljesítmény	100 LE

Sebesség úton	40 km/h
Hatótáv	180 km
Fajlagos teljesítmény	16,7 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,42 kp/cm2
Mászóképesség	30°
Oldalstabilitás	kb. 30°
Árokáthidaló képesség	1,40 m
Gázlóképesség	0,58 m
Lépcsőmászó képesség	0,36 m
Páncélzat	6—13 mm

Fegyve rzet/l őszer-

javadal mazás

2 db

7,92 mm gp./1525 db

Pz.ll.

Könnyű harckocsi

A német vezérkar a 20 mm-es gépágyúval és 1 db géppuskával felszerelt 9,5 Mp

súlyú harckocsit 1934-ben rendelte meg. A feladatot — a Pz.l. típus tapasztala-

tait figyele’mbe véve — a nürnbergi MÁN cég kapta. Az első sorozatban ké-

szült járművek 1935-ben kerültek a csapatokhoz. Az újrafelfegyverzés köve-

telte túlzottan szoros gyártási határidő szükségessé tette, hogy a típuson szinte

folyamatosan változtassanak. így az a1 és a2 szériák darabszáma 25—25 db volt,

az a3 kivitel 50 db és az a4 100 db. Csupán az ac sorozattól kezdve készült a

jármű nagyobb darabszámban, a végleges 5 középnagy futógörgővel. • A Pz.ll.

típusból 1935-től 1944-ig mintegy 3200 db készült a következő változatokban:

Sd.Kfz. 121: 9 változatban, kisebb el-

térésekkel.

Sd.Kfz. 122: lángszórós kivitel.

Sd.Kfz. 123: Luchs néven, változta-

tott, lépcsős futóművel, mint felde-

rítő és lőszerszállító harckocsi is.

Sd.Kfz. 131 és 132: Marder II néven

önjáró löveg, 75 mm-es páncéltörő

löveggel és a zsákmányolt 7,62 cm-

es orosz páncéltörővel.

Sd.Kfz. 124: Wespe néven 10,5 cm-

es tábori tarackkal és 15 cm-es gya-

logsági ágyúval, Pz.ll. rohamágyú el-

nevezéssel.

A felsorolás jól mutatja a típus kialakításában érezhető nagy bizonytalanságot. Ez leginkább a futóműnél mutatkozik meg; 4fajtát alakítottak ki.

Harci súly	9.5 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	4,81 m
Teljes szélesség	2,28 m
Teljes magasság	2,02 m
Hasmagasság	0,34 m
Mellső/hátsó terepszög	30/30°
Lánctalpfelfekvési hossz	2,40 m
Lánctalpszélesség	0,30 m
Motorteljesítmény	140 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

NÉMETORSZÁG

40 km/h

14,7 LE/Mp

0,66 kp/cm’

kb. 30°

1,40 m

0,85 m

0,42 m

30°

5—14,5 mm, homlok 30 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db

20 mm gá./180 db

1 db

7,92 mm gp./1425db 150 km

205

NÉMETORSZÁG

T—38

Könnyű harckocsi

Csehszlovákiának az 1939. év tavaszán történő német megszállása következté­ben zsákmányképpen mintegy 1000 harckocsi jutott a Wehrmacht birtokába. Közöttük volt a Skoda-gyár által gyártott mintegy 300 db 35 (t) típusjelzésű könnyű harckocsi; ezek a német 6. páncéloshadsereg kötelékébe kerültek. A tapasztalatok alapján a típus a Praga-gyárban tovább épült, s az igen használható és kifejezetten jó konstrukció gyártását 1942-ig folytatták. A 4-pár nagy futógörgő páronként laprugókra támaszkodott, s ezzel igen egyszerű és kevéssé sérülékeny futóművet képeztek ki. A görgők a kettős orrú lánc között futottak. A Skoda típusra jellemző szegecselt törzsű járműből mintegy 5000 db készült a következő változatokban:

Sd.Kfz. 139: Marder III. jelzéssel,

zsákmányolt 76.2 mm-es páncéltörő

löveggel;

Sd.Kfz. 140:2 cm-es légvédelmi gép-

ágyúval.

Sd.Kfz. 138/1: Bison megnevezéssel

(H és M kivitel) torony nélkül,

15 cm-es tábori löveggel;

Sd.Kfz. 138/2: Marder lll./H jelzéssel,

75 mm-es páncéltörő ágyúval, nyi-

tott kivitelben;

A felsorolás világosan szemlélteti, hogy a jármű alaptípusa a különböző felada­tokra jól kialakítható volt. Megjelenésekor a hasonló nagyságrendű harckocsik­kal szemben fölényben volt. A típust Magyarországon, Svájcban és Svédország­ban is alkalmazták. További fejlesztéséből alakult ki a Hetzer elnevezésű pán­célvadász, ezt egészen 1945-ig gyártották.

Harci súly	10,5 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	4,90 m
Teljes szélesség	2,06 m
Teljes magasság	2,37 m
Hasmagasság	0,40 m
Mellső/hátsó terepszög	35/30°
Lánctalpfelfekvési hossz	2,92 m
Lánctalpszélesség	0,29 m
Motorteljesítmény	125 LE

Sebesség úton	42 km/h
Fajlagos teljesítmény	11,9 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,94 kp/cm’
Oldalstabilitás	kb. 30°
Árokáthidaló képesség	1,50 m
Gázlóképesség	0,90 m
Lépcsőmászó képesség	0,40 m
Mászóképesség	kb. 30°
Páncélzat	17,5 mm;

homlok 25 mm

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1. db 37 mm hk.á./90 db
2. db

7,92 mm gp./2700 db 240 km

Pz.lll.

Közepes harckocsi

Ez a típus képezte 1940 és 1942 között a német páncélosalakulatok felszerelésé­nek gerincét. Túlnyomó részét — mintegy 6000 darabot — a Daimler-Benz cég készítette 1936-tól 1943-ig. Az A, B, C és D kivitelekből 1939-ig csupán 15 da­rabos kísérleti sorozatok készültek. Ezeknél a típusoknál a fő feladat a futómű végleges kialakítása és a páncélzat megerősítése volt. Ekkor alakult ki a Pz.IV. típusnál is alkalmazott páronkénti kis futógörgő. Ezt megelőzően ugyanis a futóműnek laprugókra támaszkodó 5 pár középnagy görgője volt. A harckocsi a sürgetés ellenére is csak 1940-ben készült el 5 cm-es harckocsiágyúval, majd 1942-ben a 7,5 cm-es páncéltörő ágyúval. • A változatai:

Sd.Kfz. 141:37 mm-es löveggel, 5 faj- Sd.Kfz. 266, 267 és 268: parancsnoki ta kivitelben: és felderítő kivitel.

Sd.Kfz. 141/1 és 141/2: 50 mm-es lö­

veggel;

A típusra jellemző, hogy a mind újabb és újabb háborús tapasztalatokon alapuló sürgetés végeredményben gátolta a megérett konstrukció kialakítását. Meg­említjük, hogy a rohamlöveg-változatokkal együtt összesen 21 típus készült. A sok változtatás ellenére a második világháború kezdeti időszakában jól hasz­nálható és egyre érettebb jármű volt, viszont a háború végső szakaszában mind a gyenge tűzerő, mind pedig a nem kellő védettség miatt már csak igen csök­kentett mértékben használhatták.

Harci súly	22,3 Mp
Kezelők	5 fő
Teljes hossz	5,56 m
Teljes szélesség	2,95 m
Teljes magasság	2,50 m
Hasmagasság	0,38 m
Mellső/hátsó terepszög	25/25°
Lánctalpfelfekvési hossz	2,86 m
Lánctalpszélesség	0,4 m
Motorteljesítmény	300 LE

Sebesség úton

Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

NÉMETORSZÁG

40 km/h

13,4 LE/Mp

0,94 kp/cm¹

kb. 30°

2,59 m

0,8 m

0,60 m

30°

18—30 mm, homlok 80 mm

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1. db 50 mm

hk.á.

L/60/78 db

1. db

7,92 mm gp./2000 db

140 km

207

NÉMETORSZÁG

Pz.IV.

Közepes harckocsi

A prototípus kialakítását a Krupp és a MÁN cég 1934-ben kezdte el. A Wehr- macht az 1935/36. években végzett vizsgálatok után végleges gyártóként a Krupp céget jelölte meg. 1936-tól 1945-ig — különböző üzemek bevonásával — mintegy 10 000 darab készült. • Ez a jármű volt a második világháború éveiben a német páncélosalakulatok legnagyobb darabszámban készült, legfőbb harc­eszköze. • A Pz.IV. változatainak száma kisebb, mint elődeié. A harctéri ta­pasztalatok alapján végrehajtott fejlesztésektől eltekintve, az alapméretei lé­nyegesen nem változtak. • A változatok a következők:

Sd.Kfz. 161 és 161/1: A-tól F kivitelig Sd.Kfz. 161/2: F—2, G, H kivitel

75 mm-es rövid csövű löveggel; hosszú csövű 75 mm-es páncéltörő

löveggel, a H kivitel parancsnoki és felderítő kialakításban is.

Elődjétől, a Pz.lll.-tól nem sokban különbözött. A Pz.IV. a Wehrmacht alap­típusa lett. Tömeges gyártása csak 1942-ben indult meg, amikor a hadi helyzet Németország számára rövid idő alatt kedvezőtlenné vált. Ekkor a gyártás na­gyobbrészt az osztrák Steyr cégnél folyt, több német gyár bedolgozásával. • Mintegy 90 darabot a magyar honvédségnél is alkalmaztak, ezenkívül a háború befejezése után Spanyolországban, Bulgáriában és Szíriában is megtalálható volt.

Harci súly Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség

Teljes magasság Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Lánctalpfelfekvési hossz Lánctalpszélesség Motorteljesítmény

25,0 Mp

5 fő 7,01 m

2,88 m

2,68 m

0,40 m 30/20’

3,52 m

0,40 m

300 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

40 km/h

12 LE/Mp

0,89 kp/cm²

kb. 25°

2,35 m

1,2 m

0,60 m

30’

10—30 mm,

homlok 80 mm

Fegyverzet/lőszer-

javadalmazás

Hatótáv

1. db 75 mm hk.lg. L/48/87 db
2. db

7,92 mm gp./3150db

300 km

208

Pz.V. PANTHER

Nehéz harckocsi

A német hadvezetés a keleti arcvonalon elszenvedett nagy veszteségek miatt

a nürnbergi MÁN cég fővállalkozásában 1943 és 1945 között kb. 7000 db

Panther nehéz harckocsit rendelt meg. Az elkészült több változatból a csapa-

tokhoz nagyobbrészt a D típus került ki. Ennek a harckocsitípusnak a gyártá-

sánál ismét bebizonyosodott, hogy a német hadiiparnak soha sem volt elegendő

ideje arra, hogy az arcvonalba valóban „érett” fegyvereket küldjön. 1943-ban

az arcvonalba kiérkezett harckocsikat Kurszknál — az ipari szakemberek véle-

ménye ellenére — harcba vetették, mint ismeretes, jelentős veszteségekkel.

A járművek hibái közül az elégtelen hűtést, a gyakorta előforduló futóműsérü-

lést és a hajtóművek elégtelenségét kell kiemelni. • Az 1944-től a háború vé-

géig gyártott G típusnál az említett hibákat kiküszöbölték, és a maga idején

igen jó harceszköznek bizonyult. • A gyártott változatok a következők voltak:

Sd.Kfz. 171 D: 1942—43-ban készült

(MÁN);

Sd.Kfz. 171 A: 1943—44-i gyártás;

Sd.Kfz. 267/268: a D és G változatok

parancsnoki és felderítő kivitele;

A harckocsin a szovjet T—34 harckocsik egyes vonásai felismerhetők. Lényeges

eltérés a futóműben volt; az egymás mögött elhelyezett nagy görgők helyett az

ún. „átlapolt” kerékből kialakított futóműmegoldást választották. • Ezen

rendszer előnyös tulajdonsága a talajnyomás egyenletes eloszlása. Ez a konst-

rukció több német lánctalpas járművön is megtalálható.

Sd.Kfz. 179: szállító kivitel, jelentő-

sebb fegyverzet nélkül (kb. 300 db

készült belőle).

Harci súly	43,0 Mp	Sebesség úton
Kezelők	5 fő	Fajlagos teljesítmény
Teljes hossz	8,86 m	Fajlagos talajnyomás
Teljes szélesség	3,43 m	Oidalstabilitás
Teljes magasság	2,95 m	Árokáthidaló képesség
Hasmagasság	0,56 m	Gázlóképesség
Mellső/hátsó terepszög	30/30“	Lépcsőmászó képesség
Lánctalpfelfekvési hossz	3,91 m	Mászóképesség
Lánctalpszélesség	0,65 m	Páncélzat
Motorteljesítmény	650 LE

NÉMETORSZÁG

50 km/h

15 LE/Mp

0,85 kp/cm¹

kb. 30’

1,91 m

1,7 m

0,91 m

35’

15—40 mm, homlok 85 mm

Fegyverzet/lószer- javadalmazás

Hatótáv

1. db 75 mm

hk.á.

L/70/79 db

1. db

7,92 mm

gp./4104db 170 km

209

NÉMETORSZÁG

Pz.VI. B. TIGER I.

Nehéz harckocsi

Az új nehéz harckocsi prototípusának kialakítására a Henschel cég és Porsche professzor — a neves gépkocsikonstruktőr — külön-külön kapott megbízást. Henschel meglehetősen konzervatív elemekből építette a harckocsit, Por­sche azonban a legkülönfélébb műszaki újdonságokat szándékozott alkalmazni. Kísérleteit 2 db V10-es, 300 LE-s motorral kezdte Steyrben, majd Diesel-elekt­romos hajtóművel próbálkozott, amely ugyan szükségtelenné tette volna a se­bességváltót, de ez a túl bonyolult megoldás egy harci jármű részére alig volt alkalmas. • így a feladatot a Henschel cég kapta meg; 1942 végéig 83 járművet épített, közülük néhány darabot a leningrádi ütközetben vetettek be, de első­sorban a hibás katonai elképzelés miatt csaknem teljesen szétmorzsolódtak. • 1945-ig ebből a típusból 1355 darabot készítettek. • A harckocsinak Sd.Kfz. 267/268 számmal, parancsnoki kivitele is készült. • A Tiger I. típus lényegében a harckocsitörzs felépítése szempontjából jelentett új útkeresést. A gyártási egyszerűsítések érdekében szakítottak a ferde síkokból kialakított formával, és a merőleges lemezek vastagságát növelték. • A lényegében hengertest alakú tornyot szintén merőleges falakból állították össze. A többi német harckocsi­nál is alkalmazott átlapolt futóművet 8 pár nagy görgővel, torziós rugózással alakították ki. A harckocsi szokatlan formájával jelezte a német hadiipar mindjobban fokozódó nehézségeit.

Harci súly	56,9 Mp
Kezelők	5 fő
Teljes hossz	8,24 m
Teljes szélesség	3,73 m
Teljes magasság	2,86 m
Hasmagasság	0,43 m
Mellső/hátsó terepszög	30/20’
Lánctalpfelfekvési hossz	3,61 m
Lánctalpszélesség	0,72 m
Motorteljesítmény	700 LE

Sebesség úton

Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

44 km/h

12,7 LE/Mp

1,04 kp/cm¹

kb. 30°

1,8 m

1,20 m

0,79 m

35°

26—80 mm, homlok 100 mm

Fegyverzet/löszer- javadalmazás

Hatótáv

1. db 88 mm hk.á./92 db
2. db

7,92 mm gp./3920db 100 km

210

Pz.VI. TIGER II.

Nehéz harckocsi

NÉMETORSZÁG

A német hadvezetőség 1943 végén kereste a lehetőséget, milyen módon le­hetne a Tiger és a Panther harckocsikat egységesíteni. Ennek elsősorban gyár­tási és alkatrész-ellátási előnyei lettek volna. Az elgondolás megvalósítása a Tiger átkonstruálását jelentette, ezért jelölték II. számmal. A típus sorozat­gyártása 1944-ben indult meg. A feladatot ismét a Henschel cég kapta, de a ki­alakításban — mint a Panthernél — Porsche professzor is közreműködött. • A lényeges súlynövekedés új futóművet, az új fegyver pedig módosított tor­nyot kívánt. Az első 50 db-ra a Porsche által tervezett tornyot építették, fel­tehetően azért, mert azokat előzetesen már legyártották. A későbbiekben ezt váltotta fel a Henschel cég által kialakított ún. szériatorony. Ez utóbbi az előző hengeres kivitelhez képest ferde oldallapokkal készült, lényegesen karcsúbb kivitelben; a homloklapja is kisebb volt. Ezt az új tornyot a Krupp cég gyár­totta. A szűk férőhely mellett a löveg rövid élettartama is hátrányos tényező­ként jelentkezett. • A típusból 1944—1945-ben 487 darab készült, közöttük az Sd.Kfz. 267/268 jellel néhány parancsnoki harckocsi is. Az egységesítésre irá­nyuló törekvés nem valósult meg. Az elkészült járművek egy részét nehéz harckocsiként önálló osztályokban alkalmazták.

38 km/h

10 LE/Mp

1,07 kp/cm²

kb. 30°

2,50 m

1,60 m

0,85 m

35°

26—80 mm, homlok 150 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

1. db 88 mm

hk.á.

L/71/84 db

1. db

7,92 mm gp./5850db

110 km

Harci súly	69,7 Mp
Kezelők	5 fő
Teljes hossz	10,26 m
Teljes szélesség	3,75 m
Teljes magasság	3,09 m
Hasmagasság	0,5 m
Mellső/hátsó terepszög	45/20°
Lánctalpfelfekvési hossz	4,13 m
Lánctalpszélesség	0,80 m
Motorteljesítmény	700 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

Hatótáv

211

NÉMETORSZÁG

MAUS

hjehérjiarckocsi^tervezet)

A háború befejező időszakában Németországban a harckocsi-konstrukciók te­rén két irányzat alakult ki. Az egyik irány képviselője Porsche, a közismert gépkocsikonstruktőr, a másik Guderian tábornok, a páncélosok alkalmazásá­nak közismert teoretikusa. A kettőjük közötti ellentét lényege a következő volt. Guderian gyors, kevésbé védett és nagy tűzerejű harckocsikat igényelt a páncéloscsapatoknak, és a szovjet T—34 típust ideálisnak tartotta. Porsche pro­fesszor — aki egyébként Hitler kedvence volt — a nagy tömegű, nagy űrméretű lövegekkel ellátott, szinte mozgó erőd jellegű konstrukció híve volt. • A há­ború utolsó szakaszának pánikhangulatát jól jellemzi, hogy Hitler — minden logikus megfontolást félretéve — Porsche felfogását támogatta. így született meg a gúnynéven Mausnak (egérnek) keresztelt típus. • A mozgó erőd jellegű harckocsi fegyverzeteként 1 db 150 mm-es és 1 db 75 mm-es páncéltörő löve- get és 2 db géppuskát szándékozott alkalmazni. • Porsche — mint már több ízben — ismét a Diesel-elektromos meghajtáshoz fordult. A prototípus elké­szült, az akkor még fából készült, toronnyal ellátott első példányt Hitler meg is szemlélte. Az adatok szerint 10 db prototípus volt készülőben, de csak két darab volt mozgásképes; ezeket a németek a szovjet csapatok előnyomulása előtt Kummersdorfban felrobbantották.

Harci súly	188,0 Mp
Kezelők	6 fő
Teljes hossz	10,08 m
Teljes szélesség	3,67 m
Teljes magasság	3,66 m
Hasmagasság	0,54 m
Mellső/hátsó terepszög	30/30°
Lánctalpfelfekvési hossz	5,88 m
Lánctalpszélesség	1,10 m
Motorteljesítmény	1200 LE

Sebesség úton	20 km/h
Fajlagos teljesítmény	6,4 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	1,45 kp/cm2
Árokáthidaló képesség	4,50 m
Gázlóképesség	2,00 m
Lépcsőmászó képesség	0,72 m
Mászóképesség	30°
Páncélzat	50—80 mm,

homlok

200 mm

Fegyverzet/lőszer-

javadalmazás	1 db
	150 mm hk.á./50 db db 75 mm pct.á. db 7,92 mm gp./lOOO db
Hatótáv	190 km

JgPz.38, (t) HETZER

Rohamlöveg

A jármű alapját a 38. (t) könnyű harckocsi képezte. A típusból 1943 és 1945 kö­zött a Praga- és a Skoda-gyár 1577 darabot gyártott. • A jármű a rohamlövegek családjához tartozott, és torony nélküli kivitelben készült. • A futómű kialakí­tása változatlan maradt, a motor teljesítményét megnövelték, a törzs ferde sí­kokkal határolt, korszerű kivitelben készült. A maga idejében igen jól sikerült konstrukciónak számított. A típussorozatban a legnagyobb darabszáma volt. • A keleti hadszíntéren szerzett tapasztalatok alapján a lánc szélességét a 38. (t) típushoz képest megnövelték. Kis darabszámban lángszórós kivitelben, vala­mint a 20 mm-es légvédelmi löveggel is készült, és bár ez a tűzerő kevésnek bizonyult, ebben a kategóriában az elsők közé tartozott. • A jármű felső leme­zén védőpajzzsal ellátott géppuskát helyeztek el — közelharc esetére. Fejlesz­tett kivitele a 75 mm-es L/70-es löveggel felszerelt típus volt. • 1945 után a svájci haderő gyorsdandárainál G 13 típusjellel rendszeresítették.

Harci súly	16,0 Mp	Sebesség úton
Kezelők	4 fő	Fajlagos teljesítmény
Teljes hossz	6,27 m	Fajlagos talajnyomás
Teljes szélesség	2,63 m	Oldalstabilitás
Teljes magasság	2,63 m	Árokáthidaló képesség
Hasmagasság	0,38 m	Gázlóképesség
Mellső/hátsó terepszög	35/30°	Lépcsőmászó képesség
Lánctalpfelfekvési hossz	2,69 m	Mászóképesség
Lánctalpszélesség	0,35 m	Páncélzat
Motorteljesítmény	150 LE

NÉMETORSZÁG

40 km/h

9,4 LE/Mp

0,85 kp/cm*

kb. 40’

1,30 m

0,90 m

0,64 m

25’

8—20 mm, homlok 60 mm

Fegyverzet/lószer- ja vadai mazás

Hatótáv

1 db 75 mm

pct.á.

L/48/40 db

1 db

7,92 mm

gp./600 db

180 km

213

NÉMETORSZÁG

Stug. 111

Rohamlöveg

A harckocsibázisra épített rohamlöveg-változatot Manstein tábornok javasla­tára, már 1935-ben kidolgozták. Az elképzelések szerinti feladata a gyalogság közvetlen támogatása. Guderian tábornok ellenezte ezt az elgondolást, mert szerinte valamennyi rendelkezésre álló páncélosjárművet önálló műveletekre képes, ütőképes alakulatokban kell alkalmazni. • Ennek ellenére az első 6 db rohamlöveget már a franciaországi hadjáratban bevetették. Az itt szerzett ta­pasztalatok alapján 1940-től megkezdődött a rohamlövegek építése. A Pz.lll. már a háború elején kevéssé használhatónak bizonyult, de a törzse, futóműve és hajtóműve alkalmasnak látszott az új rohamlövegcsalád kialakítására. A Stug.III. rohamlövegből változataival együtt 1945-ig mintegy 9000 db készült. A változa­tok a következők voltak:

Sd.Kfz. 142: 75 mm-es L/24 löveggel Sd.Kfz. 142/2: 105 mm-es L/28 ta- (rövid kivitel); rackkal és 1 db géppuskával.

Sd.Kfz. 142/1: 75 mm-es L/48 löveg­gel (hosszú csövű, csőszájfékes);

Az igen alacsony, terephez simuló kialakítású rohamlöveg a Pz.lll.-nál kifogásolt igen gyenge fegyverzet helyett minimális súlynövekedés árán lényegesen hatá­sosabb fegyverzetet kapott. Igen hatásos harceszköznek bizonyult. Ezzel a meg­oldással a Pz.lll. kipróbált futóművét, hajtóművét a háború végéig hasznosítani tudták, s ez mind gyártási, mind alkatrészellátási szempontból lényeges volt.

Harci súly	23,9 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	6,14 m
Teljes szélesség	2,96 m
Teljes magasság	2,15 m
Hasmagasság	0,39 m
Mellső/hátsó terepszög	25/25°
Lánctalpfelfekvési hossz	2,86 m
Lánctalpszélesség	0,4 m
Motorteljesítmény	300 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

40 km/h

0,13 LE/Mp

1,04 kp/cm²

kb. 35°

2,59 m

0,80 m

0,60 m

27°

16—30 mm,

homlok 50 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db 75 mm rolg./44 db 169 km

214

jgPz.l V. Rohamlöveg

A Stug.lll. rohamlöveggel szerzett tapasztalatok nyilvánvalóvá tették, hogy a Pz.IV. típusból is roham löveg-változatot alakíthatnak ki. 1943-ban Kruppék csök­kentették a Pz.lV. gyártását, és feladatul kapták a Stug.IV. rohamlöveg (ké­sőbb: Jagdpanzer=vadászpáncélos IV.) kialakítását. A kifejlesztés során ugyan­azokat a szempontokat tartották szem előtt, mint a Pz.lll. típusból kifejlesztett rohamlövegnél. A JgPz.lV.-ből többféle változatban 1943 és 1945 között mint­egy 4200 db készült. • A gyártást a Krupp Műveken kívül a Vomag cég is meg­kezdte, s a közel hasonló típusok csak a futómű hosszában tértek el egymás­tól. • A változatok a következők voltak:

Sd.Kfz. 162: páncélvadász IV., Sd.Kfz. 163: IV. rohamlöveg, 75 mm- 75 mm-es L/48 löveggel; es L/48 löveggel.

Sd.Kfz. 162/1: páncélvadász IV.,

75 mm-es L/70 löveggel;

Ezeknél a típusoknál a rohamlöveg és a páncélvadász közötti különbség mind­inkább elmosódott. Az alacsony építés miatt a terephez való kitűnő alkalmaz­kodás javult. A 162/1. típusa hosszú löveg miatt „fejnehéz” volt, ez a kormány­zásnál nehézségeket okozott. S bár a hosszú csövű löveg nagyobb átütőképes­séget biztosított, ez előbb említett hibája miatt csak kisebb darabszámban ké­szült. • Az L/70 löveggel szerelt kivitel a katonák körében „Guderian-kacsa” gúnynevet kapta. • A rohamlöveg, illetőleg a páncélvadász jellegű harceszköz ebben az időben nem elsősorban a gyalogság támogatására szolgáló mozgó löveg szerepét töltötte be, hanem inkább a Guderian által követelt önálló akciókra képes egységekbe összevonható harceszközként alkalmazták őket.

Harci súly	25,8 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	8,60 m
Teljes szélesség	3,18 m
Teljes magasság	1,85 m
Hasmagasság	0,40 m
Mellső/hátsó terepszög	30/20°
Lánctalpfelfekvési hossz	3,57 m
Lánctalpszélesség	0,40 m
Motorteljesítmény	300 LE

Sebesség úton

Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaió képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóké pesség Páncélzat

NÉMETORSZÁG

40 km/h

11,6 LE/Mp

0,90 kp/cm¹

kb. 40°

2,20 m

0,95 m

0,60 m

30°

20—40 mm, homlok 80 mm

Fegy verzet/l őszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db 75 mm

rolg.

L/70/55 db

1 db

7,92 mm gp./600 db 200 km

215

NÉMETORSZÁG

Stug.IV. BRUMM BÁR

Rohamlöveg

A harctéri tapasztalatok mindinkább azt mutatták, hogy a Pz.IV. harckocs alapján épített rohamlöveg-változatok nem elsősorban a gyalogság támogatását szolgálták, hanem egyre inkább önálló akciókra képes harceszközök lettek. Szükségesnek látszott — az eredeti gondolathoz visszatérve — a klasszikus értelemben vett rohampáncélos kialakítása, amelynek jó védettsége mellett nagy űrméretű lövege van. • így alakult ki 1943—44-ben a Pz.IV. harckocsi al­vázára épített Brummbár (morgó medve) nevű rohamlöveg. Feladata jói vé­dett, közeli célok leküzdése, például betonerődök megsemmisítése volt. Érde­kes, hogy a német hadvezetőség ennek a típusnak az alkalmazását még a vissza­vonulás időszakában is szorgalmazta annak ellenére, hogy kifejezetten támadó fegyver. • Az alvázat — amely a Pz.IV. H kivitelével megegyezett — a Steyr- gyár melletti Nibelungenwerke szállította, a felépítményt a duisburgi Aikett- gyár készítette. • Az alváz túlterhelése következtében a jármű mozgásképes­sége korlátozott volt. Ezt a kis fajlagos motorteljesítmény és a nagy talajnyo­más is bizonyítja. • A típusból 1944-ig mintegy 300 darabot készítettek. • Kül­alakja — a magas felépítés miatt — nem viselte magán a klasszikus rohamlöve- gek előnyös formáját; 100 mm-es homioklemeze ellenére aránylag könnyen sebezhető volt.

Harci súly	28,2 Mp
Kezelők	5 fő
Teljes hossz	5,89 m
Teljes szélesség	3,10 m
Teljes magasság	2,49 m
Hasmagasság	0,40 m
Mellső/hátsó terepszög	30/20°
Lánctalpfelfekvési hossz	3,52 m
Lánctalpszélesség	0,40 m
Motorteljesítmény	300 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

40 km/h

10,6 LE/Mp

1,0 kp/cm¹

kb. 25°

2,20 m

0,95 m

0,60 m

30°

10—20 mm, homlok 100 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db

150 mm lg.

L/12/38 db

1 db

7,92 mm gp./600 db 210 km

216

JAGDPANTHER

Rohamlöveg

A fejlesztési, de a harctéri tapasztalatok alapján is nyilvánvaló lett, hogy az 1943-ig rendelkezésre álló alvázak a hosszú csövű, 8,8 cm-es páncéltörő löveg hordozására nem megfelelőek. A Pz.lll. és a IV. alvázak erre a célra gyengék voltak, a motorteljesítményük aránytalanul kicsi, és a felül nyitott kivitel nem biztosít kellő védelmet. A Porsche által konstruált Tiger alváz túl nagy súlya és bonyolult kivitele következtében sem bizonyult alkalmasnak. • A Pz.V. Panther nehéz harckocsi alapján kialakított, 8,8 cm-es L/71 löveggel ellátott Jagdpanther változatot 1943 októberében a braunschweigi MIAG cég mutatta be. A torony nélküli, jól kialakított forma lehetővé tette a löveg mind oldal-, mind pedig harántirányú megfelelő elmozgatását. • A MIAG cég ennél a típus­nál a Pantherhez képest egy megerősített ZF hajtóművet alkalmazott; ezt későbbiekben a harckocsikban is fel akarták használni. • A sorozatgyártás 1944 februárjától 1945. áprilisig tartott. A rohamlövegek végszerelésében 1944 decemberében a hannoveri gépgyár is részt vett. • A jármű külalakjára és futó­művére az alapharckocsi igen jó kialakítása volt jellemző. A ferde síkokban el­helyezett páncéllemezek és az acélöntésű lövegpajzs jó védettséget, a 700 LE-s Maybach motor kedvező mozgékonysági jellemzőket biztosított számára. • összesen 382 db Jagdpanther készült el. • 1944 végén tervbe vették, hogy a 8,8 cm-es löveg helyett 12,8 cm-es (L/55) páncéltörő löveget építenek a jár­műbe. Ez azonban a háború alakulása miatt csak terv maradt.

Harci súly	45,5 Mp	Sebesség úton
Kezelők	5 fő	Fajlagos teljesítmény
Teljes hossz	9,86 m	Fajlagos talajnyomás
Teljes szélesség	3,28 m	Oldalstabilitás
Teljes magasság	2,72 m	Árokáthidaló képesség
Hasmagasság	0,55 m	Gázlóképesség
Mellső/hátsó terepszőg	30/30°	Lépcsőmászó képesség
Lánctalpfelfekvési hossz	3,91 m	Mászóképesség
Lánctalpszélesség	0,65 m	Páncélzat
Motorteljesítmény	700 LE

NÉMETORSZÁG

46 km/h

15,4 LE/Mp

0,90 kp/cm*

kb. 35°

2,45 m

1,55 m

0,91 m

35°

17—40 mm, homlok 80 mm

Fegyveraet/lősaer- javadalmazás

Hatótáv

1 db 88 mm pct.lg. L/71/60 db

1 db

7,92 mm gp./600 db 210 km

217

NÉMETORSZÁG

ELEFÁNT

Rohamlöveg-páncél vadász

A Tiger harckocsi páncélvadász-változatát 1943-ban a Steyr melletti Nibelun- genwerke készítette el. A háború végéig 90 db készült belőle. A modell bonyo­lultságából adódó igen sok nehézség következtében kezdetben csak két kísér­leti példányt készítettek el. 1943-ban döntés született, hogy a 90 db kész törzs­be a Porsche által konstruált, de még befejezetlen Diesel-motor helyett 2 db Maybach motort építenek. A 88 mm-es páncéltörő lövegnek a torony nélküli járműbe való beépítésével az Alkett céget bízták meg. Az így előállított pán­célvadásznak Hitler az Elefánt nevet adta, de a közvélemény a hibásan sikerült konstrukciót Porsche keresztneve után Ferdinándnak nevezte. • A páncélva­dász külalakja a Jagdtiger típushoz hasonló volt, oldalt a tetőig felhúzott falak­kal, merev, dobozszerű felépítménnyel. A futómű a Porsche-féle kettős görgőkkel készült, mind az első, mind a hátsó lánckerék fogazott volt, tehát forduláskor oldalanként két kerék fékezett. • A 90 db páncélvadász egyik része a keleti, a másik az olasz arcvonalra került, ahol a legrövidebb időn belül felmorzsolódtak.

Harci súly	68,0 Mp
Kezelők	6 fő
Teljes hossz	8,14 m
Teljes szélesség	3,43 m
Teljes magasság	2,97 m
Hasmagasság	0,48 m
Mellső/hátsó terepszög	30/45°
Lánctalpfelfekvési hossz	4,19 m
Lánctalpszélesség	0,65 m
218 Motorteljesítmény	2 x 320 = 640 LE

Sebesség úton	20 km/h
Fajlagos teljesítmény	9,4 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	1,24 kp/cm2
Oldalstabilitás	kb. 25°
Árokáthidaló képesség	2,64 m
Gázlóképesség	1,00 m
Lépcsőmászó képesség	0,78 m
Mászóképesség	22°
Páncélzat	80—100 mm,

Fegyverzet/lőszer-

javadalmazás

Hatótáv

1 db 88 mm pct.lg.

L/71/50 db

150 km

homlok 200 mm

JAGDTIGER VI.

Rohamlőveg-páncélvadász

A típusból a Steyr melletti Nibelungenwerke gyáregység 1944-ben és 1945-ben mintegy 70 darabot készített. Alvázhossza a harckocsihoz képest kb. 260 mm- rel megnövekedett. Ezzel összefüggésben a futómű beosztásában jelentéktelen változtatást hajtottak végre. A két típus alapelemei azonosak voltak. A roham­löveg törzse a harckocsiétól abban különbözött, hogy a toronygyűrűs kivitel helyett az oldalfalakat a küzdőtér védelme érdekében a tetőig megemelték. A hátsó fal — a torony hátsó vége helyett — 80 mm-es páncélzattal készült el. Az itt elhelyezett ajtók kiképzése egyrészt a ki- és beszállást, másrészt a löveg hátrafelé történő kiszerelését lehetővé tette. A jármű tetején a szokásos búvó- nyílást, szellőzőnyílást, a célzóberendezéseket és megfigyelőberendezéseket helyezték el. A törzs csekély túlnyomással biztosította a tiszta levegőt. A löveg az eddigiektől eltérően csőszájfék nélkül készült. • A 38 darab osztott gránát­hoz különleges tárolóberendezést terveztek. A harckocsihoz képest a rádió­berendezéseket is megváltoztatták. • Mivel a típust a Steyr cég gyártotta, a személyes érdekek következtében igyekeztek a Porsche futóművet alkal­mazni. Ez az 1944 júliusáig szerzett tapasztalatok alapján nem vezetett ered­ményre, és a páronként felfüggesztett görgők helyett a már hagyományosnak számító nagygörgős, párhuzamos vezetésű futóművet alkalmazták. • A jármű mozgékonysága nem volt kielégítő.

Harci súly	71,7 Mp	Sebesség úton
Kezelők	6 fő	Fajlagos teljesítmény
Teljes hossz	10,66 m	Fajlagos talajnyomás
Teljes szélesség	3,63 m	Oldalstabilitás
Teljes magasság	2,82 m	Árokáthidaló képesség
Hasmagasság	0,46 m	Gázlóképesség
Mellső/hátsó terepszög	30/25°	Lépcsőmászó képesség
Lánctalpfelfekvési hossz	4,24 m	Mászó képesség
Lánctalpszélesség	0,79 m	Páncélzat
Motorteljesítmény	700 LE

NÉMETORSZÁG

38 km/h	Fegyverzet/lőszer-
9,8 LE/Mp	javadalmazás	1 db
1,07 kp/cm’		128 mm
kb. 30°		pct.lg.
2,49 m		/38 db
1,80 m		1 db
0,85 m		7,92 mm
35’		gp./2925 db
30—80 mm.	Hatótáv	170 km
íomlok 250 mm		219

NÉMETORSZÁG

STURMTIGER VI.

Rohamlöveg

1944-ben az arcvonalakból mind nagyobb mennyiségű sérült Tiger I. harckocsi került a javítóműhelyekbe. Közülük azokat, amelyeknek a lövege vagy a tornya sérült meg, de a futómű még javítható volt, átalakították rohamlövegnek. A típus kialakításának ez volt a kiinduló szempontja. • 1944-ben 18 db Tiger I. harckocsit kis hátrasiklású mozsárral szereltek fel. A fegyvert eredetileg a hadi­tengerészetnek szánták a tengeralattjárók leküzdésére. • Az így átalakított rohamlöveg felépítménye a Jagdtiger kialakításához hasonlított. A torony nél­küli kivitelnél az oldalfalakat megemelték, és a tornyot utánzó hátlappal látták el. A mozsarat a tetőre szerelt daru segítségével kívülről töltötték. • A jármű kialakítása a vesztésre álló háború kényszermegoldásának jeleit viseli magán.

Harci súly	68,0 Mp
Kezelők	5 fő
Teljes hossz	6,31 m
Teljes szélesség	3,73 m
Teljes magasság	3,46 m
Hasmagasság	0,47 m
Mellső/hátsó terepszög	30/20’
Lánctalpfelfekvési hossz	3,81 m
Lánctalpszélesség	0,72 m
Motorteljesítmény	700 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség

Páncélzat

40 km/h

10,2 LE/Mp

1,24 kp/cm¹ kb. 20’

2,30 m

1,20 m

0,79 m 35’

40—80 mm, homlok 150 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db

380 mm mozsár L/5,4/13 db

1 db

7,92 mm gp./600

120 km

220

Sd.Kfz. 250

Felderítő páncélgépkocsi

A járműből az 1,0 Mp teherbírású könnyű vontató alvázának felhasználásával

1939 és 1944 között kb. 7500 darab készült. Féllánctalpas meghajtású, átlapolt

futóművel, gumibetétes lánccal. A ferde kiképzésű oldalfalai felfelé összetarta-

nak. A későbbi sorozatoknál a felépítmény alakja változott. A motort és a fél-

automatikus Variorex hajtóművet elöl építették be. Mellső, kormányzott kere-

kei sem meghajtva, sem fékezve nem voltak, a lánctalp fékezése a mellső kere-

kek ki kormányzásától függött. • A gyors jármű csak a kézifegyverek tüze és a

tüzérségi lövedékek repeszei ellen védett; terepjáró képessége, elsősorban sá-

ros talajon, korlátozott volt. • A típus változatai a következők voltak:

Sd.Kfz. 250/2: távbeszélő

250/3: rádiós

250/4: légvédelmi

250/5: felderítő

250/6: lőszerszállító

250/7: 80 mm-es

gránátvető-hordozó

250/8: 75 mm-es

harckocsilöveg-hordozó

250/9: felderítő

250/10: 37 mm-es

páncéltörőlöveg-hordozó

250/11: nehéz

ködvetőhordozó

250/12: könnyű mérő

252:
253:

lőszerszállító felderítő

Említést érdemel, hogy a 250/3 kivitelt Rommel tábornok parancsnoki kocsi­ként Greif elnevezéssel Észak-Afrikában használta.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség

Teljes magasság

Hasmagasság

Mellső/hátsó

terepszög

Lánctalpfelfekvési

hossz

5,7 Mp

6 fő

4,56 m

1,95 m

1,66 m

0,28 m

45/30°

1,20 m

Lánctalpszélesség

Nyomtávolság

Motorteljesítmény

Sebesség úton

Fajlagos

teljesítmény

Fajlagos talaj-

nyomás

Oldalstabilitás

NÉMETORSZÁG

0,24 m	Árokáthidaló
1,63 m	képesség	kb. 1,50 m
100 LE	Gázlóképesség	0,70 m
60 km/h	Lépcsőmászó
	képesség	kb. 0,4 m
17,6 LE/Mp	Mászóképesség	24’
	Páncélzat	7—12 mm
0,76 kp/cm1	Fegyverzete	a változatoktól
kb. 30°		függő
	Hatótáv	320 km

221

NÉMETORSZÁG

Sd.Kfz.251

Páncélozott szállítójármű

A futómű és a felépítmény a felderítő féllánctalpas páncélgépkocsiéhoz ha-

sonló. A felül nyitott kivitelű jármű hátsó oldala kifelé dőlő sík. Mellsőkerék-

hajtás fékezés nélkül, az alváz eredetileg a 3,0 Mp-os vontatóhoz készült. Ke-

véssé mozgékony, mély talajon a kormányzása nehézkes volt. Változatai:

Sd.Kfz. 251/1: lövészszállító

251/2: 80 mm-es gránátvető­	251/13: hangbemérő
hordozó	251/14: hangkiértékelő
251/3: rádiós	251/15: fénykiértékelő
251/4: könnyű gyalogsági	251/16: lángszórós
lövegvontató	251/17: 20 mm-es lég-
251/5: utászfelszerelés-szállító	védelmilöveg-hordozó
251/6: parancsnoki	251/18: felderítő
251/7: utászfelszerelés-	251/19: távbeszélő­
szállító	üzemeltető
251/8: sebesültszállító	251/20: UHU infravörös
251/9: 75 mm-es L/24	fényszórós
löveghordozó	251/21: 3 csövű 15 vagy
251/10: 37 mm-es páncél­	20 mm-es légvédelmilöveg-
törőlöveg-hordozó	hordozó
251/11: távbeszélő	251/22: 75 mm-es páncél­
251/12: mérő	törőlöveg-hordozó jármű.

A felsorolt változatokból 1939 és 1944 között együttesen kb. 16 000 db ké-

szült.

Kezelők	12 fő	Sebesség úton	50 km/h	Fegyverzet
Teljes hossz	5,80 m	Fajlagos teljesítmény	14,1 LE/Mp
Teljes szélesség	2,10 m	Fajlagos talajnyomás	0,85 kp/cm1
Teljes magasság	1,75 m	Oldalstabilitás	kb. 30°	Hatótáv
Hasmagasság	0,30 m	Árokáthidaló képesség	kb. 1,80 m
Mellső/hátsó terepszög	45/30’	Gázlóképesség	0,50 m
Lánctalpfelfekvési hossz	1,80 m	Lépcsőmászó képesség	kb. 0,5 m
Lánctalpszélesség	0,28 m	Mászóképesség	24’
Nyom távolság	1,65 m	Páncélzat	7—12 mm
Motorteljesítmény	120 LE

a változa­toktól függő

300 km

s.ws

Páncélozott nehéz vontató

A jármű kialakítása a hagyományos féllánctalpas kivitelnek megfelelő volt, nem hajtott és nem fékezett mellső kerekekkel. A lánctalpat a német hadseregben előszeretettel használt egymásba lapolt görgőkkel képezték ki. • Sorozatgyár­tását 1943 őszétől a Büssing cég az 5,0 Mp-os egységes vontató bázisán kezdte meg s.WS (schwere Wehrmacht-Schlepper) jelzéssel. A háború befejezéséig 1000 darabot gyártottak belőle; a léghűtéses Tatra 111. jelzésű motort a Tatra cég építette a járműbe. A több vontató számára készült alváz egyszerűségével tűnt ki. Nemcsak vontatóként szerepelt, különböző felépítményekkel az ön­járó lövegek kategóriájába is besorolható volt. Közülük ismertebb a 150 mm-es 10 csöves sorozatvető. Ez a jármű teljesen páncélozott volt, a lőszert a lánctalp feletti részben a járművön helyezték el; 37 mm-es légvédelmi ágyú részben páncélozott kivitelben; a páncélosalakulatok utánpótló járműve. • Egyes darabokat a háború végén a 38 L/55 jelű négycsövű, 20 mm-es légvédelmi gép­puskával szereltek fel.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség

Teljes magasság

Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Lánctalpfelfekvési hossz Lánctalpszélesség

13,5 Mp felépítménytől függően

6,67 m

2,50 m

2,83 m

0,47 m 45/30°

2,04 m

0,50 m

Nyomtávolság Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség

NÉMETORSZÁG

1. m

100 LE

27 km/h

1. LE/Mp

kb. 0,80 kp/cm²

kb. 30°

kb. 2,00 m

1,00 m

kb. 0,50 m

24’

Páncélzat

Fegyverzet

Hatótáv

7—12 mm (részleges) a változatok­tól függő

300 km

223

NÉMETORSZÁG

Sd.Kfz.223.

Felderítő páncélgépkocsi

Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés értelmében a német had-

sereg felszerelésében páncélozott járművek nem lehettek. Ezért csapataik

Hanomag és Opel kis személy kocsikra épített, fából és vászonból összeállított

harckocsiatrappokkal gyakorlatoztak. • Hitler uralomra jutása után, 1935-től

azonban — a szerződést figyelmen kívül hagyva — elkészítették a Horch-gyár

által kifejlesztett, 5 típusból álló, összkerékhajtású és négykerék-kormányzású

egységes alvázra épített könnyű felderítő páncélgépkocsikat. Az Sd.Kfz. 222

vezértípus 1935 és 1940 között készült, és a háború végéig használták. A három

fő kezelőt befogadó jármű forgétornyába 2 cm-es gépágyút építettek be. • Az

alaptípus változatai:

Sd.Kfz. 221: 2 kezelő, a forgótorony-

ban 1 db géppuska;

Sd.Kfz. 223:3 kezelő, a forgótorony-

ban 20 mm-es gépágyú; lehajtható

keretantenna

Sd.Kfz. 260 és 261: parancsnoki pán-

célgépkocsi, 4 fő személyzettel,

előbb lehajtható keretantennával,

később botantennával.

A típussorozatnak a ferde lemezekből kialakított törzse kedvező volt, de a

felül nyitott torony kivitele hátrányos. Kéttengelyes, fordulékony, gyors jármű

volt, korlátozott terepjáró képességgel. 1935—1942 között kb. 2000 db ké-

szült el.

Harci súly	4,8 Mp	Sebesség úton	80 km/h	Fegy verzet/l őszer-
Kezelők	3 fő	Fajlagos teljesítmény	16,8 LE/Mp	javadalmazás	1 db 20 mm
Teljes hossz	4,72 m	Gázlóképesség	0,60 m		gá./180 db
Teljes szélesség	2,00 m	Lépcsőmászó képesség	0,25 m	Hatótáv	320 km
Teljes magasság	2,06 m	Mászóképesség	25°
Hasmagasság	0,25 m	Páncélzat	6—8 mm;
Mellső/hátsó terepszög	kb. 45/45°		homlok
Tengelytávolság	2,82 m		14,5 mm
Nyomtávolság	1,65 m
224 Motorteljesítmény	75 LE

Sd.Kfz.232.

Felderítő páncélgépkocsi

A típus kialakításánál a 3 tengelyes tehergépkocsi-alvázat használták fel; a 2 ten­gelyes kivitelt időben megelőzte. 1930 és 1936 között a Mercedes-Benz, a Büs- sing és a Magirus c.ég mintegy 1000 darabot gyártott, ebből 800 darabot a Mer­cedes-Benz. » A hagyományos 3 tengelyes alvázon végrehajtott módosítások: a mellső kormányt 90°-kal megdöntötték, és a hátramenet biztosítására egy második kormánykereket szereltek fel. A típus változatai a következők vol­tak:

Sd.Kfz.231.: 4 kezelő, a forgótorony- Sd.Kfz.263.: parancsnoki kivitel, 5 fő

bán 20 mm-es gépágyú; személyzettel, 1 dbgéppuskával.to-

Sd.Kfz.232.: az előzőhöz hasonló ki- rony nélkül, keretantennával, vitel, rácsantennával;

A páncélgépkocsi felépítménye ún. koporsó formában készült, tehát jól kiala­kított ferde felületekkel. Csak a hátsó 2 tengelyt hajtották meg, ezért terep­járó képessége korlátozott volt. A kerekeken ikerabroncsozást alkalmaztak. A páncéltest kialakítása a később készült páncélgépkocsik szárnára példaként szolgált. • A járműveket a lengyelországi és a franciaországi hadjáratban alkal­mazták, ezt követően már csak kiképző páncélgépkocsikként szerepeltek.

Harci súly	5.0 Mp	Sebesség úton
Kezelők	4 fő	Fajlagos teljesítmény
Teljes hossz	5,61 m	Árokáthidaló képesség
Teljes szélesség	1,85 m	Gázlóképesség
Teljes magasság	2.24 m	Lépcsőmászó képesség
Hasmagasság	0.25 m	Mászóképesség
Mellső/hátsó tereoszög	kb. 45/4S°	Páncélzat
Tengelytávolság	2,70/0,95 m
Nyomtávolság	1.54 m
Motorteljesítmény	65 LE

NÉMETORSZÁG

60 km/h 13 LE/Mp 0,5 m

0,60 m

0,25 m 20’

8 mm, homlok

1. mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db

20 mm gá./200 db 250 km

225

NÉMETORSZÁG

Sd.Kfz.231.

Felderítő nehéz páncélgépkocsi

A 3 tengelyes páncélgépkocsit a 4 tengelyes kivitel követte. A Büssing-gyár-

ban — a régebbi, az Austro-Daimler cég által készített 10 kerekű jármű tapasz-

talatait kihasználva — 1937-től 1942-ig készült el; a gyár ebből a típusból 1235

darabot gyártott. • Az impozáns külsejű jármű hírnévre tett szert; bonyolult

műszaki megoldásai ellenére (8-kerékhajtás és 8-kerékkormányzás) igen jól

használható járnpű volt. • Az előző típusokhoz hasonlóan ferde síkokkal hatá-

rolt törzse volt. Az alváz speciálisan páncélgépkocsi-alvázként készült, hátul

elhelyezett motorral. • A változatok a következők:

Sd.Kfz.231.: felderítő, 4 fős személy-

zet, tornyában 20 mm-es gépágyú és

1 db géppuska;

Sd.Kfz.232.: parancsnoki kivitel, 4

fős személyzet, 20 mm-es gépágyú,

keretantennával;

Sd.Kfz.233.: nehéz felderítő páncél-

gépkocsi, 4 fős személyzet. 75 mm-

es páncéltörő ágyú (L/42), torony

nélkül;

Sd.Kfz.263.: parancsnoki (rádiós) ko-

csi, 5 fős személyzet, torony nélkül,

1 db géppuskával, keretantennával.

A járművek hátrányosan magasak voltak, különösen a keretantennával felsze­relt típusok. Emiatt az ellenség számára igen jó célpontot képeztek.

Harci súly Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség

Teljes magasság Hasmagasság

Mellső/hátsó terepszög Tengely távolság Nyomtávolság Motorteljesítmény

8,2 Mp

4 fő

5,80 m

2,21 m

2,34 m

0,28 m

40/50°

1,35/1,40/1,35 m

1,60 m

150 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

85 km/h

18,1 LE/Mp

1,24 m

1,00 m

0,48 m

27°

8—19 mm;

homlok 14,5

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db 20 mm gá./180 db 300 km

226

Nehéz páncélgépkocsi

Sd.Kfz.234/3.: felderítő, 4 fős sze-

mélyzettel, a forgótoronyban 1 db

75 mm-es L/42 páncéltörő löveg és

1 db MG 34 géppuska;

Sd.Kfz.234/4.: felderítő, 4 fős sze-

mélyzettel, 1 db 75 mm-es L/48 pán-

céltörő löveg; forgótorony nélkül.

Sd.Kfz.234/2. PUMA

j

A keleti arcvonalon és Észak-Afrikában elszenvedett nagy veszteségek a páncé-

losjárművek továbbfejlesztését tették szükségszerűvé; ennek keretében ala-

kult ki az új, 4 tengelyes páncélgépkocsi-család. A gyártást a Büssing cég vé-

gezte, és 1943—1945 között kb. 2300 darabot készített el. A jármű műszaki

megoldása az összkerék-meghajtás és összkerék-kormányzás miatt rendkívül

bonyolult volt. A gyártásnál a régebbi 231. és 232. családnál szerzett tapasztala-

tokat figyelembe vették. • Az egyes változatok a következők voltak:

Sd.Kfz.234/1.: felderítő, 4 fős sze-

mélyzettel, forgótornyában 1 db

20 mm-es gépágyú és 1 db MG 42

géppuska;

Sd.Kfz.234/2.: felderítő (Puma), 4 fős

személyzettel, a forgótoronyban

1 db 50 mm-es harckocsiágyú és 1 db

MG 42 géppuska;

A páncélgépkocsi az előző 4 tengelyes típussorozattól abban tért el lényegesen,

hogy alváz nélküli, önhordó kivitelű volt, a törzsre erősített trapéz-lengőka-

rokkal. Ezzel az előző típussor fő hibáján, a túlzott magasságon igyekeztek segí-

teni. A 234/4 típusnál a tűzerő messze a védettség fölött volt.

Harci súly Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség

Teljes magasság

Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Tengelytávolság

Nyomtávolság Motorteljesítmény

11,0 Mp

4 fő

6,02 m

2,36 m

2,29 m

0,36 m

60/60° 1,30/1,40/1,30 m

1,94 m

220 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

NÉMETORSZÁG

*

85 km/h

20 LE/Mp

1,24 m

1,20 m

0,50 m 30°

8—14,5 mm;

homlok 30 mm

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db 50 mm hk.á. L/60/55 db

1 db MG 42 gp.

600 km

227

NÉMETORSZÁG

Sd.Kfz.251

Páncélozott sorozatvető

A háború kezdetén az ún. ködvetőt — amely lényegében rakétaindító volt — egytengelyes páncéltörő löveg alvázára szerelték és így alkalmazták. Kezelése és főképpen atűzkész hetyzetbe hozása igen hosszadalmas volt. Ez a felismerés, valamint a szovjet hadsereg nagy hatású sorczatvetőinek —a Katyusáknak — a keleti hadszíntéren való megjelenése egyrészt azt bizonyította, hogy a szov­jet fegyverek ezen a területen is megelőzték a német fegyvereket, továbbá hogy ennek a fegyvernek egyik fontos tulajdonsága a mozgékonyság. © A né­met hadvezetés a rakéták hordozására kezdetben a közepes páncélozott szállí­tójárművei tartotta alkalmasnak. így alakult ki a két oldalra szerelt rakétákkal az Sd.Kfz. 251/1 típusú gyalogos stuka (Stuka zu Fuss) elnevezésű féllánctalpas jármű. Fegyverzete 10 db 150 mm-es vagy 6 db 280 mm-es rakéta volt. Mint minden utólag kialakított fegyver, ez is magán viselte a változtatások okozta hátrányokat. Közülük elsősorban keli megemlíteni a szélesség jelentős növe­kedését. A jármű mozgékonysága a felszerelt rakétákkal igen korlátozott volt. Emellett — szemben a szovjet megoldással — a csak függőleges síkban irányít­ható rakéták célzási lehetősége korlátozott volt, és a jármű pillanatnyi hely­zetétől függött. Úgy tűnik, hogy ezzel a fegyverrel inkább erkölcsi hatás eléré­sére törekedtek.

Harci súly	9,0 Mp
Kezelők	12 fő
Teljes hossz	5,80 m
Teljes szélesség	3,20 m
Teljes magasság	1,75 m
Has magasság	0,30 m
Mellső/hátsó terepszög	45/30°
Lánctalpfelfekvési hossz	1,80 m
Lánctalpszélesség	0,28 m
Nyomtávolság	1,65 m

Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

120 LE

50 km/h

13,3 LE/Mp 0,87 kp/cm² kb. 25°

kb. 1,80 m 0,50 m kb. 0,5 m 20°

7—12 mm

Fegyverzet

Hatótávolság

10 db

150 mm vagy 6 db 280 mm rak.

300 km

228

Sd.Kfz.4/1, MAULTIER

Páncélozott sorozatvető

Az Opel Blitz tehergépkocsit 1943-ban több más hasonló nagyságrendű gép­kocsival együt^ a keleti hadszíntéren szerzett tapasztalatok alapján féllánctal­pas kivitelben készítették. A lánctalp az angol Carden-Loyd futómű lemásolása volt. Az így kialakított járműveknek — a tehergépkocsihoz viszonyítva — a terepjáró képessége megnövekedett, a sebesség és a fogyasztás rovására. Ezek a járművek kapták a Maultier (öszvér) nevet. ® Az Opel Maultier típust páncélozott kivitelben is elkészítették, ez lett a 150 mm-es 42M ködvetö alapja, amely valójában 10 csövű 15 cm-es rakétavető volt. ® A meglehetősen túlterhelt járművek terepjáró képessége igen jó volt. A sorozatvető 2×5 csö­vét körben lehetett forgatni; ezzel az Sd.Kfz. 251. típus alapvető hibáját kikü­szöbölték. ® A fegyvert — elődjeihez hasonlóan — inkább erkölcsi hatás el­érésére szánták, célzási pontosságából eredően gyakorlatilag csak területtűz mérésére volt alkalmas, s A típusból 1943-ban 300 darabot készítettek.

Harci súly	4.5 Mp	Motorteljesítmény
Kezelők	4 fő	Sebesség úton
Teljes hossz	6,00 m	Fajlagos teljesítmény
Teljes szélesség	2,25 m	Fajlagos talajnyomás
Teljes magasság	kb. 2,50 m	Oldalstabilitás
Has magasság	0,26 m	Árokáthidaló képesség
Mellső/hátsó tarepszög	30/30’	Gázlóképesség
Lánctalpfelfekvési hossz	1,52 m	Lépcsőmászó képesség
Lánctalpszéf ess ég	0,3 m	Mászó képesség
Nyomtávolság	1,54 m	Páncélzat

NÉMETORSZÁG

Fegyverzet

68 LE

35 km/h

1. LE/Mp

0,90 kp/cm² 20°

0,5 m

0,5 m

0,3 m

20°

7—9 mm

Hatőtáv

2X5 db 150 mm rak.

150 km

229

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

M48A2 MÓD.

Közepes harckocsi

Az M48A2 típusú közepes harckocsi 1955-től az amerikai haderő, 1958-tól a Bundeswehr állományába is került. Az erős páncélzaté — homloklemeze 110 mm —, konzervatív építésű harckocsiból mintegy 10 000 db készült, nagy részük a NATO-államok haderőiben ma is szolgálatban áll. • Az eltelt idő alatt az eredetileg benzinbefecskendezéses Otto-motorral felszerelt harc­kocsi elavult. Korszerűsítési terveit a nyugatnémet cégek két változatban is kidolgozták, egyiket a Bundeswehr 1840 db, a másikat a török haderő 950 db járműve részére. Mindkét esetben új, 830 LE-s Diesel-motort (Leopárd típus) és 105 mm-es L7A3 harckocsilöveget építenek a járműbe. A tornyot előtét­páncéllal veszik körül, a löveg műanyag hőköpenyt kap. A tűzvezető rendszert és a távmérőt új típusúra cserélik ki, a kombinált infravörös/fehér fényű sugár­vető, illetve passzív infravörös műszer utólag felszerelhető. A jármű ható­távolsága kétszeresére nőtt, sebessége eléri az 55 km/h-t, harcértéke megköze­líti az M60A1 típusét. A külméretek — az összhosszúság kivételével, amely az új löveg miatt megnőtt — változatlanok. • Az NSZK számára a Wagman-gyár egyszerűsített kivitelben készíti: a motort nem cseréli ki és az előtét­páncélozást nem szereli fel.

Harci súly	47,8 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	9,35 m
Teljes szélesség	3,63 m
Magasság	2,90 m
Sebesség	55 km/h

Fegyverzet/lőszer-

javadalmazás

1 db 105 mm L7A3 hk.lg./46 db

1 db 7,62 mm gp./2250 db

1 db 7,62 mm lé.gp./2500 db

230

LEOPÁRD 1A1

Harckocsi

A Német Szövetségi Köztársaságban épített első nagy sorozatú, nagy teljesít­ményű, korszerű harckocsitípus. A kialakítás folyamatában 1955-ben India ré­szére egy 714 gyári jellel ellátott közepes harckocsit terveztek, ez azonban nem épült meg. 1959-től francia—nyugatnémet egyezmény szerint egy (közepes) harckocsitípust külön-külön fejlesztettek ki; a jobb teljesítményű lett volna a közös NATO-jármű (AMX30 — Leopárd 1). A Porsche KG cég a második világháborús tapasztalatait felhasználva 1960—61-ben kialakította a 723 gyári jelű IA prototípust; ebből 2 példány épült meg. A fő jellemzőket már magán viselte: hátsó lánckerékmeghajtás, 7-görgős, jól mozgó futómű, nagy teljesít­ményű Diesel-motor. Fegyverzete a brit szabvány szerinti 105 mm-es L7A1 lö­veg, öntött torony. • 1961-ben 2 példány épült az IB (T—1), majd 1962-ben 26 példány a IIA jelű proto-, illetve elősorozatból. 1963—64-ben a 814 gyári jelű C-sorozat 50 példánya, majd 1965—66-ban a 814 jelű első és második, 1966—67-ben a harmadik sorozata került ki a gyárból. A Bundeswehr állomá­nyába 1972-ig összesen 1845 db 1 és A1 jelű harckocsi került. Gyártási számaik 8001-től 13 999-ig terjednek. • Páncélzata: test elöl 70 mm (30°-nál), oldalt 30—35 mm; hátul 25 mm, torony 60 mm. A harckocsisorozatokat 1974 után fokozatosan átépítették és korszerűsítették; ennek keretében lövegstabili- zátort, oldalkötényezést, műanyag lövegcsőburkolatot, új műszereket, tűz­vezető berendezést stb. építettek a járműbe. Harcértéke így a későbbi A2 változatét elérte, szolgálati ideje az 1980-as évek közepéig meghosszabbodott.

Harci súly 41,5 Mp

Kezelők 4 fő

Teljes hossz 9,54 m

Teljes szélesség 3,37 m

Magasság

Has magasság

Motortípus

Motor-

Lánctalp-

szélesség

Sebesség úton

Fajlagos

teljesítmény

Fajlagos

talajnyomás

2,62 m

0,44 m

MTU MB—838—Ca—M500

teljesítmény 830 LE/2200 f/min

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

0,55 m

65,0 km/h

20 LE/Mp

0,88 kp/cm³

Fegyverzet/ lőszer­javadalmazás

Hatótáv

1. db 105 mm L7A1 lg./60db
2. db 7,62 mm MG1 gp./5500 db 600 km

231

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Harci súly	42,4 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	9,45 m
Teljes
szélesség	3,37 m
Magasság	2,62 m
Hasmagasság	0,44 m
Lánctalp­
szélesség	0,55 m

Motor­

teljesítmény Sebesség úton Fajlagos

teljesítmény Fajlagos talajnyomás Gázló­képesség

232

Motortípus MTU Mb-838 Ca—M—500

LEOPÁRD 1A2

Harckocsi

A Leopárd—1 harckocsi második fő változata az A2 jelű típus volt. A Bundes­wehr számára 1973-ban 232 db épült, 14 001—14 232 közötti gyári számok­kal. ® A test páncélzata eiöl 70, oldalt 35, hátul 25 mm; az öntött torony ada­tait nem közölték. Eredeti állapotában beépített iövegstabilizátora nem volt, ezt az átépítésnél szerelték be. A későbbi 1A3/A4 típushoz kifejlesztett kötény­páncélzatot, a lövegcső műanyag burkolatát, az infravörös sugarvetőt, a navi­gációs műszereket stb. 1974—76 között az átépites során szerelték fel. A típus­ból — kis módosításokkal — a NATG-n beiül Belgium 334, Hollandia 463, Norvégia 78, Dánia 120 db-ot kapott, v A standard ai váz fel használásával épült meg az utászharckocsi (Fionierpanzer) CEV 10 001—10 999 közötti gyári számmal; 105 db a Bundeswehr szamára, 36 db peoig exportra. A Biber híd­vető harckocsiból 1973—75 közőct Í05 db a Bundeswehr, 50 db pedig export­rendelésre épült. A 105 mm-es loveg lőszerkészletét 63 űb-ra növeitek; hajtó­anyagkészlete 985 I Diesel-olaj, fogyasztása 100 xrn-en 165 I. w Hasznos terhe­lése 2000 kp, teljesítmény- és terepjáró-adatai lényegében megegyeznek a ké­sőbbi változatokkal. A korszerűsítéssel elért harcértéke a későbbi A3/A4 típus­sal csaknem egyenértékű.

Fegyverzet/

830 LE/2206 f/inin

65,0 km/h

19,7 LE/Mp

0,90 kp/cm²

iőszer- juvauaíriiazas

Ható táv

1. db 105 mm

BK L7A3 L/51 íg./63 db

1. db 7,62 mm

MG1 gp./SSOO db

600 km

2,2 m

Harckocsi

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

LEOPÁRD 1A3

Az A3 típus a Leopárd—1 harckocsi ötödik építési sorozata. Az első változat

még öntött, ae vastagabb páncélzaté, a második már új, szegletes, hegesztett

toronnyal épült. 1973 és 1974 között 110 db-ot szállítottak a áundeswehrnek,

ezek gyári száma 14 001—14 110 között volt. ® A járműveket már lánctalp-

köténylemezzel, valamint műanyag lövegcsöburkolattal és a kombinált infra-

vörös/fenér fényű sugárvetővel látták el. A 986 liter hajtóanyag-kapacitású

harckocsi olajfogyasztása 100 km-enként 165 liter. Árokáthidalás 2,9 m; lépcső-

mászó képesség 1,11 m; mászóképesség 60°-os, előkészítés nélkül 2,2 m víz-

mélységig gázióképes. A harckocsi a légzőcső felszerelése után 4 m-es vízmély-

ség leküzdésére képes. Legnagyobb sebessege eiőremenetben 65 km/h, hátra-

menetben 25 km/h. Páncélzata a korábbi változatokkal lényegében megegye-

zik, a torony páncélvastagságát megnövelték, ö A Bundeswehr Összesen

2437 db Leopárd—1 sorozatú harckocsit kapott, a kísérleti és prototípusokat

nem számítva. (1845 db A1, 232 ab A2, 110 db A3 és 250 db A4 jelű változat.)

& Az alvaz és a fődarabok felhasználásával a kiéli Atlas-MAK gyárban 1966—71

között 444 db Bergepanzer—2 (Standard) ARV műszaki-mentő harckocsi is

épült. Gyári számuk: 9001—9999 között.

Harci súly Kezelők Teljes hossz	42,4 Mp 4 fő 9,54 m	Motor­teljesítmény Sebesség úton	830 LE/220C f/rnin 65 km/h	Fegyverzet/ lőszer­javadalmazás	1 db 105 mm BK L7A3 L/51
T eljes		Fajlagos			lg./63 db
szelesség	3,37 m	teljesítmény	19,7 LE/Mp		2 db 7,62 mm MG1
Magasság	2,62 m	Fajlagos			gp./5500 db
H as m agasság	0,44 m	talajnyomás	0,90 kp/cm1	Hatótáv	600 km
Lánctalp­		Gázlóképesség	2,2 m
szélesség	0,55 m
Motor típus	MTU—MB—838 Ca—M500

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes

szélesség

Magasság

Hasmagasság

Lánctalp-

szélesség

Motortípus

1. Mp

4 fő

9,54 m

1. m
2. m

0,44 m

0,55 m

MTU—MB—838/90° V—10

Motor-

teljesítmény

Sebesség úton

Fajlagos

teljesítmény

Fajlagos

talajnyomás

Gázlóképesség

234

LEOPÁRD 1A4

Harckocsi

A Leopárd 1A4 típusú harckocsi kisebb módosításokkal és műszerezési eltéré­sekkel az A3 sorozattal megegyezik, A régi M48A2 felváltására a Bundeswehr- nek 1975—76-ban 250 db-ot szállítottak. Ezzel a saját részre történt Leo­párd—1-harckocsigyártás lényegében befejeződött, a Kreuss-Maffei és az MTU cég a külföldi exportkötelezettségek teljesítésére tért át. 1979-ig Olaszország részére 200 db A2, Ausztrália számára 45 db A3, 5 db Biber, 6 db Bergepanzer, Kanada részére 120 db A4, Törökország számára 50 db, Görögország részére 150 db harckocsi szállítását vállalták el. Emellett a licencgyártás keretében Olaszország 600 db (Leone), Törökország 150 db harckocsit szerel össze; ezek­hez jelentékeny mennyiségű alkatrészt kell szállítaniuk. Spanyolország rende­lései még függőben vannak. • Az alváz gyártásával 1976-ban megkezdődött a Gepárd légvédelmi harckocsi sorozatgyártása, amelyből 1980-ig a Német Szö­vetségi Köztársaság 420, Hollandia 95, Belgium 55 db-ot kap. NATO-államo- kon belül további szállítások lehetségesek. • A távlati fejlesztés brit—nyugat­német együttműködésben (FMBT—80) Leopárd—3 ideiglenes néven már fo­lyik, a Leopárd—1 sorozatnak az 1980-as évek végén történő felváltására. En­nek pontosabb adatait eddig nem tették közzé.

830 LE Diesel 65 km/h

1. LE/Mp

0,90 kp/cm²

2,25 m

Fegyverzet/ lőszer­javadalmazás

Hatótáv

1. db 105 mm

L7A3 (L/51) lg./63 db

1. db 7,62 mm gp./5500 db

600 km

LEOPÁRD—2

Harckocsi

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Az amerikai—nyugatnémet közös fejlesztésű MBT—70 harckocsi megalkotása

után a két állam külön-külön típust alakított ki. A Bundeswehr alapkövetel-

ményei szerint a már korábban kifejlesztett 1500 LE-s Diesel-motor felhaszná-

lásával ágyús változatot készítettek. A futómű a jól bevált Leopárd—1 típus

kismértékben fejlesztett változata. • A tervezett harci súly 47,0 Mp volt, a pro-

totípusok nehezebbek lettek, így a számított 32 LE/Mp fajlagos teljesítményt

nem érték el. 1971—74 között különböző változatokban és lövegekkel 17 pro-

totípus épült. 1974—76-ban a NATO összehasonlító csapatpróbára a hagyo-

mányos 105 mm-es L7A3 és az új, 120 mm-es Rheinmetall harckocsilöveggel

12 példány épült meg. 1976-ban az Egyesült Államokban a Crysler XM1 típusú

gázturbinás harckocsijával együtt összehasonlító próbának vetették alá. Ennek

során amerikai értékelés szerint a Leopárd—2 17 : 6 arányban alulmaradt,

így 1977 tavaszán NATO-szabványos közös járműként még nem fogadták el.

• Fő jellemzője a szögletes formájú előtétpáncélzatú új torony, valamint a

   

  sima csövű 120 mm-es harckocsilöveg, amely új típusú lőszerével — a feltéte-

  lezések szerint — az 1980-as évek harckocsijai ellen is hatásos. • Sorozatgyár-

  tásának megkezdését — a Bundeswehr által üzemeltetett 1450 db régi M48A2

  amerikai közepes harckocsi felváltására — 1978-ra tervezték. Csereszabatos fő

  darabok (lánc, motor, löveg, műszerek) alkalmazásáról tárgyalások indultak.

• A fényképen a prototípus látható.

Harci súly	50,5 Mp	Sebesség úton	68 km/h	Fegyverzet	1 db 120 mm Rhein­
Kezelők	4 fő	Fajlagos			metall sima csövű hk.lg.
Teljes hossz	9,72 m	teljesítmény	30 LE/Mp		2 db 7,62 mm MG1 gp.
Teljes szélesség	3,54 m	Fajlagos		Hatótáv	400—600 km
Magasság	2,48 m	talajnyomás	0,83 kp/cm1
Lánctalp­		Gázlóképesség	2,2 m (légzőcsővel 5,5 m)
szélesség	0,635 m	Mászóképesség	60°
Motortípus	MTU—MB—873 Ka—500
Motor­
teljesítmény	1500 LE/2600 f/min				235

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

MBT—70

Harckocsi

A Német Szövetségi Köztársaság és az Egyesült Államok kormánya 1963 augusz-

tusában egyezményt írt alá egy közös harckocsi kifejlesztéséről, amely az 1970-

es évek korszerű és NATO-szabványosításra is alkalmas járműve lenne. A fő

cél az Egyesült Államokban az M60 sorozat, a Német Szövetségi Köztársaság-

ban az M48A2 típus felváltása volt, azzal a kikötéssel, hogy az új járműnek

1970-re sorozatgyártásra készen kell állnia. Az MBT—70 (Main Battle Tank)

• német elnevezéssel Kampfpanzer—70K — az ellentétes követelmények ki-

   

  elégítése miatt túl bonyolult és drága lett olyannyira, hogy mérnöki képzett-

  ségű személyzetet igényelt. ® Az alkalmazott hidropneumatikus rugózás

• bár lehetővé tette a jármű magasságának 400 mm-rel történő csökkentését
• a futóművet bonyolulttá tette. A lézeres távmérős és irányított Shillelagh

   

  páncéltörő rakéta 152 mm-es löveget kívánt, amely — az M60A2E mintájára —

  taracklőszerrel is képes tüzelni. E követelmény kielégítése az automata töltő-

  gép beépítésével növelte a torony méreteit és súlyát. A nyugatnémet változat-

  hoz új, 120 mm-es harckocsilöveget terveztek az irányított páncéltörő rakéta

  magas költségei és kedvezőtlen tűzgyorsasága miatt. Kétféle motort fejlesztet-

  tek ki, a nyugatnémet típus MTU—MB 873, 12 hengeres olajhűtésű Dieseí,

  az amerikai Continental 1475 LE teljesítményű 12 hengeres léghűtéses Diesel

  volt. Az NSZK-ban 1964—67 között 6 db prototípus épült, a költségek igen

  magasak voltak. 1970-ben a fejlesztést leállították, az új típus gyártását a két

  fél külön vonalon folytatta. Az Egyesült Államok a T-—95, XM803, majd XM1,

  a Német Szövetségi Köztársaság a Leopárd—2 formájában.

Harci súly Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény

46,0—50,0 Mp

3 fő

9,10 m

3,51 m

1,99—2,29—2,59 m

0,14—0,44—8,74 m MTU —MB—873 Ka

1500 LE/2600 f/min

70 km/h

32,4 LE/Mp

Fajlagos talajnyomás Gázlóképesség Mászóképcsség

0,78 kp/cm²

2,25 m

60*

Fegyverzet/lőszer- javada! mazás

Hatótáv

1 db 152 mm sima csövű lg.(USA) XM—150 típusú vagy 1 db 120 mm hk.lg. (NSZK) 50 db

1 db 20 mm gá. és

1 db 7,62 mm

MG3 gp.

Í5G km

236

MARDER

Lövészpáncélos

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

A Leopárd—1 harckocsik rendszeresítése után felmerült egy olyan, erősen pán­célozott, lánctalpas lövészpáncélos igénye, amely bármilyen terepen képes a harckocsikkal lépést tartani. A Marder lövészpáncélos 600 LE-s motorja a harc­kocsikkal egyenértékű sebességet és fajlagos teljesítményt tesz lehetővé, a páncélzat tekintetében is a legerősebb; mindez indokolja a 28,2 Mp-os súlyát. ® Fegyverzete főleg földi élőcélok ellen és légvédelmi feladatokra alkalmas, páncélozott célok és erődítések ellen gyenge. Az első 1926 db jármű építését a Rheinstahl A.G. cég 1974-re fejezte be, utána egy újabb, 250 db-os sorozat épült. ® A jármű hatótávolsága 600 km; nem úszóképes, előkészítés után 2 m mély vízben haladhat. A kifejlesztett alvázat a 120 mm-es nehéz aknavető és a Roland—II légvédelmi rakétarendszer szállítójárműveként is felhasználták. Ezek sorozatgyártása 1975-ben kezdődött meg, a stabilizált toronnyal ellátott Marder—II típus fejlesztése a befejezéshez közeledik. • 1976-ban egy könnyű harckocsi prototípusát készítették el, ez a Marder alváz és a Leopárd—1 to­rony kombinációja esetleges exportcélokra.

Harci súly

Kezelők/szállított lövészek

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus

28,2 Mp

2/8 fő

6,79 m

3,24 m

2,95 m

0,44 m

MTU — MB—833 4 üt.

(Diesel) 6/V

Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos

talajnyomás Lánctalpfelfekvési hossz Lánctalpszélesség Árokáthidaló

képesség

600 LE/2200 f/min

78 km/h

21,3 LE/Mp

0,8 kp/cm³

3,9 m

0,45 m

2,50 m

Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1,50 m

1,0 m

31°

1. db 20 mm gá.

202/1250 db

1. db 7,62 mm gp./2500 db

600 km

237

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság

Has magasság Motortípus

19,5 Mp

4 fő

7,74 m

2,98 m

3,00 m

0,406 m MB—Mód—OM—403Va 4 üt. (Ottó vagy Diesel) 10 V

Motor­

teljesítmény

úton/vízen

Fajlagos teljesítmény Mellső/hátsó

terepszög

Lépcsőmászó

képesség

238

SPÁHPANZER—2 LUCHS

Felderítő harcjármű

A Bundeswehr — a régebbi Hotchkiss SPz—11—2 típusú, lánctalpas felderítő páncélozott járművek kicserélésére — egy 8×8 kerékképletű, úszóképes, kerekes páncélozott jármű rendszeresítését vette tervbe. Hosszabb fejlesztő munka után 1973-ra két prototípus alakult ki; mindkettő a második világ­háborúban alkalmazott 8 kerekes Puma nevű felderítő páncélgépkocsi korszerű változatának tekinthető. Mind a 8 kereke meghajtott és kormányozható, és az első, valamint a hátsó vezetőülésből mindkét irányban egyformán vezethető. A sorozatgyártást 1975-ben kezdték meg, és két sorozatban 408 db-ot szállíta­nak a nyugatnémet haderőnek. A továbbiakban NATO-exportot is terveznek. • Az 1 db 20 mm-es gépágyúból és 1 db 7,62 mm-es géppuskából álló fegyver­zetét utóbb a Cári Gustaf nevű hordozható kézi páncéltörő rakétával erősítet­ték meg. A felderítő jármű sebessége úton eléri a 100 km/h értéket, előkészí­tés nélkül úszóképes, terepjáró képessége igen jó. • Fődarabjait, így a motort, a sebességváltóművet, a tengelyeket stb. a fejlesztés alatt álló, szintén úszó­képes, 4×4 kerékképletű kerekes lövészpáncélos kialakításához is felhasznál­ják.

390 LE/2500 f/min

90—100/10 km/h

20 LE/Mp

66/50*

Mászóképesség Kerékképlet Fegyverzet

Hatótáv

31*

8×8

1 db 20 mm RH 202 típ. gá.

1 db 7,62 mm lé.gp.

800 km

0,8 m

HS—30 SPz—12—3

Lövészpáncélos

A Bundeswehr a lövészpáncélosok kifejlesztésének első időszakában, 1958-ban egy viszonylag könnyű és teljesítőképes lövészpáncélos megszerkesztéséhez a svájci FIA/Hispano Suiza HS—30 jelű lövészpáncélos terveit megvásárolta; a jármű akkor csak prototípus formájában létezett. Ezen több átalakítást végez­tek, erősebb hajtóművet és saját 20 mm-es gépágyút építettek a járműbe. 1960- tól rendszeresítették, és nagy sorozatban gyártották: kb. 3000 db épült meg. • Az alváz felhasználásával készült főbb változatai: az SPz 21—3 híradó jármű, az SPz 51—3 81 mm-es aknavető-hordozó, az SPz 52—3 120 mm-es aknavető­hordozó, az SPz 81—3 tűzvezető központ, sebesültszállító jármű, valamint anyagszállító jármű. • Időközben — 1971-től — a Bundeswehr gépesített lövészzászlóaljainak járműveit az új típusú Marderekkel váltották fel. A felsza­baduló példányokat a 120 mm-es aknavetők hordozására állították be. • A ter­vezett JPz 3—3 jelű rakétás páncélvadász sem épült meg, ez utóbbi Marder alvázra került. A jármű 20 mm-es MK jelű L/85 gépágyúja földi és légi célok ellen egyaránt hatásos. A jármű talajnyomási értéke viszonylag alacsony, moz­gékonysága kielégítő. A maximálisan 30 mm-es páncélzat könnyűfegyverek tüze ellen véd.

Harci súly	14,6 Mp	Lánctalpfelfekvési hossz
Kezelők/szállított lövészek	1/8 fő	Lánctalpszélesség
Teljes hossz	5,56 m	Fajlagos teljesítmény
Teljes szélesség	2,54 m	Fajlagos talajnyomás
Magasság	2,20 m	Oldalstabilitás
Hasmagasság	0,40 m	Árokáthidaló képesség
Motortípus	Ottó	Gázlóképesség
Motorteljesítmény	198 LE	Lépcsőmászó képesség
Sebesség úton	65 km/h
Mellső/hátsó terepszög	35/35°

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

(±2r

3,03 m

0,35 m

13,6 LE/Mp

0,69 kp/cm¹ 25°

1,65 m

0,70 m

0,75 m

Fegyverzet/löszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db 20 mm L/85 gá./2S0 db

1 db

7,62 mm gp./5000 db 370 km

239

NÉMET SZÖVETSÉG! KÖZTÁRSASÁG

TPZ —1

Páncélozott szállítójármű

Az NSZK-beli Thyssen-Henschel cég azonos fődarabok fel használásával egy 6×6 kerékképletű (TPZ—1) és egy 8×8 kerékképletű (TPZ—2) jelű szállító­járművet fejlesztett ki a Bundeswehr számára. A csapatpróbák után a 6 x6 tí­pust fogadták el rendszeresítésre. Gyártását 1978-ban kezdték meg; a 90 km/h maximális sebességű jármű 2,0 Mp terhet, vagy ennek megfelelő 12—14 főt szállíthat a 6 m³-es rakodótérben. A 16,0 Mp összsúlyú jármű nem minősül lövészpáncélosnak, ezért csak egy géppuskával és 12 db ködvetővel szerelték fel. ® A vékony páncélzat és a 2 hajócsavar jó úszó kép ességet, a Luchs típusú felderítő páncélgépkocsi fődarabjai és futómű-megoldása pedig a jó terepjáró képességet biztosítja számára. A DB—OM—402A jelű 8 hengeres Diesel­motorja 2500 f/min esetén 320 LE teljesítményű. • A jármű azon koncepció alapján épült meg, amely szerint minden embert és anyagot védett, úszóképes, nagy teljesítményű eszközökön kell szállítani, amelyeknek a menetteljesítmé­nye a lövészpáncélosokéval megegyező, szükség esetén harcba is vethetők.

Harci súly

Kezelők/szállított

lövészek

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság

Has magasság

Mellső/hátsó terepszög Motortípus

Motorteljesítmény

16,2 Mp

1/12 fő

6,74 m

2,94 m

2,5 m

0,405 m 45/45° Diesel

320 LE/2500 f/min

Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Arokáthidaló képesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Kerékképlet Fegyverzet

1. LE/Mp

2,8 kp/cm^{* 1}

0,9 m

0,5 m

32°

6×6

1 db 7,62 mm gp.

12 db ködvető

240

fiat T—2000

Nehéz harckocsi

Olaszországnak az első világháborúba történt belépésekor a francia példák alap­ján tanulmányozni kezdték a nehéz és a könnyű harckocsik építési lehetőségeit. Franciaország néhány saját gyártású járművet bocsátott Olaszország rendelke­zésére. Ezeket kipróbálták, és a tapasztalatok nyomán 1916 októberének végén megkezdték a FiatT—2000 típusú nehéz harckocsi gyártását; az első kísérlete­ket 1917 júniusában végezték velük. A német A7V harckocsihoz hasonlatosan a jármű nagyméretű és nehéz lett, mozgékonysága már az akkori követelménye­ket sem elégítette ki. A nehéz terepű Piave—Isonzó arcvonalon sikeres beve­tésére nem volt remény. • A fegyverszünetig 2 példány épült, egyik Rómában, a másikTripolisban került kipróbálásra. Az 1920-as években 5—10 darab épült, majd gyártását beszüntették. • A 15—20 mm-es páncélozású járművet 1 db 240 LE-s repülőgépmotor hajtotta, ez 7,5 km/h maximális és 6 km/h utazó­sebességet biztosított számára. Érdekessége, hogy a hátsó részen beépített 1200 f/min-os repülőgépmotor egy ventillátort és a hűtőrendszert is üzemel­tette. • Fegyverzete, az 1 db 75 mm-es harckocsilöveg és a 7 db géppuska jelentős tűzerőnek számított, de kezelésük nehézkes volt. A lánctalp széles­sége mindössze 0,45 m volt, a kis talajnyomás és jó terepjáró képesség eléré­sére nem bizonyult elegendőnek.

Harci súly Kezelők

Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Lánctalpszélesség Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton

40,0 Mp

10 fő

1. m

3,1 m

3,8 m

0,54 m

0,45 m

Fiat 6 hengeres

240 LE

1. km/h

Fajlagos teljesítmény Árokáthidaló képesség Mászóképesség Páncélzat

Fegyverzet

Hatótáv

OLASZORSZÁG

6,0 LE/Mp

3—3,5 m 35—40’

15—20 mm

1 db 75 mm

hk.á.

7 db gp.

75 km

241

OLASZORSZÁG

FIAT T—3000

Könnyű harckocsi

Az első világháború végén a francia Char-léger típusú könnyű harckocsi hatá­sára a Fiat-gyár egy T—3000 jelű típus építését kezdte meg; 1919 áprilisára 100 példány készült el. A háború kimenetelére semminemű hatásuk nem volt, de az 1920—30-as években — több változatban — az olasz haderő szabványos felszerelését képezték. A mindössze 5,0 Mp súlyú jármű szűk és gyenge volt, ezért első változatába csak 2 db S.I.A. géppuska volt beépíthető 2000 db lő­szerrel. A későbbi, az 1920-as években kifejlesztett B változatba — a francia példa nyomán — 37 mm-es harckocsilöveget építettek. A négyhengeres, 55 LE-s, erősebb motorja a francia Char-léger jármű 36—39 LE-s motornál nagyobb teljesítményt ért el, de így is csak 15—22 km/h sebesség eléréséhez volt elegendő. A páncélzata 16 mm, az alárendelt helyeken 8 mm-es volt; ez a korabeli harckocsikkal összehasonlítva kedvező érték. • Érdekessége, hogy az erősített T—3000 B jelű ágyús változatból az 1930-as évek elején a magyar honvédség kiképzési célokra 5 példányt vásárolt. Ezek pár éven át szolgálatban álltak, de az Ansaldók rendszeresítése után kivonták őket a felszerelésből.

Harci súly Kezelők

Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Lánctalpszélesség Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton

5,0 Mp

2 fő

1. m

1,65 m

1. m

0,35 m

0,28 m

Fiat 4 hengeres 55 LE/1700 f/min 15—22 km/h

Árokáthidaló képesség Páncélzat Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1,8 m

8—16 mm

2 db S.I.A. gp. kupolában/ 2000 db

80 km

242

ANSALDO CV—35

Könnyű harckocsi

Az 1936 óta az olasz Fiat-műveknél Fiat-Ansaldo néven sorozatban gyártott harckocsi megszerkesztésének alapját a brit Vickers-Carden-Loyd Mk. VI. jelű lánctalpas fegyverhordozó jármű licence képezte. Az első olasz CV—33 jelű sorozatnak csak 1 db 6,5 mm-es, a második CV—35 (Carro Veloce) jelű sorozatnak már 2 db 8 mm-es géppuskája volt. 1936-tól 1939-ig kb. 2500 pél­dány épült, ennek egy részét Ausztriába, Görögországba, Magyarországra, Bulgáriába, Irakba, Kínába, Afganisztánba, Bolíviába és Brazíliába exportálták. • A könnyű páncélzaté, gyenge fegyverzetű jármű már az abesszíniái hadjárat után elavultnak számított, s a spanyol polgárháborúban sem vált be. 1936-ban a magyar honvédség első harckocsitípusát 104 db, ilyen elavult jármű képezte; ehhez később még 65 volt osztrák jármű járult. • 1941-ben a keleti hadszín­téren a gyorshadtest kötelékében működtek, de elavultságuk miatt kivonták őket a harcoló alakulatok állományából, és vegyivédelmi járműként, illetve repülőtéri vontatóként alkalmazták őket. • Az olasz típusok között volt láng­szórós, páncéltörő, vontató, hídvető és ködvető változata is. • Az 1940/41. évi észak-afrikai hadműveletekben még alkalmazták őket.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság

Has magasság Motortípus

Motorteljesítmény

3,3 Mp

2 fő

3,15 m

1. m
2. m

0,23 m Fiat CV3—005;

4 hengeres soros, benzin

43 LE/2400 f/min

Sebesség úton

Fajlagos teljesítmény Arokáthidaló képesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

OLASZORSZÁG

42 km/h

13 LE/Mp

1,45 m

0,65 m

6—13,5 mm

2 db 8 mm gp./3200 db 150 km

243

OLASZORSZÁG

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortipus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény

11,0 Mp

1. fő
2. m

2,18 m

2,30 m

0,36 m

Spa 8T; V—8 Diesel

105 LE

1. km/h
2. LE/Mp

Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat

244

M —11/39

Közepes harckocsi

Az olasz közepes harckocsik a lap változatának prototípusa 1937-ben a Fiat­műveknél épült meg. A futómű rendszerénél a kiinduló alap az L/3 jelzésű könnyű típus volt, mindkét oldalon 4×2 db-os kis méretű futógörgővel és bonyolult kereszthimbás rugózással. A kialakításon a korábban vásárolt Vickers-licencek hatása — az összes hátrányával együtt — érezhető volt. Kisebb sorozatú gyártását — néhány módosítás után — 1938-ban kezdték meg; 1940-ig 100 db épült. Valamennyit az észak-afrikai hadszíntéren vetették be; példaként említhető, hogy 1940 júliusában 70 db-ot szállítottak Líbiába, ahol a brit offenzíva harcaiban hamarosan elvesztek; több példány az angol csapatok zsákmánya lett, akik alaposan kipróbálták. • Ennek a sorozatnak a járműveiben még rádió sem volt. A löveg merev megoldása sem bizonyult szerencsésnek, függőleges síkban —8° (-12° között, vízszintesen 30°-nyi mozgási lehetősége volt; a forgótoronyba a géppuskát építették be. Az erősített M—13/40 típus­tól kezdve több módosítást hajtottak végre rajta. A régi típusok átépítése és az újabb sorozat gyártása 1942-től M—15/42 jelzéssel kezdődött meg. A fő eltérés a nagyobb kaliberhosszúságú 47 mm-es harckocsilöveg és a 192 LE-s motor be­építése volt; a harcászati jellemzők nem sokat javultak. • Az M—11/39— M—15/42 sorozatú járművek alkották az olasz páncélos erők zömét, súlyuk és páncélzatuk szerint a könnyű, fegyverzetük szerint a közepes kategóriában, de egyiknek sem feleltek meg.

2,0 m

1,0 m

0,5 m

6—14,5 — max.

30 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1. db 37 mm hk.lg. L/40/84 db
2. db 8 mm Breda gp./2808 db

200 km

M —13/40

Közepes harckocsi

A Fiat-művek a második világháború idején az M—11/39 típus fejlesztésével alakította ki Olaszország egyetlen közepes harckocsitípusát. Az 1940 közepé­től 1943-ig gyártott 799 db harckocsit Észak-Afrikában, Görögországban, Jugo­szláviában és Albániában vetették be. Az alaptípustól az erősebb löveg, a több géppuska, az erősebb Diesel-motor különböztette meg. Ebben voltak a német típusoknál korszerűbbek, de bonyolult, 8 görgős futóműve, a magas építése és gyenge páncélzata mindezt hatástalanná tette. • A csekély fajlagos teljesít­mény csak alacsony sebességet és gyenge terepjáró képességet tett lehetővé, ezért a brit és az amerikai erők M3 Stuart, M3 Lee, Grant típusai már 1942-ben felülmúlták. A harcászati-műszaki adatokban a rádió beépítése sem jelentett előrelépést. A futómű kímélésére speciális gumikerekes utánfutón (tréleren) is szállíthatták. Az M—14/41 jelű erősített típusába 145 LE-s Spa-Diesel motort építettek be, sebességét 33 km/h-ra fokozták, de súlya 14,5 Mp-ra nőtt; a többi adat változatlan maradt. • Olasz adatok szerint 1943. szeptember 8-ig 1103 db épült, az olasz páncélosegységek zömét alkotta. • Az M—15/42 változatot már 1943—45 között gyártották, ebből 82 db épült meg, de német kézbe került. A sorozatot egy megsemmisült páncéloshadosztály újbóli felállítására tervez­ték, de a fegyverszünet ezt már megakadályozta.

Harci súly	14,0 Mp	Sebesség úton
Kezelők	4 fő	Fajlagos
Teljes hossz	4,92 m	teljesítmény
Teljes		Arokáthidaló
szélesség	2,20 m	képesség
Magasság	2,37 m	Gázlóképesség
Hasmagasság	0,41 m	Lépcsőmászó
Motortípus	Diesel Spa 8 TM—40, V—8	képesség
Motor­		Páncélzat
teljesítmény	125 LE (110 LE-s is volt)

14—25 mm erősítve 40

OLASZORSZÁG

Fegyverzet/

31,8 km/h

9,0 LE/Mp

2,10 m

1,0 m

0,8 m max. 30 mm;

m

lőszer- javadal­mazás

Hatótáv

1. db 47 mm hk.lg. L/32/104 db
2. db 8 mm Breda \

M38 gp. (testben) _{/3fl48 d(j}

2 db 8 mm Breda | M38 lé.gp.

200 km

245

OLASZORSZÁG

P—40

Közepes harckocsi

Az olasz haderő részéről 1940 folyamán egy nehéz harckocsi tervezésére irá­nyuló igény merült fel; a terv eredetileg P—75, majd P—40 számot kapott, és prototípusa 1942-ben készült el. • Az első prototípusnak 330 LE-s Diesel­motorja és 75 mm-es L/18 tarackágyúja volt. Ez utóbbit a második prototípus­nál 75 mm-es L/32, majd a negyedik prototípusnál 75 mm-es L/34 hosszú csövű lövegre cserélték ki; a tornyot is módosították, megnyújtották. Az ebben a járműben alkalmazott 420 LE-s V—12 Diesel-hajtómű a szovjet T—34 motor­jának másolata volt, amelyet zsákmányolt járművek alapján készítettek. A futó­mű az M—11/15 sorozat futóművének erősített változata; az olasz ipar ugyanis nem volt abban a helyzetben, hogy új konstrukció gyártására térjen át. A lánc­talp szélességét megnövelték. Első ízben alkalmaztak a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő döntött páncélzatot. • Az első sorozat példányai 1943-ban készültek el, ezekkel tervezték az M szériájú típusok pótlását, de az olasz fegy­verszünetig csak 21 (más adat szerint 24) db épült meg. 1944-ben Észak-Olasz- országban német ellenőrzés alatt mintegy 80 db épült a Wehrmacht számára, ezeket az olasz arcvonalon harcoló német egységek kapták. A gyors fejlesztés eredményeképpen a nehéz harckocsinak szánt típus elkészülte idejére még a közepes kategóriában is a gyengébbek közé tartozott. Ennek ellenére a máso­dik világháború legkorszerűbb olasz konstrukciójának tekinthető.

Harci súly	26,0 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	5,75 m
Teljes szélesség	2,75 m
Magasság	2,50 m
Hasmagasság	0,43 m
Motortípus	Diesel, V—12
Motorteljesítmény	420 LE
Sebesség úton	40 km/h
Fajlagos teljesítmény	16,1 LE/Mp

Árokáthidaló képesség	2,50 m
Gázlóképesség	1,15 m
Lépcsőmászó képesség	1,0 m
Páncélzat	14 20 40 50 mm; homlok 60 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db 75 mm hk.lg. (L/34 prototípuson) 75 db

1 db 8 mm Breda M38 gp./600 db 275 km

SAHARIANO

Könnyű harckocsi

OLASZORSZÁG

A Fiat-művek a háború idején kezdte meg egy korszerű, gyors, könnyű harc­kocsi építését, amelyen a zsákmányolt brit Christie harckocsik tapasztalatait messzemenően felhasználták. A négy nagy görgővel kialakított futómű a brit Crusier MkV! és Crusader-megoldáshoz hasonló volt. • A Sahariano csak 1 prototípus-példányban épült meg, és mindössze néhány adata ismeretes. • Súlya kb. 18,0 Mp, fegyverzete 1 db 47 mm-es L/40 harckocsilöveg és 2 db 8 mm-es Breda géppuska volt. 250 LE-s Diesel-motorja kb. 60 km/h sebességet tett lehetővé. A döntött típusú szegecselt páncélzata jó védettséget nyújtott. • A fegyverszünet a munkálatokat leállította, a későbbiekben sem folytatták.

Harci súly

Kezelők Motortipus Motorteljesítmény

Sebesség

Fegyverzet

kb. 18,0 Mp

3—4 fő

Diesel

250 LE

60 km/h

1. db 47 mm L/40 hk.lg.
2. db 8 mm Breda gp.

További adatok nem ismeretesek

247

OLASZORSZÁG

M—47 PATTON MÓD.

Közepes harckocsi

A hetvenes évek első felében az olasz haderő szárazföldi csapatainak állományá­ban mintegy 2000 db amerikai gyártású M—47 közepes harckocsi volt; ezek egy része időközben elavult, korszerűtlenné vált. Mivel kicserélésüket anyagi okok nem tették lehetővé, 1974-ben egy prototípus átépítésével tanulmá­nyozni kezdték, hogy bizonyos korszerűsítéssel miként lehetne az élettarta­mukat meghosszabbítani. • Az OTO-Melara és a Fiat cég egy példányt átépí­tett. Ennek során a 90 mm-es löveget a NATO-szabvány szerinti 105 mm-es brit típussal cserélték ki, a benzinüzemű motort pedig az M—60A1 Diesel-mo­torjával váltották fel. A páncéltest motortérrésze a faron módosult. A hatótávol­ság így 480 km-re növekedett. A járművet csapatpróbának vetették alá, de a további programot illető döntést elhalasztották.

Harci súly	44,0 Mp	Fajlagos teljesítmény	17,0 LE/Mp	Fegyverzet	1 db 105 mm hk.lg.
Kezelők	5 fő	Fajlagos talajnyomás	0,96 kp/cm2		(mint M60A1)
Teljes hossz	8,46 m	Arokáthidaló			2 db 7,62 mm gp.
Teljes szélesség	3,50 m	képesség	2,06 m	Hatótáv	kb. 480 km
Magasság	2,96 m	Gázlóképesség	1,15 m
Motortípus	Continental, Diesel,	Lépcsőmászó
	AVDS—1790—2A	képesség	0,92 m
	V—12	Páncélzat	mint az M47
Motorteljesítmény	750 LE		alaptípusnál
2^^ Sebesség úton	48 km/h

M—60A1

Közepes harckocsi

OLASZORSZÁG

Az olasz haderő szárazföldi csapatainak korszerűsítése keretében 1970-ben megvásárolták az amerikai M—60A1 típusú közepes harckocsi 200 példányra szóló licencgyártási jogát. Ezekkel a teljesen elavult M—24, M—41, M—46 típu­sokat váltották fel. • Gyártó vállalatok: OTO-Melara, Fiat és Lancia. • A harc­jármű adatai teljesen megegyeznek az amerikai Chrysler-művek által gyártott eredeti példánnyal. A Leone/Leopard-gyártás megkezdéséig átmeneti sorozat volt.

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus

Motorteljesítmény Sebesség úton

48,0 Mp

4 fő

6,95 m

3,63 m

3,25 m

0,46 m

Continental 90° V—12

Diesel (léghűtéses)

750 LE/2400 f/min 48,0 km/h

Fajlagos teljesítmény

Fajlagos talajnyomás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat

15,5 LE/Mp

0,78 kp/cm¹

2,58 m

1,22 m

0,91 m max. 114 mm-ig

Fegyverzet-löszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db 105 mm hk.lg. L/51/63 db

1 db 12,7 mm n.gp. kupolán

1 db 7,62 mm párhuzamosított gp.

500 km

249

OLASZORSZÁG

Harci súly

Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség

Magasság Hasmagasság Moto rtípus

Motor­teljesítmény

43,0 Mp

1. fő
2. m
3. m
4. m

0,44 m

MTU-90° V—10 Diesel

(licenc)

830 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talaj­nyomás Gázlóképesség Fegyverzet

250

LEONE (LEOPÁRD A2)

Harckocsi

Az olasz haderők szárazföldi csapatai számára a Német Szövetségi Köztársaság 1974-től kezdődően 200 db Leopárd A2 típusú, közepes harckocsit szállított. Ezzel egyidejűleg olasz vállalatok a licencgyártás jogát 600 további példányra megvásárolták. Ezekkel váltják fel a szárazföldi csapatok elavult M—47 (Patton) közepes harckocsijait. A gyártásban az OTO-Melara, a Fiat és a Lancia cég vesz részt. • A Leone főbb adatai a Bundeswehr Leopárd A2 közepes harc­kocsiéval megegyezőek, eltérés csupán kisebb részletmegoldásokban van. • Hajtóanyag készle te 1000 I, ez kissé több, gázlómélysége 1,2 m, ez kevesebb, mint az eredeti változaté. • A prototípus 1977. márciusban, az első sorozat­példány-1978 májusában készült el. Ezzel az olasz haderő az 1980-ig rendelke­zésre álló 800 példánnyal a Leopárdokat rendszeresítő NATO-államok sorába lépett. • Az olasz gyártású harckocsik exportját is tervezik. Az export szá­mára— az olasz licencű helikoptereladásokhoz hasonlóan—a Közel- és Közép- Kelet államai jöhetnek szóba.

65,0 km/h

1. LE/Mp

0,92 kp/cm²

1,2 m

1. db 105 mm L7A3

hk.lg. (licenc)

1. db 7,62 mm gp.

M—42M

Rohamlöveg

Már 1943-ban az észak-afrikai harcok tapasztalatai nyomán a P—40 harckocsi motorját és alvázát felhasználva fejlesztették ki az erősebb lövegű és páncél- zatú rohamlövegeket. • A korábbi rövid csövű 75 mm-es L/18 tarackot kor­szerűsített csőszájfékes 75 mm-es L/32 tábori löveggel, majd a P—40-hez fej­lesztett 75 mm-es L/34 löveggel helyettesítették. Az első két változat M—41 és M—42 jelzéssel épült; 1943-ban kb. 25 db készült el. • Súlyuk 14,0 Mp, lőszer­készletük 42 gránát, tüzelőanyag-kapacitásuk 367 liter volt. • 1943. szeptem­ber 8-án az olasz gyalogoshadosztályok megerősítésére Rómába vonták össze őket, de a város megszállásakor a Wehrmacht zsákmányai lettek. • Az erősí- tettM—42M típus 1943. március 15-én készült el, súlya 15,0 Mp volt, elsősorban olasz egységeknek szánták. Teljesen a P—40 jármű fődarabjaira épült, több kisebb módosítással. Főbb teljesítményadatai az M—15/42 harckocsiéhoz ha­sonlóak. — Észak-Olaszország német megszállása után, 1944—45-ben kb. 90 db épült, ezeket a Mussolini-féle (RSI) haderőknek adták át. 1945-ig részt vettek az olaszországi és a jugoszláviai hadműveletekben.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljeí szélesség Magasság

Has magasság

Motortipus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény

15,0 Mp

3 fő

1. m
2. m

1,8 m

0,43 m

Diesel V—12

420 LE

kb. 50 km/h

28 LE/Mp

Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség

OLASZORSZÁG

2,50 m

1,15 m

1,0 m

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db 75 m m hk.lg. L/34/42 db

1 db 8 mm Breda M38 lé.gp.

275 km

251

OLASZORSZÁG

252

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes

szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus

Motorteljesítmény

15,8 Mp

3 fő

5,1 m

2,40 m

1,75 m

0,33 m

Spa 15TBM42;

V—8 Diesel

192 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat

M—42L

Nehéz rohamlöveg

1943 közepén az olasz haderő szárazföldi csapatainak rohamlövegeit nehezebb fegyverzettel kívánták ellátni, ezért az M—42M alvázra 105 mm-es löveget épí­tettek. A gyártás során a P—40 fődarabjai már nem álltak rendelkezésre, ezért visszatértek a meglevő M—15/42 alvázakhoz; ezek új felépítményt és löveget kaptak,s a jármű M—42L néven szerepelt; M—43 néven is ismeretes. • Az alap­jármű 192 LE-s motorja csak gyengébb teljesítményekre volt képes. Az első darabokkal az újjászervezett Ariete páncéloshadosztályt szerelték fel. Ezek a járművek Rómában német kézbe kerültek, ugyanúgy a később gyártott példá­nyok is. Összesen kb. 80 db épült meg, ezeket a Mussolini-féle új RSI egységek kapták, és 1945-ig használták. • A tereptarka, álcázó festéssel készült jármű felépítményének tetejére utólag még 1 db 13,2 mm-es légvédelmi géppuskát is szereltek. Az alacsony, kedvező körvonalrajzú járművet igen jónak tartották, lövege jelentős tűzerőt képviselt; rendszerint csoportonként önjáró tüzér­osztályokhoz osztották be külön parancsnoki járművel. • Az olasz rohamlöve- gek sorozata: M—40 (75/18); M—41 (75/18); M—42 (75/18); M—43; parancs­noki jármű M—42; M—-41 (75/32); M—42 (75/34); M—42M; M—42L; M—42T. Az utóbbi a német ellenőrzés alatti Ansaldo-üzemben épült kb. 15 példányban 75/46 löveggel, amely eredetileg páncéltörő, illetve légvédelmi löveg volt.

35 km/h

12,1 LE/Mp

2,0 m

1,0 m

0,9 m

15—25—50 mm

Fegyverzet/

lőszer-

javadalmazás 1 db 105 mm lg./48 db

1 db 8 mm

M38 lé.gp./888 db

Hatótáv 300 km

O A Fiat-Ansaldo gyártmányú, Carro Armato L6/40 jelű köny- nyű harckocsi egy Fiat szállítójárművön.

© Az Ansaldo CV—35 megelőző típusa a CV—33 könnyű harc­kocsi.

© A 145 LE-s Spa—15 Diesel-motorral szerelt Fiat M—14/41 tí­pusú könnyű harckocsi, hordozható rámpával szállítójárműre megy fel.

0 Az M—14/41 típusú standard jármű 1940-től állt szolgálatban.

© A Fiat M—15/42 típusú módosított, közepes harckocsi, kb. 90 db épült meg belőle; 1943-tól a német egységek kötelékébe került.

O

253

0 A 75/18 jelű M—13 önjáró löveg parancsnoki változata, két rá­dióantennával és 1 db 13,2 mm-es géppuskával.

O A Samoventa L/40—47/32 jelű, Fiat átépítésű könnyű páncél­vadász.

© A Fiat M—40 típusú rohamlöveg korai változata 75/18 SP löveggel.

© Az M—42 jelű 675/34 lövegű rohamlöveg 1943-ból. Ez volt az első hosszú csövű típus.

ffl> Az M—43 jelű 105 mm-es L/25 rohamlöveg; 80 db épült meg belőlük; a német egységek 1944—45-ben Észak-Olaszország- ban vetették harcba..

sí>

254

Pz—61

Harckocsi

A svájci haderő — a korábban vásárolt francia és brit típusok pótlására — az ország sajátos földrajzi, terep- és katonai viszonyainak jobban megfelelő, hazai fejlesztésű és gyártmányú harckocsikat igényelt. A Pz—58 típust 1958-tól fej­lesztették, amelyből 90 mm-es löveggel 10 db épült meg. A próbákat követően 1961-től megindították a Pz—61 típus sorozatgyártását; a harckocsira a brit licencű 105 mm-es L7A2 löveget építettek. A Pz—61 1964—66 között a francia AMX—13 (1951) és a brit Centuríon Mk. 3, 5, 7 (1955—60) típusok felváltására 150 db épült. A gyártást Thunban az Eidgenássische Konstruktionwerkstatte cég végezte. A nyugatnémet licencű Daimler-Benz MB—837 típusú motorhoz svájci hajtóművet és hidraulikus, több lemezes tengelykapcsolót fejlesztettek ki; ez utóbbinak 6 előre- és 2 hátrameneti fokozata elektromos kapcsolással működik. Az átlagosnál magasabb építésű, erősebb páncélzaté harckocsit a hegyi terephez és a védelmi jellegű hadműveletekhez alakították ki. • Üzem­anyagkészlete a NATO-típusokénál kisebb. A Pz—61 változatban még nem alkalmaztak lövegstabilizátort, a tűzvezetést egy 155 cm-es bázisú optikai táv­mérő teszi lehetővé. Lőszere APDS és HESH típusú gránátokból áll. Radioaktív és vegyi szennyezés elleni ABV védőfelszereléssel is ellátták. Kizárólag a svájci haderő alkalmazza.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség

Magasság

Motortípus

Motor-

teljesítmény

Sebesség úton

38,0 Mp

4 fő

6,78 m

3,05 m

1. m

DB—MB—837 V8 Diesel

650 LE/2200 f/min

50 km/h

Fajlagos

teljesítmény

Fajlagos

talajnyomás

Árokáthidaló

képesség

Gázlóképesség

Lépcsőmászó

képesség

Mászóképesség

SVÁJC

Fegyverzet

16,6 LE/Mp

0,85 kp/cm²

2,60 m

1,12 m

0,75 m

32°

Hatótáv

1 db 105 mm L7A2 hk.lg.

1 db 20 mm Oerlikon

párhuzamositott gá.

1 db 7,5 mm lé.gp.

6 db ködvető

300 km

255

SVÁJC

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Motortípus

Motor­teljesítmény

39,0 Mp

4 fő

6,90 m

3,10 m

2,72 m

DB—Type 837 V—8 Diesel

(licenc)

660 LE/2200 f/min

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény

Fajlagos talajnyomás Á rokáthidaló

képesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség

256

Pz—68

Harckocsi

A Pz—61 erősített és módosított változata; 1968-tól gyártották. A motor fej­lesztésével 30 LE-vel megnövekedett teljesítmény a sebesség fokozódásával járt együtt. A belső elrendezés módosítása és a térfogat növekedése lehetővé tette az üzemanyagkészlet növelését és a lövegstabilizátor beépítését. A ta­pasztalatok alapján a 20 mm-es párhuzamosított gépágyút 1 db 7,5 mm-es gép­puskára cserélték ki. • A hajtóműnek 6 előre- és 6 hátrameneti fokozata van. A Pz—68 1,12 m mély vízen előkészítés nélkül áthalad; a toronyforgatás 360°-os, 155 cm-es bázisú beépített optikai távmérővel szerelték fel. A 105 mm- es löveget műanyag hőelnyelő köténnyel látták el, irányzása függőleges síkban —10° f-21° közötti szögtartományban lehetséges. A Pz—68-ból 1968—72

között 170 példány épült meg. • A harckocsi javított ABV védelmet, új lég­szűrő-szellőző berendezést és új tűzvezető rendszert kapott. Erősített válto­zata a Pz—68AA2 típus, amelyből 1975-től 110 db-ot rendeltek meg. A Pz—68 alvázon 1971-ben építették meg a Brü/Pz—68 jelű hídvető harckocsi 2 példá­nyát, amely egy 18 m fesztávú hídmezőt hordoz. A hídszerkezet teherbírása 50,0 Mp (rövid időre max. 60,0 Mp) lehet. E jármű összsúlya 45,0 Mp. A sorozat­gyártású típusnál a hídkészlet hosszát 20,1 m-re növelték. • A Pz—68 alvázra 155 mm-es önjáró páncélozott tarack is épült, jelzése Pz-Kannone—68. A cső- szájfékes löveget egy erődágyúból alakították át, lőtávolsága 30 km, alsó és felső szögcsoportban egyaránt tüzelhet.

60 km/h

16,9 LE/Mp

0,85 kp/cm²

2,60 m

0,75 m

70%

Fegyverzet

Hatótáv

1. db 105 mm L/51 L7A2 hk.lg.
2. db 7,5 mm gp.

6 db ködvető

350 km

PUMA

Lövészpáncélos

SVÁJC

A svájci Mowag cég egy új fegyveres járműcsalád fejlesztése során alakította ki a 6 x 6-os kerékképletű, úszóképes lövészpáncélost. A 16,0 Mp súlyú harcjármű terhelése 4,0 Mp. Vízben úszását 2 db, hátul elhelyezett hajócsavar teszi lehe­tővé. Változtatható fegyverzetet terveztek számára, a forgótoronyba többféle fegyverrendszer is beépíthető. A hátsó ajtókon 1 db 9 mm-es géppuskának lőrést képeztek ki. • A korábban épített Piranha járműcsalád sok fődarabját építették a járműbe. Ezek 4×4, 6×6 és 8×8-as kerékképletű járművek 9, 12, illetve 14 fő szállítóképességgel. A nehezebb Tornado lánctalpas lövészpáncé­lossal szemben típuskiválasztási példánynak tekinthető; viszonylag magas fel­építését hátrányos tulajdonságának tekintik. • A jármű prototípus, sorozat­gyártására még nem került sor, mivel a svájci haderő túl drágának és bonyolult­nak tartja.

Harci súly

Kezel ők/szállított lövészek

Teljes hossz

Teljes szélesség

Magasság

Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton/vízen

16,0 Mp

1/10 fő

6,75 m

1. m

2,08 m

Mowag M8DV V—8 365 LE/2000 f/min 80/12 km/h

Fegyverzet

Hatótáv

változatok: 20 mm; 30 mm; 40 mm gá. vagy 20 mm grv., 2 db 80 mm rak.ind.,

1. mm gp.

500 km

257

SVÁJC

TORNADÓ

Lövészpáncélos

A Mowag-gyár nehéz páncélzatú lánctalpas lövészpáncélosának prototípusa; a

nyugatnémet Marderrel egyidejűleg fejlesztették ki, sok hasonló megoldással.

A svájci hadsereg távlati igényeinek kielégítésére tervezték, erős páncélzattal

és ABV védelemmel. Elsődleges feladatai: lövészszállítás és fegyveres felderítés.

• A torony kialakítása két változatban készült, külső és belső beépítésű fegy-

verzettel. Fő fegyvere 1 db 20 vagy 25 mm-es gépágyú, kisegítő fegyverzete

1 db párhuzamositott és 1 db hátul felerősített 7,62 mm-es géppuska. Ezenkívül

a lövészek 9 mm-es géppisztolyaikból négy lőrésen át 100 m körüli hatásos lő-

távolsággal tüzelhetnek. A harcjármű belsejében a küzdőteret a hajtómű- és a

kiszoigálótértől légmentesen elválasztották. • Sorozatgyártására nem került

sor. A Puma típusú harcjárművel együtt csupán típuskiválasztási próbákon vett

részt, mivel túl drágának ítélték, és exportlehetőségek nem mutatkoztak. •

A svájci haderő újabban amerikai M113 sorozatú járműveket vásárolt, a Tor-

nádó gyártásával kapcsolatos döntést elhalasztották.

Harci súly	20,0 Mp	Motorteljesítmény	430 LE/2000 f/min	Gázlóképesség	1,5 m
Kezelők/		Sebesség úton	70 km/h	Fegyverzet/
szállított		Fajlagos		lőszer­
lövészek	2/9 fő	teljesítmény	21,5 LE/Mp	javadalmazás	1 db 20 mm gá.
Teljes hossz	6,05 m	Fajlagos			vagy 1 db 25 mm
Te Ijes		talajnyomás	0,72 kp/cm2		gá./1200 db
szélesség	3,00 m	Árokáthidaló			2 db 7,62 mm gp./5000 db
Magasság	2,94 m	képesség	2,0 m	Hatótáv	600 km
Hasmagasság	0,43 m	Lépcsőmászó
258 Motort‘Pus	Mowag M8DV—TLK V—8	képesség	0,8 m

PIRANHA

Lövészpáncélos

SVÁJC

A Piranha nevű járműcsaládot a svájci Mowag-gyár 4×4, 6×6 és 8×8 kerék-

képletű kialakításban, több közös fő darab felhasználásával az 1970-es évek kez-

detén fejlesztette ki. A fő cél az 1980-as évek alternatív lövészpáncélosának és

sokoldalúan használható parancsnoki, fegyverhordozó, szállító stb. járművének

kialakítása volt, amely a svájci haderő jelenleg alkalmazott típusait felválthatja,

emellett exportcélokra is megfelel. Azért döntöttek a kerekes kivitel mellett,

mert a párhuzamosan fejlesztett lánctalpas típusok a magas ár és az exportkívá-

nalmak miatt külföldi eladásra nem jöhettek számításba (Tornado és Puma).

• Kanadában 1977-ben 350 db 6 x 6-os elrendezésű licencjármű gyártását kezd-

ték meg, a Generál Motors of Canada ontariói üzemében. Ebből 152 példányt

a 76 mm-es brit löveggel ellátott Alvis toronnyal Coguar néven, a többi 179

példányt normál gépágyús fegyverzettel Grizzly néven alakítanak ki. A Piranha

család valamennyi tagja két hajócsavaros meghajtással úszóképes; komplett

ABV védelemmel látták el. A toronyfegyverzet változtatható, 20, 25 és 30 mm-

es gépágyú vagy 90 mm-es páncéltörő ágyú egyaránt beépíthető. A felszerelt

7,62 mm-es géppuska belső vezérlésű. Ködvetők utólag felszerelhetők. •

A svájci haderőben alkalmazni kívánt típusát 1980-ig választják ki.

	4×4	6X6	8X8	Motorteljesítmény	190 LE/4000	300 LE/2800	325 LE/2800
Harci súly	7,0 Mp	9,6 Mp	12,5 Mp		f/min	f/min	f/min
Kezelők/szállitott				Sebesség úton/vízen		100/9,5 km/h
lövészek	1/9 fő	1/12 fő	1/14 fő	Fajlagos teljesítmény	27,0 LE/Mp	31,2 LE/Mp	26,0 LE/Mp
Teljes hossz	5,26 m	5,84 m	6,24 m	Mászóképesség		31°
Teljes szélesség		2,50 m		Mellső/hátsó terepszög		45/45°
Magasság		1,85 m		Kerékképlet	4X4	6X6	8×8
Hasmagasság		0,39 m		Fegyverzet	1 db 25 mm	gá. és 1 db	7,62 mm gp.
Motortípus	Ottó 4 üt.		Diesel 4 üt.

SVÉDORSZÁG

Fegyverzet

Harci súly	6,8 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	4,61 m
Teljes szélesség	1,97 m
Magasság	1,85 m
Motortípus	Ottó
Motorteljesítmény	160 LE
Sebesség úton	48 km/h
Fajlagos teljesítmény	23,5 LE/Mp
Páncélzat	13 mm-ig

Hatótáv

LAN DS VERK—-60

Könnyű harckocsi

A svéd Landsverk-gyár 1931-ben megvette a német Vollmer mérnök Type—10 jelű könnyű harckocsijának tervét, és megkezdte ennek továbbfejlesztését. A 10-es sorozat tornya változatlan maradt, a 30-as sorozat futóműve kombinált kerekes-lánctalpas lett, a 60-asnál 1934-ben a teljes lánctalphoz tértek vissza. Ennek jelzése 1938-ban Strv-m/33-ra változott. Ekkor jelent meg a Type—60 (L—60) m/38 változat is, amelyet a magyar honvédség licencgyártásra meg­vásárolt, és 38M Toldi I néven gyártott és rendszeresített. • A svéd változatot tovább módosítva, Strv-m/40 néven, erősebb fegyverzettel — 37 mm-es löveg- gel és 2 db 8 mm-es géppuskával — 1940-ben rendszeresítették. • 1939-ben a Type—60 (m/39); majd 1941-ben az LVKV—40 jelű páncélvadász, továbbá az LVKV—41 (m/43) mintájú önjáró légvédelmi gépágyú készült el. Ennek magyar megfelelője a 40M Nimród 40 mm-es önjáró légvédelmi gépágyú volt, amelyet a szintén Bofors licencű 40 mm-es gépágyúval alakítottak ki. • Ezek a típusok a svéd hadseregben 1950-es évekig szolgálatban maradtak. A fénykép a későbbi változatot ábrázolja.

1 db 20 mm fiá.

1 db 8 mm

«P-

200 km

Strv—71 (m/42)

Könnyű harckocsi

A második világháború idején a svéd Landsverk-gyár az ország védelmének megerősítésére erőfeszítéseket tett a saját harckocsigyártás megindítására, mi­vel német szállítmányokat nem várhattak. • A korábbi Landsverk 10, 30, 60, 80, 100 könnyű típusok tapasztalatai alapján egy nehezebb, 6 db futógörgős alvázat készítettek, amelyet 3 db vezetőgörgővel és mellső lánckerekes hajtás­sal alakítottak ki. Első példányait 1942-ben adták át a haderőnek. • Felépítésén a német Pz—III. egyes jegyei észlelhetők. Mivel közepes harckocsinak gyenge volt, a gyalogosalakulatoknál rohampáncélosként, majd felderítő páncélosként alkalmazták. • A jól szerkesztett, jó anyagokat tartalmazó típus 20 éven át szolgálatban maradt, 1966-ban még rendszerben állt, később fokozatosan a kor­szerű IKV—91-gyel váltották fel. 1945-ben azonos alvázon megépítették az IKV—73 (Ínfantire-Kanon-Vagn) rohamlöveget, majd 1943-ban a PVKV—71 (m/43) jelű páncélvadászt. A toronypáncélzat vastagsága elérte a 80 mm-t. • A rajz az átépítés utáni vázlatot ábrázolja az 1960-as évekből.

Harci súly	22,5 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	6,10 m
Teljes szélesség	2,35 m
Magasság	2,60 m
Motortípus	Ottó
Motorteljesítmény	380 LE
Sebesség úton	45,0 km/h
Fajlagos teljesítmény	16,9 LE/Mp
Páncélzat	40 mm-ig

Fegyverzet

SVÉDORSZÁG

1 db 75 mm hk.lg.

4 db 8 mm «P-

261

SVÉDORSZÁG

Strv—74

Könnyű harckocsi

A svéd hadiipar a háború idején gyártott Strv—71 (3/42) alvázat felhasználva 1959-re kifejlesztette az Strv—74 típust. • A korábbi alváz megtartásával a járművet egy nagyobb torony és hosszú csövű 75 mm-es harckocsilöveg fel­használásával átépítették. A meghajtást 2 motor végezte, változatlanul mellső lánckerekes megoldással. • A torony páncélzata max. 80 mm volt, a löveg már korszerű gázelvételi toldatos típus, amelyből a leválóköpenyes gránátok lőhe- tők. • A viszonylag magas felépítésű jármű felderítő páncélosként és gyalog­ságot támogató harckocsiként működött. • A Centurion sorozat megérkezése után az Strv—81, Strv—101 és —102 járműveket fokozatosan kivonták a had­rendből.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság

Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás

26,0 Mp

4 fő

7,93 (6,08) m

2,43 m

3,0 m

Ottó

2×179 LE 45,0 km/h 13,8 LE/Mp 0,80 kp/cm²

Páncélzat

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

test 40 mm-ig, torony 80 mm

1 db 75 mm hk.lg.

L/60/45 db

1 db 8 mm gp.

1 db 8 mm lé.gp.

262

Strv—103 S

Közepes harckocsi

A Bofors-gyár az S típussal létrehozta a világ első torony nélküli harckocsiját, A konstrukció a mereven beépített löveg magassági irányzását hidropneumati- kus rugózás segítségével, az egész harckocsitest emelésével, illetve süllyeszté­sével oldja meg. A vízszintes síkban történő irányzást az egész jármű elfordí- tásával végzik, ezt egy beépített kis számítógép segíti. A hidraulikus rendszer a harckocsitestet függőleges síkban —10° J-12°-os szögtartományban moz­gatja, és egyidejűleg a terepen történő mozgás lengéseit kiegyenlíti. • A ke­zelőszemélyzete mindössze 3 fő; a töltőkezelő elhagyását az automata töltőgép beépítése tette lehetővé; a tűzgyorsaság percenként 10 lövés. • A csökkentett belső térfogat és alacsony építés módot adott a pán cél vastagság jelentős növe­lésére. • 1958-ban 2 db prototípus, 1963-ban 10 db-os előszéria épült, majd 1966-ban megkezdték az Strv—103A első sorozatának gyártását. 1958-tól a módosított, erősített Strv—103B típus gyártására tértek át, s azt 1971 júniu­sában fejezték be. E sorozat összes járművét tolóiappal és az optikai mellett lézeres távmérővel is felszerelték. A harckocsi nem úszóképes, előkészítés után 1,5 m mélyvízben haladhat. Külön felszerelt felhajtóerő-növelő kerettel, 15 percnyi előkészítés után úszóképes, meghajtását vízcsavar végzi. • Lőszer­készlete 50 db APDS és HE gránát; berakásához 10 perc szükséges.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes

szélesség

Magasság

Motortípus

39,0 Mp

1. fő
2. m
3. m
4. m

1 db R. Royce K—60 Diesel

6 heng. 240 LE/36S0 f/min

1 db Boeing—553 gázturb.

490 LE/3800 f/min

Sebesség

úton/vízen

Fajlagos

teljesítmény

Fajlagos

talajnyomás

Árokáthidaló

képesség

Lépcsőmászó

képesség

SVÉDORSZÁG

60/6 km/h

18,7 LE/Mp

0,94 kp/cm¹

2,30 m

Mászóképesség 30°

Fegyverzet/

lőszer­

javadalmazás 1 db 105 mm L7A1 L/62 hk.lg./SO db

2 db FN 7,62 mm gp.

1 db FN 7,62 mm Igv.gp. a kupolán

Hatótáv 360 km

0,50 m

263

SVÉDORSZÁG

IKV—91

Vadászpáncélos

A svéd A. B. Hágglund and Söner gyár a svéd haderőtől egy olyan viszonylag könnyű, mozgékony harckocsi kifejlesztésére kapott megbízást, amely elsőd­legesen páncélvadász-feladatot lát el, de felderítésre is alkalmazható. A megbí­zás alapján egy úszóharckocsi tervét készítették el; prototípusa 1970 októbe­rétől 1971 januárjáig épült. Ezt követően megkezdték a csapatpróbáját. Soro­zatgyártását módosítások után 1972 márciusában kezdték meg, és a svéd had­erő 1974-től rendszeresítette. • A 90 mm-es löveg irányzási tartománya füg­gőleges síkban —10° |-15⁰-ig terjed, a torony 360°-ban forgatható. •

A Volvo-Penta típusú Diesel-motor teljesítménye — 2200 percenkénti fordu­latszám esetén — 330 LE. Vízben úszáskor a meghajtást a lánc végzi, ezért a felső láncágat kötényezték. • A harcjárművet 1 db lézeres távmérővel és 1 db 6° látómezejű és 10x nagyítású parancsnoki optikai távmérővel is ellátták. Jelenleg csak a svéd haderőben alkalmazzák. • Az elképzelések szerint egy svéd könnyű páncélozott járműcsalád második tagja; a bázisalváz a PBV—302 típusú lövészpáncélosé. A korábbi PVKV—71 és IKV—103 típusú páncélvadá­szokat fokozatosan felváltja. • A könnyű felépítés és úszóképesség lehetővé teszi, hogy sok vízi akadállyal átszeldelt terepen is nagy sebességgel mozogjon.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség

Magasság

Motortípus

Motor-

teljesítmény

Sebesség úton/vizen

Fajlagos teljesítmény 21,3 LE/Mp

1. Mp
2. fő
3. m

3,00 m

2,35 m

Volvo—Penta Diesel

330 LE/2200 f/min

65/7 km/h

264

0,45 kp/cm¹

2,80 m 30°

Fajlagos talajnyomás Árokáthidaló

képesség Mászóképesség

Fegyverzet/lőszer­javadalmazás 1 db AB Bofors

90 mm L/54 hk.lg./59 db

1 db párhuzamos!- tott 7,62 mm gp. i

1 db torony 7,62 mm /4S00 db 8P- \

6 db ködvető

Hatótáv 750 km

PBV—301

Lövészpáncélos

Svédország második világháború utáni első lövészpáncélosa. A svéd haderő 1945 után nagyobb mennyiségű, csehszlovák üzemben gyártott Pz.38 (Strv—M/41) típusú könnyű harckocsit szerzett be. Ezeket elavulásuk után, 1960-tól egy új felépítménnyel könnyű lövészpáncélosokká építették át. • Az 1962-től rendszeresített PBV—301 jelű jármű súlya 11,5 Mp; kezelőszemély­zete 2 fő, a szállított lövészek száma 8 fő volt. Fegyverzetét egy külső felerősí­tésű forgatható, torony nélküli 20 mm-es MK L/70 jelű gépágyú képezte, 825 m/s kezdősebességű lövedékekkel; lőszer-javadalmazása 525 db volt.

Harci súly	11,5 Mp
Kezelők/szállított lövészek	2/8 fő
Teljes hossz	4,66 m
Teljes szélesség	2,23 m
Magasság	2,64 m
Hasmagasság	0,4 m
Motortípus	Ottó
Motorteljesítmény	150 LE
Sebesség úton	45 km/h
Fajlagos teljesítmény	13 LE/Mp

Fajlagos talajnyomás Mellső/hátsó terepszög Oldalstabilitás Gázlóképesség Árokáthidaló képesség Mászóképesség Páncélzat

SVÉDORSZÁG

0,52 kp/cm¹ 40/40°

27°

1,3 m

1,5 m 30’

20 mm-ig

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db 20 mm L/70 gá. forgó­toronyban 525 db

300 km

265

SVÉDORSZÁG

PBV—302

Lövészpáncélos

Az új típusú svéd könnyűpáncélos járműcsalád első tagja; sorozatgyártását 1971 végén kezdték meg. A páncélosdandár gépesített lövészegységein él alkalmaz­zák. • A viszonylag nagy, 20 LE/Mp fajlagos teljesítmény eredményeképpen bármilyen terepen együttműködik a harckocsikkal. Erősített változata a PBV—302B jelű jármű; ennél a 20 mm-es gépágyút 25 mm-es Oerlikon lövegre cserélték ki, egy Allison HT—740 típusú automatikus tengelykapcsoló egy­idejű beépítésével. • A svéd éghajlati és terepviszonyok miatt a jármű hőszige­telése, fűtése az átlagosnál erősebb. A hajtóanyag-tartályokat kettős páncélzat védi. • A PBV—302 alváz felhasználásával alakították ki a Brobv—941 típusú hídvető, a Bgbv—82 típusú műszaki mentőharckocsit. A hídvető típus gyártá­sát 1972-től kezdték meg. • A járművet és változatait a svéd haderőben 1971 végétől rendszeresítették. Készült még Slpbv—3021 jelű fegyveres parancs­noki, Epbv—3022 jelű fegyveres megfigyelő-felderítő és Bplpbv—3023 jelű tü­zérségi vezetési pont-jármű.

266

Harci súly	13,5 Mp
Kezelők/szátlí-
tott lövészek	2/10 fő
Teljes hossz	5,35 m
Teljes szélesség	2,86 m
Magasság	2,50 m
Hasmagasság	0,4 m
Motortípus	Volvo—Penta V—6 Diesel
Motor-

teljesítmény 270 LE/2200 f/min

Sebesség úton/vízen

Fajlagos

teljes ítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Lánctalp-

felfekvési hossz Lánctalpszélesség

65/7 km/h

20 LE/Mp

0,6 kp/cm² 35°

2,96 m

0,38 m

Mászóképesség 35“

Gázlóképesség úszó

Páncélzat 4—20 mm

Fegyverzet/

lőszer­

javadalmazás 1 db 20 mm gá. L/85/505 db

Hatótáv 350 km

LENIN”

Könnyű harckocsi

Az első, már a szovjethatalom idején — a francia Renault harckocsi mintájára, 1920-ban az AMO- (ma Lihacsov-) gyárban — épített harckocsi. Átadására 1920. augusztus 31-én került sor. • Ezeket a harckocsikat a polgárháború és az intervenció harcaiban a lovasság és gyalogság támogatására alkalmazták. • Technikai alaptípusa a Renault 17/18 típus volt, gyártása során az 1917—18-ban a Renault által szállított főegységeket felhasználták.

Harci súly	7,0 Mp	Árokáthidaló képesség
Kezelők	2 fő	Gázlóképesség
Teljes hossz	5,0 m	Lépcsőmászó képesség
Teljes szélesség	1,75 m	Mászóképesség
Magasság	2,75 m	Páncélzat
Hasmagasság	0,42 m	Fegyverzet/lőszer-
Motorteljesítmény	33,5 LE	javadalmazás
Sebesség úton	8,5 km/h
Fajlagos teljesítmény	4,8 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,4 kp/cm1	Hatótáv

SZOVJETUNIÓ

2,0 m

0,5 m

0,6 m

38’

8—16 mm

1 db 37 mm

lg./250 db

1 db gp

60 km

267

SZOVJETUNIÓ

T—18 (MSZ —1)

Könnyű harckocsi

A harckocsi tervezése és gyártása már szovjet szakemberek munkája, bár a francia Renault-gyár típusának jellegzetességeit még magán viseli; csapatpró­bájára 1927-ben került sor. • Ebből a típusból 1927—31 között mintegy 800 da­rabot gyártottak, harci alkalmazhatóságukat 1929-ben a kelet-kínai vasútvonal melletti harcokban bizonyították. • AT—18 típus továbbfejlesztésével 1929— 30-ban a T—19 és T—20 típusokat állították elő; ezek 60 LE-s motort, új kor­mányszerkezetet, súrlódó (száraz) tengelykapcsolót és kormányféket kaptak. • A T—18 változataként 3,5 Mp-os összsúllyal, 2 fős személyzettel, 35 km/h maximális sebességgel készült el aT—23 kis harckocsi.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság

Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Arokáthidafó képesség

5,5 Mp

2 fő

4,38 m

1,76 m

2,16 m léghűtéses, Ottó 35 LE

20 km/h

6,4 LE/Mp

2,0 m

Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat

Fegyverzet

Hatótáv

0,7 m

0,6 m

38°

16 mm

1 db 37 mm lg.

1 db gp.

60 km

268

T—24

Könnyű harckocsi

AT—24 könnyű harckocsi tervező kollektívája: Morozov, Kucserenko, Doro- senko, Bondarenko, Tarsin és munkatársai e típus létrehozásával már az új harckocsi-generáció közeledtét jelezték. • 1930-ban egy viszonylag kis sorozat készült el, amely különösen a kedvező fajlagos teljesítménye miatt igen jól vizs­gázott. • Figyelemre méltó kísérletezésnek minősül a fegyverzet ún. három­emeletes elrendezése. Páncélzata a korabeli nehéz géppuskák tüze ellen véd. • A bolygóműves erőátviteli berendezés szerkezeti újdonságot jelentett. • Az MSZ—1-gyel kezdődő változatok sorát a szintén kísérletező jellegű TG jelzésű harckocsi zárta le. Ez utóbbi összsúlya 25,0 Mp, motorja 300 LE-s, sebessége 35 km/h volt; 76 mm-es löveget hordozott. • A páncéltest és -torony áram­vonalas formája, a futómű nagyméretű görgői és kötényezése szintén az új­szerű megoldások érlelését jelezték.

Harci súly	18,5 Mp	Gázlóképesség
Kezelők	5 fő	Lépcsőmászó képesség
Teljes hossz	6,5 m	Mászó képesség
Teljes szélesség	3,0 m	Páncélzat
Magasság	2,81 m	Fegyverzet
Motortípus	M 6
Motorteljesítmény	300 LE
Sebesség úton	22 km/h	Hatótáv
Fajlagos teljesítmény	16,2 LE/Mp
Árokáthidaló képesség	2 m

SZOVJETUNIÓ

0,8 m

0,8 m

40′

20—30 mm

1 db 4S mm •g-

4 db gp.

200 km

269

SZOVJETUNIÓ

BT—2

Könnyű harckocsi

A BT széria első sorozatban gyártott tagjai 1931. november 7-én a Vörös téren tartott hagyományos díszelgésen mutatkoztak be. • A konstrukció alapvetően az amerikai Christie-től származik; ez utóbbi saját hazájában, az Egyesült Álla­mokban nem tudott érvényesülni. A harmincas évek elgondolásának megfele­lően kerekes és lánctalpas futóműve volt, az átszerelés mintegy harminc percet vett igénybe. Sebessége épített utakon elérte az óránkénti 70 km értéket; ekkor a meghajtást — egy külön meghajtóegységen keresztül — a hátsó futó­görgők szolgáltatták. • Fegyverzetként 1 db 1930-as típusú, 37 mm-es löveget 96 db lőszerrel és 1 db DT típusú géppuskát építettek be; ez utóbbihoz 2900 db lőszer tartozik. • A BT—2 hajtóműveként a 400 LE teljesítményű Liberty repülőgépmotort alkalmazták; mind a fajlagos teljesítménye, mind a mozgékonysága kiválónak minősült. Páncélzata 6—13 mm között, fajlagos ta­lajnyomása 0,59 kp/cm² volt. • A BT—2, de a széria további tagjai is kielégí­tették a szovjet katonai doktrína igényeit: valóban gyors járatú (a BT jelentése bisztrohodnij tank) harckocsik voltak. A Vörös Hadsereg az első ötéves terv­ben kb. 5000 db-ot kapott.

Harci súly	11,0 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	5,5 m
Teljes szélesség	2,15 m
Magasság	2,25 m
Motorteljesítmény	400 LE
Sebesség úton
lánctalppal/kerékkel	52/70 km/h
Fajlagos teljesítmény	36,3 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,59 kp/cm2

Árokáthidaló képesség	2,10 m
Gázlóképesség	1,0 m
Lépcsőmászó képesség	0,75 m
Páncélzat	13 mm-ig
Fegyverzet/lőszer-
javadalmazás	1 db 37 mm
	lg./96 db
	1 db

gp./2900db

Hatótáv lánctalppal/kerékkel 200/300 km

T— 26 B

Könnyű harckocsi

A T—26 típust és változatait 1931—1934 között viszonylag nagy sorozatban gyártották. A BT típusokhoz viszonyítva kevesebb változtatást hajtottak végre rajta, ezek is lényegében a technológia korszerűsödésének a következményei. A szegecselés helyett alkalmazni kezdték az elektromos hegesztést, a torony formáját kedvezőbben alakították ki stb. • A módosítások következtében a harci súlya is megváltozott: a kezdeti 8,0 Mp-ról 10,3 Mp-ra nőtt. Változott a harckocsi fegyverzete is, először 2 db géppuskát, majd 1 db 37 mm-es löveget 1 db géppuskával, végül 1 db 45 mm-es löveget építettek be. • Az oldalanként 4—4 kettős futógörgővel szerelt futóműve jellegzetes; a láncmeghajtó kere­ket a test mellső részén helyezték el. • A BT sorozatnál alkalmazott 76,2 mm-es löveggel szerelt tornyot a T—26 típusúra is felszerelték, a könnyű harckocsi­test azonban ezt a terhelést jelentős élettartam-csökkenés nélkül nem bírta. 1937-től kezdve a torony alakját itt is kúposra változtatták, a hegesztési tech­nológia egyidejű bevezetésével. • Említést érdemel, hogy a spanyol polgár­háborúban a köztársasági erőknél ez a harckocsi a német és az olasz gyártású harckocsik ellen eredményesen harcolt.

Harci súly	10,3 Mp	Fajlagos talajnyomás
Kezelők	3 fő	Árokáthidaló képesség
Teljes hossz	4,60 m	Gázlóképesség
Teljes szélesség	2,45 m	Lépcsőmászó képesség
Magasság	2,65 m	Páncélzat
Hasmagasság	0,35 m	Fegyverzet
Mellső/hátsó terepszög	25/20°
Motorteljesítmény	90 LE
Sebesség úton	30 km/h
Fajlagos teljesítmény	9,6 LE/Mp	Hatótáv

SZOVJETUNIÓ

0,65 kp/cm² 2,0 m

1,2 m

0,6 m

6—15 mm

1 db 45 mm lg-

1—2 db

1. mm gp.

375 km

271

SZOVJETUNIÓ

BT—5

Könnyű harckocsi

A BT—5 típusjelű könnyű harckocsit 1932-től gyártották. A BT—2-höz képest jelentős változtatást eszközöltek rajta: fő fegyverzete 45 mm-es páncéltörő löveg lett, amelynek lövedéke a csövet 760 m/s sebességgel hagyta el. Kétrészes — teleszkópos és periszkópos — optikai irányzéka volt. A löveget a DT gép­puskával együtt új formájú toronyban helyezték el; ebben attól függően, hogy volt-e rádiókészüléke vagy sem, 72 vagy 112 db lőszert lehetett málházni. • A fegyverzet korszerűsítésén túlmenően a harckocsiba M—5 típusú szovjet gyártmányú repülőgépmotort építettek be; ennek teljesítménye 50 LE-vel ki­sebb volt ugyan, mint a Libertyé, de a fajlagos teljesítmény így is igen nagy mozgékonyságot eredményezett. • A BT—5 típusok kisebb részét 76,2 mm-es L/16,5 löveggel szerelték fel. A DT típusú géppuska itt is kiegészítő fegyverzet­ként szerepelt. • Ezt a típust tüzérségi harckocsinak nevezték, alkalmazását a második lépcsőben tervezték.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság

Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton lánctalpppal/kerékkel

Fajlagos teljesítmény

11,5 Mp

3 fő

5,76 m

2,15 m

2,31 m

M—5

350 LE

52/70 km/h 30,4 LE/Mp

Fajlagos talajnyomás	0,65 kp/cm1
Árokáthidaló képesség	2,10 m
Cázlóképesség	1,0 m
Lépcsőmászó képesség	0,75 m
Páncélzat	6—13 mm
Fegyverzet	1 db 45 mm
	lg-
	1 db
	7,62 mm gp.
Hatótáv lánctalppal/kerékkel	200/300 km

272

T—28

Közepes harckocsi

Az 1932-ben kibocsátott T—28 típusú harckocsi fegyverzete, páncélzata, moz­gékonysága — mai szemmel nézve is — meglepő összhangot mutat. Ez a típus valóban a közepesharckocsi-típus előfutárának tekinthető. • A fő to­ronyba 1 db 76,2 mm-es löveget építettek, előbb 16,5, majd 26 kaliberhosszú­ságú csővel. A melléktornyokban4 db géppuskát lehetett elhelyezni; a lőszer­javadalmazás a löveghez 70 db lövedék, a géppuskákhoz mintegy 8000 db. • Hajtóműként az M17L típusú repülőgép motort használták fel, mechanikus se­bességváltójának 5 előre- és egy hátrameneti fokozata volt. • Az 1939—40-es években lezajlott finn háború tapasztalatai alapján a torony és a test páncélza­tát 40—80 mm-re növelték. Ezzel együtt a harckocsi súlya is 31,0 Mp-ra nőtt. • Gyártását a tervszerű típusváltás következtében (megjelent a T—34 sorozat) 1941-ben befejezték.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság

Has magasság

Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény

28,0 Mp	Fajlagos talajnyomás
6 fő	Árokáthidaló képesség
7,44 m	Gázlóképesség
2,87 m	Lépcsőmászó képesség
2,62 m	Mászó képesség
0,56 m	Mellső/hátsó terepszög
M17L	Páncélzat
500 LE
37 km/h
17,8 LE/Mp

SZOVJETUNIÓ

0,72 kp/cm²

1. m
2. m

0,8 m

30°

35/35°

10—30 mm

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db

76,2 mm lg./70 db

4 db

7,62 mm gp./7938db 220 km

273

SZOVJETUNIÓ

T—35

Nehéz harckocsi

A T—35 típusú harckocsit 1933 és 1939 között gyártották, öt tornyába a kora-

beli elképzeléseknek megfelelően 3 db löveget és 5 db géppuskát helyeztek el.

Személyzete 10 fő, tekintélyes lőszerkészlete — 96+220 db az ágyúkhoz és

10 000 db a géppuskákhoz — alapján valóságos mozgó erődnek volt tekinthető.

Páncélzata azonban a hatalmas méretekhez képest nem nyújtott megfelelő vé-

dettséget. Ma már megállapítható, hogy a harckocsi helytelen alkalmazási kon-

cepció alapján készült. • A viszonylag nagy átmérőjű, gumizott felülettel ké-

szült, párosával kapcsolt futógörgőket korszerű technikai megoldásként érté-

kelhetjük. • A futóművet oldalpáncélzattal védték, ez a mai kötényezés elő-

futáraként értékelhető.

Harci súly Kezelők	50,0 Mp 10 fő	Fajlagos talajnyomás Arokáthidaló képesség	0,78 kp/cm3 4,0 m	Fegyverzet/lőszer	1 db 76,2 mm
Teljes hossz	9,72 m	Gázlóképesség	1,2 m		lg./96 db
Teljes szélesség	3,2 m	Lépcsőmászó képesség	1,2 m		2 db
Magasság	3,43 m	Mászóképesség	36’		45 mm
Hasmagasság	0,53 m	Mellső/hátsó terepszög	30/30’		lg./220db
Motortipus	M17	Páncélzat	20—30 mm		5 db
Motorteljesítmény	500 LE				7,62 mm gp./
Sebesség úton	30 km/h				10 000 db
Fajlagos teljesítmény 274	10 LE/Mp			Hatótáv	150 km

T—37A

Felderítő úszóharckocsi

A Szovjetunióban az első úszóképes, felderítési célokra szánt könnyű harcko­csit 1932-ben fejlesztették ki, • A típust 1933 és 1935 között két változatban gyártották. A T—37 típusjelű harckocsi a T—37A-tól gyakorlatilag csak a sú­lyában tért el (2,9, illetve 3,2 Mp), • A harckocsi motorja, sebességváltója és differenciálműve a GAZ-AA típusú tehergépkocsitól származik, • Felépítésére a könnyű torony jellemző, amelybe 1 db géppuskát — nem a harckocsi szim­metriatengelyében, hanem attól jobbra eltolva — építettek be. • A harckocsi vízi hajtását egy hajócsavar végezte, a fordulatokat és a hátramenetet a csavar mögé helyezett kormánylapátokkal oldották meg.

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus

Motor­teljesítmény

3,2 Mp

2 fő

3,75 m

2,0 m

1,9 m

0,28 m

6 hengeres, soros, benzin

60 LE

Mellső/hátsó terepszög Sebesség úton/vízen Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás

SZOVJETUNIÓ

30/25°

36/6 km/h

18,7 LE/Mp

Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Mászóképesség Páncélzat Fegyverzet Hatótáv

1. m úszóképes 30°

6—9 mm

1 db 7,62 mm gp.

230 km

0,55 kp/cm’

25°

275

SZOVJETUNIÓ

BT—7

Könnyű harckocsi

A BT sorozat BT—7 jelű tagja 1935-ben készült el; alapvető jellemzője a hajtó­mű korszerűsítése volt. A beépített M17 jelű repülőgépmotor teljesítménye 400 LE volt, így mozgékonysága a megnövelt vastagságú páncélzat ellenére sem csökkent. A kerekes-lánctalpas futóműváltozatot továbbra is megtartották; kerekeken, azaz a nagyméretű futógörgőkön mozogva sebessége meghaladta a 70 km/óra értéket. A nagyobb teljesítményű motornak megfelelően az erőátvi­teli szerveket és a fékberendezéseket is módosították. • A torony és a test összeállításánál a szegecselés helyett elektródás hegesztést vezettek be; ez a módszer abban az időben igen korszerűnek számított. • A torony az első pél­dányoknál hengeres alakú volt, később vezették be a csonkakúp alakot, a hátul jellegzetes toldalékkal. A lőszer-javadalmazás itt is attól függött, hogy a to­ronyban volt-e rádió vagy sem. Rádió nélkül 172—188, rádió esetén 132— 146 db lőszert lehetett a toronyban elhelyezni. • A BT—7 típusnak 76,2 mm-es löveggel felszerelt változata is volt. Ennél alkalmaztak első ízben a toronykupo­lára felszerelt légvédelmi géppuskát, valamint a torony hátsó részében, a löveg­gel ellentétes irányban működtethető géppuskát.

276

Harci súly	13,8 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	5,66 m
Teljes szélesség	2,3 m
Magasság	2,4 m
Hasmagasság	0,4 m
Motortípus	M—17
Motorteljesítmény	400 LE
Sebesség úton

lánctalppal/kerékkel

53/73 km/h

Fajlagos teljesítmény	29 LE/Mp	Fegyverzet	1 db
Fajlagos talajnyomás	0,75 kp/cm2		45 mm lg.
Árokáthidaló képesség	2,20 m		1—3 db gp.
Gázlóképesség	1,00 m	Hatótáv lánctalppal/kerékkel	375/500 km
Lépcsőmászó képesség	0,75 m
Mászóképesség	30“
Páncélzat	15—20 mm

BT—IS Könnyű harckocsi

A BT—1S típus a BT sorozat 1935-ben gyártott tagja. A páncélzatának vastag­sága miatt érdemel említést. • Mivel ebben az időben 20 mm-nél vastagabb lemezeket ilyen minőségben nem gyártottak, a torony homlokrészét két ré­tegből, 2 db 15 mm vastag páncéllemezből állították elő. Az egyenszilárdság érdekében a torony oldalfalait és tetőrészét 20 mm vastag lemezből készítet­ték. • A páncélzat növelése a harckocsi súlyának növekedését okozta, a BT—1S súlya 15 Mp felett volt. Feltehetően ebben az is szerepet játszott, hogy a löveg lőszerkészlete az átlagosnál több, 143 db volt.

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Motortípus

Motorteljesítmény Sebesség úton

15,6 Mp

3 fő

5,8 m

2,3 m

2,28 m

0,3 m 30/25°

V—2 Diesel

500 LE

64 km/h

Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Mászóképesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat

SZOVJETUNIÓ

f

32 LE/Mp

0,82 kp/cm’ 25’

2,0 m

30°

0,9 m

0,7 m

6—30 mm

Fegyverzet/lőszer

Hatótáv

1 db 45 mm lg./143 db

1 db

7,62 mm gp.

600 km

SZOVJETUNIÓ

T—38

Felderítő úszóharckocsi

A felderítő úszóharckocsi második típusának, a T—38-nak a gyártását 1936-ban kezdték meg. Adataiban a T—37A-hoz képest csak minimális változást figyel­hetünk meg, súlya mintegy 100 kp-dal nőtt, magassága 30 cm-rel csökkent. • Az erőátviteli szerkezet, így a tengelykapcsoló működtetésében konstrukciós változtatást hajtottak végre, hogy a tehergépkocsihoz képest megváltozott meghajtási módhoz jobban illeszkedjék. • A típust 1938-ban tovább korszerű­sítették, típusjele T—38M2 lett. S bár ez utóbbi súlya 3,8 Mp-ra nőtt, az erő­sebb motor a harckocsi végsebességét mégis 46 km/óra értékre növelte.

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Motortípus

3.3 Mp

2 fő

3,78 m

2,33 m

1,63 m

0,38 m

30/25°

6 hengeres, soros, benzin

Motorteljesítmény Sebesség úton/vízen Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség

60 LE

36/6 km/h

18,1 LE/Mp

0,44 kp/cm² 25°

1,7 m

Mászóképesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat Fegyverzet Hatótáv

30° úszóképes

0,6 m

6—9 mm

1 db 7,62 mm gp.

230 km

278

BT—7M

Könnyű harckocsi

A BT sorozat első, V—2 Diesel-motorral épített példánya 1938-ban jelent meg; sorozatgyártásuk 1939-ben kezdődött. Ezek nevezetes dátumok, mivel a könnyű, gyors járatú Diesel-motor ebben az időben kezdte a benzinmotort kiszorítani. A Vörös Hadseregben rendszeresítettek először ilyen harckocsi­kat. • A hajtóművet és az erőátviteli berendezéseket a motor megváltozott teljesítmény—nyomaték—fordulatszám viszonyaihoz kellett igazítani, emel­lett a lánctalpas-kerekes futómű-kombinációt továbbra is megtartották. A na­gyobb motorteljesítmény következményeként a maximális sebesség is 62, illetve 86 km/órára emelkedett. A hatótávolság pedig — a gázolajüzem követ­keztében — az akkor hihetetlennek tűnő 600—700 km-t elérte. • A BT soro­zat tagjai voltak— aT—26 típusú harckocsikkal együtt — a harmincas években a Vörös Hadsereg fő harckocsitípusai. Lépcsőzetes fejlesztésük során a szovjet konstruktőrök és az ipar megszerezte a harckocsigyártáshoz szükséges tapasz­talatokat.* Az ábrán a harckocsi lánc nélküli, „kerekes” üzemmódban látható.

Harci súly	14,7 Mp	lánctalppal/kerékkel
Kezelők	3 fő	Fajlagos teljesítmény
Teljes hossz	5,66 m	Árokáthidaló képesség
Teljes szélesség	2,3 m	Gázlóképesség
Magasság	2,42 m	Lépcsőmászó képesség
Hasmagasság	0,4 m	Páncélzat
Mellső/hátsó terepszög	30/25’
Motortípus	V—2 Diesel
Motorteljesítmény	500 LE
Sebesség úton

SZOVJETUNIÓ

62/86 km/h

34 LE/Mp

2,10 m

1,00 m

0,7 m

10—22 mm

Fegyverzet 1 db

45 mm lg.

3 db

7,62 mm gp.

Hatótáv lánctalppal/kerékkel 600/700 km

279

SZOVJETUNIÓ

KV—1A

Nehéz harckocsi

A Szovjetunióban a harmincas évek elején gyártott, csak kevéssé sikerült T—35 típusú nehéz harckocsi helyett — a T—34 fejlesztésével párhuzamosan — létrehozták a KV sorozatot. A T—35 annak a törekvésnek a tipikus példája volt, amely tökéletes harckocsi megalkotását tűzte célul. Néhány adat jól jel­lemzi ezt a törekvést: súlya mintegy 50,0 Mp, de csak 20—30 mm-es páncélzat­tal, viszont 5 toronnyal, 3 db löveggel, 10 fős kezelőszemélyzettel. • A KV so­rozatot — csakúgy, mint a T—34-et — már új elvek alapján szerkesztették: a löveget egy központi toronyba helyezték, a testet döntött lemezekből he­gesztették, a futóművet torziós rugózású, de viszonylag kis átmérőjű futó­görgőkkel szerelték. Páncélzata a korabeli páncéltörő ágyúk tüze ellen védett. • Külön kiemelést érdemel, hogy a KV—1A és B sorozat 76,2 mm-es lövegéből 662 m/s kezdősebességű gránátok voltak kilőhetők. Ugyanakkor a német Pz. IV. C, D, E, F harckocsi 75 mm-es gránátjának a kezdősebessége csupán 380 m/s volt. • A KV sorozat gyártását csakúgy, mint a T—34-ét, már 1939-ben megkezdték, de a háború előtt és annak kezdeti szakaszában csak kis meny- nyiségben állt rendelkezésre. • A KV sorozat típusait a technológiai változ­tatások alapján KV—1A, B és C jelzéssel, később a KV—1S jelzéssel látták el. Ez utóbbi módosított futóművel 40 km/h maximális sebességet ért el.

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton

48,0 Mp

5 fő

1. m

3,32 m

1. m

0,4 m

30/25°

V—2 Diesel

600 LE

37 km/h

Fajlagos talajnyomás Fajlagos teljesítmény Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat

0,95 kp/cm²

12,5 LE/Mp 30°

2,80 m

1,45 m

1,2 m

30—90 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

76,2 mm lg.

3—4 db gp.

335 km

280

T—34/76A

Közepes harckocsi

A T—34 típusváltozatok közismerten a második világháború legkiválóbb harc­kocsijai voltak. Ez annak eredményeként vált lehetővé, hogy a Szovjetunió a harckocsiépítés gyakorlatában a világon elsőként valósította meg azt az elvet, amely szerint a harckocsikat a tűzerő, a mozgás és a védettség szintézise alap­ján kell kifejleszteni. • Az M. I. Koskin által vezetett szerkesztőkollektívának ezt a három tényezőt sikerült harmonikus egységbe ötvöznie. • A munkát 1937 őszén kezdték meg. A célkitűzés először egy olyan, 45 mm-es löveggel és 20 mm-es páncélzattal készülő kerekes-lánctalpas harckocsi kifejlesztése volt, amely a nehéz géppuskák tüze ellen véd. A szerkesztők előrelátásának ered­ményeképpen — amely a várható fejlődést is figyelembe vette — 76,2 mm-es löveggel, 30 mm-es páncélzattal, nagy átmérőjű görgőkkel szerelt lánctalpas harckocsi terve készült el. • AT—34 sorozatot a fő jellemzők helyes meghatá­rozása mellett az új technológia merész alkalmazása jellemezte. Az áramvonalas testet hegesztéssel állították össze, a tornyot pedig öntéssel alakították ki. Ezek a korabeli harckocsiépítésben merész újításoknak számítottak. Említést érdemel, hogy ez a technológia ugyanakkor annyira egyszerű volt, hogy a harc­kocsi a háborús körülmények közepette meglevő, nem teljes értékű szakmun­kásgárdával is nagy sorozatban gyártható volt. (További adatok a T—34/76C típusnál.)

Harci súly	29,0 Mp	Fajlagos teljesítmény
Kezelők	4 fő	Fajlagos talajnyomás
Teljes hossz	5,92 m	Oldalstabilitás
Teljes szélesség	3,0 m	Árokáthidaló képesség
Magasság	2,4 m	Gázlóképesség
Hasmagasság	0,4 m	Lépcsőmászó képesség
Mellső/hátsó terepszög	30/30°	Mászóképesség
Motortípus	V—2 Diesel	Páncélzat
Motorteljesítmény	500 LE
Sebesség úton	55 km/h

SZOVJETUNIÓ

Fegyverzet

1. LE/Mp

0,7 kp/cm² 30°

• 1. m

1. m

0,8 m

30°

45—80 mm

Hatótáv

1. db

76,2 mm lg.

1. db

7,62 mm gp.

400 km

281

SZOVJETUNIÓ

KV—2

Nehéz harckocsi

A KV—2 típusjelű nehéz harckocsik — éppúgy, mint a KV—1 — sorozatgyár­tását a leningrádi Kirov-gyárban 1940-ben kezdték meg. A korabeli harckocsi­építés egyik nagy meglepetése: a járművet 152 mm-es tarackkal szerelték fel. Ez a merész elgondolás a későbbiekben helyesnek bizonyult: a KV—2 típus mint mozgó erőd, a rohamlövegeknek, de napjaink önjáró lövegeinek is elő­futára volt. • Erényei egyben hibáivá is váltak. Az alkalmazás körülményei a könnyebb, a kisebb űrméretű, de hatékonyabb löveggel szerelt harckocsiknak inkább kedveztek. • Előállítását viszonylag hamar befejezték, s a jobban fel­használható KV—85 típus gyártását kezdték meg. • Nem tekinthető túlzás­nak az olyan állítás, hogy a KV—2 megelőzte a korát.

Harci súly	52,0 Mp	Fajlagos teljesítmény	11,5 LE/Mp	Fegyverzet	1 db
Kezelők	6 fő	Fajlagos talajnyomás	0,95 kp/cm2		152 mm tar.
Teljes hossz	6,80 m	Oldalstabilitás	30°		3 db
Teljes szélesség	3,25 m	Árokáthidaló képesség	2,80 m		7,62 mm gp.
Magasság	3,25 m	Gázlóképesség	1,6 m	Hatótáv	250 km
Hasmagasság	0,4 m	Lépcsőmászó képesség	1,2 m
Mellső/hátsó terepszög	30/30°	Mászóképesség	36°
Motortípus	V—2 Diesel	Páncélzat	75—110 mm
Motorteljesítmény	600 LE
2B2 Sebesség úton	30 km/h

T—70

Könnyű harckocsi

A T—70 könnyű harckocsik gyártását 1942-ben kezdték meg; elsődlegesen fel­derítő feladatokra szánták. • A típus kialakításához a T—40 és T—50 típusok szolgáltak alapul; ez utóbbiak 1940-ben készültek el. Feladataik azonosak vol­tak. A T—40 harckocsit úszóképes kivitelben a szovjet tehergépkocsi-gyártás egységes motorjával és hajtóművével, a T—50-et a kísérleti mintapéldányok­ban a már megvalósított T—34 főegységeiből szerelték össze. • A háború ki­törése után úgy döntöttek, hogy a T—40 alkalmasabb a továbbfejlesztésre, hi­szen a T—50-nél a T—34 lényegesen jobb, emellett felderítési feladatokra túl­ságosan nagy. • A T—70 tehát megtartotta a gépjármű-főegységeket, a némileg erősített páncélzatot, de a T—40-hez képest erősebb fegyverzettel látták el. Feltehetően a háborús gyártási problémák miatt nem tették úszóképessé. • A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a T—70-nek rövid ideig a T—60 volt az elődje; ez utóbbinak sorozatgyártására azonban nem került sor. Az elő- típus érdekessége, hogy a toronyba 1 db 20 mm-es repülőgép-gépágyút építet­tek be.

Harci súly	10,0 Mp	Motorteljesítmény
Kezelők	2 fő	Sebesség úton
Teljes hossz	4,5 m	Fajlagos teljesítmény
Teljes szélesség	2,6 m	Fajlagos talajnyomás
Magasság	2,2 m	Oldalstabilitás
Hasmagasság	0,3 m	Mászóképesség
Mellső/hátsó terepszög	25/30’	Árokáthidaló képesség
Lánctalpfelfekvési hossz	3,2 m	Gázlóképesség
Lánctalpszélesség	0,3 m	Lépcsőmászó képesség
Motortípus	GAZ	Páncélzat

SZOVJETUNIÓ

Fegyverzet

2×85 LE

45 km/h

1. LE/Mp

0,5 kp/cm² 25°

30°

1. m

0,8 m

0,8 m

20—60 mm

Hatótáv

1 db

45 mm

hk.á.

1 db

7,62 mm

8P-

450 km

283

SZOVJETUNIÓ

T—34/76C

Közepes harckocsi

A T—34 sorozat kiváló tulajdonságait, harci alkalmazhatóságát nagymértékben növelte a 12 hengeres, igen könnyű, V elrendezésű, 500 LE teljesítményű Die­sel-motor. Ez a korabeli benzinüzemű harckocsimotorokkal szemben nemcsak kompakt építésmódjával, nagymértékű üzembiztonságával, könnyű javítható- ságával jelentett előrelépést, hanem alacsony fogyasztásával és a gázotajüzem kisebb tűzveszélyességével is. A Diesel-motorok harckocsiban való alkalmazása teljesen újszerű volt, és ettől az időponttól kezdve szinte az egész világon el­terjedt. • A V—2 jelű harckocsi motort nemcsak a T—34 sorozathoz alkalmaz­ták, hanem az 1939-től épített minden többi szovjet típusnál is. Mindezek a hadsereg számára rendkívüli előnyöket jelentettek. A szabványosítás az üze­meltetést, a javítást, az anyagellátást jelentősen megkönnyítette. • A T—34 sorozatgyártását a kísérleti jellegű A—20 kerekes-lánctalpas futóművű és a T—32 csak lánctalpas mintapéldányok előzték meg. Az a tény, hogy a T—34 tornyába76,2 mm-es hosszú csövű löveget szereltek,egyesek véleménye szerint a harckocsit a nehéz kategóriába sorolta. Végül helyesen az azonos fegyverzetű, de vastagabb páncélzatú, 40,0 Mp feletti súlyú KV—-1 harckocsi került ebbe az osztályba. • A T—34 sorozat a háború folyamán csak a lövegbeépitésben vál­tozott, de a gyártástechnológiafejlesztése és a harci tapasztalatok felhasználása következtében a harckocsi harcértéke jelentős mértékben megnőtt. (További adatok a T—34/85 típusnál.)

Harci súly	26,5 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	5,91 m
Teljes szélesség	3,0 m
Magasság	2,62 m
Hasmagasság	0,39 m
Mellső/hátsó terepszög	30/35“
Lánctalpfelfekvési hossz	3,71 m
Lánctalpszélesség	0,5 m
284 Motortípus	V—2 Diesel

Motorteljesítmény	500 LE
Sebesség úton	53 km/h
Fajlagos teljesítmény	18,9 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,71 kp/cm1
Oldalstabilitás	25“
Mászóképesség	30’
Árokáthidaló képesség	2,5 m
Gázlóképesség	0,84 m
Lépcsőmászó képesség	0,87 m
Páncélzat	20—60 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás	db 76,2 mm hk.á./77 db db 7,62 mm gp./2040 db
Hatótáv	430 km

T—34/85

Közepes harckocsi

A T—34 harckocsitípus fejlesztése során — elsősorban a harckocsi alapfegyver­zetét képező harckocsílöveg űrméretének megváltoztatása alapján — a T—34/76A-B-C, valamint a T—34/85 jelű sorozatot különböztetjük meg. • En­nek lényege, hogy a 76,2 mm-es löveggel szerelt sorozatokon a változtatások csupán a gyártási egyszerűsítésekben jelentkeztek. A 85 mm-es löveg alkalma­zása azonban már komoly tűzerő-növekedést jelentett. A nagyobb löveget pe­dig csak nagyobb méretű toronyban lehetett elhelyezni, s ezt igen kedvező formára alakították. A mellső felület vastagabb páncélzatával a védettségét is növelték, így aT—34 típusú a kezdeti 26,0 Mp körüli súlyról 30,0 Mpfölé nőtt. Mozgékonyságát — mivel a hajtómű áttételét módosították — továbbra is megtartotta. A nagyobb súlyból eredő változások még mindig kedvezőbb para­métereket mutattak, mint a korabeli angol vagy német harckocsiké. Néhány példa: a T—34/85 fajlagos talajnyomása — a Cromwell 1,0-ás, a Tigris 1,05-ös értékéhez képest — csupán 0,81 kp/cm² volt, fajlagos teljesítménye pedig a német típusokénál 5 LE/Mp értékkel volt jobb. • Az a tény, hogy a T—34 kü­lönböző változatait 15 éven keresztül gyártották, bizonyítja, hogy a harckocsik alkalmazási lehetőségeit és technikai jellemzőit mind a követelmények, mind a szerkesztési elvek tekintetében helyesen mérték fel. A T—34 az első olyan harckocsi, amely a gyalogság közvetlen támogatására hivatott harcászati esz­közből a harckocsi-hadseregek eszközévé vált.

Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Has magasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény

V—2 Diesel

15,6 LE/Mp

32,0 Mp

4 fő

6,62 m

3,20 m

2,42 m

0,4 m

500 LE

55 km/h

Fajlagos talajnyomás Mellső/hátsó terepszög Mászóképesség Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat

SZOVJETUNIÓ

0,81 kp/cm² 30/30°

30°

30°

2,5 m

1,3 m

0,75 m

45—90 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1. db

85 mm lg.

1. db

7,62 mm gp.

300 km

285

SZOVJETUNIÓ

KV—85

Nehéz harckocsi

A KV típusok fejlesztése a T—34 sorozat fejlesztésével egybeesik. Ez a 85 mm- es löveggel felszerelt KV—85-re is jellemző. Gyártását a kedvező tapasztalatok alapján 1943-ban kezdték el. • A harckocsi oldalnézeti rajza igen harmonikus kialakítást tükröz. A test és a torony arányai kedvező lőbiztonságot jelentet­tek, az igen hosszú csövű (L—51,5) D—5 típusú löveg harcászati tulajdonságai igen kedvezőek voltak. Súlyát — változatlan védettség mellett — a KV—2 típushoz képest mintegy 6,0 Mp-dal csökkentették; ez a KV—1 35 km/h, a KV—2 30 km/h sebességéhez képest a 40 km/h sebesség elérését tette lehe­tővé. • A KV—85 nehéz harckocsiban a tűzerő, mozgás és védettség összhang­ját kedvezően valósították meg. Ezt a harci tapasztalatok jól bizonyítják.

Harci súly

Kezelők

Teljes hossz

Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Mellső/hátsó terepszög

46,0 Mp

5 fő

1. m

3,35 m

1. m

0,4 m

V—2 Diesel

600 LE

40 km/h 30/30’

Fajlagos teljesítmény
Fajlagos talajnyomás
Oldalstabilitás
Árokáthidaló képesség
Gázlóképesség
Lépcsőmászó képesség

13 LE/Mp

0,85 kp/cm² 30*

2,80 m

1,2 m

0,9 m

30°

Páncélzat Fegyverzet

75—110 mm

1. db

85 mm lg.

1. db

7,62 mm gp.

1 db

12,7 mm gp.

330 km

Hatótáv

286

ISZ—1

Nehéz harckocsi

A KV nehézharckocsi-sorozatot — továbbfejlesztésként — 1943-ban az ISZ so­rozat követte. Az átmeneti típusként értékelhető KV—85 típus tornya már öntött acélból készült, és így viszonylagosan nagyobb védettséget biztosított. A KV—85 tornyát kevés módosítással átültették az ISZ—1 nehéz harckocsira, s mindkettőt 85 mm-es löveggel szerelték fel. A különbség az volt, hogy az előbbiben L/51,5, D—5T típusú löveget, az ISZ—1-ben D—25 L/43 típusú löve­get alkalmaztak. • Az ISZ—1 41,0 Mp-os súlyával a nehéz kategóriában megle­hetősen alacsony súlyértéket képviselt. Ez elsősorban azöntöttacél-technológia bevezetésének, valamint annak volt az eredménye, hogy a szerkezetek tö­mörebb elhelyezésével és keskenyebb test rövidebbet tudtak kialakítani. • Az ISZ—1 képezte az ISZU Önjáró lövegek bázisát; mint nehéz harckocsit rö­videsen az ISZ—2 és az ISZ—3 váltotta fel. • Az ábrán a 85 mm-es löveggel felszerelt első sorozatú harckocsi látható.

Harci súly	41,0 Mp	Fajlagos talajnyomás
Kezelők	4 fő	Oldalstabilitás
Teljes hossz	6,77 m	Mellső/hátsó terepszög
Teljes szélesség	3,07 m	Mászóképesség
Magasság	2,73 m	Árokáthidaló képesség
Has magasság	0,4 m	Gázlóképesség
Motortípus	V—2 Diesel	Lépcsőmászó képesség
Motorteljesítmény	600 LE	Páncélzat
Sebesség úton	37 km/h
Fajlagos teljesítmény	13,6 LE/Mp

SZOVJETUNIÓ

0,83 kp/cm2	Fegyverzet	1 db
30’		85 mm lg.
30/30’		2 db
30’		7,62 mm gp
2,50 m		1 db
0,85 m		12,7 mm gp
1,00 m	Hatótáv	240 km
80—160 mm

287

SZOVJETUNIÓ

ISZ—2

Nehéz harckocsi

Az ISZ—2 típust tartják a második világháború legerősebb nehéz harckocsijá­nak. Létrehozásának legfőbb indoka az volt, hogy a 85 mm-es harckocsiágyú a páncéloscsatákban már nem bizonyult hatásos fegyvernek. A német nehéz harckocsik eredményes leküzdéséhez nagyobb űrméretű lövegre volt szükség. Erre a 122 mm-es D—25 L/43 típusú töveg bizonyult megfelelőnek. Gyártását 1944-ben kezdték meg. • A nagyobb, 45,0 Mp-os súlyú harckocsi — az új tí­pusú, bolygóműves erőátviteli szerkezetei révén — mozgékonyságát továbbra is megtartotta. • A harckocsi alapfegyverzetét 2 db 7,62 mm-es géppuska — egy elöl, egy pedig a torony hátuljára építve —, valamint a toronytetőre helyezett 12,7 mm-es légvédelmi géppuska egészítette ki. A légvédelmi fegy­verzet jól jellemzi az 1943, évben kezdődött összfegyvernemi harcot, s a had­műveleteket a háború végéig ez jellemezte. • Az ISZ—2 harckocsi volt az ISZU—152-es önjáró löveg konstrukciós és gyártó bázisa.

X

Harci súly	45,0 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	6,35 m
Teljes szélesség	3,10 m
Magasság	2,75 m
Has magasság	0,4 m
Motortípus	V—2 Diesel
Motorteljesítmény	600 LE
Sebesség úton	43 km/h
jgp Fajlagos teljesítmény	13,3 LE/Mp

Fajlagos talajnyomás	0,82 kp/cm1
Oldalstabilitás	30°
Mellső/hátsó terepszög	30/30°
Mászóképesség	30°
Árokáthidaló képesség	2,50 m
Gázlóképesség	1,30 m
Lépcsőmászó képesség	1,00 m
Páncélzat	90—160 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1. db

122 mm lg.

1. db

7,62 mm gp.

1 db

12,7 mm lé.gp.

200 km

1SZ—3

Nehéz harckocsi

Az ISZ sorozat gyártása során szerzett tapasztalatok alapján a harckocsi for­máját — amely a relatív védettséget nagymértékben befolyásolja — rendkívül előnyösen alakították ki. Ez elsősorban az igen alacsony torony- és testmagas­ságban nyilvánult meg, ahol a 45 cm-es szabad hasmagasság mellett a teljes magasság mindössze 244 cm volt. Az ISZ—3 jellemzői a nehéz kategóriában ugyanolyan kedvezőek voltak, mint a T—34 sorozaté a közepes kategóriában. • A harci tapasztalatok alapján a fegyverzetet egyszerűsítették, a torony hátsó géppuskáját elhagyták. A test kialakításánál ekkor jelent meg az orr csúcsos kiképzése, amely fokozta a mellső rész védettségét. Sorozatgyártását az 1945. év elején kezdték meg, és az ISZ—3 harckocsik részt vettek a berlini hadműve­letben. • Előnyös tulajdonságai alapján az ISZ—3 típus egészen 1957-ig a Szovjet Hadsereg nehézharckocsi-ezredeinek és -hadosztályainak szabványos nehéz harckocsija volt.

Harci súly	46,0 Mp	Fajlagos teljesítmény
Kezelők	4 fő	Fajlagos talajnyomás
Teljes hossz	6,65 m	Oldalstabilitás
Teljes szélesség	3,05 m	Mászóképesség
Magasság	2,44 m	Árokáthidaló képesség
Hasmagasság	0,45 m	Gázlóképesség
Mellső/hátsó terepszög	30/30°	Lépcsőmászó képesség
Motortípus	V—2 Diesel	Páncélzat
Motorteljesítmény	500 LE
Sebesség úton	37 km/h

SZOVJETUNIÓ

(öojT

10,9 LE/Mp

0,8 kp/cm¹ 25°

36°

2,5 m

1,3 m

1,0 m

30—200 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

122 mm lg.

1 db

7,62 mm

gP-

1 db

12,7 mm lé.gp.

240 km

289

SZOVJETUNIÓ

T—44/85

Közepes harckocsi

A T—44 típusjelű, 85 mm-es harckocsiágyúval felfegyverzett közepes harckocsi 1945-ben, a második világháború végén, a T—34-gyel megkezdett sorozat utolsó tagjaként jelent meg. A típuson — mint a harcászat-műszaki adatai mu­tatják — alapvetően nem változtattak. A fényképek mégis arról tanúskodnak, hogy a technológiai változtatások eredményeképpen alkalmazhatósága, tehát harcértéke nagymértékben javult. Különösen észrevehető ez a harckocsi tor­nyán, amely az öntött technológia megtartása mellett lényegesen kedvezőbb formát kapott. Bár adatokkal nem tudjuk alátámasztani, de a hosszabb csövű löveg feltehetően nagyobb tűzerőt képviselt. • Feltételezhető, hogy a későbbi T—54 és T—55 típusoknál a T—44 gyártása során szerzett technológiai tapasz­talatokat nagymértékben felhasználták.

Harci súly	36,0 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	6,50 m
Teljes szélesség	3,28 m
Magasság	2,4 m
Hasmagasság	0,4 m
Mellső/hátsó terepszög	30/35°
Lánctalpfelfekvési hossz	3,8 m
Lánctalpszélesség	0,60 m
290 MotortíPus	V—2 Diesel

Motorteljesítmény	500 LE
Sebesség úton	55 km/h
Fajlagos teljesítmény	13,9 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,8 kp/cm2
Oldalstabilitás	25°
Mászóképesség	35°
Arokáthidaló képesség	2,5 m
Gázlóképesség	1,2 m
Lépcsőmászó képesség	0,8 m
Páncélzat	30—120 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1. db 85 mm hk.á.
2. db

7,62 mm

gP-

500 km

T—54

Közepes harckocsi

Az 1954-ben gyártásba vettT—54 típusú közepes harckocsi a napjainkban meg­határozó jellegű szabványos harckocsi — röviden harckocsi — előfutárát ké­pezte. A később megjelent francia AMX—30, nyugatnémet Leopárd, svájci Pz—61, amerikai M—60 típusok mind a T—54 építési-alkalmazási koncepciója alapján készültek. A T—54 volt az első olyan típus, amelyet bár a közepes kate­góriába sorolták, de már az általános rendeltetésű harckocsi feladatainak ellá­tására szolgál. • A 36 Mp harci súlyú járművön átgondolt szerkesztéssel nem­csak a megfelelő védettséget nyújtó páncélzatot sikerült elhelyezni, hanem a 100 mm-es, L/54 csőhosszúságú löveget is. A stabilizált löveg 2000 méteres távolságon 100 mm vastag páncélzat átütésére képes, kezelése egyszerű, így tűzgyorsasága nagy. • A tömör építésű harckocsi méreteiben igen arányos, a torony erősen legömbölyített. A nagyméretű futógörgőket nem egyenlő alá­támasztásban, hanem a súlyelosztásnak megfelelően hátul sűrűbben helyezték el. Az erőátviteli szerkezetek a motorral együtt hátra kerültek. A harckocsi­vezető munkáját az infrasugárvető — amely éjszaka mintegy 100 méteres látó­távolságot biztosít számára — nagymértékben megkönnyíti. • A T—54 az első olyan harckocsi, amelyet már a mélyvízi átkelésekhez szükséges felszereléssel is elláttak. Ennek megfelelően rövid idejű előkészítéssel 3,5 méter mély vízi akadályokat is képes leküzdeni. • Említést érdemel, hogy a hasonló tulajdon­ságú típusokat ilyen alacsony harci súllyal más államokban nem sikerült gyár­tani.

Harci súly	36,0 Mp	Fajlagos talajnyomás
Kezelők	4 fő	Oldalstabilitás
Teljes hossz	6,27 m	Árokáthidaló képesség
Teljes szélesség	3,28 m	Gázlóképesség
Magasság	2,4 m	Lépcsőmászó képesség
Hasmagasság	0,4 m	Mászó képesség
Motortípus	V—2 Diesel	Páncélzat
Motorteljesítmény	580 LE
Sebesség úton	55 km/h
Fajlagos teljesítmény	16,1 LE/Mp

SZOVJETUNIÓ

m^{* 2} I Fegyverzet 1 db

100 mm lg.

2 db

1. mm gp.

1 db

12,7 mm gp.

mm Hatótáv 400 km

(Irodalom: Soldat und Technik 1960/5. szám)

291

SZOVJETUNIÓ

PT—76

Felderítő úszóharckocsi

A szovjet harckocsigyártó ipar 1956-ban jelentkezett ezzel a típussal, amely a felderítők követelményeit minden tekintetben kielégítette. A PT—76 típus­jelű harckocsi (P=plavajuscsij = úszó, T=tank; 76=76,2 mm-es löveg) a kor­szerű építési elveknek megfelelően teljesen hegesztett kivitelben készült. A harckocsitest — megtartva a páncélzat megfelelő védettséget biztosító for­máját — a határoló páncélburkolat erős megdöntésével ideálisnak mondható úszótestet adott. • A szovjet konstruktőrök — szigorúan ragaszkodva a család- elvhez — a V—2 motor felét építették be; így a 300 LE teljesítményű motor a mintegy 14 Mp-os harci súlyú jármű számára nagy mozgékonyságot biztosított. • A 76 mm-es harckocsilöveg 48 kaliber hosszúságú csövével kitűnő fegyver­nek bizonyult. • A szerkesztők előrelátását bizonyítja, hogy ez a típus a szoká­sos korszerűsítésekkel még ma is rendszerben tartható, s a szárazföldi csapatok harcfelderítési feladatainak végrehajtására kiválóan alkalmas.

Harci súly	13,8 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	7,5 m
Teljes szélesség	3,25 m
Magasság	2,15 m
Hasmagasság	0,4 m
Mellső/hátsó terepszög	30/30°
Motortípus	V—2 Diesel
Motorteljesítmény	300 LE
Sebesség úton/vízen	45/10 km/h

Fajlagos teljesítmény	21,7 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,4 kp/cm5
Oldalstabilitás	30°
Árokáthidaló képesség	2,5 m
Gázlóképesség	úszóképes
Lépcsőmászó képesség	1,1 m
Mászóképesség	30°
Páncélzat	15—30 mm

Fegyverzet 1 db 76,2 mm

L/48 hk.lg.

2 db

1. mm gp.

Hatótáv 300 km

(Irodalom: Truppendienst 1964/1. szám)

T—10

Nehéz harckocsi

A T—10 típusjelű nehéz harckocsit az ISZ sorozat továbbfejlesztése során az 1950-es évek végén kezdték gyártani. A háború után kialakított első nehéz tí­pus egyben az utolsó is lett, mivel a megváltozott hadműveleti-harcászati elvek alapján a nehéz harckocsik — mint kategória — alkalmazására nem kerül sor. A továbbiakban a közepes típusok egyértelműen tért hódítottak. • A T—10 harckocsi harcértékben, páncélzatával, fegyverzetével és mozgékonyságával felülmúlta a korabeli nyugati típusokat. Kialakításában az ISZ—3-nál bevált megoldásokat követték, a páncéltest és -torony kialakítása példaszerűen har­monikus egységet képez. A páncélzat erősítése során 50,0 Mp-ra nőtt harci súlyú jármű számára a 700 LE-s motor nagyobb fajlagos teljesítményt biztosí­tott, így manőverezőképessége megnőtt. • A 122 mm-es löveget hidromecha- nikus fék- és helyretoló szerkezettel látták el. Fegyverzetét két 12,7 mm-es géppuska egészítette ki, az egyik a lövegcsővel párhuzamosítva, a másik lég­védelmi feladatokra a toronytetőre szerelve. A löveggel párhuzamosított gép­puska belövő fegyverként is szolgált, hogy a 122 mm-es löveggel már pontosan célzott tüzet lehessen leadni. A löveg teljesítményére jellemző, hogy 2000 m feletti távolságon is képes volt 100 mm-es vastag páncélt átütni.

Harci súly	50,0 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	7,68 m
Teljes szélesség	3,35 m
Magasság	2,5 m
Hasmagasság	0,4 m
Mellső/hátsó terepszög	30/35°
Motortípus	V—2 2 k
Motorteljesítmény	700 LE
Sebesség úton	45 km/h

Fajlagos teljesítmény

Fajlagos talajnyomás

Oldalstabilitás

Árokáthidaló képesség

Gázlóképesség

Lépcsőmászó képesség

Mászóképesség

Páncélzat

SZOVJETUNIÓ

14,0 LE/Mp

0,95 kp/cm³ 30°

2,8 m

1,4 m

0,9 m

35°

60—200 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1. db

122 mm lg.

1. db

12,7 mm gp.

350 km

293

SZOVJETU N1Ó

T—55

Közepes harckocsi

A T—54 sorozat gyárt ás a közben szerzett tapasztalatok, valamint az alkalmazási

körülmények elemzése alapján még az ötvenes évek végén megkezdték a

T—55 típus kialakítását. A változtatás alapvető indítóoka a harckészség és a

hatékonyság növelése, valamint a tömegpusztító fegyverek hatása elleni vé-

dettség fokozása volt. • A Szovjetunióban kezdettől fogva helyesen értékelték

a tömegpusztító fegyverekkel vívott háború lehetőségeit. Ezért a harckocsik

túlélőképességének a fejlesztését — mivel a szárazföldön vívott harcok egyik

meghatározó eszközeként értékelték őket — mindenkor lényeges kérdésként

kezelték. • A T—55 harckocsi a védettség tekintetében az 54-es típustól jelen-

tősen eltér. A páncéltest bélésanyagai az áthatoló sugárzás erősségét lényege-

sen csökkentik. • Fegyverzetének hatékonyságát a löveg kétsíkú stabilizátora

és a lövegirányzó éjszakai célzását megkönnyítő 1000 méter hatótávolságú

infrareflektora jelentősen fokozza. Változott a kiegészítő fegyverzete is; a

T—54-nél alkalmazott légvédelmi géppuskát — valószínűleg sérülékenysége

miatt — elhagyták. A későbbi sorozatoknál — az egyiptomi—izraeli 1967-es

háború tapasztalatai alapján — újra felszerelték. A mélyvízi átkelést biztosító

felszerelést egyszerűsítették. • Összességében a T—55 harckocsinak — a lé-

nyegesen nagyobb összsúlyú, 45,0—50,0 Mp-os nyugati típusokkal szemben —

igen előnyös tulajdonságai vannak.

Harci súly	37,0 Mp	Motorteljesítmény	580 LE	Fegyverzet	1 db
Kezelők	4 fő	Sebesség úton	50 km/h		100 mm lg.
Teljes hossz	6,27 m	Fajlagos teljesítmény	15,6 LE/Mp		2 db
Teljes szélesség	3,28 m	Fajlagos talajnyomás	0,8 kp/cm2		7,62 mm gp
Magasság	2,4 m	Oldalstabilitás	30°		1 db
Hasmagasság	0,4 m	Árokáthidaló képesség	2,7 m		12,7 mm gp
Mellső/hátsó terepszög	30/30°	Gázlóképesség	1,4 m	Hatótáv	400 km
Lánctalpfelfekvési hossz	3,7 m	Mászóképesség	30°
Lánctalpszélesség	0,58 m			(Irodalom: Soldat und Technik 1960/5. szám)
294 Motort‘Pus	V—2 Diesel

T—62

Harckocsi

A T—62 harckocsi a T—34 típusjelű harckocsik továbbfejlesztésének utolsó tagjaként fogható fel. A súly kategóriára utaló közepes jelzést itt már nem alkalmazzák, mivel kialakult az egységes harckocsitípus, amely az áttörés, to­vábbá a gyalogságot közvetlenül támogató feladatok végrehajtása mellett a harckocsiknak harckocsik elleni harcára is alkalmas. Mindezt az új típusú löveg és annak igen hatékony felszerelése teszi lehetővé. Ma már az is megállapítható, hogy a T—62 fegyverzetével és felszerelésével a jelenlegi legkorszerűbb T—72 típus előfutára volt. • A harckocsi testének és tornyának változtatását a 115 mm-es löveg beépítése tette szükségessé. A nagyobb löveg nagyobb to- ronykoszorú-átmérőt igényelt, ez a torony külső formáját is szükségszerűen megváltoztatta, ugyanekkor a torony a harckocsi közepére került. Fordulé- konysága a megnövekedett testhossz és -szélesség ellenére nem csökkent, sú­lya is csak kismértékben változott. Ezt egyrészt a szerkezetek egyszerűsítésé­vel, másrészt a könnyűfémek és műanyagok nagyobb mértékű alkalmazásával érték el. • Az új típusú löveg az első lövés találati valószínűségét, így a nagy távolságból vívott harc sikerének esélyeit megnövelte. Felszerelése fokozta autonómiáját, védettsége az atomrobbanás valamennyi hatására kiterjed. • A technológiai javítások a kisebb konstrukciós változtatások (lánctalp) élet­tartamát és üzembiztonságát növelték.

Harci súly	37,0 Mp	Sebesség úton
Kezelők	4 fő	Fajlagos teljesítmény
Teljes hossz	6,91 m	Fajlagos talajnyomás
Teljes szélesség	3,37 m	Oldalstabilitás
Magasság	2,25 m	Mászóképesség
Hasmagasság	0,4 m	Arokáthidaló képesség
Lánctalpfelfekvési hossz	4,03 m	Gázlóképesség
Lánctai pszélesség	0,6 m	Lépcsőmászó képesség
Motortípus	V—2 Diesel
Motorteljesítmény	580 LE

SZOVJETUNIÓ

50 km/h 15,6 LE/Mp

0,8 kp/cm¹ 25°

36°

2,7 m

1,3 m

0,7 m

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

115 mm

hk.á.

1 db

7,62 mm gp.

400 km

(Irodalom: j. Milson: Die russischeu Panzer, Motorbuch Verlag. Stuttgart, 1974)

295

SZOVJETUNIÓ

T—72

Harckocsi

A Szovjet Hadsereg a harckocsiépítésben végbement változások és a nyolcvanas évekre készített prognózisok alapján olyan új típusú harckocsit rendszeresített, amely aT—34-hez hasonlóan az általános rendeltetésű harckocsik építési elveit valósítja meg. A tudományos-technikai forradalom eredményei, a funkció sze­rinti feladatmegoldás következtében a T—72 típus nagy mozgékonyságú, jelen­tős védettségű és hatásos tűzerejű lövegként fogható fel. • A hangsúlyt a 125 mm-es sima csövű lövegnek minden időjárási és napszaki körülménytől független, nagy pontosságú tüzére helyezték. A löveg kezelését, irányzását az első lövés találati valószínűsége növelése érdekében automatizálták, egyben egyszerűsítették. A páncélzat körvonal rajza szokatlan: legömbölyített, mégis a belül elhelyezett szerkezetek és kezelőhelyek körvonalát burkolja. így volt el­érhető, hogy súlya — a pán cél vastagság növelése mellett is — mindössze 40,0 Mp. • A harckocsi műszerezettsége, felszerelése — mint pl. a passzív rendszerű éjszakai irányzóműszer, a szűrő-szeilőztető berendezés, a rádió, az automata lőszerkiváltó és -töltőberendezés, a távmérő stb. — a kezelők szá­mának csökkentését, emellett nagyobb fokú autonómiát és a nagy távolságú harc sikeres megvívását tette lehetővé. • A típus magában hordozza a tovább­fejlesztés lehetőségeit, így méltán viseli a legkorszerűbb jelzőt. • A rajz a ko­rábbi kis görgős változatot ábrázolja.

Harci súly	40,0 Mp
Kezelők	3 fő
Teljes hossz	7,22 m
Teljes szélesség	3,37 m
Magasság	2,65 m
Hasmagasság	0,47 m
Motortípus	V—2 Diesel turbó­feltöltővel
Motorteljesítmény	800 LE

Lánctalpfelfekvési
hossz	4,3 m
Lánctalpszélesség	0,6 m
Sebesség úton	70 km/h
Fajlagos teljesítmény	20 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,76 kp/cm2
Oldalstabilitás	31’
Árokáthidaló képesség	3,8 m
Gázlóképesség	1,2 m
Lépcsőmászó képesség	1,0 m

Mászóképesség	30’
Páncélzat	kb. 120—450 mm
Fegyverzet	1 db 125 mm sima csövű lg. 1 db 7,62 mm gp. 1 db 12,7 mm gp.
Ható táv	500 km

(Irodalom: Soldat und Technik 1978/11.

Internationale Wehrrevue 1978/6. és 1979/2. szám)

296

SZU —122

Rohamlöveg

A második világháború folyamán a gyorsan mozgó gépesített alakulatok nagy területen vívott harca olyan tüzérségi fegyvereket, harceszközöket igényelt, amelyeknek a mozgékonysága nagyobb, mint a gépvontatású tüzérségi löve- geké, ugyanakkor tűzfeladataikat közvetlen irányzással, viszonylag közelről oldják meg. A tüzérségi közelharcot az önjárósított, páncélzattal védett löve- gek vívják; ezeket feladataik alapján önjáró-, roham-, illetve páncélvadász- lövegeknek nevezik. • A harckocsik tömeges, nagy sorozatú gyártása lehetővé tette, hogy ezeket a harceszközöket a harckocsik konstrukciós és gyártóbá­zisán alakítsák ki, illetve gyártásukat ezen az alapon szervezzék meg. • A SZU—122 típusjelű rohamlöveg gyártását 1942-ben a T—34/76 harckocsi bázisán kezdték meg. • Legfőbb jellegzetessége az erősen döntött, hegesztés­sel összeállított páncéltest, amelynek mellső része a vezetőtérrel összefüggő lövegtér. A viszonylag rövid csövű — L/22,7 — 122 mm-es M30 típusú löveget 3 fő szolgálta ki. Az oldalirányzást a jármű helyzete, a magassági irányzást a löveg szerkezete tette lehetővé. • Mint legmozgékonyabb tábori tüzérségi eszközt, a lövész- és a harckocsicsapatok harcának közvetlen tűztámogatására alkalmazták. • Gyártását 1943-ben szüntették meg.

Harci súly	30,9 Mp	Motorteljesítmény
Kezelők	5 fő	Sebesség úton
Teljes hossz	6,96 m	Fajlagos teljesítmény
Teljes szélesség	3,0 m	Fajlagos talajnyomás
Magasság	2,15 m	Oldalstabilitás
Hasmagasság	0,4 m	Mászóképesség
Mellső/hátsó terepszög	30/30°	Árokáthidaló képesség
Lánctalpfelfekvési hossz	3,70 m	Gázlóképesség
Lánctalpszélesség	0,5 m	Lépcsőmászó képesség
Motortípus	V—2 Diesel	Páncélzat

SZOVJETUNIÓ

500 LE

55 km/h

16,2 LE/Mp

0,81 kp/cm* 25°

30°

2,8 m

0,9 m

0,9 m

20—45 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db

122 mm lgf/40 db

1 db

7,62 mm gp.

350 km

297

SZOVJETUNIÓ

SZU —152

Rohamlöveg

A SZU—122 fejlesztésével egyidejűleg alakították ki és kezdték gyártani a SZU—152-es önjáró ágyú tarackot, közvetlen tűztámogató eszközként. A ro- hamlöveget kezdetben a KV—1 és KV—2 nehéz harckocsik bázisán, később az ISZ sorozat bázisán gyártották. A fő fegyverzet mellett a parancsnoki kupolára légvédelmi feladatokra 1 db 12,7 mm-es géppuskát is felszereltek. • A nagy­méretű ágyútarackot a kazamata (páncélerőd) mellső részében helyezték el, a cső vízszintes csaptengelyét a páncélfal előtt, lemezekkel burkolva csap­ágyazták. Ez jellegzetes orrkiképzést eredményezett. A 37M típusú ágyútarack 29 kaliber (L/29) volt. • Az igen nagy tűzerejű típus gyártását a háború végéig folytatták.

Harci súly	43,0 Mp	Motorteljesítmény	550 LE
Kezelők	5 fő	Sebesség úton	43 km/h
Teljes hossz	6,8 m	Fajlagos teljesítmény	12,7 LE/Mp
Teljes szélesség	3,25 m	Fajlagos talajnyomás	0,75 kp/cm2
Magasság	2,5 m	Oldalstabilitás	25°
Hasmagasság	0,42 m	Mászóképesség	30°
Mellső/hátsó terepszög	30/35°	Árokáthidaló képesség	2,8 m
Lánctalpfelfekvési hossz	4,41 m	Gázlóképesség	1,15 m
Lánctalpszélesség	0,65 m	Lépcsőmászó képesség	0,9 m
Motortípus	V—2 Diesel	Páncélzat	22—75 mm

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db

152 mm á.tar./20db 1 db

12,7 mm

8P-

1 db

7,62 mm gp.

330 km

298

SZU —76

Rohamlöveg

A SZU—76 típusjelű önjáró löveg gyártását 1942-ben kezdték meg. Alvázaként a T—70 típusú könnyű harckocsi alvázát használták fel, amely, mint ismert, tehergépkocsi-főegységek fel használásával készült. A test kialakítása teljesen eltér a megszokottól, a löveget a jármű hátulsó részében, viszonylag vékony páncélzatú, meredek elhelyezésű térben helyezték el. Ez szükségszerű meg­oldás volt, mivel az L/40,3 hosszúságú cső, a csőfar és a csapágyazás csak így volt elhelyezhető. • A SZU—76 típust a második világháború harcaiban több célú tüzérségi eszközként alkalmazták. Nagy mozgékonysága viszonylag kis védettség mellett is lehetővé tette, hogy a lövészekhez szorosan felzárkózva, azok harcrendjében mozogva nyújtson tűztámogatási. • A 2 db 85 LE-s benzin­motor a jármű oldalában tandem kapcsolásban működött, az erőátviteli szer­kezetek és a láncmeghajtás a jármű orr-részébe került. • A szovjet hadsereg fegyverzeti rendszerében 1955-ig alkalmazták.

Harci súly	11,5 Mp
Kezelők	4 fő
Teljes hossz	5,1 m
Teljes szélesség	2,73 m
Magasság	2,3 m
Hasmagasság	0,31 m
Mellső/hátsó terepszög	30/35°
Lánctalpfelfekvési hossz	3,11 m
Lánctalpszélesség	0,31 m
Motortípus	GAZ 203 benzin

Motorteljesítmény

Sebesség úton

Fajlagos teljesítmény

Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás

Mászóképesség

Arokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat

SZOVJETUNIÓ

2X85 LE

56 km/h

14,8 LE/Mp

0,6 kp/cm² 20°

25°

2,0 m

0,41 m

0,67 m

10—35 mm

Fegyverzet/lőszer- javadal mazás

Hatótáv

1 db 76 mm

1g./62 db

1 db 7,62 mm gp./1200 db 230 km

299

SZOVJETUNIÓ

SZU—85

Páncélvadász

A SZU—85 típusú önjáró löveget páncélvadász-harcjárműként 1943-tól gyár­tották. A T—34 harckocsi bázisára épült, gyakorlatilag a T—34/85 harckocsi fejlesztésével egyidejűleg alakították ki. Az egységesítés érdekében a T—34/85 és a SZU—85 típusok között a legnagyobb mértékű azonos kialakításra és azo­nos szerkezeti elemek fel használására törekedtek. Ez nemcsak a gyártást, ha­nem az alkatrészellátást, a javítást és a kiképzést is jelentős mértékben egy­szerűsítette, megkönnyítette. • A SZU—85 mozgékonysága, terepjáró képes­sége bizonyos tekintetben jobb volt a T—34/85 harckocsi hasonló tulajdonsá­gainál. • A löveg gömbcsuklószerű beépítése meg könnyítette a céláthelyezést, az L/53 csőhosszúságú D—5 típusú ágyú tüze igen hatásosnak bizonyult. • Gyártása folyamán — a kezelési-alkalmazási tulajdonságok javítása érdekében — sorozatonként technológiai módosításokat hajtottak végre, így a különböző időszakokból származó képek és vázlatok eltéréseket mutatnak.

Harci súly	30,0 Mp	Fajlagos teljesítmény	16,7 Le/Mp	Fegyverzet/lőszer-
Kezelők	4 fő	Fajlagos talajnyomás	0,7 kp/cm’	javadalmazás	1 db 85 mm
Teljes hossz	5,93 m	Oldalstabilitás	25°		hk.á./48 db
Teljes szélesség	3,0 m	Mászóképesség	30’		2 db
Magasság	2,36 m	Árokáthidaló képesség	3,0 m		7,62 mm
Has magasság	0,4 m	Gázlóképesség	0,9 m		gp./1500 db
Melfső/hátsó terepszög	30/35’	Lépcsőmászó képesség	0,9 m	Hatótáv	300 km
Motortípus	V—2 Diesel	Páncélzat	20—45 mm
Motorteljesítmény	500 LE
Sebesség úton	55 km/h

ISZU —122

Páncélvadász

Az ISZU—122 típusjelű páncélvadász-harcjármű gyártását a KV—1 és KV—2 nehéz harckocsik gyártásának befejezése után, az ISZ sorozat fejlesztésével és gyártásával egyidejűleg, 1944-ben kezdték el. A jármű bázisa az ISZ nehéz harc­kocsi volt, ennek mellső részében helyezték el az A—12S jelű L/45 csőhosszú­ságú löveget. Kiegészítő fegyverzetként a tetőre 12,7 mm-es géppuskát sze­reltek fel, elsősorban légvédelmi feladatok ellátására. • A SZU—1S2 típusú rohamlövegtől erősebb mellső páncélzatával, testesebb felépítésével tér el; a két lövegtípus eltérő jellegzetessége is érvényesül. • A löveg kezelőszerveit — a páncélvadász-feladatoknak megfelelően — a céláthelyezés és a célkövetés meggyorsítása érdekében módosították. • A második világháború folyamán az ISZU—122 páncélvadász-harcjármű saját kategóriájában a leghatásosabb harc­eszköz volt.

Harci súly	41,0 Mp	Motorteljesítmény
Kezelők	5 fő	Sebesség úton
Teljes hossz	6,8 m	Fajlagos teljesítmény
Teljes szélesség	3,25 m	Fajlagos talajnyomás
Magasság	2,5 m	Oldalstabilitás
Hasmagasság	0,42 m	Mászóképesség
Mellső/hátsó terepszög	30/25°	Árokáthidaló képesség
Lánctalpfelfekvési hossz	4,41 m	Gázlóképesség
Lánctalpszélesség	0,65 m	Lépcsőmászó képesség
Motortípus	V—2	Páncélzat

SZOVJETUNIÓ

550 LE

41 km/h

13,4 LE/Mp

0,75 kp/cm^a

20°

25°

2,8 m

1,1 m

0,8 m

20—75 mm

Fegyverzet/löszer- javadalmazás

Hatótáv

1 db

122 mm á./30 db

1 db

12,7 mm gp.

250 km

301

SZOVJETUNIÓ

ISZU —152

Rohamlöveg

Az ISZU—152 típusú rohamlövegnek konstrukciós és gyártóbázisát — az

ISZU—122 páncélvadászhoz hasonlóan — az ISZ sorozatú nehéz harckocsik

képezték. Már említettük, hogy a szovjet harckocsi- és önjárólöveg-építésben

az egységesítés érdekében milyen nagy számban készültek az azonos bázisú,

különféle rendeltetésű harcjárművek. Ezt azért hangsúlyozzuk ismételten,

mert a második világháború utáni harcjárműgyártásban megvalósított család-

elvnek itt találjuk meg az első tudatos nyomait. • Zs. Ja. Kotin, a Szocialista

Munka Hőse vezette szerkesztői kollektíva — tagjai közül A. J. Blagonravov

Sztálin-díjat kapott — a harcjárművek egységesítését fontos célkitűzésnek tar-

totta. • Az ISZU—152 rohamiövegbe a szokásos elrendezés mellett a 37M

típusú, L/29 csőhosszúságú tarackot építettek. • Az ISZU—152 rohamlöveg

gyártását szintén 1944-ben kezdték el. Ez egyben arra utal, hogy a szovjet hadi-

ipar a háború okozta nehézségek ellenére hatalmas mértékben megerősödött.

.7	i
V		i i i
Harci súly	43,0 Mp	Motorteljesítmény	550 LE	Fegyverzet/lőszer-
Kezelők	S fő	Sebesség úton	41 km/h	javadalmazás	1 db
Teljes hossz	6,8 m	Fajlagos teljesítmény	12,7 LE/Mp		152 mm
Teljes szélesség	3,25 m	Fajlagos talajnyomás	0,75 kp/cm2		á.tar./20 db
Magasság	2,5 m	Oldalstabilitás	20°		1 db
Hasmagasság	0,42 m	Mászóképesség	25°		12,7 mm gp.
Mellső/hátsó terepszög	30/25°	Arokáthidaló képesség	2,8 m	Hatótáv	250 km
Lánctalpfelfekvési hossz	4,41 m	Gázlóképesség	1,1 m	I !
Lánctalpszélesség	0,65 m	Lépcsőmászó képesség	0,8 m
jq2 Motortípus	V—2 Diesel	Páncélzat	20—75 mm

SZU —100

Páncélvadász

A SZU—100 típusú páncélvadászt a SZU—85 továbbfejlesztéseként értékelik; mindkét harcjárművet a T—34/85 típusú harckocsi bázisán fejlesztették ki. Gyártását 1944-ben kezdték meg. • Ez a harcjármű tűzerő tekintetében meg­előzte korát, mivel az M1944 típusú L/44 csőhosszúságú löveget építették be. Ez utóbbit csak a háború utáni harckocsikban alkalmazták. Mozgékonyság te­kintetében a T—34/85 típusú harckocsival egyenértékű, védettsége azonban annál gyengébb volt. A nagyméretű testet szükségszerűen a nagyobb löveg és a jelentős mennyiségű lőszer elhelyezhetősége érdekében alakították ki. Mind­ezek ellenére a harcjármű külső formája harmonikus, kiforrott konstrukcióra utal. • A Nagy Honvédő Háború harcaiban a harckocsiezredek páncélvadász- alegységében, továbbá a lövészhadosztályok kötelékében alkalmazták.

Harci súly	30,0 Mp	Fajlagos teljesítmény
Kezelők	4 fő	Fajlagos talajnyomás
Teljes hossz	5,93 m	Oldalstabilitás
Teljes szélesség	3,0 m	Mászó képesség
Magasság	2,45 m	Arokáthidaló képesség
Hasmagasság	0,4 m	Gázlóképesség
Mellső/hátsó terepszög	30/35°	Lépcsőmászó képesség
Motortípus	V—2 Diesel	Páncélzat
Motorteljesítmény	500 LE
Sebesség úton	56 km/h

SZOVJETUNIÓ

16,7 LE/Mp

0,6 kp/cm³ 20°

25°

3,0 m

0,9 m

0,9 m

20—45 mm

Fegyverzet/lőszer- javadalmazás

Hatótáv

1. db

100 mm hk.á./48 db

1. db

7,62 mm gp./1500 db 300 km

303

SZOVJETUNIÓ

ASZÚ—57

Légideszant-roham löveg

Az ASZÚ—57 típusjelű, ejtőernyővel is ledobható, több célú önjáró löveg a hatvanas évek elején került a szovjet hadsereg fegyverzeti rendszerébe. • A harcjármű bázisát a T—70 könnyű harckocsi és a GAZ—47 páncélozott gépkocsi képezi. Külső kialakításában a SZU—76 rohamlöveghez hasonló. • Elsődleges feladata a földet ért légideszantok tüzérségi támogatása; bizonyos mértékig a szállításukra is felhasználható. • Az 57 mm-es páncéltörő löveget két változatban építették a járműbe; az A kivitelnél közel 1 méter hosszúságú, a B kivitelnél normál csőszájfékkel. • A könnyű és alacsony építés csak nyitott, fedél nélküli küzdőtér kialakítását tette lehetővé. • Futóműve igen egyszerű, a jármű orr-részében van a lánchajtó kerék, a láncot 4 db futógörgőre és 2 db kis méretű láncterelő görgőre szerelték. • Ejtőernyővel történő ledobáskor könnyű, csőszerkezetes hordlapra erősítik. Az ejtőernyő hevedereit ennek konzoljaihoz rögzítik, ezek — mérleg kart alkotva — a hord lapot vízszintes helyzetben tartják. • Összességében gyors, többféle rendeltetésű, könnyű harcjármű. • Nagyobb testvére, az ASZÚ—85 típusjelű, a PT—76 felderítő úszóharckocsi bázisán kialakított, 85 mm-es páncéltörő löveggel felfegyverzett, 14,0 Mp összsúlyú harcjármű 1962-ben került a rendszerbe; szintén a légi- deszantcsapatok több célú harcjárművé.

Harci súly	5,4 Mp
Kezelők	5 fő
Teljes hossz	3,8 m
Teljes szélesség	2,1 m
Magasság	1,65 m
Hasmagasság	0,4 m
Mellső/hátsó terepszög	25/45’
Motortípus	GAZ—47
Motorteljesítmény	100 LE
Sebesség úton	kb. 50 km/h

Fajlagos teljesítmény	18,5 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás	0,45 kp/cm1
Oldalstabilitás	20°
Mászóképesség	22°
Árokáthidaló képesség	1,5 m
Gázlóképesség	0,9 m
Lépcsőmászó képesség	0,45 m

Páncélzat	kb. 12 mm
Fegyverzet	1 db 57 mm
	pct.lg.
Hatótáv	kb. 200 km

304

SZU—57/2 Önjáró légvédelmi löveg

A SZU—57/2 típusjelű, 57 mm-es ikercsövű önjáró légvédelmi löveg az ossz* fegyvernemi harc minden oldalú biztosítása, hatékonyságának fokozása érde­kében az ötvenes évek végén került a szovjet gépesített csapatok fegyverzeti rendszerébe. Alkalmazását az indokolta, hogy a csapatok közvetlen légvédel­mének hatékony biztosítására a vontatott vagy nyitott felépítésű önjáró lég­védelmi eszközök már nem bizonyultak elegendőnek. • Bázisát minden bi­zonnyal a PT—76 típusú felderítő úszóharckocsi képezte, amelynek könnyített futóműve hordozza a nagyméretű, felül nyitott forgótornyot. Ebbe helyezték el az ikercsövű 57 mm-es légvédelmi löveget. A csövekre — az alvázra irányuló erőhatás csökkentése céljából — csőszájfékeket szereltek. — Ezt a típust a hat­vanas évek végén a könnyű ikercsövű géppuskák, a harckocsialvázra szerelt négycsövű, saját lokátorral szerelt 23 mm-es légvédelmi ütegek, valamint az önirányítású, kézi légvédelmi rakéták váltották fel.

Harci súly	30,0 Mp	Fajlagos teljesítmény
Kezelők	6 fő	Fajlagos talajnyomás
Teljes hossz	6,2 m	Oldalstabilitás
Teljes szélesség	3,27 m	Mászó képesség
Magasság	2,75 m	Árokáthidaló képesség
Hasmagasság	0,42 m	Gázlóképesség
Mellső/hátsó terepszög	25/20°	Lépcsőmászó képesség
Motortípus	V—2 Diesel
Motorteljesítmény	520 LE
Sebesség úton	kb. 56 km/h

SZOVJETUNIÓ

1. LE/Mp

0,65 kp/cm² 20°

30°

kb. 2,8 m

1. m

0,75 m

Páncélzat Fegyverzet

Hatótáv

20—80 mm

1 db 57 mm ikercsövű gá.

kb. 400 km

305

SZOVJETUNIÓ

Harci súly	5,3 Mp
Kezelők/szállított lövészek	1/9 fő
Teljes hossz	5,00 m
Teljes szélesség	2,1 m
Magasság	1,8 m
Hasmagasság	0,3 m
Motortípus	GAZ
Motorteljes ítmény	80 LE
Sebesség úton	80 km/h
Fajlagos teljesítmény	15,0 LE/Mp

Oldalstabilitás M ászó képesség Gázlóképesség Kerékképlet

BTR—40

Páncélozott szállítójármű

A második világháború tapasztalatai alapján 1948-ban kezdték meg a BTR—40 típusjelű, több célú, páncélozott szállítójármű gyártását. Ennél, és a továbbiak­ban ismertetett járműveknél a páncélozott kifejezés tulajdonképpen nem he­lyes, mert nem páncéllemezekkel burkolt gépkocsikról, hanem olyan kerekes páncéljárművekről van szó, amelyeknek önhordó felépítménye páncéllemezek­ből készül. Az első típusok még magukon viselik a hagyományos tehergépkocsi­formát, később ezt a motor és az erőátviteli szerkezeteknek a feladatoknak jobban megfelelő funkcionális elhelyezése következtében elveszítik. • A BTR—40 első sorozatai felül nyitott kivitelben, illetve leponyvázhatóan ké­szültek. 1962-töl a BTR—40K jelzésű járműveknek már felülről is, nagyméretű csapóajtókkal felszerelt, páncélburkolata van. • A BTR—40 fegyverzete 1 db, a tetőre kihelyezhető 7,62 mm-es géppuska. • A több célú felhasználhatóságot jól jellemzi, hogy parancsnoki, híradó-, felderítő- és megfigyelőfeladatokra egy­aránt alkalmazzák. • A terepjáró képességet a 4 db viszonylag nagyméretű meghajtott kerékabroncs biztosítja. A járművet csőrlővel is felszerelték, a szél­védő ablakok páncéllemezekkel lezárhatók. A védett ki- és beszállást hátul 1 db nagyméretű, oldalanként 1—1 db kisebb ajtó, illetve nyílás biztosítja. • A BTR—40 egyik típusváltozata az ikercsövű 14,5 mm-es légvédelmi gép­puskával felszerelt jármű.

20’

30’

0,9 m 4×4

Páncélzat Fegyverzet

Hatótáv

10—13 mm

1 db

7,62 mm

ié.gp.

kb. 400 km

BTR—50P

Páncélozott szállítójármű

SZOVJETUNIÓ

A BTR—50 jelű lánctalpas, több célú szállítójárművek kialakítását a PT—76

típusú felderítő úszóharckocsi kifejlesztésével egyidejűleg, arra alapozva kezd-

ték meg. A hegesztett kivitelű, könnyű páncélzatú jármű mozgó parancsnoki

harcálláspontként, de 12 fős lövészalegység szállítására is alkalmazható. • Leg-

főbb erénye — a jó terepjáró képesség mellett —az úszóképessége. Létrehozá-

sával lehetővé vált, hogy a parancsnok a harckocsi-, illetve a gépesített lövész-

egységek mozgását védetten és megfelelő híradó berendezéssel ellátva folya-

matosan kövesse. • Eredetileg nem volt beépített fegyverzete. Az utólagos

korszerűsítések során 1 db kis méretű, a 7,62 mm-es géppuskát befogadó to-

ronnyal látták el. • Az 1967-től készített sorozatok — így á BTR—50P is —

felül nyitottak voltak; az 1960-tól kezdve gyártott BTR—50PK felül zárt, két

nagyméretű tetőajtóval készült. A kétkupolás parancsnoki mozgó vezetési

pontot BTR—50PU típusjellel látták el. • A zárt kivitelűeket szűrő-szellőztető

berendezéssel egészítették ki, így sugár- és vegyiszennyezett területeken is al-

kalmazhatóak.

Harci súly	15,0 Mp	Motortípus	4 ütemű, soros, 6 hengeres	Oldalstabilitás	25“
Kezelők/			Diesel	M ászóké pesség	30“
szállított		Motor­		Árokáthidaló
lövészek	3/12 fő	teljesítmény	300 LE	képesség	2,8 m
Teljes hossz	6,70 m	Sebesség		Lépcsőmászó
Teljes		úton/vízen	60/10 km/h	képesség	0,8 m
szélesség	3,08 m	Fajlagos		Páncélzat	15—80 mm
Magasság	2,10 m	teljesítmény	20 LE/Mp	Fegyverzet	1 db 7,62 mm gp.
Hasmagasság	0,35 m	Fajlagos
Mellső/hátsó terepszög	30/35°	talajnyomás	0,63 kp/cm2		307

308

SZOVJETUNIÓ

Harci súly

Kezei ők/száilitott lövészek

Teljes hossz

Teljes szélesség

Magasság

Has magasság

Motortípus

Motorteljesítmény

7,5 Mp

2/14 !ő

6,55 m

2,32 m

2,05 m

0,35 m

6 hengeres, soros, Ottó 90 LE

Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Oldalstabilitás Mászóképesség Gázióképesség Meiiső/hátsó terepszög Kerékképlet Páncélzat

BT R—-152 Páncélozott szállítójármű

A BTR—152 első sorozatait parancsnoki járművekként 1950-ben állították rendszerbe. A ZIL—157 típusú tehergépkocsi főegységeinek felhasználásával készült; külső kiképzése páncélozott tehergépkocsi, 6 x 6-os kerékképlettel. ® Az első sorozatok felül nyitott kivitelben készültek. 9 1956-tól kezdve na­gyobb méretű, szélesebb abroncsokkal, az abroncsok légnyomását szabályozó szerkezettel szerelték. A levegőszabályozást külső csöveken keresztül valósí­tották meg, amelyek a kerékmozgásnak megfelelően csuklóztak. Az 1959-től gyártott típusoknál a légnyomás-szabályozást mára kerékagyakon keresztül ol­dották meg; 1961-től a páncéltestet felülről is lezárták. • A szállított lövészek számára oldalanként 3—3 db, hátul pedig 2 db lőrésnyílást képeztek ki. Ezzel bizonyos mértékben megvalósult, hogy a lövészek kiszállás nélkül is harcolhas­sanak; a lövészek harcát 1 db, a tetőre kihelyezett 7,62 mm-es géppuskával támogatják. ® Változatai közül a 14,5 mm-es ikercsövű légvédelmi géppuskával felszerelt harcjármű érdemel említést. & A BTR—152 már a mai értelemben vett lövészpáncélosok — más néven a gyalogsági harcjárművek — előfutárának tekinthető.

75 km/h

12 LE/Mp

25°

30°

1. m

30/25“

6×6

6—-13 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 7,62 mm gp.

300 km

3RDM (BTR—40F)

Páncélozott felderítő jármű

A BRDM vagy másképpen BTR—40P típusjelű harcjárművet 1959-ben rend­szeresítették a szovjet hadsereg szárazföldi csapatai felderítő alakulatainál. © A BTR—40-től alapvetően eltérő formája ellenére ennek bázisán alakították ki, a felderítési feladatoknak megfelelő változtatásokkal. ® A páncéltest teljesen zárt, amelyet később szűrő-szellőztető berendezéssel egészítettek ki. Az ön­álló feladatokra való alkalmazás a terepjáró képesség növelését igényelte, ezt az oldalanként 2—2 db, hidraulikusan működtethető, meghajtott, ún. mankó­kerekek biztosítják. ® A folyóátkelések megkönnyítésére az egyébként is csó­nak alakú zárt páncéltestet vízsugaras vízi hajtóművel egészítették ki. Ezt a megoldást már korábban, így a PT—76 típusú felderítő úszóharckocsinál is alkalmazták. ® Fegyverzete csupán a toronytetőre felszerelhető 1 db 12,7 mm- es és 1 db 7,62 mm-es géppuskából áll. ® Gyártását már beszüntették, helyette a BRDM—2 került rendszerbe.

Harci súly

Kezelők/száüított lövészek Teljes hossz

Teljes szélesség

Magasság

Has magasság

Motortípus

Motorteljesítmény

Sebesség úton/vízen

Fajlagos teljesítmény

6,5 Mp

1/4 fő

5,70 m

2,25 m

1,9C m

0,32 m

GAZ

90 LE

80/9 km/h

13,8 LE/Mp

Oldalstabilitás

Mászóképesség Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mellső/hátsó terepszög Kerékképlet

Páncélzat

SZOVJETUNIÓ

25° l Fegyverzet

30°

2,0 m

úszóképes

0,5 m

25/35° Hatótáv

4×4

6—13 mm

1 db

12,7 mmgp.

1 db

7,62 mm

gP-

500 km

309

SZOVJETUNIÓ

BTR—60P

Páncélozott? szállítójár mű

A BTR—60P típusú páncélozott szállítójárművet a korszerű harc fokozódó kö­vetelményeinek megfelelő új típusként 1961-től kezdték gyártani, a gépesített csapatok lövészegységeinek védett, gyors szállítására. A P jelzés itt is — mint minden szovjet típusjelzésben — az úszóképességet (plavajuscsij) jelenti. • A védettség növelése és az úszóképesség fokozása céljából a test csónak for­májú, amelyre oldalanként A—4 db nagyméretű, meghajtott kereket szereltek fel. Az abroncsok légnyomása félautomatikusan a jármű belsejéből szabályoz­ható, ezzel a jármű terepjáró képessége a laza, vizenyős terepeken is fenntart­ható. A csökkentett légnyomás eredményeképpen ugyanis az abroncsok be­lapulnak, és a jármű súlyát nagyobb felületre adják át. • Ennek a típusnak az első sorozata is nyitott tetővel készült; a későbbi, PK jelzésű járműveknél ezt megszüntették. • A szállított lövészek oldalanként és a hátul elhelyezett zárható lőréseken keresztül tüzelhetnek. A tetőre elöl 1 db 12,7 mm-es, olda­lanként 1—1 db 7,62 mm-es géppuska kihelyezhető.

Harci súly	9,5 Mp
Kezelők/szállított lövészek	2/14 fö
Teljes hossz	7,5 m
Teljes szélesség	3,0 m
Magasság	1,9 m
Hasmagasság	0,4 m
Mellső/hátsó terepszög	30/45°
Motortípus	GAZ
Motorteljesítmény	2×90 LE
Sebesség úton/vízen	80/9 km/h

Fajlagos teljesítmény Oldalstabilitás

Mászóképesség

Árokáthidaló képesség

Páncélzat

18,9 LE/Mp

20°

30°

1,4 m úszóképes 8—13 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

12,7 mm

gP-

2 db

7,62 mm gP-

kb. SM km

310

BRDM—2 (BTR—4OPB)

Felderítő harcjármű

A BRDM—2 vagy más jelzéssel a BTR—40PB felderítő harcjármű gyártását 1966-ban kezdték meg. Az előző típushoz képest jelentős korszerűsítést haj­tottak végre, nemcsak a külső formája, hanem a belső szerkezetben is számot­tevő változtatásokra került sor. • A tető középrészére helyezett torony, amelybe 1 db 14,5 mm-es és 1 db 7,62 mm-es géppuskát szereltek, a jármű harc­értékét nagymértékben növeli. A páncéltest hermetikusan zárt, a vegyi-, illetve sugárszennyezett levegőt szűrő-szellőztető berendezés tisztítja meg. A jármű környezete a vezető- és parancsnoki ülésből, továbbá a jármű olda­laiban elhelyezett több részes figyelőprizmákon keresztül szinte holttér nél­kül szemmel tartható, megfigyelhető. • A motor hátrahelyezése a járműtest harmonikusabb kialakítását tette lehetővé. A változatlan elrendezésű futó­művet és segédfutóművet (mankókerekek) nagyobb teljesítményű, korszerűbb erőforrás hajtja meg. • A BRDM—2 műszerezettségével és híradó berendezé­sével, nagyfokú autonómiájával igen korszerű felderítő harcjármű.

Harci súly	4,0 Mp
Kezelők	4 #6
Teljes hossz	5,75 m
Teljes szélesség	2,35 m
Magasság	2,31 m
Hasmagasság	0,4 m
Mellső/hátsó terepszög	25/30°
Motortipus	GAZ
Motorteljesítmény	140 LE
Sebesség úton/vízen	80/9 km/h

Fajlagos teljesítmény Oldalstabilitás Mászó képesség Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Kerékképlet Páncélzat

SZOVJETUNIÓ

23,3 LE/Mp

25°

30°

2,0 m úszóképes

0,5 m

4×4

6—20 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

14,5 mm gp.

1 db

7,62 mm

8P-

700 km

311

SZOVJETUNIÓ

BTR—60PB

Páncélozott szállítójármű

A BTR—60PB típusú páncélozott szállítójármű gyártását 1965-ben kezdték meg; az új jármű az előző típushoz képest jelentős változtatást mutat. ® A her­metikusan zárható páncéltesten szűrő-szellőztető berendezést alkalmaztak, így a szállított lövészek védettsége minőségileg megváltozott. ® A tetőre to­rony került, amelyben 1—1 db párhuzamositott 14,5 mm-es, illetve 7,62 mm-es géppuskát helyeztek el, ami szintén nagy jelentőségű változtatás. Ezzel a jármű gyakorlatilag más kategóriába sorolható, és a szállítójármű helyett a páncélo­zott szállító harcjármű — a lövészpáncélos — vagy a gyalogsági harcjármű el­nevezés illeti meg. • A két kategória között lényeges különbség van: a lövész­páncélosokban szállított gyalogság a járművön az ellenséget nemcsak megköze­lítheti, hanem ■— bizonyos esetektől eltekintve — anélkül, hogy a járműből kiszállna, eredményes harcot vívhat. Ez a lövészek és a harckocsik együttmű­ködését lényegesen megjavítja, és a köztük korábban fennálló mozgékonyság­beli különbség eltűnik. ® A BTR—60PB típust a hetvenes évek kezdetén kor­szerűsítették, amikor is a járművek nagyobb teljesítményű motorokat és ennek megfelelően módosított erőátviteli szerkezeteket kaptak. A lövészek védet­tebb ki- és beszállását is megoldották.

Harci súly	11,0 Mp
Kezelők/szállított
lövészek	1/9 fő
Teljes hossz	7,50 m
Teljes szélesség	2,90 m
Magasság	2,30 m
Has magasság	0,40 m
Mellső/hátsó
terepszög	30/35°
Motortípus	4 ütemű, soros, benzin

Motorteljesítmény	2×90 LE
Sebesség
úton/vízen	80/9 km/h
Fajlagos
teljesítmény	16,4 LE/Mp
Oldalstabilitás	25°
Mászóképesség	30’
Árokáthidaló
képesség	2,0 m
Gázlóképesség	úszóképes

Lépcsőmászó

képesség	0,6 m
Kerékképlet	8×8
Páncélzat	3—20 mm
Fegyverzet	1 db 14,5 mm gp.
	1 db 7,62 mm gp,
Hatótáv	700 km

312

BMP

Gyalogsági harcjármű

A teljesen új konstrukciójú, BMP típusjelű gyalogsági harcjárművet 1967-től kezdve gyártják. Azt a már 1917-ben felmerült gondolatot, hogy a lövészeket alegységenként, ebben az esetben rajonként, védetten, nagy tűzerejű, mozgé­kony járműveken szállítsák és ezzel a harckocsikkal való tökéletes együttmű­ködést biztosítsák, a szovjet hadiipar ennek a járműnek a megalkotásával első ízben valósította meg tökéletesen. • A technikai paramétereken túlmenően ezt a korszerű harceszközt a rendkívül alacsony építés jellemzi, amely kis cél­felületet eredményez, továbbá a nagy hatású páncéltörő tűzerő, annelyet egy sima csövű rakétalöveggel és irányított páncéltörő rakétákkal valósítottak meg. További jellemző tulajdonságai a sokoldalú védettség az ellenséges tűz- hatás, a vegyi- és sugárszennyezés ellen, de ugyanúgy a jó terepjáró Iképesség, az úszóképesség és a mozgékonyság. • A szállított lövészek kényelmes elhe­lyezése, a hermetikusan zárt figyelő- és tűzrések biztosítják a szállít ott lövé­szek állandó harckészségét. Az egyszerű kezelhetőség és a nagy élettartam a harcjárművet a saját kategóriájában az első helyre állítja. Ennek alátámasztá­sára csupán egy összehasonlító adat: a nyugatnémet Marder lövészpáncélosnak a maga 27,0 Mp-os harci súlyával kisebb az összhatékonysága, mint a 1 2,5 Mp-os BMP-é.

Harci súly	12,5 Mp	Fajlagos tel jesítmény
Kezelők/szállított lövészek	2/9 fő	Fajlagos tál ajnyomás
Teljes hossz	6,60 m	Oldalstabihitás
Teljes szélesség	3,15 m	Mászóképc jsség
Magasság	2,00 m	Árokáthidaló képesség
Has magasság	0,4 m	Gázlóképi *sség
Mellső/hátsó terepszög	30/25°	Lépcsőmé .szó képesség
Motortípus	V—6 Diesel	Páncélzat
Motorteljesítmény	300 LE
Sebesség úton/vízen	55/8 km/h

SZOVJETUNIÓ

Fegyverzet

24 LE/Mp

0,6 kp/cm¹ 30°

30°

2,2 m úszóképe*

0,7 m

15—30 mm

Hatótáv

1 db

76,2 mm lg.

1 db

7,62 mm gp. 1 db pct. rak.indító

500 km

(Irodalom: Soldat und Technik 1977/2. szám Internationale Wehrrevue 1971/1. szám)

313

SZOVJETUNIÓ

BRDM—A

Rakétás páncélvadász

Az irányított páncéltörő rakétákkal felszerelt, BRDM—A jelű rakétás páncél-

vadász-harcjárművet a BRDM felderítő harcjármű egyik változataként 1962-ben

hozták létire. • Az alaptípus kedvező tulajdonságai: a nagyfokú terepjáró ké-

pesség, az úszóképesség, a páncélvédettség; méretei következtében az irányí-

tott páncéltörő rakéták hatékony és gazdaságos szállítójárműve. • Kétfős

kezelőszemélyzete: a járművezető és parancsnok-rakétalövész. Mindketten a

jármű mellső részében ülve kedvező tüzelőállást foglalhatnak el. A 3 vagy 4 db

irányított páncéltörő rakétát a jármű hátsó részében az indító síneken helyezik

el; azállváiny hidraulikus emelőszerkezet segítségével a testből kiemelhető. Az

irányzó védetten, kedvező helyzetből vezetheti célba a rakétát. • A harc-

jármű egyszerű, de a célnak megfelelő kivitele lehetővé teszi, hogy az újabb

rakétatípusok lényeges változtatások nélkül felszerelhetők a járműre.

Harci súly	6,0 Mp
Kezelők	2 fő
Teljes hossz	5,6 m
Teljes szélesség	2,2 m
Magasság	1,9 m
Hasmagasság	0,4 m
Mellső/hátsó terepszög	25/35°
Motortípus	GAZ
Motorteljesítmény	80 LE
Sebesség úton/vízen	80/9 km/h

Fajlagos teljesítmény	13,4 LE/Mp
Oldalstabilitás	20°
Mászóképesség	30°
Árokáthidaló képesség	2,0 m
Gázlóképesség	líszóképes
Lépcsőmászó képesség	0,5 m
Kerékképlet	4 x4
Páncélzat	6—13 mm

Fegyverzet

Hatótáv

3—4 db irányított pct. rak. 500 km

A SZOVJET

PÁNCÉLJÁRMŰ-GYÁRTÁS

ELSŐ 40 ÉVE

(ABC SORRENDBEN)

A—20 — 1939. közepes harckocsi A—30 — 1939. közepes harckocsi ASZÚ—57 — 1957. légideszant-roham- löveg

BA—27 — 1931. felderítő páncélgépkocsi BA—64 — 1945. felderítő páncélgépkocsi BB—1 — 1957. páncélozott rakétaszállító BB—2 — 1957. páncélozott rakétaszállító BB—3 — 1957. páncélozott rakétaszállító BT—2 — 1931. könnyű harckocsi BT—5 — 1932. könnyű harckocsi BT—7 — 1935. könnyű harckocsi BT—7M — 1938. könnyű harckocsi BT—IS — 1935. könnyű harckocsi BTR—40 — 1945. páncélozott szállító­jármű

BTR—40T — 1959. páncélozott szállító­jármű

BTR—50P — 1952. páncélozott szállító­jármű

BTR—152 — 1952. páncélozott szállító­jármű

ISZ—1 — 1943. nehéz harckocsi ISZ—2 — 1944. nehéz harckocsi ISZ—3 — 1945. nehéz harckocsi ISZU—122 — 1944. páncélvadász ISZU—152 — 1944. rohamlöveg KV—1A — 1939. nehéz harckocsi KV—1B — 1941. nehéz harckocsi KV—IC — 1941. nehéz harckocsi KV—2 — 1940. nehéz harckocsi KV—IS — 1942. nehéz harckocsi KV—85 — 1943. nehéz harckocsi PT—76 — 1956. felderítő úszóharckocsi SZMK — 1938. nehéz harckocsi SZU—37 — 1945. önjáró páncélozott légvédelmi löveg

SZU—76 — 1943. rohamlöveg SZU—85 — 1943. páncélvadász SZU—100 — 1944. páncélvadász SZU—122 — 1942. rohamlöveg

SZU—152 — 1942. rohamlöveg T1—12 — 1927. könnyű harckocsi

T—6 — 1928. közepes harckocsi T—10 — 1959. nehéz harckocsi T—17 — 1929. könnyű harckocsi

T—18 — 1927. könnyű harckocsi T—19 — 1929. könnyű harckocsi

T—20 — 1930. könnyű harckocsi

T—23 — 1930. könnyű harckocsi T—24 — 1930. könnyű harckocsi

T—26B — 1931. könnyű harckocsi T—27 — 1931. könnyű harckocsi

T—28 — 1932. közepes harckocsi

T—29 — 1936. közepes harckocsi

T—32 — 1939. közepes harckocsi T—34/76A — 1940. közepes harckocsi

T—34/76B — 1942. közepes harckocsi T—34/76C — 1942. közepes harckocsi

T—34/85 — 1943. közepes harckocsi

T—35 — 1933. nehéz harckocsi

T—37A — 1933. felderítő úszóharckocsi T—38 — 1936. felderítő úszóharckocsi T—40 — 1940. felderítő úszóharckocsi

T—44/85 — 1945. közepes harckocsi T—46 — 1935. könnyű harckocsi

T—46—5 (T 111) — 1937. közepes harckocsi

T—50 — 1940. könnyű harckocsi T—54 — 1956. közepes harckocsi

T—60 — 1942. könnyű harckocsi T—70 — 1942. könnyű harckocsi T—100 — 1938. nehéz harckocsi

315

L.

HARCKOCSIK HARCKOCSIK ELLEN

Találat az első lövésre

Az Olvasó, ha ezt a könyvet áttanulmányozta vagy csupán átlapozta, de egy-egy érdekesebb résznél mégis elmélyültebben olvasta a harckocsi fejlődését leíró és vázlatokkal szemléltetett történetét, megismerte a harckocsitípusokat, meggyőződhetett arról, hogy a harckocsi a tűz, a mozgás és védettség egységét megtestesítő, a múltból a jelenen át a jc>- vőbe átnyúló, dinamikusan fejlődő harceszköz.

A korszerű harckocsit az autonómia is jellemzi. Ez azt jelenti, hogy mind egyedi, mind különböző nagyságrendű kötelékben történő alkal­mazása esetén képes az ellenség szervezett ellenállásának, vagy éppen a támadásának eredményes leküzdésében való hatékony részvételre.

A különböző hadműveleteket, harcfeladatokat tervező parancsnokok a harckocsikat, azok összetett — halmazban jelentkező — tulajdonságai alapján sokoldalú harci technikai eszközökként alkalmazzák.

A harckocsi harcértékét — a tűz, a mozgás és védettség komplexumon belül — tűzerejének a különböző helyzetekben való érvényre juttatási képessége határozza meg. A harcban tehát az a harckocsitípus képviseli a nagyobb harcértéket, amely az ellenség tűztevékenysége ellenében nagyobb veszteségek okozására képes.

A harckocsik által vívott harc egyik jelentős sajátossága — s ez az egy­mással szemben álló felek harckocsijainak nagyszámából adódik—, hogy a harcot igen gyakran ellenséges harckocsik ellen kell megvívniuk; ez utóbbiakat szintén a tűz, a mozgás és védettség egysége jellemzi. Ilyen jellegű harcban a harckocsi tűzerejének kiemelt jelentősége van. A harc­kocsi tűzereje is több összetevőből épül fel, amelyben a találati pontos­ság, a tűzkiváltás gyorsasága és a lövedék célban kifejtett romboló hatá­sának mutatói integrálódnak.

A tűzerő fokozásában az elmúlt évtizedben egyre élesebben megfogal­mazott harcászati követelményként lépett elő az első lövésre elért talá­lati valószínűség növelése. Amennyiben feltételezzük, hogy a találatot elért lövedék a páncélt átüti — s ezt a hatásos lőtávolságon belül, a me­rőlegestől 60°-ban eltérő lövedékfelcsapódás még lehetővé teszi, — a harckocsik egymás ellen vívott harcából az olyan harckocsitípusból szervezett kötelék kerül ki győztesen, amely gyorsabban céloz és váltja ki a lövést, s eközben a 100 lövésre jutó találatok száma magasabb, mint az ellenfélé.

A jelenlegi és a fejlesztés alatt álló harckocsiknál a magassági, az oldal- és a hosszméreteket — éppen a találati felület csökkentése érdekében — inkább csökkentik, mint növelik. A mozgékonysági mutatók megtar­tása, sőt némi növelése érdekében a harckocsi tömegét inkább 50 t alá, mint fölé tervezik. Ehhez járul még, hogy a rétegesen kialakított acél páncél—műanyag—kerámia—acélpáncél „szendvics” vastagságának optimális elosztása mellett a védettség már nem fokozható jelentősen. Az így kialakított szendvicspáncélzat vastagsága a homlokrészen 250— 300 mm. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a 20—30 km-t meghaladó effektív lőtávolságú harckocsilövegek találati valószínűségi értéke és ez­zel összhangban a hatásos lőtávolsága még jelentős tartalékokat rejt magában. A könyv befejezéseként ezért célszerűnek látszik, hogy — a tűzerő fokozásával szemben támasztott követelmények keretei kö­zött— érintőlegesen áttekintsük az első lövés találati valószínűsége nö­velésének kérdéseit és a várható fejlődés néhány technikai változatát.

Nagyobb lőtávolság — jobb találati valószínűséggel

Az 1970-es évek végéig a harckocsilövegek tüze mintegy 1000—1300 mé­terig volt hatásos úgy, hogy a lövedék röppályája nem volt magasabb, mint a leküzdendő harckocsi magassága. Ha figyelembe vesszük, hogy a 100—120 mm űrméretű lövegek 20—30 km-es lőtávolságra is képesek lőni, belátható, hogy célszerű lenne a páncéltörésre való alkalmazható­ságukat 2000—3000 m-es lőtávolságra fokozni úgy, hogy a lövedék a cél páncélzatát átüsse.

Ez az igény kedvező találati valószínűséggel (P-*1) a korszerű leváló­köpenyes űrméret alatti páncéltörő gránátokkal megoldható. Az 1. váz­lat szerint az a- és b-vel jelölt régi típusú páncéltörő gránátok kezdő­sebessége 950—1000 m/s. A leválóköpenyes korszerű páncéltörő gráná­tok 1550—1700 m/s kezdősebességűek (c és d). Pásztázott lőtávolságúkát a 2. vázlat szemlélteti.

Természetesen a megnövelt lőtávolságnak csak akkor van értelme, ha a lövedék által képviselt rombolóerő a páncélzatot átüti. Ezért az űr­méret alatti gránátok magját nehéz fajsúlyú wolfram-, vagy uránium- karbidból készítik.

A nagy (2000—3000 m) hatásos lőtávolságon nagy találati valószínű-

319

a. űrméretes pct gránát

b űrméretes keményfém –

-magvas pct. gránát

c, ú’rméret alatti tololapos, leválóköpenyes pct. gránát

d. ú’rméret alatti, vezető-(stabi- bzáló) szárnyas, tolólapos, leválóköpenyes pct. gránát

O

4

3

2

jelmagyarázat

h röppclya magasság /m/, (torzított lépték )

x lótávolsag / m I

a 100-105 mm-es. forgatva vagy szárnyakkal stabilizálva, leválókópenyes, tololapos úrméret alatti pct. gránát

b 100*105 mm-es urméretes — keményfém-magvas pct gránát

c 100-105 mm-es urmeretes gránát

d 120 mm-es urmeretes gránát

CJ=

ségű lövésre azonban csak akkor van remény, ha sikerül a lövés körül­ményeit az adott helyzetnek megfelelően az egzakt lövészet igényeihez közelíteni. Az adódó problémák a következőkben foglalhatók össze.

A harc és a mozgás egymástól elválaszthatatlan, a harckocsik tűzfel- adatai rendszerint mozgó célok gyanánt jelentkeznek, éspedig úgy, hogy a tüzelő harckocsi is mozgásban van. Az első problémát — melyet a 3. vázlat szemléltet — az jelentette, hogy a harckocsi mozgása során a harckocsilöveg csöve a beállított irányzóvonalról ne mozduljon el. Ezt stabilizátor alkalmazásával már az 1950-es években megoldották. Ez a megoldás azonban a 4. vázlatban szemléltetett irányzékkorrekciót igényli, amelynek elvégzése lassítja a tűzkiváltás megkívánt gyorsaságát. Ezért a fejlesztések arra irányulnak, hogy az egyenes mozgástól eltérő (ív-, lejtő- stb.) menet során az optikai irányzótávcső és a löveg irányzó­vonala — természetesen az igényelt és beállított lőelemekkel — auto­matikusan kövesse a cél elmozdulását. Ezt a feladatot egy célkövetö sta­bilizátor útján lehet és kívánják elérni. (5. vázlat.)

Ebben az esetben az ugyancsak stabilizált parancsnoki optikai irányzó rendszerint lézerimpulzusokat bocsát ki a megirányzott célra, amelyek a célról visszaverődnek. A lézersugár-kibocsátás és -visszaverődés ideje közötti változásokat elektronikus egység dolgozza fel és viszi át a stabi­lizált harckocsilövegre és az optikai irányzótávcsőre.

Ilyen szerkezet prototípusát már elkészítették, gyakorlati alkalmazása azonban —-a szerkezet igen magas ára, bonyolultsága és megbízhatósági mutatóinak korlátozottsága miatt— még várat magára.

A találat elérésének azonban a pontos irányzás csak az egyik— de nem

0

I

311

elégséges — feltétele. Ehhez gyorsan és pontosan kell meghatározni a lőtávolságot, az előretartási és a pillanatnyi időjárási, terep- stb. ténye­zőket.

A lőtávolság növekedésével — mind a pásztázott lőtávolságon, mind az azt meghaladó hatásos lőtávolságon —a találati valószínűség rohamo­san csökken. Ennek egyik oka, hogy a lőelemek meghatározásában alap­vető jelentőségű lőtávolság meghatározása már pontatlan.

A lőtávolság meghatározása történhet: becslő eljárással, optikai irány­zótávcsővel, optikai távmérővel, lézeres távmérővel és kombinált opti­kai-lézeres távmérővel.

A becslés útján történő távmérés az első lövés találati valószínűségét eleve kétségessé teszi. Időrabló, ismételt lövések esetén is pl. 2000 m lőtávolságon a találati valószínűség értéke 0,2—0,3 között adódik.

Az optikai irányzótávcső osztásai és a belövő géppuska segítségével a találati valószínűség értéke 0,3—0,4-re növelhető. A belövő géppuska alkalmazása és az ezúton végzett korrekció azonban — a rendelkezésre álló rövid idő figyelembevételével — nem mutatkozik járható útnak.

Az optikai elven működő — az amatőr fotózásból ismert — képfedé- ses, vagy a légi célok mérésénél alkalmazott térbeli távmérés elvileg biz­tosítja a szükséges pontosságú mérést. Korlátái azonban nyomban nyil­vánvalókká válnak, ha figyelembe vesszük, hogy a harcmező nem ideáli­san megvilágított terep, hanem füsttel, porfellegekkel, tüzekkel és egyéb látást korlátozó jelenségekkel borított térség (szembefény, szórt fény, párás levegő, kontrasztot nem adó megvilágítás, rosszabb esetben köd és éjszaka). Ennek következtében az optikai elven működő távmérők pontosságuk ellenére harckocsilövegekhez mint távmérők célszerűen nem alkalmazhatók.

A lézeres távmérők tizedmásodperc időtartamon belüli mérés esetén elvileg és gyakorlatilag is nagy pontosságú, jól alkalmazható távmérők­nek bizonyultak. A korszerű harckocsik a jövőben enélkül nem képzel­hetők el. A lézeres távmérők — az egyéb elven működő távolságmérők­kel szemben — nappal és éjszaka is minőségileg javítják a különböző idő­járási és harci viszonyok közötti pontos mérés lehetőségét. Ez utóbbi esetben akkor, ha a cél környezetét sikerül pl. világító rakétával meg­világítani.

Az optikai távmérőkkel kombinált lézeres távmérőket azért alkal- 322 mázzák, mert a lézersugár visszaverődése — amely nem kívánt tárgyak­

ról is jelet reflektál — hibát vihet a mérésbe. Ez esetben az optikai táv­mérő az ellenőrző szerepét tölti be, és a lézersugár visszaverődése okozta hibák kiküszöbölésére alkalmazzák.

A lézersugaras távolságmérésnek — a pontosság mellett — további előnye, hogy a lézersugárral megvilágított harckocsiról reflektált lézer­sugár-impulzusok — megfelelő számítóegység közbeiktatásával — alkal­masak arra, hogy a távolság meghatározásával egyidejűleg az egymás ellen tevékenykedő harckocsik egymáshoz viszonyított sebességét is elektronikusan feldolgozhatóvá tegyék. Az így feldolgozott jelek a lő­elemképzőbe jutva lehetővé teszik a lőelemek alapvető összetevőinek — távolság, magasság, oldal- és bizonyos mértékben az előretartás — elektronikus feldolgozását és automatikus beállítását.

Éjszakai üzemmódban a lézeres távmérő alkalmazását egyrészt a cél­területnek világító rakétával történő megvilágítása teszi lehetővé, más­részt korlátozott távolságon mód nyílik arra is, hogy a lézeres távmérő­vel az aktív infrasugárzóval felderített cél távolságát is meghatározzák.

Az éjszakai harc viszonyai között a — korlátozott mérvű — távolság- és iránymeghatározásra mind gyakrabban alkalmazzák a lövegstabilizá- torhoz hasonlóan stabilizált passzív infravörös hőtájolót, az általa mért adatokat szintén a lőelemképzőbe juttatják.

A lőelemeknek a pillanatnyi helyzethez történő figyelembevételét az érzékelők alkalmazása teszi lehetővé.

A lőelemek pontos meghatározásához — a lőtávolság, magasság, oldal- és előretartás mellett — még viszonylag sok egyéb, az első lövés találati valószínűségét befolyásoló tényező ismerete és figyelembevétele szük­séges. A lövés pontosságára hatással van: az időjárás, a levegő-hőmérsék­let, a relatív páratartalom, a légnyomás, a szél sebessége és iránya, a lő­por hőmérséklete, a lövedék fajtája, a csőelhasználódás következtében a lövedék kezdősebességének megváltozása, az erős napsütés, vagy ép­pen az eső, hó következtében fellépő csőgörbülés stb. Az egyoldalú fel­melegedés következtében a lövegcső meggörbül. Ez szemmel nem lát­ható, de mérhető, és a lövés során a lövedékre káros, nagy frekvenciájú rezgés útján hat, s nagymértékben rontja a találati valószínűséget. Az egyoldalú felmelegedés kompenzálására esővédő burkolatot alkalmaz­nak. A felsorolt tényezők mérése és a lőelemek meghatározásánál tör­ténő figyelembevétele nélkül az első lövés találati valószínűségének ma­gas értéke nem biztosítható.

A korszerű harckocsikban a felsorolt érzékelők közül mind többet alkalmaznak. Az általuk mért korrekciós értékek egyenkénti, folyama­tos állítása azonban nehézkes, sok hibalehetőséget rejt magában. Ezért az érzékelőkkel mért értékeket és az ezeknek megfelelő korrekciókat egy összegező elektronikába — integrátorba — vezetik, amely a feldol­gozott adatokat a szintén elektronikus elven működő lőelemképzőbe juttatja. A lőelemképző által kidolgozott adatokat — lőelemeket — kü­lönféle mechanikus, hidromechanikus, elektromos és hidroelektromos szervók viszik a lövegre és állítják be — mozgó harckocsi esetén is — a mozgó vagy álló ellenséges célok leküzdéséhez szükséges csőállást.

A tűzvezetés automatizálása

Az elmondottak alapján az olvasó minden bizonnyal értékeli, hogy az első lövés találati valószínűségi értékének magas szinten tartása — ahol P értéke egyre jobban megközelíti az 1-et — szükségessé teszi, hogy a harckocsilöveg és az alkalmazott páncéltörő gránátok konstrukciója a lövedék számára igen magas, 1600—1800 m/s kezdősebességet biztosít­son. További követelmény, hogy a töltés és a lőelemek képzése lőelemző útján automatikusan történjék. Az irányzók és a löveg stabilizálása el­engedhetetlen, ezért egyre inkább szükségessé válik a célkövető stabi- lizátor alkalmazása. Ugyanúgy szükség van a különböző érzékelők alkal­mazására, az általuk szolgáltatott adatok összegezése és a lőelemképzőbe juttatása. Megállapítható, hogy már az 1970-es években rendszerbe állí­tott harckocsikba olyan automatizmust építettek be, amely integrált, komplex tűzvezetési egységet képez. Várható, hogy a most fejlesztés alatt álló és a jövőben fejlesztendő harckocsik tűzvezetési egysége egyre nagyobb fokú automatizálást tesz lehetővé.

Elmondottak alapján jogosnak tűnik az a megállapítás, hogy a korszerű harckocsik a tűz, a mozgás és a védettség mellett autonómiájukkal is jel­lemezhetők.

Zárómondatokként megállapíthatjuk, hogy a technika jelenlegi szintje és dinamikus fejlődése a jövőben mind több lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a harckocsilöveg tüze mind álló, mind mozgó helyzetből — a szél­sőséges esetektől eltekintve — már az első lövésnél találatot érjen el.

A vázolt felszerelésű, képességű harckocsik tűzerejűket, védettségű­

két, mozgékonyságukat és autonómiájukat tekintve a legkedvezőbb fel­tételek mellett hosszú időre biztosítják a korszerű harc által igényelt dinamikus erőt.

Azt is látnunk kell, hogy a technika által felkínált lehetőségek elsősor­ban a pénzügyi lehetőségek korlátái miatt mindig csak kompromisszu­mok útján érvényesülnek. A kompromisszumok azonban magukban hordják a továbbfejlődés lehetőségeit. így ami ma még csak elképzelés, óhaj, holnap már kompromisszummal, holnapután pedig mint valóság jelenhet meg.

Az első lövés P= 1 valószínűségének a hatásos lőtávolságon belüli meg­valósítására minden bizonnyal lépésenként kerül sor. Előszóra pásztázott lőtávolságon belül, majd egyszerű viszonyok között a hatásos lőtávol­ság határán belül, végül bonyolult viszonyok között a pásztázott lőtávol­ság határát meghaladóan is. A fejlesztés fő feladata és további iránya olyan megoldások létrehozása, amelyek a gyakorlat számára megbíz­ható, de a népgazdaságok által még realizálható, összességében és rész­leteiben is nagy hatékonyságú harckocsikat bocsátanak rendelkezésre.

A Magyar Néphadsereg számára kiemelkedő jelentőségű, hogy a Var­sói Szerződés keretében, fegyverbarátainkkal együtt olyan harckocsik­kal rendelkezünk, amelyeknek harcászati-technikai mutatói biztosítják az ellenség feletti győzelem feltételeit.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Andronyikov I. G. und Mostovenko W. D.: Die rőten Panzer I. F. Lehmanns Verlag, Mün­chen — 1963

Ef/ís, Chris/Chomber/oin, Peter

The Great Tanks

Hamlyn Ltd., London —1975

Heigl, Fritz: Die schweren franzözischen Tanks Die italienischen Tanks

Verlag Von R. Eisensch midt, Berlin — 1925

Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks. Teil I. I. F. Lehmanns Verlag, München — 1935

Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks. Teil II.

I. F. Lehmanns Verlag, München — 1935

Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks. Teil III.

I. F. Lehmanns Verlag, München — 1938

Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks — 1927 I. F. Lehmanns Verlag, München — 1927

Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks

I. F. Lehmanns Verlag, München — 1930

Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks

I. F. Lehmanns Verlag, München — 1926

kanov B.: „Druzsie Pobedü 1941—45”

Molodaja Gvargyija, Moszkva — 1975

„Jane’s Weapon Systems 1974—75” Jane’s Advertisement Department, Lon­don — 1975

„Jane’s Weapon Systems 1976″

Jane’s Advertisement Department, Lon­don — 1976

g Kamenceva, Ju. V. — Nyerszeszjan M. G.: Bronyetankovaja tyehnika armij kapitalisz- ticseszkih goszudarsztv Vojenoje ízdatyelsztvo, Moszkva — 1964

• Alocfcsey, Kenneth: TheGuínness Book of Tank Facts and Feats Guinness Superlatives Li­mited, London — 1972

Miisom John: „Die Russischen Panzer” Motorbuch Verlag, Stuttgart — 1974

g

Oswald, Werner:

„Kraftfahrzeuge und Panzer dér Reichs- wehr, Wehrmacht und Bundeswehr”

7. Auflage. Motorbuch Verlag, Stuttgart — 1974

!

I

Ríccio, Ralph: Italian Tanks und Fighting

Vehides of WoridWar—2

Pigue Publications Richmond —-1975

i

Senger F. V. von und Etterlin: Taschenbuch

dér Panzer 1943—57

I. F. Lehmanns Verlag, München —■ 1957

í Senger F. V. von und Etterlin: Die Kampfpanzer

von 1916—1966

I. F. Lehmanns Verlag, München —- 1966

i Senger F. V. von und Etterlin:

„Taschenbuch dér Panzer”

I. F. Lehmanns Verlag, München — 1976

Speer, Albert: „Erinnerungen”

Propylaen Verlag, Berlin — 1973

Spielberger, Walter:

„Dér mittlere Kampfpanzer Leopárd und

seine Abarten”

Motorbuch Verlag, Stuttgart — 1974

325

Truppendienst- Taschenbuch

„Fremde Heere” die Armeen dér naturalen und blockfreien Staaten Europas

2. Auflage — 1972 — Wien

Truppendienst-Taschenbuch

„Die Streitkráfte dér siebziger Jahre” Wien — 1970

Truppendienst-Toschenbuch „Fremde Heere”. Die Armeen dér NATO-Staaten Wien — 1966

Truppendienst-Taschenbuch „Fremde Heere”. Die Armeen dér NATO-Staaten

Wien — 1973

Korbuly János oki. gépészmérnök emlékiratai

Folyóiratok:

Hadtörténelmi közlemények:

1970/4. Dombrády Loránd:

A horthysta katonai vezetés erőfeszíté­sei a páncélos fegyvernem megteremté­sére

1971/1. Dombrády Loránd:

Adalékok a Horthy-hadsereg gépesíté­sének történetéhez

Internationale Wehrrevue 1966/1978. évf.

Profiles AFV Weapons No. 54:

Tomio Hara: Japanese Combat Cars, Light Tanks und Tankette

Profiles AFV Weapons No. 49:

Tomio Hara: Japanese Médium Tanks

Profiles AFV Weapons No. 30:

White, B. T.: Armoured Cars — Marmon — Herrington Alvis — Straussler, Light Re- connaissance Profilé Publications Ltd., Berk- shire — 1972

Soldat und Technik 1962/1978. évf.

Truppendienst 1966/1978. évf.

Wehrtechnik 1966/1978. évf.

Das Waffen — Arsenal Bánd 7:

Feist, Uwe und Rieger, Kurt: Schützenpanzer- wagen

Squadron/Sígnal Publications — 1975

ISBN 963 326 283 6

79.1019 — Kossuth Nyomda, Budapest

Felelős vezető: Bede István vezérigazgató

Zrínyi Katonai Kiadó

A kiadásért felel: Dr. Szabó Egon igazgató

Felelős szerkesztő: Szabó Sándor

Műszaki vezető: Darvas István

Műszaki és képszerkesztő: Versed Miklós

A védőburkoló és a kötésterv Szabó Árpád munkája

Terjedelem: 28,7 A/5 ív. Példányszám: 10000

Zl 6S4 —i — 8182