Találatok: 511

161

A gyógynövények története

A gyógynövények története egyidős az emberiség történe­tével. Ősidők óta él bennünk a vágy, hogy meghódítsuk a természetet, megismerjük a bennünket körülvevő világot. Használni akartuk a fákat, növényeket, a tüzet, az állatok bőrét és húsát. Kíváncsian kémleltük az eget, a vihart, a napot, a csillagokat. Kóstolgattuk a növényeket. Rájöt­tünk, hogy vannak köztük jóízűek, keserűek és édesek. Volt, aki meggyógyult az egyiktől, egy más megbetege­dett egy másiktól. Volt bogyó, mely halálos méreg volt, valaki az életével fizetett a tudásért. Évezredek alatt meg­tanultuk a magunk keserves kárán, hogy nem minden ehető, és hogy mi az, ami gyógyír.

Ez a tudás részben ösztönös volt, hiszen az állatok is gyakran ösztönösen tudják, mi jó nekik. Dél-Afrikában az elefántok egy ott termő aloé levelét eszik az emésztés megkönnyítésére. A kutyák a tarackbúza keskeny levelét rágják ugyanebből a célból. A csimpánzok a vadnaprafor­gó levelét nyelik le rágás nélkül, hogy megszabaduljanak

a bélférgeiktől. Az ösztön mellé aztán társult a kollektív emlékezet, a tapasztalat. Az időszámításunk előtt 5400 évvel élt jégkorsz.aki ember maradványait fedezték fel 1991-ben a tiroli Alpokban – mit is vitt magával utolsó útjára? Fehér nyárfán termő likacsos gombát, ami vérzés­csillapító, görcsoldó hatású növény.

A fáraók Egyiptomában már szerteágazó tudással ren­delkeztek az orvosok. Nagyon pontos feljegyzések vannak arról, hogyan alkalmaztak egyes növényeket gyógyító célokra. Az első gyógynövénykertet i. e. a Vili, században alapította egy babiloni király. 64-féle növény volt benne.

Az ókori görögöknél a növénylopást ugyanúgy halállal büntették, mint az emberölést és a templomfosztogatást. A gyógyítás szerves része volt náluk a fitoterápia, a gyógy­növényekkel való orvoslás. A leghíresebb görög orvost, Hippokratészt tartjuk a botanika, az orvostudomány és a gyógyszerészet atyjának. Az ő esküjét teszik le a mai na­pig a végzett orvosok. Dioszkoridész az i. sz. I. században

élt, ő írta az első gyógynövényes könyvet, ami egészen a XVII. századig referenciamunkának számított.

Római orvos volt Galenus, aki igen alapos ismerője volt a gyógynövényeknek. Azt tanította, hogy termőhelyükön kell felkeresni, tanulmányozni, és lehetőleg saját kezű­leg kell begyűjteni őket. Különböző gyógyszerformákat (tinktúrákat, kivonatokat, kenőcsöket, tapaszokat) készített belőlük, ezeket ma is galenusi készítményeknek nevezzük. ¹

A középkorban a gyógynövények ismerete tovább bő­vült. Nagy Károly frank király kötelezővé tette termesz­tésüket. A kolostorokban, zárdákban a veteményes- és konyhakerten kívül a gyógynövényeknek külön helyet adtak, apácák, barátok voltak cgy-cgy közösség gyógyítói.

A könyvnyomtatás feltalálása újabb táviatokat adott

A gyógynövényes gyógyítás az őskorban és a középkorban. Híres középkori gyógyítók.

a gyógyfüves gyógyításnak is. A kolostorok feljegyzései publikussá váltak, különböző nyelvekre fordították őket.

A középkor leghíresebb orvosa a svájci származású Paracelsus. Az orvos a természet beható ismeretével és szorgos munkával gyógyít, mondta. Kutatásai a biokémia, a fitoterápia és a homeopátia alapjait rakták le. Elvetette az egzotikus növények használatát, és azt vallotta, a körü­löttünk levő növényekkel kell gyógyítani magunkat.

A növények hatóanyagainak felismerése és kivonása a XIX. század elején kezdődött. A mákból kivonták a papa- verint, az örménygyökérből az inulint. A fehér fűz adta a szalicilsavat, az aszpirin alapanyagát, melyet először 1860- ban állítottak elő laboratóriumban, mesterséges módon. Innen számítjuk a modern gyógyszerészet történetét. A fi­toterápia, a gyógynövényekkel való gyógyítás azonban még nagyon sokáig domináns szerepet játszott az orvoslásban.

‘ Gyógynövényekkel az egészségért Szerk. Dr. Kéry Ágnes Bp. 2000. 16. old.

7

A magyar gyógyfüves gyógyítás

A népi növényismeret mindig szerves részét alkotta a ma­gyar nép gyógyító tudásának. Honfoglaló őseink gyógyí­tója a táltos volt, ugyanolyan varázsló, mint az urál-altáji népeknél a sámán.

A kereszténység felvétele után a pogánysághoz fűződő hagyományokat irtani kezdték. Több középkori gyógyító táltos peréről vannak érdekes feljegyzések, az anyag azon­ban sajnos hiányos. A táltosoktól egyre inkább a szerzete­sek vették át a gyógyítás, a betegek ápolásának feladatát. A kolostorokban gyógynövényeket is termesztettek, és mivel a papság kiváltsága volt az írás-olvasás, az orvosi könyveket is ők olvasták egyedül. Tudásukat azonban gyakran közvetítették az alsóbb népréteg felé.

Egy, a XVI. század végéről származó feljegyzés arról tanúskodik, hogy a magyar orvosi nyelv és a gyógynö­vény-ismereti szaknyelv ebben az időszakban már rendkí­vül gazdag volt. ¹

Méliusz Juhász Péter Herbárium című munkája a XVI.

századból az első magyar botanikai mű, egyben orvosi tanácsadó. Ebben az időben a nemesi udvarok költségve­tésének már állandó tétele volt a házi patikaláda feltöltése, a hozzáértő kertészek és „fűszedő asszonyok” bérének kifizetése.

Hogy hol válik el a népi kuruzslás az orvoslástól, nehéz megállapítani. Pápai Páriz Ferenc, az erdélyi fejedelem udvari orvosa már megkülönbözteti a „parasztorvosságot”, pl. a borban oldott tyúkganéjt a tudományos, gyógynö- vényes gyógymódoktól. A főúri családok mindazonáltal gyakran ugyanazt a füvesembert hívták betegség cserén, mint jobbágyaik. Ezeknél a családoknál fürdősasszonyo- kat is alkalmaztak, akik gyógynövényekkel, szénapelyvá­val tették kellemesebbé és hasznosabbá a fürdőzést.

A XVIII. század elejéről ismert Zay Anna több mint ötszáz receptes, háromszáz gyógynövényt említő kézira­ta. A század végéről maradt ránk Nedeliczi Váli Mihály uradalmi majd udvari orvos Házi Orvosi Szótáratska

>

című munkája. A szerző nagynénje mellett ismerte meg a gyógynövények használatát, majd vándor gyógynö­vényárusként bejárta Európát, utána a páduai egyetemen orvosi diplomát szerzett.

A XVIII. század végén a gyógynövény-alkalmazáson alapult a hivatalos gyógyítás, és elhangzottak javaslatok, hogy gyűjteni kellene a gyógynövényeket, „…hozzáértő szakemberek járják össze Erdély hegyeit, völgyeit, erdeit, mezeit, kutassák fel a hazai orvosságokhoz szükséges növényeket, azok lelőhelyeit, bízzanak meg mezei munká­sokat, hogy azok mind nagyobb mennyiségben gyűjtsék a növényeket.” ’

Mindezek a tények adták az alapját a modern etnobo- tanikai vizsgálatoknak, melyek során elvégezték az egyes, a régi könyvekben említett növények gyógyszerhatástani vizsgálatát. Több tucat népi gyógynövény esetében igazol­ták a népi javallat gyógyhatásút, és új, gyógynövényalapú gyógyszereket kísérleteztek ki.

13

Gyógyszer vagy gyógynövény?

Egészen az 1930-as évekig az orvosok és a gyógyszerészek az orvosságok 90%-át növényi alapanyagokból állították elő. Csak az utóbbi évtizedekben árasztották el a világot a laboratóriumokban előállított szerekkel. Ennek követ­kezménye, hogy az emberek 50%-a naponta szed valami­lyen gyógyszert, leggyakrabban vérnyomásra, asztmára, depresszióra, ízületi problémákra. A lakosság csillagászati összegeket kök gyógyszerekre. Az utóbbi években azon­ban a fejlődés iránya, az emberek érdeklődése vissza­fordult a természetes gyógymódok felé. Európa számos országában orvosok ajánlják a gyógynövényeket kiegészítő terápiaként. Németországban az emberek 81%-a választa­na természetes eredetű szert. ^{1 2}

A modern tudomány eszközeivel tovább kutatjuk a növények gyógyító tulajdonságait, de ahelyett, hogy kivonnánk hatóanyagaikat, mint ahogy a gyógyszeripar teszi, a bennük rejlő együtthatást vizsgáljuk. Lehetséges, hogy az AIDS, a rák ellenszerét is valamelyik növényben fogjuk megtalálni.

„A fitoterápia létjogosultságát a tudomány minden­kori szintjének megfelelő bizonyítékok teremthetik meg. Előtérbe kerülése ráirányíthatja a figyelmet korunk gyó­gyászatának nagy hiányosságára. A gyógyfüves orvoslás nem egyszerűen a tünetek enyhítésére törekszik, hanem a szervezet öngyógyító munkáját kívánja segíteni. Tanít arra is, hogy egészségünk kulcsa a saját kezünkben van.”

¹ Prof. Dr. Szendrei Kálmán: Gyógynövények: a hagyománytól a korszerű terápiáig 2007.08.06

² Gyógynövényekkel az egészségért Szerk. Dr. Kéry Ágnes Bp. 2000. 18. old.

15

Gyógynövényismeret

Hogyan is fogjunk hozzá gyógynövényeket gyűjteni? Eb­ben a fejezetben szeretném megosztani tapasztalataimat a gyűjtéssel, tárolással, felhasználással kapcsolatban.

Magunktól soha ne kezdjünk el gyógynövényt gyűj­teni. Kérjük meg hozzáértő ismerősünket, esetleg herba- ristát. aki jól ismeri az adott gyógynövényt, mutassa meg nekünk, melyik pl. a közönséges cickafark. Többször menjünk vele a gyűjtőútra, hogy meg tudjuk mutatni neki, amit szedtünk. Mi egyedül csak akkor szedjünk gyógynövényt, ha biztosan felismerjük azokat.

Ne akarjunk egyszerre mindent megismerni, mert az egyrészt lehetetlen, másrészt nem lesz alapos a tudásunk.

Mindig akkor szedjük a növényeket, amikor a legtöbb bennük a hatóanyag, erre jó szedési naptárak vannak. Vegyük figyelembe a nap, a hold állását is.

A gyűjtési időn belül sem mindegy, hogy mikor szedjük le a gyógynövényeket, és az sem mindegy, hogy a napnak melyik szakában. A hatóanyagok egyes időszak­

ban csak nagyon kis mértékben vannak a növényekben. A kísérleteim is igazolták ezt a feltevésemet.

Csak azt a részét szedjük a növényeknek, amelyikben a tapasztalatok szerint a legtöbb a hatóanyag, ill. tudnunk kell, hogy a felhasználás során az egész növény, a levél, a virág, a termés vagy a gyökér, esetleg a kéreg kell nekünk.

Ne romboljunk, gyűjtsünk ollóval, késsel. Nézzük meg alaposan a gyógynövényeket, mielőtt leszednénk vagy levágnánk, hogy „jól eszünkbe véssük” minden részét. Elengedhetetlenül fontos az egyes gyógynövények biztos ismerete, mert sokuknak van hasonmásuk, ami nem gyógynövény, és alig különbözik tőle. Például a cickafark­ból is többféle van, védett is van közöttük, de gyógynö­vényként a közönséges cickafark a legjobb.

Nem csak a szárított gyógynövény a jó. A frissen szedett gyógynövényeket is fel lehet használni, és vannak esetek, mikor csak azok jók a bajunkra. Például a vérehul- ló fecskefű friss, kipréselt levétől múlik el csak a szemölcs.

16

günk van, gondoljunk arra, hogy a növények is élőlények,
különben is minek pazaroljuk el a természet ajándékait.

A gyógynövényeket szárítani csak árnyékos helyen sza-
bad, lazán összekötve egv-egy csomót. Én ollóval össze*

a száraz növénynek nincs leve. Gyűjteni csak annyit

gyűjtsünk, amennyit egy pár órán belül fel tudunk dol-

gozni. Gyűjtés után meg kell őket tisztítani (nem szabad
megmosni, de ki kell szedni a más növényi maradékokat,
a szemmel látható szennyeződéseket), össze kell kötni la-
zán, és felakasztani száradni, mert a friss növények hamar

bcfüllcdnek. Ne szedjük a növényeket műanyag szatyor-
ba, reklámtáskába, hanem kosárba vagy vászontáskába.

Csak tiszta környezetből és tiszta, nem gombás, nem
féregrágott gyógynövényeket szedjünk le. Gyűjtés előtt
lelkileg készüljünk fel a gyógynövények szedésére, gondol-
junk bele, milyen nagyszerű élményben lesz részünk, mi-
lyen szép tájon leszünk, és milyen örömben lesz részünk.

vágom a növényeket fél cm hosszúságúra, és tiszta fehér

csomagolópapíron terítem ki a padláson. Napon egyedül

az ökörfarkkóró virágját szabad szárítani.

Akkor száraz egy növény, ha pattanva törik. Szárítás
után jól zárható konzervesüvegben vagy fémdobozban
tároljuk, de a fémdobozban tárolt növényt ajánlatos papír-

zacskóba is tenni.

Vannak olyan gyógynövények, melyeket a boltokban
vagy patikákban nem kapnak meg, nem gyűjtik őket.
Ilyenek például a közönséges vagy ragadós galaj, a macs-
kamenta, a tyúkhúr stb. Telefonon érdeklődjenek nálunk,
Bükkszcntkcreszten, és ha van nekünk, postán elküldjük
önöknek.

17

Mit mivel keverhetünk össze?

Gyakori kérdés a kezdő gyűjtők részéről, mit mivel lehet összekeverni? Most azt a módszert írom le a kedves olva­sóknak, amit a gyógyítás céljára készült teafüvek kiválasz­tásánál tanultam a nagymamától.

Például: készíteni akarok a már nagyon makacs köhögésemre teakeveréket, mert az egyedi teák már nem használnak. Ezért olyan növényeket választok, melyek kö­högés ellen jó hatásúak, és minden esetben immunerősítő füvet is teszek hozzá.

Ilyenek: martilapu 2 rész, kakukkfű 2 rész, útifű 1 rész, tüdőfű 1 rész, apróbojtorján 1 rész, fehér pemetefű 2 rész. Alaposan összekeverem őket, és ezt használom a köhögé­sem megszüntetése céljából. Ugyanígy más, erre a betegség­

re való gyógynövényekből is lehet teakeveréket készíteni.

Másik példa: káposztaféléket, tejes ételeket nem tud enni valaki, felfúvódik tőlük. Nem jól működik az epéje, nem jó összetételű, arányú a kolesztcrintermelése, nem jól indul az emésztése. Erre a célra borsmentából 2 rész, ezerjófűből 1 rész, aranyvesszőfűből 1 részt keverek össze. Vagy: borsmenta 2 rész, ezerjófű ló rész, aranyvcsszőfű 1 rész, cickafarkfű 1 rész. Vagy: aranyvesszőfű 2 rész, mezei katánglevél 2 rész, pemetefű 1 rész, cickafarkfű 1 rész.

Ezekből a keverékekből kitűnik, hogy összetevőik azonos hatóanyagúak. Ennek figyelembevételével kell összeállítani minden betegségre a teakeverékeket: mindig azonos hatású gyógyfüveket keverjenek össze egymással.

18

A teakészítés általános szabálya: egy csapott evőkanál gyógynövényt vagy keveréket leforrázunk 2.5 dl vízzel, 15-20 percig letakarjuk, utána leszűrjük, és lehetőség szerint étkezés előtt fogyasztjuk cl. A nyugtató teákat (orbáncfű, citromfű) lefekvés előtt egy félórával kell meginni.

Hideg vizes áztatással csak kevés gyógyteát készítünk, ilyenek a csipkebogyótea (meghűlésre, 6 óráig áztatjuk), a fehérfagyöngy-tea (vérnyomás-ingadozásra, 12 óráig áztatjuk mészmentes vízben) papsajt félék (hurutoldásra, 4-5 óráig áztatjuk).

A termeseket, kérgeket, gyökereket lassú tűzön 3-4 percig főzzük.

Mind forrázásnál, mind főzésnél és áztatásnál egy csésze teához egy csapott evőkanál teafüvet veszünk egy csésze (2,5 dl) tea készítéséhez. Egy liter teához (fürdő­vízhez, borogatáshoz, irrigáláshoz) egy púpozott evőkanál teafű szükséges.

20

jszítés

>ályai

Fontos tudnivalók

Amennyiben orvosi kezelés alatt áll valaki, és gyógynö­vénykeveréket is fogyaszt, ezt minden esetben mondja meg a kezelőorvosának. Ebből a célból minden gyógynö­vénynek a hatóanyagait leírtam, ezt írják ki a könyvből, és adják oda a kezelőorvosnak, hogy lássa, milyen hatóanya­gok vannak abban a teában, amit használnak.

Enyhébb betegség esetén a gyógynövényt vagy keve­réket csak addig használják rendszeresen, amíg meggyó­gyulnak, utána heti egy csésze tea elég „emlékeztetőnek”, egészségvédőnek.

A gyógynövényeket három kategóriába soroljuk:

1. Gyenge hatású
2. Erős hatású
3. Mérgező gyógynövények

A gyenge hatásúak között is vannak azonban olyanok, melyeket csak meghatározott ideig szabad inni. Ez min­den esetben le van írva a gyógynövény ismertetésénél. Ha az erős hatású gyógynövényeket magukban isszuk, nem keverékben, csak meghatározott ideig szabad használni őket. Pl. a csalánt és a zsurlót, melyekben sok a kovasav, 6 hétnél tovább nem szabad inni, mert a vese nehezen dol­gozza ki a kovasavat magából. Általános szabály itt, hogy 6 hét fogyasztás után 6 hét szünetet kell tartani.

Ez is minden esetben le van írva a gyógynövény ismer­tetésénél.

A mérgező gyógynövények használata tilos!

21

Üdítőitalként használható, jóízű gyógynövények

Mai napig rendszeresen használom a gyógynövényeket üdítőitalként is. Ekkor egy nagyon kicsi mézzel (csak mézzel) ízesíteni is szoktam. Minden reggel készítek magamnak másfél liter teát úgy, hogy az előre elkészített élvezeti teakeverékből egy púpozott evőkanál füvet egy liter forrásból levett vízzel leöntök, betakarom, és sokszor csak egy félóra múlva szűröm le. Ebben az esetben ez nem baj. így is marad benne hatóanyag, ami segít az egészsé­gem megőrzésében. A maradék fél liter forrásból levett vízből egy-két csésze teát készítek, amire az egészségvédő naptárban leírtak szerint éppen sor kerül, és azt már nem ízesítem. Ez utóbbiakat csak 20 percig áztatom.

Miből is áll ez az üdítőital? Minden esetben 5-6-féle gyógynövényt keverek össze egyenlő arányban, 10-12 napra valót. Pl. kakukkfű, útifű, apróbojtorján, aranyvesz-

szőfű, borsmenta. Vagy apróbojtorján, fodormenta, or­báncfű, szederlevél, szamócalevél. Vagy: macskamenta (ez csak nálam kapható) málnalevél, nyírfalevél, kakukkfű, szurokfű, apróbojtorján. Vagy: galagonya virágos ágvég, citromfű, apróbojtorján, borsmenta, tüdőfű, közönséges vagy ragadós galaj. Még egy példa: kakukkfű, citromfű, útifű, málnalevél, szederlevél, hársfavirág. Mindegyik keverékbe tegyenek egy kevés ezerjófüvet, mely kiváló méregtelenítő.

Amint látják, mindegyikben túlsúlyban vannak a jóízű növények, de mindegyikben van egy-két olyan növény is, amelynek teája nem jó ízű, de íze beleolvad a többiébe: így tudom az üdítőitalként használt gyógynövények ható­anyagaival az egész szervezetemet karbantartani.

Kezdjék el, váljék egészségükre!

23

Egészségmegőrző naptár

Ezt a gyógynövény-használati rendszert húszvalahány éve használom eredményesen. Ennek köszönhetően 80 évesen is egészséges vagyok. Előfordul, hogy nem tudom megin­ni a soron következő teát, de ebből nem lesz semmi baj. Kérem, gondolják meg és használják. ÉRDEMES!

05. 01.-05. 30-ig

TISZTÍTÁSRA

Minden reggel étkezés előtt egy csésze csalánlevéltea. Ha nincs friss csalán, a száraz is jó. Akinek a gyomrát bántja a csalán – savtúltengése van -, rövidebb ideig igya a teát. Neki 4 naponként fchérárvacsalán-teát kell inni, az savcsökkentő, de többet ne igyanak belőle.

06. 01.-06. 14-ig

IMMUNERÖSÍTÉSRE

Háromnaponként reggel egy csésze kakukkfű- vagy orbáncfűtea.

06.15.

MIRIGYEKRE

Reggel egy csésze közönséges vagy ragadósgalaj-tea.

06. 16.-06. 30-ig

SZÍV ÉS VÉRNYOMÁS, ÉRTISZTÍTÁS Háromnaponként egy csésze galagonyatea. Ezt a magas vagy normál vérnyomásra igyák. Akinek alacsony vagy ingadozó a vérnyomása, fagyöngyteát igyon. Elkészítési módja: 2,5 dl lágy vízbe egy teáskanál fehér fagyöngyöt (levél és szár) teszünk, 12 órát áztatjuk és leszűrjük.

07. 01-02.

BÉLKIÜRÍTÉSRE

Egy nap hashajtókúra, este egy csésze bodzahajtás vagy gyújtoványfű vagy kutyabengekéreg, esetleg szenna.Ezek közül azt válasszák ki maguknak, amelyik teljes kiürítést csinál a beleikben.

24

07. 03.-07. 18-ig

IMMUNERŐSÍTÉSRE

Háromnaponként egy csésze kakukkfű- vagy orbáncfű­tea reggel. Lehet váltogatni is.

07. 19.

MIRIGYEKRE

Egy csésze közönséges vagy ragadósgalaj-tea.

07. 20.-07. 31-ig

NŐI ÉS FÉRFI IVARSZERVEK ERŐSÍTÉSÉRE A nőknek háromnaponként egy csésze cickafarktea el­fogyasztását javaslom. A 2,5 dl vízhez csak egy csapott teáskanál füvet tegyenek. Ezt életkortól függetlenül csinálják, kivéve a 14 éven aluli leányokat. Ez alatt az idő alatt egy ülőfürdőt is javaslok cickafarkból.

A fürdővízhez 5 liter teát öntsenek, 1 liter teához 1 evőkanál fű kell. A szívtájékot ne érje a víz. A férfiak­

nál az 50. év körülieknek háromnaponként reggel egy csésze kisvirágúfüzike tea. Fiatalabbak is fogyaszthat­ják 14 év felett.

08. 01.-08. 14-ig

IMMUNERÖSÍTÉSRE

Minden harmadik nap egy csésze kakukkfű- vagy or­báncfűtea, esetleg váltogatva.

08. 15.

MIRIGYEKRE

Egy csésze közönséges vagy ragadósgalaj-tea.

08. 16.-08. 31-ig

MÁJ- ÉS EPETISZTÍTÁSRA

Ilyenkor virágzik az aranyvesszőfű. A friss növények haté­konyabbak, aki tud, szedjen. Háromnaponként tisztításra reggel étkezés előtt egy csésze tea.

25

09. 01.-09. 14 -tg

IMMUNERŐSÍTÉSRE

Háromnaponként reggel egy csésze orbáncfű- vagy k^a‘ kukkfűtea. esetleg váltogatva.

09.15.

MIRIGYEKRE

Egy csésze közönséges vagy ragadósgalaj-tea.

09. 16.-09. 30-ig

VESE ÉS HÚGYUTAK TISZTÍTÁSÁRA

A mezei zsurlóból háromnaponként igyanak meg reggel egy csésze teát.

1. 01.-10. 14-ig

IDEGERŐSÍTÉS, NYUGTATÁS

Az első héten minden második nap egy csésze orbáncfű­tea este lefekvés előtt. A második héten minden este egy csésze citromfútea lefekvés előtt.

10. 15.

MIRIGYEKRE

Egy csésze közönséges vagy ragadósgalaj-tea.

1. 16.-10. 30-ig

TÜDŐ ÉS LÉGÚTI TISZTÍTÁSRA

Háromnaponként este étkezés előtt egy csésze tea az alábbi összetételben: 1 rész lándzsás útifű, I rész marti­lapu, I rész tüdőfű, */2 rész ökörfarkkóró-virág.

1. 01.-11. 30-ig

ÁLTALÁNOS TISZTÍTÁSRA

Minden reggel egy csésze csalánlevélből készüli tea. A savtúltengésbcn szenvedők háromnaponként a csípős csalán helyett fehér árvacsalánból készítsék a teát.

1. 0I.-I2. 14-ig

IMMUNERŐSÍTÉSRE

Első héten egy csésze kakukkfűtea mindennap, a második

héten egy csésze orbáncfűtea mindennap reggel étkezés előtt.

12. 15.

BAKTÉRIUM FERTŐZ ÉS M EG EI ŐZ ÉS ÉR E Egy csésze mentatca, fodormentából vagy illatos macska­mentából.

12. 16.-12. 31-ig

SZÍVMŰKÖDÉSRE, VÉRNYOMÁSRA Háromnaponként egy csésze galagonyatea. Ezt a maga* vagy normál vérnyomásúak igyák. Akinek alacsony vagy ingadozó a vérnyomása, fagyöngyteát igyon. Elkészítés: leírva 06. 16.-06. 30-nál. Fagyöngy- helyett pásztortáska­teát is lehet inni, ezt forrázni kell, mint a galagonyát. A pásztortáskatcát mindenki illatja.

01. 02.-01. 14-ig IMMUNERŐSÍTÉSRE, NYUGTATÓM A K Három naponként egy csésze kakukkfű- vagy orbáncfú- tea, esetleg váltogatva.

01. 15.

BAKTÉRIUMFERTŐZÉS MEGEEŐZÉSÉRE Egy csésze valamilyen mentatea.

01. 16.-01. 30-ig

NŐI ÉS FÉRFI 1VARSZERVEK ERŐSÍTÉSÉRE, HÓLYAGERŐSÍTÉSRE

A nőknek 14 éves kor felett háromnaponként egy csésze cickafarktea. A 2,5 dl vízhez csak egy csapott teáskanál női és férfifüvet tegyenek. Ez alatt az idő alatt egy ülőfürdőt is javasolok. Elkészítés: mint 07. 20.-07. 31-nél. Férfiaknál 50 éves kor után háromnaponként reggel egy csésze kisvirágú füzike tea. 14 év felettiek is fogyaszthatják.

01. 31.

BAKTÉRIUMFERTŐZÉS MEGELŐZÉSÉRE Egy csésze fodor- vagy borsmentatea.

26

02. 01.-02. 14-ig

1MMUNERÖSÍTÉSRE,

NYUGTÁZÁSRA. VÉRTISZTÍTÁSRA

Minden negyedik nap egy csésze kakukkfű- vagy orbáncfűtea, esetleg váltogatva. A közbeeső napokon, négy napon kent egy csésze pásztortáskatea.

02. 15.

BAKTÉRIUMFERTÖZÉS MEGELŐZÉSÉRE

Egy csésze valamelyik mentateából.

02. 16.-02. 28-ig

MÁJ- ÉS EPE TISZTÍTÁSRA

Háromnaponként egy csésze gyermekláncfűlevél- vagy gyökérből készült tea. A gyökérteát 2-3 percig főzni kell.

03. 01-02.

BÉL.KI ÜRÍTÉSRE

Előtte való este egy csésze erős hashajtó tea, abból a gyógynövényből, amelyik 07. 01-jén bevált.

03. 03.-03. 14-ig

IMMUNERÖSÍTÉSRE

Háromnaponként reggel egy csésze kakukkfű- vagy orbáncfűtea, esetleg váltogatva.

03. 15.

BAKTÉR1UM FERTŐZÉS MEGELŐZÉSÉRE

Egy csésze mcntatca valamilyen mentából.

03. 16.-03. 31-ig

VESE TISZTÍTÁSÁRA

Nyírfalevélből igyanak meg háromnaponként egy csésze teát reggel.

04. 01.

BAKTÉRIUMFERTÖZÉS MEGELŐZÉSÉRE Egy csésze mentatea valamilyen mentából.

04. 02.-04. 14-ig

IDEGERŐSÍTÉSRE. NYUGTATÁSRA

Az első héten minden második nap este lefekvés előtt egy csésze orbáncfű-, a második héten este egy csésze citrom­fűtea.

04. 15.

MIRIGYEKRE

Egy csésze közönséges vagy ragadósgalaj-tea.

04. 16.-04. 30-ig

Háromnaponként étkezés előtt egy csésze tea a 10. 16.-10. 30-ra összeállított teakeverékből

Ezzel egy évre nagyon sokat tettek a saját egészségük megóvása érdekében.

A téli hónapokra azért írtam a mentateákat, mert a bennük levő mcntyl jó baktériumölő, és ezáltal segít a nátha megelőzésében. Az illatos macskamentát azok­nak írtam le, akik maguk gyűjtik a gyógynövényeket, mert ebben szerintem több a mcntyl. De a vadon termő vízimenta, lómenta is nagyon sok baktériumölő mcntylt tartalmaz.

Az egészségmegőrző gyógynövénykúra egyes elemeit össze lehet cserélni saját elhatározásuk szerint, kivétel ezalól a két csalánkúra és télen a mentatea. Ezeknél az időpont is lényeges.

A fiatal emberek 14 és 30 között elég, ha a felét megcsi­nálják a kúrának, azaz két hét helyett csak egy hétig, négy hét helyett csak két hétig isszák a teát. 14 év alatt nem javaslom az egészségmegőrző gyógynövénykúrát.

27

MELYIK BETEGSÉGRE

MELYIK

GYÓGYNÖVÉNYT?

NAPJAINK LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEI IS KEZELHETŐK, MEGELŐZNETÖK, TÜNETEIK

ENYHÍTIIETÓK A GYÓGYNÖVÉNYEKKEL. EBBEN A FEJEZETBEN ARRÓL ÍRUNK.

MILYEN BETEGSÉGEKET MELY MÓDSZEREKKEL ELŐZHETÜNK MEG. MIT MIRE IGYUNK.

29

Allergia

A fél világ allergiás valamire manapság. A tudomány egyik nagy rejtélye ez a napjainkban oly gyakori, új keletű betegség. Oka az, hogy az immun rendszerünk nem úgy működik, ahogyan kellene, és ez részben azért van, mert funkciójában zavarják a mesterséges anyagok.

Először is segítenünk kell saját szervezetünknek a véde­kezésben. Első lépés egy jó alapos „takarítás”. Egy tavaszi tisztítókúrával ki kell űznünk minden lerakodott káros anyagot nyirokrendszerünkből. A tisztítókúrát végezhet­jük csalánnal, mely egyik legkiválóbb gyógynövényünk. Sok vasat és C-vitamint tartalmaz, de kovasavtartalma miatt 6 hétnél huzamosabb ideig nem iható folyamatosan.

Vannak gyógynövények, melyekkel erősíthetjük immunrendszerünket, elsősorban azok, amelyek sok C-vitamint tartalmaznak. Ilyenek a csipkebogyó, melyet

különleges módon kell elkészíteni: hideg vízben áztatjuk 6-8 órán keresztül, de akár egész éjszaka is, fellangyosím fogyasztjuk. Kiváló üdítőital, megelőzésként is ajánlom. Természetes források a szeder, paprika, a citrom és a narancs, a gyógynövények közül a tyúkhúr, a cickafaik és a ribizlilevél.

Az allergia kezelését a tisztítókúra után az útifűvel kell folytatni. Ez a növény képes elmulasztani az allergiát,<k csak nagyon lassan, legalább egy évig kell folyamatosul inni.

Az allergia sokféle lehet, egyik megjelenési formáján ekcéma. Erre a bőrbetegségre is jó az útifű: a friss leveleid megmossuk, hátsó oldalukat megnyomkodjuk körömnd a kiserkenő nedvet rákenjük a bőrre. Ha makacsabbekcr máról van szó, éjszakára rá is köthetjük a sebes bőrre.

30

Aranyér

(SZÉKREKEDÉS)

Az elégtelen bél működés következménye a szorulás, mely gyakran aranyér kialakulásához vezet. A normális bélmű­ködés alapja a helyes táplálkozás: elegendő rostos anyagot, hántolatlan gabonaféléket (pl. durumbúzát) rostos zöld­ségeket kell fogyasztani. A fűszerek is lazítják a székletet, mint például a mustár, de vannak gyümölcsök is erre a célra: a szilva, az alma, a szőlő. Az alma szabályozza a bélműködést, szorulás és hasmenés esetén egyaránt jó. (Egészben fogyasztva hasfogó, reszelve széklet lazító.) A legjobb megoldás azonban az, ha az étkezésünkkel rendben tartjuk az emésztésünket, sok zöldséget, főzelé­ket fogyasztunk rendszeresen, és nem ragadunk le a tévé előtt, hanem mozgunk mindennap.

Régen reggeli 2 dl langyos víz fogyasztását is javasol­tuk az embereknek, ez is csinál székletet. A hashajtókra nem jó rászokni, de ha másképp nincs székletük, legalább természetes anyagokat, gyógyfüveket használjanak, és azokat is váltogatva.

Gyógynövényekkel is kezelhetjük székrekedésünket.

Az egyik legerősebb hashajtónk (egyenértékű a szen­nával) a kutyabengekéreg. Csak szaküzletben szerezzék be, ugyanis a kutyabengekéreg mérgező, egyévi állás, vagy egy órán keresztül 100 °C-on való kezelés után lesz fogyasztható, ezért kell boltban megvenni.

A másik hashajtó, ami kiürítő hatással bír, a gyújtó­vá nyfü. Ezt sem szabad sokszor használni, elég évente két­szer. Ekkor egy teáskanál füvet kell két és fél dl forrásban lévő vízzel leönteni és este meginni. Csak két nap egymás után igyunk meg belőle egy csészével, ennek elégnek kell lennie.

A harmadik székletlazító gyógynövényünk a mezei katáng, más néven katángkóró vagy vad cikória. Ez a gyógynövény azonban nem kiürítő hatású, hanem elsősor­ban székletcsináló, emésztésjavító.

Akinek rendszertelen a székletürítése, az egy héten egy alkalommal főzzön este egy csésze mezeikatáng-gyökeret

31

– 3 percig kell főzni és lefekvés előtt igya meg, reggelre lesz széklete.

Nagyon enyhe hashajtó hatása van a fehér akácvirág­nak is. Este egy csészével igyanak meg belőle.

Szándékosan nem írtam a bodzahajtásról mint hashaj­tóról, mert az nagyon drasztikus, használata esetén nem tanácsos a lakást elhagyni.

Többek között a kemény, nehéz széklet vezet az arany­ér kialakulásához. Megelőzése legegyszerűbb a rendszeres székletről való gondoskodással. A már kialakult aranyérre a sebgyógyító útifüvet ajánljuk. Ez a növény frissen alkal­mazható csak. A levél hátoldalán a vastag ereket meg kell körömmel nyomkodni, majd összesodorva a végbélnyílás­ba helyezni. Naponta kétszer cserélni, reggel és este.

A cickafarkfű jó gyulladásgátló. A begyulladt, esetleg vérző aranyérre egy langyos ülőfürdő nagyon jó hatással van. Ezt úgy kell csinálni, hogy két liter forrásban lévő

vízzel leöntünk két evőkanál cickafarkot (ebben lehet természetes mennyiségű virág), 10 percig lefedve tartjuk, leszűrjük, és amikor langyosra kihűlt, ülőfürdő vizéhez hozzáadjuk. Óvatosan beleülünk, közben mindig öntünk egy kis meleg vizet az ülőfürdő vizéhez, hogy ne hűljön ki, ne fázzunk meg. Húsz perc után lefekszünk, de nem törölközünk meg. Ezt az ülőfürdőt mindennap megis­mételjük addig, amíg az aranyerünk gyulladása el nem múlik. Lehet az aranyérre kenőcsöt is készíteni 2 rész cic­kafarkból és 1 rész körömvirágból. A friss cickafarkot és körömvirágot annyi zsírral forraljuk 3-4 percig, amennyi ellepi. Két-három napi állás után újból felforraljuk a zsírt, és egy-két rottyanás után leszűrjük. Hűtőben tartjuk. Krémkészítésre a cickafarkvirág is használható. Minden székelés és fürdés után a végbélnyílást bekenjük ezzel a kenőccsel, még a zárógyűrűn belül is.

Bőrbetegségek

(NARANCSBŐR, MŰTÉTI HEGEK, KIÜTÉSEK, IDŐSKORI BŐRFOLTOK)

Mindenféle bőrprobléma elsősorban belső eredetű. Ezért kezelésükre először egy alapos tiszítókúrát javaslunk 4 hé­ten keresztül a diólevél és a csalán teájával. Felváltva kell inni a két növényből készült teákat, egyik nap egy csésze diólevélteát éhgyomorra, másnap egy csésze csalánteát szintén éhgyomorra. Közben már lehet kezdeni a külsőle­ges kezelést is:

• pattanásokra a közönségesgalajból készült teával lemo­sást. Készítsenek naponta egy friss csésze teát, hagyják áll­ni 15 percig, szűrjék le, ezzel mossák az arcbőrt naponta többször.
• barna foltokra a vérehulló fecskefü szárának nedvével való ecsetelést. Törjék meg a növény szárát, a kiserkenő nedvvel kenegessék a barna foltokat.
• narancsbörre, égési sebek és azok hegmaradványai, műtéti hegek elmulasztásához javasoljuk az orbáncfű olaját. Naponta 2-3-szor kenjék be a kérdéses bőrfelületet egyenletesen, nem dörzsölve.
• korpás fejbőrre, hajhullásra csalángyökérteik>ó\ készí­tett öblítést ajánlunk mosás után. Felváltva használják

a diólevél teájával, egyik alkalommal az egyiket, utána a másikat. Figyelem, a csalángyökérteát főzéssel kell el­készíteni! Leírás található a „A gyógyteakészítés általános szabályai” c. fejezetben.

Száraz, törékeny bőrre szintén az orbáncfúolajat ajánl­juk. Este alkalmazzák, egy órával lefekvés előtt, a beszívó- dás után a felesleget töröljék le. Orbáncfűolajjal sikeresen kezelhető a visszér is.

33

Cukorbetegség

A cukorbetegség definíciója a következő: „olyan komplex anyagcserezavar, amelynek hátterében részleges vagy teljes inzulinhiány áll, s amelyet változó expresszivitással meg­jelenő kisér- és/vagy nagyér-károsodások kísérnek.” Napjaink egyik népbetegsége, a felnőtt lakosság 30%-át érinti. Már az ókorban is ismert volt, és még ma is rejtély az orvosok számára. Nem tudják, mitől alakul ki, nem tudják gyógyítani. Jelenleg a világon 300 millió cukorbeteg van, és ez a szám 2030-ra megduplázódik. Percenként 6 ember hal meg a cukorbetegség által okozott szövődmények következtében. A kilátások katasztrofáli­sak: a fekete kontinens, Afrika országaiban a cukorbete­gek száma a mai 7 millióról 18 millióra fog nőni 2030-ra. A fejlett országokban, mint pl. Norvégia, a növekedés mérsékelt: 130 ezerről 207 ezerre jósolható. Szerencsére Magyarország is a középmezőnyben foglal helyet, ma 500-600 ezerre becsülik a cukorbetegek számát, a várható növekedés 20%-os. A cukorbetegség definícióját az újabb

kutatások eredményeképp hamarosan felváltja egy másik név: glukóz intolerancia. Az anyagcsere-betegség ugyanis nagyon összetett, és sejtések szerint az elhízás, a hibás epeműködés ugyanúgy része, mint a cukorbetegség maga.

Két típusa van, az I-es (inzulinfüggő) és a Il-es (tab­lettával is kezelhető). Kialakulása több tényezőtől függ: leginkább a táplálkozástól és az életmódtól, de a hajlam is fontos szerepet játszik. Megelőzésében, kialakulásának, szövődményeinek késleltetésében sokat tehetünk a helyes táplálkozással, testmozgással, aktív életmóddal és gyógynövényekkel. Azok a növények, melyek az anyag­csere működését segítik, a cukorbetegség megelőzésére is jók. Ilyenek találhatók a Diabess-Györgyteában, melynek működése a következő elveken alapul:

A csalán (urtica dioica) levele vértisztító, vizelethajtó, vércukorcsökkentő, méregtelenítő hatású. A gyermek­láncfűgyökér (taraxaci radix) emésztést elősegítő, máj- és epeműködést serkentő, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő.

34

Csökkenti a vércukorszintct, fontos szerepe van az érrend­szeri szövődmények és a retinopátia megelőzésében.

Az orbáncfű (hyperici herba) elsősorban kedélyjavító hatásánál fogva játszik szerepet a sokszor depresszióval is járó cukorbetegség kezelésében, emellett megszünteti az idegességhez társuló pszichoszomatikus panaszokat. Immunerősítő hatásánál fogva ösztönzi a szervezetet a fokozott védekezésre a károsan magas cukorszinttel szemben. A fekete áfonya levelének (myrtilli folium) szén- hidrát-metabolizmust befolyásoló szerepe a múlt század óta ismert. Jelentős krómtartalma szabályozza a vércukor- szintet, szabadgyök-fogó hatása miatt kiemelkedő szerepet kap a szövődmények kivédésében.

A katángkórógyökér (cichorae radix) legfontosabb hatóanyaga az inulin, az egyik legalacsonyabb glykaemiás indexű összetett szénhidrátvegyület. Fontos szerepe van a májkárosodás megelőzésében, a méregtelenítésben. A népi gyógyászat régóta használja a cukorbetegség kezelésében.

Évek óta sokan isszák rendszeresen a Diabess-György- teát, és beszámolnak az eredményeikről. Most abból a számtalan köszönőlevélből idézünk, melyekben írójuk a tea hatását részletesebben taglalja, a cukorbetegségében bekövetkezett jótékony változásról tudósít.

T. E.-né, Sárvár Közel 20-as cukrom 10 alá ment le, ál­talában 5-6 között van, de ha kicsit stresszes napom van, akkor meginog. Naponta iszom a teát, és Önre gondolok nagy szeretettel. Hálásan köszönöm!

R. L. Kanadában élek öt éve. Egy barátom most jött vissza Magyarországról. Ö vásárolt a Györgyteából. Mivel mindketten cukorbetegek vagyunk, a barátom kipróbálta a Györgyteát, és azt mondta, a cukorszintje lejjebb ment.

N.-né V. K. Nagyon sok jót hallottam a Györgyteá- val kapcsolatban. Ismerősöm a cukra miatt vásárolta,

fogyasztotta, lejjebb ment a cukra, és sikerült neki ezzel együtt több kg-tól is megszabadulnia.

£. B., Balatonalmádi Szexeinek. megrendelni Öntől 4 zacskó cukorbetegségre készített gyógyteát. Számomra nagyon hatékony az Önök készítménye, és már fogytán a készletem.

T. M. röntgenasszisztens, Szeged Egy hete megvásárol­tam cukorbeteg édesanyámnak a Diabess Györgytcát. melyet azóta is lelkesen fogyaszt. Az egy hete tartó fo­gyasztás után vércukormérést végeztünk, melynek érteke minden elképzelésemet felülmúlta, ugyanis az éhgyomri és a délutáni vércukor értéke 7,4 lett. Ilyen kedvező érté­kek esetén lassan szóba jöhet a vércukorszint-csökkentö tabletták eddigi adagolásának óvatos mérséklése is, szoros vereukörmérések kontrollálásával.

Édesanyám és a magam nevében köszönjük Gyuri bácsi tanácsát, és nagyon jó egészséget kívánunk a további eredményes és felbecsülhetetlen értékű munkájához.

G. Zs., Nagyvázsony. Ezúton szeretnék édesanyám részére ismételten Györgyteát rendelni. Negyedik alkalommal rendeljük a teát, viszont úgy tűnik, hogy normál diéta mellett egyrészt csökkent, másrészt állandósulni látszanak édesanyám cukorértékei.

B. G., Budapest Nekem viszonylag magas volt a cu­korszintem, 11-13,5 között változik. A teát használva 8,5-10,5 között ingadozik a szintem.

F. Z. Tisztelt Gyuri Bácsi!

2 hónapja fogyasztom diabéteszteáját, és 2. tip 10-11 vér- cukorértékcim teljesen normalizálódott, étkezések után sem lépi át a megengedett értéket.

R. Z., Szlovénia 1 have already ordercd from you the tea fór diabetes over a year ago fór my father. Ihc tea rcally made a big differcncc. Wc would necd a new supply.

Gould you plcasc send us two bags of Györgyi tea? (Már rendeltem több mint egy évvel ezelőtt a cukorbe­tegségre való teából édasapám részére. A tea igazán nagy változást hozott. Új adagra van szükségünk. Küldene számunkra 2 csomag Györgytcát?)

K. É., Gyotnaendrőd Nemrég rendeltem öntől Diabcss- teát édesapámnak, aki cukorbeteg, és gyógyszeres kezelés alatt áll. Kb. két hete issza, és máris javult a cukorszintje. Éhgyomri értéke 8 körül volt, és mióta issza a teát, 5,8 körül van! Köszönöm a segítségét!

E. B. Több mint két éve fogyasztom a teakeveréket. Cukorszintem a kezdetén 8,7 volt, ezért gyógyszert szedek napi 2×1 szemet. A gyógy tea fogyasztásával sikerült átlagosan 6-7-rc leszorítani. Sajnos néha most is ingado­zik 5,7 és 8,5 között. A teából naponta 2 dl-t fogyasztok esténként étkezés után, lefekvés előtt.

R. P., Mosonmagyaróvár Korábban már rendeltem Önök­től Györgytcát, eddig nagyon bevált. Az értékem: 8,6.

D. K., Pécs Édesanyám közel 30 éve cukorbeteg, egy ideje inzulinos, de még így is nagyon magas cukorszinttel küsz­ködik. Gyakran 14, vagy a fölötti érteket produkál. Az első bögre utáni napon 5 egységgel csökkent a cukorszint­je, a második bögre utáni napon, tegnap pedig 4,1 volt az érték. Ma reggel – a harmadik bögre után – 6,9- Hihetet­len, nagyon rég nem volt ilyen alacsony. Jó az emésztése azóta, és – érthető módon – a kedélyállapota is. Igazából csak hetek múlva vártunk volna eredményt.

S. /., Debrecen Édesanyánk már 20 éve inzulinos cu­korbeteg, és az Önök teájának segítségével egyensúlyban tudja tartani a cukorértékeket.

T. Zs., Pécs Szeretném megrendelni a Györgyteát 2 cso­maggal, eddig kettő csomaggal ittam, és használ, örülök neki.

B.J., Kecskemét Évek óta magas vércukorral küszködök, 8-14 között voltak az eredményeim. Nagy dózisokat kellett beadnom két fajta inzulinból, mégsem bírták leszorítani.

Néhány hete, kb. egy hónapja találtam a Györgyteára, ami nálam már néhány nap után is igen jó eredményeket hozott, a cukorszinrem észrevehetően kezdett csökkenni. Jelenleg 5-8 között mozognak az értékek, és az inzulin­adagomat a felére csökkentettem. Mindezért nagyon nagy hálával és tisztelettel köszönöm meg, hogy ezt a tevékeny­séget ilyen kitartóan végzi.

K. A., Kiskunhalas Diabetesteája csodát tett édesanyám eredményeivel! Hihetetlenül jók az eredményei, és ezt éveken át semmivel nem sikerült elérni, de amióta az ön teáját issza, már kevesebb inzulin kell, és a közérzete is sokkal jobb.

T.-néL. E., Cyőr …nagy tisztelettel viseltelek Ön iránt. Talán az életemet is megmentette a teája. Egy ismerősöm­től kaptam két dobozzal, amit kb. egy hónapig ittam, és bizony az évek óta magas cukrom igencsak lecsökkent. Persze diétázom és gyógyszert is szedek, de ezt eddig is tettem, mégsem segített. Nagyon hálás vagyok Önnek ezért a csodaszerért, nem tudom, hogy összefüggésben van-e, de fogytam is a tea ivása alatt, így a cukrom 19-ről 10-re csökkent.

A cukorbetegség egyik gyakori és súlyos szövődménye az ún. diabéteszes láb. Az erek beszűkülése miatt a vérkerin­gés elégtelen lesz, a lábon fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak, és sokszor a láb csonkolásához vezetnek. Mindenképpen kerülni kell tehát a láb sérüléseit: ne járjanak mezítláb, még homok­ban vagy puha gyepen sem. Viseljenek kényelmes cipőt, pamutzoknit. Övatosan pedikűrözzenek, kerüljék a penge használatát. Ha pedig már kialakult a seb, kezeljék azt diólevéllel: mosogassák a fekélyes lábat térdtől lefelé diólevélből készült, jó erős teával, illetve dörzsöljék bele a bőrbe. Egy másik módszerrel is hatékonyan gyógyítható a fekély: a leforrázott majd lehűtött diólevelet tegyék a nyílt sebre. Napi 3-4-szeri kezelés már egy pár héten belül láts’ányos eredményt hoz. Diólevelet gyógyszertárak­ban, gyógynövényboltokban vásárolhatnak. Ha maguk szedik, várják meg az augusztust, a tavaszi diólevél nem használható. Csak tiszta, foltmentes, egészséges leveleket szedjenek, a barna rozsdafoltos levél nem jó. Egy részét vágják fel apróra, de hagyjanak néhány nagyobb leveleket egészben is. Szárítsák meg szellős, száraz helyen, vászon­zacskóban tárolják. A diólevéltea lemosó így készül: egy púpozott teáskanál diólevelet leforrázunk 2,5 dl forrásból levett vízzel, letakarva állni hagyjuk 15-20 percig. Ezzel a főzettel mosogassuk a lábszárat és a lábfejet naponta háromszor-négyszer. Naponta friss főzetet készítsünk.

Emésztési problémák

(MÁJ-, EPE- ÉS GYOMORBETEGSÉGEK, PUFFADÁS, REFLUX)

A jól működő emésztés éppolyan fontos, mint a he­lyes táplálkozás. Amit megeszünk, abból gazdálkodik szervezetünk, de nem elég helyesen kiválasztani az eledelünket, a könnyű emésztésről is gondoskodnunk kell. Ehhez megfelelő mennyiségű rostot, zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztanunk. Fontos, hogy étkezé­sünk kiegyensúlyozott legyen: fehérjében és ásványi sókban gazdag, kevés, de még megfelelő mennyiségű

szénhidrátot tartalmazzon. Kerüljük az üres szénhidrá­tok fogyasztását, a felesleges kalóriák hízáshoz vezetnek. Az emésztés során szerveink hasznosítják a bevitt táplá­lékot, ugyanakkor a vesén, a májon és az epén keresztül kiválasztják a felesleges és káros anyagokat.

A nem kielégítő emésztés számos problémához vezet: epehólyag-gyulladáshoz, epekőhöz, puffadáshoz, gyo- morsav-alul- vagy -túlműködéshez.

38

Bélhurut

(HASMENÉS)

Hasmenés esetén tartsunk szigorú diétát, és gondoskod­junk elegendő folyadék fogyasztásáról. Kerüljük a szénsa­vas italokat, igyunk gyógyteákat. Az imént már megem­lítettük az almát mint székletszabályozó gyógynövényt. Hasmenés esetén egészben, héjastul kell fogyasztani naponta 1-2 almát. A sós vízben főtt rizs szintén segíthet. Jó hasfogó a vadsóskamag teája vagy a kökény termése. A vadsóska – más néven lósóska – magját, mint minden magot, főzni kell, mivel azonban elég laza, csak egy-két percig. Főzés után fedő alatt kell tartani 6-10 percig, majd leszűrni. Langyosan kell reggeli előtt meginni naponta egy-két csészével, amíg a hasmenés meg nem szűnik. A vadsóska magját meg is lehet rágni, így ha­tékonyabb. Egy teáskanál vadsóskamagot megrágunk,

vagy megdarálva egy kis vízzel lenyeljük. Csak addig kell használni, míg a hasmenés tart.

A kökénytermést vagy a lekvárt is csak addig kell enni, amíg a széklet normális állagú nem lesz. A kökényvirág hashajtó, a kökénytermés vagy a lekvárja hasfogó.

A bélrendszer működésének normalizálásához hasz­náljanak diólevélből készült teát havonta egy-két alka­lommal. Egy púpozott teáskanál száraz diólevelet 2,5 dl forrásban lévő vízzel leöntünk, letakarjuk, 15 perc után fogyasztjuk.

Végezetül még annyit, hogy ne hanyagolják el a székle­tüket, akár hasmenés, akár székrekedés esete áll fenn. Sok problémától óvják meg magukat, ha a székletük rendben van.

39

Gyomorsavtúltengés, gyomorfekély, refiux

A gyomorsavtúltengés leggyakoribb oka az idegesség, a stressz. Ennek következtében alakul ki a gyomorideg, majd a savtúltengés és a gyomorfekély. Az idegesség oldására ajánlom az orbáncfűreát: napi egy csészével igyon az, akinek ilyen problémája van, este lefekvés előtt. Hat hétig fogyasztható ez a tea szünet nélkül, utána ugyanilyen hosz- szú szünetet kell tartani. Ha nincs állandósult probléma, elég a stresszes napokon meginni egy-egy csésze teát.

A gyomorfekély elmulasztására a fekete nadálytő teája is jó. Szintén kiváló savcsökkentő a fehér akácvirág teája.

Ihatják párhuzamosan az orbáncfűvel, napközben egy csésze fehér akácvirág, este egy csésze orbáncfű, legfel­jebb 6 héten keresztül, illetve amíg a probléma meg nem szűnik. Ugyanezeket a teákat javaslom a refluxra, ami savfelbüfögést jelent. Mindkét esetben javaslom, hogy

a panaszok elmúltával is igyanak meg hetente egy-egy csésze teát emlékeztetőül, különben visszatérhet a prob­léma.

Radikális savesökkentő a fehér árvacsalán teája, ebből heti 2 csészénél többet nem szabad inni.

Akinek tehát gyomor- vagy nyomból fekélye van, igyon napi egy csésze orbáncfűteát lefekvés előtt és egy csésze fehérakácvirág-teát napközben bármikor. Két-három hét alatt a fekélybetegség elmúlik. De ekkor sem szabad a tea- ivást abbahagyni, mert kiújul a fekély. Heti egy-egy csésze teát meg kell innia, és a fekély nem fog kiújulni.

Akinek kevés a gyomorsava, kerti izsópból készült teát igyon naponta bármikor egy csészével, az növeli a gyomorsavtermelést. Csak mértékkel, de jó a savanyú bor is, szinten mértékkel a feketekávé.

40

Epehólyag, e]

Ha az epehólyag nem ürül ki teljesen, pang benne az epeváladék, puffadáshoz, hosszú távon krónikus epegyul­ladáshoz ill. epekő kialakulásához vezethet.

Ha csak a puffadtság a baj, elegendő hetente egyszer reggel éhgyomorra egy csésze aranyvesszőfűből készült teát meginni. De ugyanilyen jó a sarlós gamandor vagy az ezerjófü teája is erre a célra. Ilyen mennyiség még megelő­zés céljából is jó. Amikor az epehólyag gyulladásban van, vagy esetleg már epeköve is van valakinek, már nem elég a heti egy csésze tea. Ilyen esetekben a következő kúrát ja­vaslom: napi egy csészével egy héten keresztül. A második

nevezetek

heten minden másnap, a harmadik héten minden 3. nap kell inni egy-egy csészével. Akkor is kell emlékeztetőnek inni a teát, amikor már elmúlt a probléma, de akkor már elég belőle hetente egy adag. Az epehólyag gyulladásánál még cickafark és orbáncfű 1-1 arányú keverékével is kell utókezelést végezni, mert ez a két növény kiváló gyulla- dásgárló is. Az utókezelést legalább két hétig kell folytatni úgy, hogy mindennap este lefekvés előtt egy csésze teát kell meginni. Ez a kúra a többi erre való gyógynövényből is elvégezhető ugyanilyen módszerrel, az eredmény is ugyanaz lesz.

41

Májgyulladás, májnagyobbodás

Az egyik fontos méregtelenítő szervünk a máj. Kapacitása ugyan túl van méretezve, de azért nagyon kell vigyáznunk rá. A keserű anyagok segítik az epehólyag működését, és a máj működésének is sokat használnak. Ezért kell enni minél több keserű anyagot tartalmazó növényből készült ételt, salátát, mint az endíviasaláta, vagy a gyermeklánc­fű levele, vagy kell többször inni ezerjófűvel vagy fehér pemetefűvel ízesített teát.

A fertözéses májgyulladásokra ma már kiváló gyógy­szerek vannak, ezért ilyen esetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Az enyhébb, nem fertőzésből eredő gyulladásokra eredményesen használhatók az alábbi gyógynövények. Például a gyermekláncfű levele vagy gyökere. A gyökere a hatékonyabb, abban van a több

hatóanyag. A gyermekláncfű levelét egy antibiotikumos kúra után is érdemes egy pár napig inni, megnyugtatja és lelohasztja a megduzzadt májat. A túlzott alkoholfogyasz­tásból eredő májnagyobbodásnál is lehet segíteni ezekkel a gyógynövényekkel.

Erősebb gyulladás esetében a diólevélből készített teát javasolom. Ezzel azonban csínján kell bánni, napi két csészénél többet nem szabad meginni belőle, és azt is csak egy heten háromszor, azaz kétnaponként egy csészével.

A diólevélből készített teát másnaponként is csak egy hétig szabad inni, utána a kúrát gyermekláncfű-gyökérrel kell folytatni addig, amíg a gyulladás el nem múlik.

A gyermekláncfű gyökerét két percig főzni kell, mert csak akkor oldódik ki belőle az egész hatóanyag.

42

Még annyit a diólevélről, hogy az vérhígító is, tehát ha valaki vérhígító gyógyszert szed, ennek a hatásával is számolni kell.

Ha a diólevélteát nem isszák, a gyermekláncfű gyöke­réből készült teát akkor is inni kell a kúra alatt. A kúra három hétig tartson, de legalább addig, amíg a gyulladás el nem múlik.

Ez után a három hét után háromnaponként egy hó­napig felváltva egyik alkalommal cickafarkból, a másik alkalommal orbáncfűből készült teát kell inni.

Amikor ezt az egész kúrát befejezték, állandóan igyanak egy hónapban legalább egyszer a gyermekláncfű gyökeréből főzött teából egy csészével, hogy a májuk jó működését megőrizzék.

Ezeken a gyógynövényeken kívül még számos más növény is van, amelyik a máj működését segíti, jó hatással van a májbetegségekre, de én a leírtakat tartom a leghaté­konyabbaknak. Amikor majd a növényekről külön-külön lesz szó, azokról is írok, és aki gondolja, ki is próbálhatja a hatásukat.

Azért javasolom, hogy esetleg próbáljanak ki másik gyógynövényt is, mert minden ember más, és máskép­pen reagál egy-egy gyógynövényre. Előfordulhat, hogy valakinek az enyhébb hatású gyógynövény is elegendő a betegség megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez. Általános szabály egyébként az, hogy a gyógyteákat éhgyomorra kell fogyasztani, tökéletesebben felszívódnak, hatóanya­guk jobban kioldódik.

43

Érrendszeri és szívbetegségek

Egy ember szíve 70 év alatt két és fél milliárdszor ver, naponta 100 000-szer. Egy nap alatt 9000 liter vért pum­pál ereinkbe, hogy életfontosságú oxigént és tápanyagot juttasson el a 300 billió emberi sejtbe.

Ha nem vigyázunk rá, elfárad és megáll. Ezt a cso­dálatos munkát csak úgy tudja jól végezni, ha az erek­ben akadálytalanul áramolhat a vér, és ha a szív izmai rugalmasak. Amikor az érfalak rugalmatlanná válnak, érelmeszesedésről beszélünk, mely korunk népbetegsége, következményei a trombózis, a szívinfarktus, a sztroke, agyvérzés, az első számú halálokok Magyarországon. Az érelmeszesedés lényege, hogy a verőerek falába zsírszerű anyag (koleszterin) ivódik bele. Ezért fontos tehát, hogy a vér koleszterintartalma ne haladja meg a kívánatos értéket. Legtöbbet az egészséges táplálkozással és a helyes életmóddal tehetünk. Kerüljük a túlságosan zsíros ételek fogyasztásár, részesítsük előnyben a növényi olajokat, elsősorban az olívaolajat az állati zsiradékokkal szemben.

Sajnos a hagyományos magyar konyha nem kedvez a koleszterinszegény diétának, de kis odafigyeléssel mo­dernizálhatjuk táplálkozásunkat úgy, hogy a tradicionális ízvilág harmóniája megmaradjon.

Gyógynövényeink közül koleszterincsökkentő hatású az ösztörüs veronika és a tyúkhúr teája. Naponta 3 csészé­vel is ihatnak belőlük, amíg nem csökken a koleszterin­szint a kívánt mértékig. Utána elég 1-2 hetente inni belőle emlékeztetőnek és megelőzésként.

Minden szív- és érrendszeri problémára a leghatásosabb gyógynövény a galagonya annál a tulajdonságánál fogva, hogy a szív és az erek izmait rugalmasan tartja. Ez a nö­vény a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás kiváló gyógyszere. Megelőzésként is jól lehet alkalmazni, heti egy-két csésze tea fogyasztása jó hatással van a stresszes életmódot élők és az idős emberek szívére is.

A galagonya szívritmust is szabályoz, szívideget nyug­tat, és a koszorúér elmeszedését is megszünteti, illetve

44

megakadályozza annak a kialakulását. Akinek nincs semmi baja, csak nagyon megterhelő a munkája, vagy nagyon idegesítő munkahelyen dolgozik, annak is kellene galagonyát fogyasztani, legalább hetenként egy csészével.

A koszorúér-szűkületet általában értágító hatású gyógyszerekkel kezelik.

A galagonya a koszorúeret belülről tisztítja ki, nem tágítja, és ezáltal nem vékonyítja el az érfalakat. A me­szesedét okozhat olyan problémát is, hogy az aortabillen- tyú meszesedik el, és ezáltal az nem fog jól zárni. A vér visszafelé is fog áramlani. Galagonyával ez az állapot is javítható.

A szív működését segítő és az ereket tisztító másik nagyon hasznos növény a fehér fagyöngy. Ez is segíti a szív működését, tisztítja belülről az ereket, de ennek az elkészítési módjával vigyázni kell. Csak hideg, lágy víz­ben szabad 12 órán át áztatni. Napi egy csészénél többet nem kell meginni belőle. Ugyanúgy, mint a galagonya, ez is korlátlan ideig fogyasztható.

A fenti két növényen túl még egy pár szót írok a fok­hagymáról, ill. a jobbik változatáról, a medvehagymáról. Mindkét növény nagyon jó hatással van az erek tisztításá­ra, segítik a szívműködést, csökkentik a vérnyomást. Csak egy bajuk van, nagyon kellemetlen a szaguk, amit sokan nem szeretnek. A medvehagyma leveleiből salátát is lehet készíteni, ez nem olyan erős illatú. Érdemes időnként ezekből is egy-egy alkalommal fogyasztani.

A verőcrek és az aorták tisztán tartása is nagyon lénye­ges dolog. A nyakunkon lévő két oldalon elhelyezkedő aorta tisztán tartásának van egy külsőleg alkalmazható lehetősége is: 2,5 dl almaecetet öntsenek egy félliteres befőtlesüvegbe. Tisztítsanak meg 6-10 cikk fokhagymát, vágják fel félcentis darabokra. Tegyék bele az almaecet­be, így kb. félig lesz fokhagymával az almaecet. Zárják le az üveget, hagyják benne a fokhagymát, amíg csak használják az oldatot. Akár azonnal is alkalmazható. Este mártsák be a kezüket az ecetbe, és kenjék be kétszer-há- romszor a két nyaki ütőeret. Egy-két hét alatt érezhető javulás mutatkozik majd. Aki hajlamos a mcszesedésre, hetente egy alkalommal ismételje meg azután is, ha már kitisztultak az ütőerek.

A téma fontossága miatt nyomatékosan újra megem­lítjük a koleszterin problémáját. A magas koleszterinszint ugyanis hosszú távon érrendszeri problémákhoz, magas vérnyomáshoz vezet. Csökkentésére a fentebb említett teákat fogyasszák a megjelölt módon.

Gyakori és fájdalmas érbetegség a visszér, mely sokak életét megkeseríti. Belsőleg az erdei málnalevél teáját ajánlom napi 1 csészével, illetve a zsályát, szintén napi egy csészével. Ihatják őket felváltva, vagy fele-fele arányban keverve. Külsőleg a vadgesztenyéből készült krémet és az orbáncfűolajat javaslom napi többszöri bekenésre.

Magas vérnyomás

Egészséges felnőtt ember vérnyomása (kortól függetle­nül) 130/80 Hgmm. A magas vérnyomás erősen feszíti az érfalakat, és ez azzal a veszéllyel jár, hogy azok elvéko­nyodnak, megrepednek. Ez agyvérzéshez, infarktushoz, bénuláshoz vezethet.

Kezelés, megelőzés a galagonya virágos ágvégből készült teával lehetséges. Ha egy héten egyszer egy csésze teát elfogyasztunk normális vérnyomás mellett is, nem, vagy jóval lassabban fog a magas vérnyomásunk az egyéb káros hatások következtében kialakulni. Ez a tea készül­het fagyöngyből is.

Alkalmazásuk során saját magukon fogják észrevenni, hogy önöknek melyik felel meg jobban. A galagonyából az egybibés és a cseregalagonya egyformán jó. A gala­gonya csak magas vérnyomásnál használható, amikor a vérnyomás alsó értéke 90, vagy c fölött van. Ingadozó vagy alacsony vérnyomásnál a galagonyát nem szabad használni.

Először a galagonyáról írok. Ez a növény szerintem egy csoda, nemcsak a magas vérnyomásban szenvedőknek, hanem a szívbetegeknek is.

A galagonya virágos ágvéget azért így írom, mert a virághoz és a levélhez egy kis gallydarabot is hozzásze­dünk a virágzás derekán, amikor a virágok fele már teljes virágzásban van, ki van nyílva, a másik fele még csak bimbós. Azért kell ilyenkor szedni, mert a teljes virág­zásban szedett galagonyavirág megbámul, szárításkor nem lesz már teljes értékű gyógynövény. Ugyanis az a kis ágvég még táplálja a virágot, és szárítás közben elvirágzik. Az üzletekben kapható galagonyáknál ezt a szempontot szigorúan betartják, a képzett felvásárlók a teljes virágzás­ban lévő galagonyát nem veszik át.

A galagonya virágos ágvég a következőket tudja: csökkenti a vérnyomást, szívideget nyugtat, szívritmust szabályoz, érelmeszesedés ellen jó – tisztítja az ereket belülről, nem tágítja azokat, mint a gyógyszerek, ez lénye-

46

ges különbség a galagonya előnyére. Különösen a koszo­rúér tisztításában jeleskedik, és van egy nagyon fontos tulajdonsága: a szív és az erek izmait rugalmasan tartja. Ez utóbbi „tudása” segít megelőzni a szívinfarktust, a szívizomelhalást és az agyvérzést, mert a szív és az agyi kis erek, ha rugalmasak, nem fordul elő az elhalásuk, illetve nem pattannak el.

A rohanó életmód nagyon megterheli a szívet, az egyéb szerveket és az idegeket. Ezért jó, ha heti egy-két csésze galagonyateát megiszunk megelőzésként, a nap bármelyik szakában, akkor is, ha egészségesnek érezzük magunkat.

A galagonyavirágból készült teát úgy készítjük, hogy két és fél deci forrásban lévő vizet ráöntünk egy teáska- nálnyi növényre, és fedővel letakarjuk. Kb. 10 percig a füvön hagyjuk a vizet, majd leszűrjük, és étkezés előtt lassan megisszuk. Az étkezés előtt ivott tea jobban, köny- nyebben felszívódik, ezért érdemes étkezés előtt inni.

A galagonyatcrmésből készült tea ugyanolyan jó, mint a

virágos ágvég. Két eltérés van közöttük: a termésben nincs szívidegnyugtató, mert a termés érésekor az ágvégben már nincs nedvkeringés, ezért nem oda dolgozik a növény, mint ahogyan azt virágzáskor tette, már nem tartalmaz nyugtató anyagokat. A galagonya magja viszont megszünteti az érrö­göket. A magot meg kell törni, és egy teáskanálnyi magot 2-3 percig főzni kell két és fél deci vízben.

A megelőzésre használt teát elég kéthetenként is inni, de ha nagyon ritkán, néha-néha iszunk egy csészével belő­le, akkor is sokat tettünk az egészségünkért.

Akinek 140/90 Hgmm felett van állandóan a vérnyo­mása, a következők szerint használja a galagonyateák valamelyikét: minden harmadik nap igyon egy csészével.

160/90 Hgmm-nél kétnaponként igyon a teából egy csészével, de ennél az értéknél már mindenképp orvos­hoz kell fordulni. Az a leghelyesebb eljárás, ha a teaivás megkezdésekor már megbeszélik az orvossal azt. Orvosi ellenőrzés mellett a teafogyasztás egy-két hónapja után

47

már lehet a gyógyszert csökkenteni, természetesen csak akkor, ha a vérnyomásmérésnél az adatok megfelelnek. A gyógyszer csökkentesét csak fokozatosan szabad meg­kezdeni. Először csak heti egy napot lehet kihagyni a gyógyszerből, azután újabb hét eltelte után már kér napot is. Közben ellenőrizni kell folyamatosan a vérnyomást.

A galagonyateát évekig lehet fogyasztani, semmilyen mellékhatása nincs, csak a vérnyomást tudja csökkenteni. Ismételten mondom, csak állandóan magas vérnyomásnál szabad használni.

180/90-100 Hgmm vérnyomásértéknél már minden­nap meg kell inni egy csésze teát. Ilyen magas vérnyomás­nál már feltétlenül meg kell beszélni a háziorvossal, ha vérnyomáscsökkentő teát akar valaki inni. Arra az esetre, ha az orvosa nem javasolja a tea fogyasztását, ajánlom, hogy másik, vagy esetleg harmadik orvossal is beszéljenek erről. Esetleg meg lehet kérdezni az orvost, ismeri-e a gyógynövényeket, különösen a galagonya hatását – ez már klinikailag igazoltan vérnyomáscsökkentő lehet, hogy csak azért nem javasolja, mert nem ismeri azt.

A galagonya virágos ágvéget úgy is cl lehet készíteni, hogy 6-8 órán keresztül hideg vízben áztatjuk. Ebben az esetben vigyázni kell, hogy a hideg víz ne legyen meszes, mert akkor onnan, és nem az erekből fogja a meszet kioldani.

Gyógyszertárakban kapható desztillált víz, abban nincs mész. Ilyen készítési módnál 5-6 szem csipkebogyót vagy egy teáskanál csipkehúst is bele lehet tenni a vízbe, javíta­ni, növelni fogja a galagonya hatását.

A másik nagyon hatásos gyógynövény magas vérnyo­másra – de ez ingadozó vérnyomásra is – a fehér fagyöngy.

Csak a fehér termésű fagyöngyöt gyűjtjük, a sárga termésű nem gyógynövény, nem szabad használni. Magát a fehér bogyótermést sem szabad teának használni, mert az mérgező. Azt hidegen zsírban kikeverve fagyott testré­szekre szoktuk kenni, tehát kizárólag KÜLSŐLEG.

A fehér fagyöngy leveleit és a ceruzánál nem vastagabb ágait gyűjtjük, általában lombhullás után rügyfakadásig. Ekkor van benne a legtöbb hatóanyag. Ahogyan már

írtam, nem csak vérnyomáscsökkentő, hanem vérnyo­más-szabályozó is. Érelmeszesedés, különösen koszorúér- clmcszcsedés ellen jó hatású, serkenti a szívműködést. Jó cukorbetegség ellen is, segíti a mirigyrendszer működését. Készítenek belőle rákellenes gyógyszert – lassítja az átté­tek kialakulását. Mint látható, nagyon sokoldalú, hasznos gyógynövény.

A tea elkészítési módja azonban más, mint a galago­nyáé. Ezt a növényt hideg vízben kell áztatni 12 órán keresztül, estétől reggelig vagy reggeltől estig. Mivel azonban a koszorúeret is tisztítja, ezt sem szabad meszes vízben áztatni, mert akkor a vízből oldja ki a meszet. Vagy desztillált, vagy forralt víz a megfelelő. Hagyják kihűlni, és ezután tegyék bele a fagyöngyöt. Meleg vízzel semmiképpen nem szabad a teát elkészíteni, mert minden elbomlik belőle, és semmilyen gyógyhatása nem lesz.

Az alkalmazási módja ennek is ugyanolyan, mint a galagonyáé, vagyis megelőzésre heti egy-két csészével igyanak belőle. Egy csészéhez egy teáskanál fagyöngy kell. Esetleg ritkábban is lehet inni.

160-as vérnyomásnál háromnaponként egy csészé­vel, 180-as vérnyomásnál vagy e felett mindennap egy csészével kell meginni belőle. 2-3 hét után nemcsak a vérnyomásukat, de a vércukorszintct is ellenőriztessék a háziorvosukkal. Akinek normális szinten volt a vércukra, annak nem kell ellenőriztetni, mert a gyógynövények csak akkor viszik le a cukorszintet, ha az magas volt.

A kis télizöld meténgből régebben gyógyszert is készítet­tek, nem csak teának használták. Ma az én tudomásom sze­rint már nem készítenek belőle gyógyszert, pedig ez nagy kár, mert kiváló hatású gyógynövény. A teája is kiváló.

A kis télizöld meténg gyűjtési ideje augusztus második felétől szeptember végéig tart. Ekkor van benne a legtöbb hatóanyag. Nemcsak vérnyomáscsökkentő, hanem vértisz­tító, vizelcthajtó, sebeket gyógyító hatása is van. Érdekes­sége, hogy a belőle kivont vinpocetin nevű anyag a sokak által ismert Cavinton nevű gyógyszer alapanyaga. Ez a nö­vény is csak magas vérnyomásnál használható vérnyomás­csökkentőnek, az alacsony vérnyomást még lejjebb viszi.

Ezt is forrázni kell, egyébként a használati módja meg’ egyezik a többi eddig leírt gyógynövényével.

Amikor a meténget használják vérnyomáscsökken­tésre, számoljanak a többi hatásával is – ez egyébként az összes gyógynövény használatakor érvényes -, ezért azok, akik Cavintont szednek agyi értágítónak, a kis télizöld fogyasztása esetében dupla értágító hatást érnek cl vele. Feltétlenül meg kell az orvosukkal beszélni ezt.

Azoknál a gyógynövényeknél, amelyek vizelethajtók is, ajánlom, hogy reggel igyák meg a napi teát belőle, mert az esti ivásnál éjszaka sokszor fel kell kelni.

Ez így ‘g^{az a} kis télizöld meténgnél is.

Az eddig leírt gyógynövényeken kívül még egy pár van, amelyik a vérnyomást is csökkenti, azonban azoknak nem a vérnyomáscsökkentés a legfontosabb hatásuk, de jó, ha ezekre a szempontokra is figyelünk.

Például sokan használják tavaszi és őszi tisztítókúrák­nál a csalánlevelet. Ez egy nagyon sokoldalú növény, én 19-félc gyógyhatásáról tudok, így a gyenge vérnyomás­csökkentő hatásáról is.

Elsősorban a női ivarszervek istápolója a közönséges cickafarkfű. Ez a növény is sokoldalú képessegekkel ren­delkezik. így vérnyomáscsökkentő is egy kicsit.

A diólevél szintén kismértékben csökkenti a vérnyo­mást, de ennek se ez a fő területe, majd a vértisztításnál erről is többet írok. A kutyabengekérget elsősorban hashajtónak használják, ami egyenértékű az anyalevéllel, a szennával, de vérnyomáscsökkentő is, tehát ezt a tulajdon­ságát is figyelembe kell venni.

A macskagyökeret főként idegnyugtatóként használjuk, de kismértékben a vérnyomást is csökkenti.

Az orbáncfű sok más jó tulajdonsága mellett még a vér­nyomást is csökkenti.

A fekete ribizlilevél is csökkenti a vérnyomást, de vese- és hólyagbántalmak ellen cs izzasztónak is jó hatással használhatják.

A pásztortáska is elsősorban a női bajokra ad gyógyírt, de a vérnyomást is csökkenti. A mezei zsurló is csökkenti a vérnyomást.

A galagonya, a fehér fagyöngy és a kis télizöld meténg után leírt növények használata előtt kérem, keressék a könyvemben máshol is a gyógynövényeket, mert ott fogok írni az összes többi hatásukról.

Egyébként én elsősorban a galagonya virágos ágvéget, vagy a galagonyatermést, a fehér fagyöngyöt, esetleg a kis télizöld meténget javasolom a vérnyomás csökkentésére. Ezeknek a gyógynövényeknek ez a fő hatásterületük, a legjobb eredményt ezekkel lehet elérni.

Természetesen a szív működésénél, vagy az egyéb gyógyító tulajdonságaiknál is fogok még róluk írni. Minél többször olvasunk valamit egy gyógynövényről, annál biztosabban tudjuk majd azokat a hatásokat megjegyezni, alkalmazni, amikor szükségünk lesz rá.

Minden gyógynövényre vonatkozik, így a vérnyomás­csökkentőkre is, hogy nem egyformán hatnak minden­kire. Ezért ki kell próbálni az egyiket, majd a másikat, esetleg a harmadikat is. Ha szerencsénk van, már az elsőnél elérjük a megfelelő gyógyító hatást. /\z nem árt, sőt használ, ha ennek ellenére a többit is megnézzük, és azt fogjuk használni, amelyik a legjobb nekünk. Időnként váltogathatjuk a hasonló hatású füveket.

A gyógynövények hatását lehet fokozni az úgyneve­zett együttes hatással, amikor két vagy három növényt keverünk össze megfelelő arányban azonos hatásúakból. Az elkészítési módnál kell vigyázni, mert például a fa­gyöngyöt nem szabad forrázni, ha galagonyával vagy más növénnyel akarjuk vegyíteni, azt a növényt is áztatni kell hideg vízben.

De ha a hideg vízben áztatott fagyöngyöt a már elké­szített és kihűlt galagonyával keverjük össze, semmi bajt nem csinálunk.

A magas vérnyomás általában nem egyedüli baja az embereknek, legtöbbször szív- és érrendszeri problémák­kal is együtt jár.

Az eddig leírt gyógynövények közül a galagonya és a fagyöngy a vérnyomáscsökkentésen túl ezekre a betegsé­gekre is jótékony hatással van.

Esetenként a magas vérnyomás még vcscproblémákkal

49

is párosul. Ebben az esetben a használt vérnyomáscsök­kentőt egészítsék ki zsurlóval úgy. hogy keverjenek össze három rész galagonyát egy rész zsurlóval. Ugyanannyit kell fogyasztani belőle, mintha csak a galagonyát innánk, de a hatása jobb lesz.

Három-négyféle gyógynövénynél többet ne keverje­nek össze, mert nem tud a vízben minden benne lévő hatóanyag kioldódni, és egy részét elveszítik ezeknek az értékes anyagoknak.

Nagyon ajánlom női olvasóimnak, hogy a magas vérnyomást csökkentő gyógynövényüket egészítsék ki cickafarkkal is. Olyan arányban keverjenek a galagonyá­hoz cickafarkat, mint a zsurlónál. Ez a gyógynövény a nők oltalmazója.

A máj- és epemúködesi problémáknál a vérnyomás­csökkentő növényekhez egynegyed rész diólevelet is hozzá lehet keverni – a diólevél jó vérhígító is -, de ezt a keveréket csak heti egy. esetleg két alkalommal ajánlott fogyasztani. A diólevélben van egy sejtnövekedést gátló anyag, és ezért csak heti két alkalommal szabad ezt így inni. /X hét többi napján a sima vérnyomáscsökkentőt használhatják, ha szükséges a mindennapi fogyasztá­suk. Ugyanígy jó a máj- és az epeműködés segítésére az orbáncfű is, de ezeken túl még gyulladáscsökkentő, és klinikailag igazoltan idegnyugtató is, depresszió vagy gyomorideg esetében is hatásos. Elég, ha három rész galagonyához egy rész orbáncfüvet adunk. Majdnem kifelejtettem az orbáncfűnél, hogy kiváló immuncrősítő is. Ma olyan sok nem kívánt hatás éri az immunrend­szerünket, hogy ezt a növényt mindenkinek javaslom hozzátenni a vérnyomáscsökkentő gyógyfüvéhez. Nem kell állandóan ilyen keveréket inniuk, de évente legalább kétszer egy hathetes kúra minden magas vérnyomásban szenvedőnek a hasznára válna.

A többi, vérnyomást kissé csökkentő gyógynövénynél használják ugyanazt az eljárást, hogy a háromnegyed rész vérnyomáscsökkentő gyógynövényhez a kevésbé hatásos másik növényt egynegyed részben adják hozzá az egyéb hatás elérése céljából.

N. A. írja Csepelről: „Kérem, hogy adjon tanácsot a ma­gas vérnyomásomra. Már többféle gyógyszerrel kísérlete­zett a körzeti orvosom, és azt hiszem, hogy teljesen a sötétben tapogatózik már évek óta. Ezen a nyáron S.-on betértünk egy könyvesboltba, és az ott dolgozó hölgy a Javasasszony unokája c. könyvet méltatva mesélte, hogy a gyógyszerről fokozatosan tért át az ön teájára, és néhány hét alatt rendbe jött a vérnyomása. Nekem ez me­sebelinek tűnik, tudván azt, hogy én már mióta keresem- kutatom az igazi megoldást, és eddig mindig csalatkoz­nom kellett. Talán most, most önnel révbe érhetek végre? Kérem, adjon tanácsot, hogy újra természetesen élhessek, gyógyszerek nélkül, egészségesebben, mint amikor fiata­labb voltam éveim számát tekintve.”

A magas vérnyomás velejárója legtöbb esetben a magas koleszterin- és a magas trigliceridszint is.

Ilyen esetekben mindenkinek javaslom a napi egy csésze tyúkhúrteát reggel éhgyomorra elfogyasztani. Tapasztalataim szerint ez kb. két hónap alatt megszünteti a magas értékeket. Ha a magas koleszterinszint nem örök­lött tulajdonság, feltétlenül változtatni kell az étkezési szokásokon. Kevesebb vörös húst és kevesebb zsírt kell fogyasztani.

Amikor normalizálódott a koleszterin- és a triglicerid­szint, akkor sem szabad a tyúkhúrt abbahagyni, heti egy csésze teát szinten tartás céljából meg kell inni.

Természetesen a vérnyomáscsökkentő teákat a leírtak szerint párhuzamosan fogyasztani kell.

Végezetül a magas vérnyomásban szenvedőknek ja­vaslom, hogy kezdjék el a gyógynövényekkel történő keze­lését a vérnyomásuknak – akik még ezt eddig nem tették -, és ha nem lesznek türelmetlenek, nem hagyják rövid idő alatt abba, megtapasztalják majd saját magukon, hogy mennyivel jobb minőségű lesz az életük. Nem fognak rettegni állandóan a magas vérnyomással járó szövődmé­nyektől. Megnyugszanak idegileg, nem lesz az agyukban ott az állandó félelem. Már ez önmagában is megéri, hogy naponta 10 percet magunkra szánjunk, elkészítsük azt az egy csésze teát.

Ingadozó vérnyomás

A normális értékű 120/78 Hgmm-es vérnyomástól időnként fölfelé vagy lefelé eltérő, ingadozó vcrnyomású embereknek csak akkor szabad galagonyateát inni, ha rendszeresen tudják mérni a vérnyomásukat, és akkor is csak a magasabb értékeknél. Az ingadozó vérnyomásnál az alacsony értékek nem olyan rosszak, mint a magasan mértek. Javasolom, hogy akinek ilyen a vérnyomása, ve­gyen egy digitális vérnyomásmérőt otthonra. A vérnyomás ellenőrzésével egyfajta biztonságérzetük fog kialakulni, és az idegeik is megnyugszanak, ami szintén jó hatással lesz a vérnyomásukra,

Az ingadozó vérnyomású embereknek a fagyöngytea fogyasztását javasolom. Ezt a teát csak hideg vizes áztatás- sal szabad elkészíteni, mert 60 fokon már minden elbom­lik belőle. 12 órán keresztül kell hideg, lágy, nem meszes vízben áztatni. így fogja a vérnyomás-szabályozáson túl az érelmeszesedést is javítani, esetleg könnyebb esetben meg is szüntetni.

Ha nem tudnak lágy vizet beszerezni, elég, ha a vizet felforralják és utána lehűtik. Akinek ingadozó a vérnyo­mása, és fogyasztani kezdi a fagyöngyöt, nagyon hamar tapasztalni fogja, hogy sokkal jobban érzi magát. Meg fognak szűnni a szédülések, nem fogja magát gyengének érezni, nem fog fájni a feje a vérnyomás ingadozásától. Azonkívül, hogy a vérnyomása rendbe jön, a szívműkö­dése is normalizálódik, a koszorúere is ki fog tisztulni. De a cukorbetegek is tapasztalni fogják, hogy a vércu- korszintjük sem emelkedik, esetleg még csökkenni is fog.

A fehér fagyöngy az egész mirigyrendszer működéséi segíti, és ezért segít a hasnyálmirigy működésének is. Kiváló tulajdonságai miatt az egészséges embereknek is javasolom fogyasztani néha-néha. Mint már leírtam, az egész szervezet működését segíti, megszünteti a belső vér­zéseket, görcsoldó hatással is rendelkezik, és említettem rákmegelőző hatását is.

51

Ingadozó vérnyomásra még a pásztortáskát is szoktuk használni. Ennek a növénynek a teája gyorsítja a vérkerin­gést, ezáltal tisztítja az ereket és szabályozza a vérnyomást. De nincs olyan jó hatásfoka erre a célra, mint a fagyöngy­nek.

Ezen túl már csak pár szót szólok az állandóan alacsony vérnyomásról. Egy időben az én vérnyomásom is ilyen volt, és akkor azt mondták nekem, hogy hosszú életű leszek. Eddig bevált. Akkor 100/75 vagy legfeljebb 110/80 Hgmm volt a vérnyomásom. Ekkor jutott eszembe, hogy az én drága nagymamám nemcsak gyógynövényeket, hanem fűszernövényeket is termesztett a kertünkben.

Bazsalikomot, valódi sáfrányt, borsikát édesapámnak – aki nem tudta a gyomorsavnövelő borsot enni, bors he­lyett használták -, kerti izsópot. Erre az utóbbira mondta nagymama, hogy még fűszerként is csak ritkán szabad használni, mert emeli a vérnyomást. Amikor nekem már többször is alacsony értékeket mértek, eszembe jutott az én nagyanyám kerti izsópja. Elkezdtem inni a teáját,

naponta egy csészével. Két hét után 120/80 Hgmm lett a vérnyomásom. Biztonságból még két hétig ittam az izsópteát, de már csak egy mokkáskanál füvet tettem egy csésze vízbe. Azóta is rendben van a vérnyomásom. 25 év­vel ezelőtt 140/80-at mértek. Ma is annyi. Jónak tartom az alacsony vérnyomásban szenvedőknek a napi egy-két dl jó vörösbor elfogyasztását is.

Végezetül, de nem utolsósorban a vérnyomásról írt dol­gokkal kapcsolatban el kell mondani feltétlenül, hogy ezt a problémát nem szabad felületesen kezelni, mindenkép­pen beszéljenek meg mindent a háziorvosukkal, állandóan ellenőriztessék a vérnyomásukat.

Ma Magyarországon és szerte a világon is sajnos nép­betegség a magas vérnyomás. Ellene tenni fontos egyéni és társadalmi érdek. Itt is érvényes az a tény, hogy gyógynö­vényekkel sokat tehetnek a megelőzésben, a kezelésben. Nem véletlen, hogy az utóbbi években soha nem látott mértékben megnőtt a gyógynövények, a természetes gyógymódok iránti érdeklődés.

Idegrendszeri betegségek

A mai stresszes világot az idegrendszerünk sínyli meg. Először nem gyógynövényekről, hanem az életmódról, a szabad levegőn történő mozgásról írok egy pár sort. Akik kertes házban laknak, kérem, próbálják ki: nyáron a meleg hajnalok után sétáljanak mezítláb a harmatos fűben 10-15 percig. Nagyon jó hatással van az idegekre ez a séta. De önmagában a friss levegő, a csend, a felcsendülő ma­dárdal, a természet harmatos zöld csillogása, mind-mind megnyugtat és gyönyörködtet bennünket. Köztudomású, hogy a zöld szín nyugtató hatású. Aki nem családi házban lakik, a közeli parkban ugyanezt megteheti. De reggelente egy kis kocogás nagyon sokat fog javítani az egészségi állapotukon, az idegnyugtatáson túl is. A hétvégeket használják ki úgy, hogy elmennek kirándulni az erdőbe, a hegyekbe, egy, esetleg két napra.

Az idegrendszer gyógynövényei közül azzal kezdem, amelyik szerintem a leghatékonyabb, és ez az orbánc­fű. Akinek még nincs depressziója, annak hetenként,

kéthetenként elég egy csésze teát meginni az orbáncfűből, mindig este, lefekvés előtt. Megnyugtatja az idegeket, immunerősítő hatása van, gyomorideg-erősítő és jó altató. A teáját a szokásos módon készítsek el.

Akinek már van problémája az idegeivel, érzi azt, eset­leg már vizsgálták is, annak azt javasolom, hogy minden második nap este igyon meg egy csésze orbáncfűteát legalább hat hétig.

Ha már az orvos depressziót vagy gyomorideget állapí­tott meg, akkor minden este tegye ezt hat héten keresztül. Akinek nagyon makacs a depressziója, minden másnap reggel is igyon egy csészével.

A hathetes kúra után sem szabad a tea fogyasztását teljesen abbahagyni, egy hónapig még minden második, harmadik napon kell este egy csésze teát inni. Ennél a kú­ránál is igaz, hogy ha teljesen abbahagyják a tea fogyasz­tását, visszaesnek, tehát emlékeztetőül időnként meg kell inni belőle egy-egy csészével.

53

A másik nagyon jóízű és idegnyugtató, altató gyógynö­vényünk a citromfű. Akár étkezési célra, salátának is lehet használni, többször is naponta.

Külső használatra kenőcsöt is lehet belőle készíteni, mert antiviruális hatású. Valahol hallottam vagy olvas­tam, hogy valaki ötvenéves korában kezdett cl citromfűte­át inni naponta két csészével, és száz évig élt. Ez a tea csak kezdődő idegbetegség, vagy inkább csak ideggyengeség, idegfáradtság esetén, megelőzésként használható. Nincs olyan erős idegnyugtató hatása, mint az orbáncfűnek.

Naponta egy csésze teát javaslok belőle mindenkinek hat hétig egy évben kétszer, ősszel cs tavasszal, vagy egész évben kéthetenként egy-egy csészével. Az sem lesz baj, ha megszeretik az ízét, és rendszeresen fogják inni.

Aki nem tud aludni, nehezen alszik cl, vagy éjszaka többször felébred, az esti tea után éjszakára is készítsen az ágya mellé egy csésze citromfűteát. Egy-két kortytól rövidesen visszaalszik.

Azoknak a vállalatvezetőknek, akik nagyon meg van­nak terhelve idegileg, az irodájukban is kellene tartani és fogyasztani ezt teát. Ma már szokássá vált az üzleti part­nerek kávéztatása, teáztatása tárgyalás közben. A vezető igyon ilyenkor citromfűteát, jobb idegállapotban marad, mint a partnerek, nem fog úgy kifáradni a tárgyalás so­rán. De ha a lakásukra érkeznek vendégek, és megkínálják őket teával, ezt citromfűtea ajánlatával is kiegészíthetik, meglátják, sokan azt fogják kérni. Mi nem vagyunk tcaivó nemzet, de cl lehet kezdeni, hogy azzá váljunk. A mi családunk ezalól kivétel volt, mert nagymama és édesanyánk is gondoskodott arról, hogy a tcásfazékban állandóan legyen valamilyen gyógy tea. Aki szomjas volt, ivott belőle, víz helyett is azt ittuk.

Az embereknek napi két-három liter folyadékra van szükségük, ez legyen ezután gyakran gyógytea. Ezt a kis kitérőt a citromfűnél mindenképpen le akartam írni, mert fontosnak tartom.

Visszatérve az idegbetegségre, az orbáncfüvön és a citromfüvön kívül nagyon jó nyugtató teát lehet készíteni a macskagyökér nevű gyógynövényből. Sajnos az ebből készült tea nem jóízű, és főleg rossz szagú. De hatásában kiváló, ebből készítik a Valeriána nevű gyógyszert. Az idegbetegségben szenvedők ismerik.

Jó nyugtató és altató hatása folytán a komolyabb idegbetegségben szenvedők is eredményesen használhat­ják. Este egy csésze elfogyasztását javasolom, az idegál­lapotuktól függően alkalomszerűen, mert a rendszeres használatát nem tartom valószínűnek a kellemetlen illata és íze miatt. De akit ez nem zavar, vagy esetleg megszok­ta, az igya.

Kevesen ismerik a borsos varjúháj nevű pozsgás növényt, ami jó nyugtató, és enyhe altató is. Ize a borsra emlékeztető, nagyon erős, mint ahogy ez a nevében is benne van.

Aki szereti az erősen borsos ételeket, azt nem fogja zavar­ni. Valahol beszéltek róla, és azt mondták, hogy akinek semmilyen paprika nem elég erős, kóstolja meg a borsos varjúhájat.

A jó nyugtató hatása miatt inkább nyugtatóteaként, mint altatóként javasolom a fogyasztását.

Az idegbetegségekről végezetül annyit, hogy jobb megelőzni őket, mint a gyógyításukkal foglalkozni, ezért bízzunk a természet gyógyító erejében, és annyit legyünk jó levegőn, amennyit csak lehet, és mozogjunk sokat a szabadban.

Immunrendszeri betegségek

Immunrendszerünk szervezetünk természetes védeke­zőképessége a betegségekkel szemben. Hibás működése allergiához, gyengülése a betegségekkel szembeni fogé­konysághoz vezet. Sokszor az immunrendszerünk azért nem úgy működik, ahogyan kellene, mert funkciójában zavarják a mesterséges anyagok.

Nemkívánatos mértékben szaporodnak a kémiai szerek a világon, mindent fertőtlenítünk, esélyt sem adva szervezetünknek, hogy kifejlessze természetes védekező­képességét.

Vannak gyógynövények, melyekkel erősíthetjük immunrendszerünket, elsősorban azok, amelyek sok C-vitamint tartalmaznak. Ilyen a csipkebogyó, melyet különleges módon kell elkészíteni: hideg vízben áztatjuk 6-8 órán keresztül, de akár egész éjszaka is, fellangyosítva fogyasztjuk.

Kiváló üdítőital is, megelőzésként is ajánlom. Termé­szetes C-vitamin-források a szeder, a paprika, a citrom és

a narancs. A gyógynövények közül a tyúkhúr, a cickafark és a ribizlilcvél.

A csalánban is van C-vitamin, de kovasavtartalma miatt a teáját 6 hétnél tovább nem szabad folyamatosan fogyasztani.

Az orbáncfű az egyik legfontosabb immunerősítő gyógynövényünk. Azt, hogy ez a növény nagyon jó hatás­sal van az ellenálló képességünkre, nem túl régen tud­juk. Ebből a növényből nem kúrákat, hanem rendszeres fogyasztást javaslok legalább kéthetente egy-cgy csészével. Saját tapasztalatom szerint a gyenge immunrendszerrel rendelkezőkre nagyon jó hatással van a lándzsás vagy a nagy útifű rendszeres használata.

Ahhoz, hogy javulást tapasztaljunk magunkon, nagyon sokáig (egy évig) naponta egy csésze teát meg kell inni valamelyik útifűből. Jóízűek, és erősítik az ellenálló ké­pességünket. Még az allergiában szenvedőknek is használ, ilyen hosszú fogyasztása után elmúlik az allergia.

55

Jóízű és erősíti a szervezet ellenálló képességét a ka­kukkfű is. Kerti változata a jobb, mert az illóolaj tartalma a duplája a vad kakukkfűének. Aki csak fokozni akarja szervezetének az ellenálló képességét, annak hetente egy csésze kakukkfűtea elfogyasztását javasolom. Lehet az orbáncfűvel váltogatni.

Ha valaki nagyon hamar elkap valamilyen beteg­séget, egészen biztosan gyenge az immunrendszere, a szervezetének nem elég hatékony a védekezőképessége. Ebben az esetben javasolom, hogy 1-1 arányban keverjék

össze a kakukkfüvet az orbáncfűvel, és két hétig minden reggel és este igyanak meg belőle egy csésze teát. A két hét eltelte után már csak napi egy csészével kell megin­ni további két hétig. Utána elég két-három naponként fogyasztani. Amikor már ritkábban lesznek betegek, elegendő heti egy csésze. Ne hagyják abba legalább egy évig.

Annak is szüksége van az immunerősítő teák valame­lyikére, aki teljesen egészséges, mert nagyon sok betegsé­get megelőzhet vele.

ízületi bántalmak

Az egyik izületi bántalom az ízületi gyulladás. 1 la az ilyen gyulladás a kézen, a csuklón, térden, vagy a bokában van, javasolom a körömvirágkenöcsöt a megszüntetésére, mert az nagyon jó gyulladásgátló. Itt is adok a kedves olvasó­imnak egy jó receptet, amely más, mint a bolti körömvi­rágkenőcs receptje.

Vegyenek körömvirágból 2,5 részt, cickafarkból 1 részt, vérehulló fecskefűből 1 részt, somkóróból 1 részt. A növények mind frissen szedettek legyenek. A körömvi­rágból a virág legyen a több, de levele és szára is kell bele, mert így lesz jobb. A többi növénynek egyforma arányban legyen szára, levele és virága. A növényeket kb. 1 cm- es darabokra össze kell vágni. Annyi tiszta sertészsírba tegyék bele, hogy amikor a zsír már folyékony, ellepje a növényeket. Főzzék fel az egészet úgy, hogy háromszor- négyszer felrottyanjon. Utána két napig pihentessék. Majd ismét fel kell főzni, és egy ruhán át leszűrni. Hűtő­ben kell tartani állandóan. Egy évig is el lehet tartani, de

jobb, ha tavasszal és ősszel, félévenként csinálnak újat. Ha nem tudnak szedni a fenti gyógynövényekből frisset, ve­gyenek a boltban, de mielőtt a zsírba beletennék, áztassák addig, amíg vízzel megszívják magukat, mert ha ezt nem teszik, odaég.

Ez a kenőcs kiváló gyulladásgátló, és még aranyérre, visszérre is használható eredményesen. A reumatikus fájdalmakat is csökkenti. Sebek kezelésére, egyes bőrbán- talmakra is használhatják.

A reuma kezelése, gyógyítása még számos más gyógy­növénnyel is történhet, én teaként elsősorban a mezei zsurlót, csak külsőleg a mocsári zsurlót javaslom. A mezei zsurló kiváló vesetisztító. A reuma oka sok esetben a vese renyhe működésében keresendő, amikor a vese nem méregtelenít elég hatékonyan, és a szervezetben benne maradt salakanyagok az ízületekben rakódnak le. Ezért azt javaslom, hogy egy hónapon keresztül minden reggel igyanak meg egy csésze zsurlóteát azok, akiknek reumati-

57

kus fájdalmaik vannak. Estére pedig kenjek be a fent leírt módon elkészített körömvirágkcnőccsel az ízületeiket. A zsurlótea fogyasztását négy hét után abba kell hagyni, hogy a kovasavat a vese ki tudja dolgozni magából. Ha sokat isszák a zsurlóból készült teát, a veséjük nem fogja tudni feldolgozni, és 6 hét után esetleg véres lesz a vizele­tük tóle. A zsurlóteával a vesekövet is el lehet hajlani, de itt is csak a kis kövek vagy a vcschomok elhajlását java­solom. Akinek a szívével nincs problémája, zsurlóteával csináljon egy vízlökést a kövek elhajlására. Ezt úgy kell készíteni, hogy két liter vízre két evőkanál zsurlót számol­va teát főznek egy fél percig. A teát 10-15 percig fedő alatt tartják, majd leszűrik. Ekkorra langyosra ki is hűlt, és két óra alatt az egészet megisszák. Egy edényben gyűjtsék a vizeletet, hogy meglássák, kijött-e a kő vagy homok.

Még egyszer írom, hogy szívbetegek ezt NEM csinál­hatják!

Az ízületi bántalom másik fajtája a köszvény, aminek az oka a vérben levő sok húgysav, ami lerakódik a kéz- és lábfej ízületeiben, sok esetben deformálva az ujjakat. Akinek köszvénye van, ne egyen húst, vagy csak nagyon keveset. A köszvény nagyon fájdalmas betegség, a lábon lévő köszvcnytől a járás is nehéz, lesz.

Van két gyógynövény, amelyek a vérben lévő húgysavat kitisztítják, ezek az erdei málnalcvél és a fekete földisze­der, ahogy nagymama nevezte, a gyalogszedcr.

A kerti málnalevél, vagy a többi szederféle erre a célra már nem jó. Mindkét növényből teát kell készíteni, ami nagyon jóízű és jó hatású is. Reggel és este kell belőle cgy-egy csészényit meginni mindaddig, amíg a fájdalom meg nem szűnik. Azután sem szabad teljesen abbahagyni, időnként egy csészével kell fogyasztani belőle.

Mindkét ízületi bajra kiváló hatással van a szénapely- vafürdó. Ha hozzájutunk a szénapelyvához (sajnos nem mindig lehet kapni), akkor egy 50 grammos csomagból a pelyvát egy 5 literes edénybe tesszük, felforraljuk, leszűrjük, és a fürdővízhez öntjük. Jobb megoldás, ha a szénapelyvát egy tüllzacskóba tesszük, úgy főzzük fel egy 5 literes edényben, és a vízzel együtt a fürdővízhez öntjük.

Fürdés alatt a szénapelyvás zacskó végig legyen a fürdő­vízben. A fürdés 20 percig tartson. Arra is vigyázni kell, hogy a víz a szívükig ne érjen. A fürdés után nem szabad megtörölközni, hanem egy fürdőköpenybe kell bújni, és 20 percre lefeküdni.

Az ízületi bántalmakat meg lehet előzni az étkezési szokások megváltoztatásával. Még nem hallottam olyan vegetáriánusról, akinek ízületi baja lett volna. Ha nem tudnak teljesen lemondani a húsevésről, legalább mérsé­keljék azt, és sokkal több zöldséget egyenek, mint tették azt korábban. Van a sok zöldség fogyasztásának olyan előnye is, hogy nem híznak cl, nem fognak fájni az ízüle­teik sem.

Akinek a veséjével problémája van, és nem akar ko- vasavat vinni a veséjébe, javasolom a nyírfalcvclct, ami nagyon jó vesetisztító, és a legkíméletesebb a veséhez, igaz, lassabban fejti ki a jótékony hatását. A nyírfalevél teája a vesekövet is összemorzsolja kétheti fogyasztás után. Ilyenkor napi egy csésze nyírfalevélteát kell meginni éhgyomorra. Korlátlan ideig fogyasztható szünet beiktatá­sa nélkül. Aki kőképződésre hajlamos, hetente egy csésze teát feltétlenül igyon meg belőle éhgyomorra, így nem fog vesekő képződni.

A porcsinfű szinten segíti a vese működését, de ebben olyan hatóanyag van, ami csak zsírban oldódik. Ezért ezt lejben kell kioldani a tejzsírraI. A leforrázása után langyosan kell meginni a belőle készült italt. A porcsinfű a vesekövet nem oldja.

A nagycsalánnak vagy csípős csalánnak van egy régi használati módja az ízületi bántalmak ellen. Ez a reumás részeknek friss csalánnal történő csapkodása.

A csalánt az ízületi gyulladás kezelésére is használták régen. Piros lesz a helye, és csípni fogja a bőrt, de azáltal, hogy csíp, élénkíti a vérkeringést, a gyorsabb vérkeringés által tisztulnak az ízületek. A gyorsabb véráramlás elviszi a lerakodott salakanyag cgv részét. Tavasszal úgy is lehet a lábfej ízületeit tisztítani, hogy frissen szedett csalánnal félig megtöltünk egy vödröt vagy más, magas edényt, fclmclcgítjük a vizet annyira, hogy ne legyen hideg a

58

lábunknak, és beletesszük a lábunkat felváltva hol az egyiket, hol a másikat. A csalán végig legyen a vízben, amit többször is fel lehet melegíteni. Ez a módszer még a fázós lábú embereknek is használni fog, gyorsítja a lassú vérkeringést a lábukban. Az érszűkületeseknek is javaslom ezt a módszert, így elkerülhető a lábcsonkolás. Szárított csalán erre a célra nem alkalmas.

Az egyes gyógynövények ismertetésekor még a töb­bi, az ízületi bántalmakra használható gyógynövényt is leírom majd.

A mozgást nagyon fontosnak tartom minden ízületes­nek, még akkor is, ha az első időben fájdalmas lesz min­den lépés. Erőltetni kell, és egyre jobban fognak mozogni

az ízületeik, és egyre kevésbé fog fájni a mozgás. Ahogyan régen mondtuk, ne rozsdásodjanak be az. ízületek.

A porckopásról is mondok egy pár dolgot. ízületeink­ben a két porc között van egy síkos anyag, amin a két porc mozog. Nem fáj, mert nem ér egymáshoz a két porc. Amikor ez hiányzik , a két porc egymáshoz ér, minden mozdulat fáj, egy idő után a porc is elkopik. Ezt minden­képp meg kell előzni. Az élelmiszerboltokban kapható étkezési zselatinból egy dl kocsonyasűrűségű főzetet kell készíteni, és a fájó ízületekre kell reggel és este kenni. A csípőízületnél ezt a lágyéknál kell csinálni, mert onnan könnyebben felszívódik. A fekete nadálytő krémje is hasz­nálható erre a célra.

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszerveinkkel visszük be szervezetünkbe a létfontos­ságú oxigént, melyet aztán a véráram szállít szerveinkhez. Minél gazdagabb az oxigénellátás, annál jobban működik a májunk, az epénk és minden fontos szervünk. F. fontos feladat ellátásához tehát hibátlanul kell működnie a lég­zőszerveinknek.

A megfázás, torokgyulladás gyakori betegségek, melyek szövődményként hörghurutot, tüdőgyulladást okozhatnak. Hogy ezeket elkerüljük, igyunk gyógyteá- kat. Az emberiség egyik legrégebben használt gyógynö­vénye a martilapu, vagy ahogy mi is hívtuk, a fehérhátú lapu, amit köhögés csillapítására használnak igen régóta. Ezenkívül asztmásoknak is javasolták a javasasszonyok, és ma is ajánlják a természetgyógyászok.

De ezen a növényen kívül még nagyon sok jó hatású, légutat tisztító gyógynövény van.

A megfázásokra a hársfavirág és a bodzavirág. Mind­kettő lázat csillapít, izzaszt és köhögést szüntet. Naponta

több csészével is meg lehet inni belőlük. A nátháról azt tanultam, hogy három napig ki kell feküdni, jól ki kell izzadni. Ezért ha valaki megfázik és náthás lesz, maradjon otthon az ágyban, feküdje és izzadja ki magából a nátháját napi több csésze forró bodza- vagy hársfateával, esetleg felváltva. A tea ivása előtt olyan forró lábvizet kell venni, hogy a lábunkat egy-egy másodpercig tudjuk csak benne tartani. így egy ideig ki-be rakosgatjuk a lábunkat. Egy idő után a víz is kihűl egy kicsit, a lábunk is megszokja a meleget. Azután feküldjiink le, és közben igyuk a forró teát. Nagyon jól izzaszt.

Megszűnik a náthával a köhögés is. De ha a torokfájás kezdetekor elkezdenek torok fertőtlenítő teát inni, a nátha ki sem fog alakulni. Erre nagyon jó a lándzsás útifű és a kakukkfű 1-1 arányú keverékéből készült tea. Lehet még jó torokfertőtlenítő teát készíteni a zsálya és az apróboj­torján 1-1 arányú keverékéből is. Ezekből a teákból akár fél- vagy egy litert is meg lehet inni naponta, nagyon

60

jóízű keverék mind a kettő. A tea elfogyasztása előtt javasolom, hogy gargarizáljanak vele egy párszor, és csak ezután nyeljék le. Jó mélyen hátrahajolva kell gargarizálni, hogy az egész torkot érje a tea. Ilyen módon fertőtlenítjük a torkunkat, és nem terjednek cl a náthát okozó baktéri­umok.

Járványos influenzás megbetegedésre, vagy tüdőgyul­ladás esetén ez a módszer nem elegendő, ilyenkor feltét­lenül orvoshoz kell fordulni. Joggal tennék fel a kérdést, hogy régen a tüdőgyulladás esetén mivel gyógyítottak a javasasszonyok. Priznicet kötöttek a csupasz hátra, jó sok izzasztóteát adtak a betegnek, és ez sok esetben segített is. Vagy szénapelyvafürdőt készítettek, abban izzasztották meg alaposan a beteget.

A krónikus hörgőgyulladás és az asztma a legrosszabb légzőszervi megbetegedések.

Nagymamától örököltem egy ezekre való receptet, amit egy kicsit kibővítettem.

Most közreadom, váljék egészségükre.

bodzavirág	2 rész
szederlevél	2 rész
tarackbúza	1 rész
kakukkfű	2 rész
boróka	1 rész
hársfavirág	1 rész
lándzsás útifű	2 rész
édeskömény	1 rész
papsajt	2 rész
martilapu	2 rész
körömvirág	1 rész
cickafark	1 rész
feketenadálytő-levél	1 rész
orvosi veronika	1 rész

61

Úgy írtam le részarányban, ahogyan régen használtuk, mert így mindegy, hogy milyen súlyegyscggel mértünk, mivel a növények fajsúlya nem egyforma.

Ebből a keverékből kell forrázni egy csésze teát (egy ki­csit keserű lesz), és a nap folyamán többszőrre meginni. De az első héten lehet, és jó is, ha reggel és este is megisznak a teából egy-egy csészével. A szokásos adagja ennek is két és fél dl forrásban lévő vízzel leforrázott teáskanálnyi keverék. Csak langyosan vagy hidegen, nem jégbe hűtve lehet inni.

Amikor elmúlt a köhögésük, nem szabad a teaivást abbahagyni, mert visszaesnek, hanem egy héten egyszer vagy kétszer meg kell inni egy csészével fenntartó szint­nek. Ezt a gyógyteakeveréket mindenkinek ajánlom, aki köhög, még a dohányzás miatt köhögőknek is.

A hangszalaggyulladásra a szurokfűteával gargari­záljanak, és igyanak meg belőle naponta legalább két csészével. Ugyanerre a célra és minden más légzőszervi betegségre a tüdőfű teája is kiváló. Gargarizálni hosszasan kell, jó mélyen hátrahajolva, hogy az egész torkot érje a tea, majd meg kell azt inni.

A köhögéscsillapító, hurutoldó gyógynövényekről és azok használatáról az egyes növényeknél majd külön írok. Ott leírom az. alkalmazási módjukat is. .Most még a száj- és a torok fertőtlenítéséről kell egy pár szót szólnom.

Mindenféle torok- és szájfertőtlenítéskor ajánlom az apróbojtorján, az orvosi zsálya, a közönséges vagy ragadós galaj 1-1 arányú keverékéből készült tea fogyasztását. De előtte minden esetben gargarizáljanak is.

Két növényről külön írok, mert úgy érzem, ezek különösen fontosak. A közönséges vagy ragadósgalaj teával nemcsak a torok, hanem a pajzsmirigy működését

is elősegíthetjük, esetleg a túltengését is csökkenthetjük, vagy megszüntethetjük. Naponta többször öblögessék vele a torkukat. Amikor készítik a teát a szokásos módon, a füvet nem kell kidobni a tea leszűrése után, hanem az első napon be kell tenni a hűtőbe. A második nap már van annyi a leforrázott galajfűből, hogy este lefekvéskor a nyakukra kívülről rákössék egy kendővel, arra tegyenek még egy műanyag csíkot, és kössék át, hogy ne párologjon kifelé. így készítsenek dunsztkötést. A pajzsmirigy-túl- tengésben szenvedők ezt mindaddig csinálják, amíg a túltengés meg nem szűnik, el nem múlik.

A másik növény, amiről írni akarok a fagyalkéreg és -háncs. Ez a növény kiváló szájfertőtlenítő, de meginni nem szabad, MÉRGEZŐ!

A szájfcrtőtlenítésen túl a fogínysorvadásra is jó hatás­sal van, megszünteti azt. Az elkészítési módja különbözik a szokásostól. A fagyalkérget 4-5 percig főzni kell. De ha egycsészényit akarnak főzni, legalább egy másfél literes edénybe kell odatenni a 2,5 dl vizet és benne a kérget, mert nagyon habzik főzés közben. Sokszor kell gargarizál­ni a már’kihűlt langyos főzettel, és nem szabad lenyelni. Egy hétnél tovább azonban ne használjuk, hagyjunk ki egy hetet még akkor is, ha a fogínysorvadás vagy a száj­üregben lévő gyulladás nem múlt cl.

A szájüregben lévő baktériumok, esetleg a vírusok sok légúti problémát okozhatnak. Ezért nagyon fontos a száj­üreg fertőtlenítése. Akinek nincs mandulája, arra ez fo­kozottabban igaz. Kiváló szájfertőtlenítő a diólevél teája. Gargarizálás után nem muszáj lenyelni, ki kell köpni. Ez a tea még a fogtőgyulladásnál is segít. Foghúzás után segít összehúzni a friss sebet, ami hamarabb fog gyógyulni.

Pajzsmirigy- rendellenességek

Már említettem, hogy rendellenességeire a közönséges galajt ajánlom. Akár alul-, akár felültermelésről van szó, a galaj teájával való toroköblögetés, gargarizálás segíthet. Főzzenek egy csésze teát a közönséges galajból, naponta többször öblögessenek vele olyan mélyen hátrahajolva, ahogyan csak lehetséges. Utána a teát nyeljék le.

Ha göbösödésről is szó van, kívülről borogassák a nyakukat. A leforrázott teafüvet ne dobják ki, hanem éjszakára tegyék borogatásként a nyakukra.

Vese- és hóly;

A vese egyik fontos méregtelenítő szervünk, itt választó­dik ki a méreganyagok egy része, melyek azután a vizelet­tel távoznak a szervezetből.

Ha a vese nem működik megfelelően, a méreganyag nem tud eltávozni, felhalmozódik a szervezetben, és ízüle­ti problémákhoz, vese- és hólyagbetegségekhez vezet.

A veseműködést szabályozó gyógynövényeink egyike a mezei zsurló. Fő hatásterülete a vesetisztítás, és ezen keresztül a vizelcthajtás. A benne lévő kovasavat a vese csak hosszan dolgozza fel, ezért folyamatos – napi 1-2 csésze tea – fogyasztását 6 hétnél tovább nem javaslom. Ugyanennyi idejű szünet után újra lehet inni. De jobbnak tartom a minden másnapi használatát, azaz kétnaponként 1-2 csésze tea elfogyasztását. Így is csak 6 hétig igyák, a hosszabb fogyasztás következtében véres lesz a vizeletük. A kis veseköveket és vesehomokot is érdemes vele oldani, eloszlatni. A vesén lévő cisztánál a zsurlótea fogyasztásával együtt azt a zsurlót, amiből a tea készült, tegyék a cisztás

vesére éjszakára dunsztkötésben. A reggel készült tea zsur­lófüvét estig tárolják a hűtőben, és este kicsit melegítsék fel. Két-három hét alatt a ciszta felszívódik. Ez a módszer az öröklődő polycisztás betegségeknél kevésbé hatékony.

A húgyhólyag és a húgyutak tisztítására ajánlom a csa­lánt, mely kiváló vízhajtó is. Nem köztudott tény, hogy a csalánban sok C-vilamin is van. Kovasavtartalma miatt 6 hétnél tovább nem iható folyamatosan.

A nyírfalevél teája a vesekövet is összemorzsolja kétheti fogyasztás után. Ilyenkor napi egy csészével kell meginni éhgyomorra. Korlátlan ideig fogyasztható szünet beikta­tása nélkül.

Aki kőképződésre hajlamos, az hetente egy csésze teát feltétlenül igyon meg belőle éhgyomorra, így nem fog vesekő képződni.

Szintén jó vesetisztító a porcsinfű, a korpafű és a csa­lángyökér teája. Mindegyikből napi 1-3 csészével iható 6 héten keresztül folyamatosan.

Fejezet nőknek

A nők élete a gyakori és nagymértékű hormonváltozások­ból áll. A pubertással kezdődő havi ciklusok évtizedeken át kísérik minden nő életét. A hormonok szabályozzák a peteérést, a terhességet, a változáskori tüneteket.

A fiatal nők életében a havi ciklus okozhat problémá­kat. Az erős görcsökkel járó menstruáció ellen javaslom a cickafarkfű teáját. Serdülőkorban lévő lányok a menses előtt 5-6 nappal igyanak meg naponta egy csésze teát cickafark és pásztortáska 1-1 arányú keverékéből a nap bármelyik szakában. A teát a menses alatt is ihatják. A változó korba lépő nőknek javaslom, hogy a menses kimaradásának a kezdetén, amikor a ciklus ideje van, igyanak meg egy-két, esetleg három napig egy csésze teát az alábbi keverékből:

1 rész cickafark, 1 rész zsurló, Vi rész veronika Teaivás közben üljenek le, engedjék el magukat, hunyják be a szemüket, és lassan kortyolgassanak. Nyújtózkodja­nak egy jót, amikor felkeltek, ez jó ideglazító.

Akinek méhgyulladása, petefészek-gyulladása van, az is a cickafark teájával irrigáljon egy hétig mindennap le­fekvés előtt. Hagyjon ki egy hetet, majd megint egy hétig csinálja a hüvelyöblítést. Az irrigálás, ülőfürdő módját a cickafark leírásánál találják.

A változó korral jár a hólyagzáró izmok meggyengülése, amely a vizelet tartási képesség elvesztését jelenti.

Az inkontinenciától 200 millió ember szenved, a lakos­ság 20, a felnőtt nők 50 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a hólyag ürítését nem tudja a beteg kontrollálni. A közhi­edelemmel ellentétben nem csak az idősebb korosztályt érinti.

Több fajtája van:

• a késztetéses (a vizelési ingert csak néhány percig tudja visszatartani a beteg),
• a stressz (köhögés, tüsszentés, fizikai erőfeszítés hatá­sára csepegő vizelet, férfiaknál prosztataműtét következ­ménye lehet),

65

• a túlfolyásos (állandóan szivárgó vizelet) és
• a vegyes (ezek kombinációja) inkontinencia.

Kezelése különböző egyéb módszerek mellett (torna, műtét, fűszerszegény diéta) gyógynövényekkel történik. Mivel a hólyagzáró izom nem megfelelő működéséről van szó, ennek erősítését kell elérni: a cigánymeggyfa levele a legjobb rá.

A késztetéses inkontinencia egyik oka lehet a hűgyutak fertőzése. Erre a legjobb gyulladáscsökkentő a cickafarkfű teája, amely nőknek külön is ajánlott növényi ösztrogén- tartalma miatt.

Ugyancsak ezt javaslom a stressz okozta inkontinenci- ára, mely leggyakrabban a terhesség, szülés következmé­nyeként alakul ki.

A terhesség külön fejezet minden nő életében. A méh­ben növekvő magzat óriási hormonális változásokkal jár. Hogy a terhesség problémamentes legyen, erdeimálnale- vél-teát igyanak a méhfal erősítésére, heti egy csészével.

Szülés után is ajánlott a málnalevéltea fogyasztása a méh összehúzódásának segítésére.

Mint tudják, a szoptatás rendkívül fontos a babának. Az anyatej védelmet nyújt a betegségek ellen, és minden olyan tápanyag megtalálható benne, amire a növekedés­hez szükség van. Hogy elegendő legyen az anyatej, fo­gyasszanak csalánteát napi 1-2 csészével 6 héten keresztül. Utána 6 hét szünetet kell tartani.

A szoptatás befejeztével gyakran marad néhány kiló súlyfolösleg, amitől minél hamarabb szeretnének meg­szabadulni. Általános szabály, hogy a tartós alultápláltság fogyáshoz vezet, tanácsom tehát, hogy csökkentsék a bevitt kalóriák számát, egyenek kevesebbet. Azonban semmiképp se kezdjenek fogyókúrázni, amíg szoptatnak, elapadhat a tejük!

Étvágycsökkentő gyógynövényünk a gyomorsavterme­lést csökkentő fehér akácvirág. Ha ebből megisznak egy- egy csészével naponta, étkezés előtt, könnyebben leadják majd a fölösleges kilókat.

Fejezet férfiaknak

Férfinak lenni ma egyre nehezebb, hiszen az elvárások a munkahelyen, a családban szinte emberfelettivé nőnek, és ez kihat az egészségre is. Gyakori probléma az elégte­len mennyiségű vagy minőségű spermatermelés, amely terméketlenséggel jár. Gyógyteákkal lehet segíteni ezen is: ha lefekvés előtt elkortyolgatnak egy csésze orbáncfűteát, jobban fognak aludni, kipihenten ébrednek. Nyugtató hatású a levendula virága és a hegyi rétek füveivel töltött alvópárna. A cickafarkfű teája vértisztitó, vérpezsdítő. Heti 1 csésze elegendő belőle.

Idősebb korban jelentkező probléma a prosztata meg­nagyobbodása. A hólyagot nyomja a prosztata, az foko­zatosan elveszíti rugalmasságát, nem ürül ki teljesen, és a pangó vizelet gyulladást, esetleg vesekövet okoz. Kezelésé­re javaslom a következő keveréket: 1/3 rész porcsinfű, 1/3 rész korpafű, 1/3 rész kisvirágű füzike. 4 héten keresztül kell fogyasztani napi egy csészével. Ez mindenféle hólyag­problémára is kiváló.

Szintén jó a csalángyökérből főzött tea, mely tisztítja a vesét és a hólyagot. A kisvirágű füzike teáját minden férfinak innia kellene 35 éves kor után, legalább heti 2 alkalommal. Heti egy-két csésze csalántea is elengedhe­tetlen. (ne igyák 6 hétnél tovább egyhuzamban, utána tartsanak 6 hét szünetet). Pirítatlan tökmagot rágcsálja­nak, naponta 5-10 szemet. Ha nem teszik meg idejében a megelőzéshez szükséges lépéseket, műtétre kerülhet sor, ami vizelettartási gondokkal és visszafordíthatatlan impotenciával járhat.

Minden férfi retteg az impotenciától. Erre ajánlom a Férfiak teáját, amelyben pl. szurokfű is található, amely a nemiség működését szabályozó agyi központot serkenti. Különösen cukorbetegeknél gyakori a csökkent potencia­képesség, nekik javaslom a Diabcss (Györgytea) fogyasz­tását, ez az ilyen jellegű panaszokat is orvosolja.

A vérbőséget fokozó növényünk a pásztortáska, ebből naponta is ihatnak egy-egy csészével, korlátlan ideig.

67

Babaváró tearendszer

Mindenki tudja, milyen rohamosan csökken országunk népességszaporulata. Sok fiatal pár szeretne babát, de ez valamilyen oknál fogva nem valósul meg. A népi tapaszta­lat alapján segíteni szeretnék nekik a következőkben leírt rendszerrel:

1. BELSŐ TISZTÍTÁS

A babát akaró nő és férfi 6 héten keresztül végezzen egy belső tisztítást csalánlevél- és diólevél teával a következő módon:

Első nap reggel éhgyomorra mindketten igyanak meg egy csésze csalánlevélből készült teát az étkezés előtt 20 perccel.

Második nap ugyanígy reggel mindketten diólevélből készült teát igyanak.

A teák elkészítési módja: egy csapott evőkanál dió, vagy csalánlevelet tegyenek egy 2,5 dl-es porceláncsészé­be, öntsék le forrásból levett vízzel. Takarják le, 20 perc

után szűrjék le. A kétféle teát mindennap váltogatva 6 hétig fogyasszák

1. MÉHERŐSÍTÉS

Ha az anyaméh nem elég erős, nehezen vagy egyáltalán nem tapad meg a megtermékenyített pete.

Ennek a kivédésére a méhfalat meg kell erősíteni fagyöngytinktúrával a következő módon: egy hónapig minden reggel és este egy-egy mokkáskanál fagyöngy- tinktúrát igyon meg étkezés előtt 20 perccel. Ha fa- gyöngytinktúrát nem kapnak a gyógyszertárakban vagy gyógynövényboltokban, keressenek bennünket Bükk- szentkereszten, telefonon (benne vagyunk a telefontuda­kozóban is).

1. BABAVÁRÓ TEAKEVERÉK

ÉS 1RRIGÁLÁS (HÜVELYÖBLÍTÉS) Amennyiben az első két teaivás ill. tinktúrahasználat után

sem fogant meg a baba, további teakeverékek fogyasztásá­ra és irrigálásra (hüvelyöblítésre) is szükség van. Többféle gyógynövény keverékéből készítettünk egy-egy teát.

A női babaváró teát 6 héten keresztül minden reggel éhgyomorra kell meginni az első résznél leírt módon. A nőnek ezenkívül minden második napon reggel és este irrigálnia is kell. Ekkor reggel egy liter teát kell készíteni úgy, hogy egy liter forrásból levett vízzel leöntenek egy púpozott evőkanál irrigáló teakeveréket. 20 percig lefedve állni hagyják, majd leszűrik. Az egy literből 2 dl teát a nő megiszik. 4 dl-rel irrigál méghozzá úgy, hogy befekszik a kádba, a lábait felteszi a kád szélére, és az irrigátorral be­önti a teát. A teát minél tovább tartsa a méh szájánál, leg­alább 5 percig. Irrigátort minden patikában lehet kapni. A literből megmaradt 4 dl teát hűtőben letakarva tárolja estig. Este lefekvés előtt langyosítsa meg, és ugyanúgy irrigáljon vele, mint reggel.

A férfiaknak is van babaváró teakeverék, ezt ugyanúgy 6 hétig kell inni, mint a nőknek, azaz reggel éhgyomorra egy csészével. Népi tapasztalat, hogy ha a ciklus második fele a hold növekvő állásával egybeesik, a nők termékenyebbek. Szintén népi tapasztalat, hogy tengerszinten vagy 2000 méter magasságban könnyebben fogannak a babák.

Még annyit szeretnék elmondani, hogy a könyv meg­írásáig 13 baba született ezzel a módszerrel. Isten éltesse őket!

N. G. és felesége, Noémi 5 évig várták hiába a gyermekál­dást. 2008. január elején meglátogattak, mivel hallottak a babaváró rendszeremről. 6 hétig itták mindketten a teákat, amiket ajánlottam nekik, és a hatodik hét végén megfogant a baba. Az édesanya jól van, év végére várják az új jövevényt. Addig is málnalevélteát iszik, hogy erősít­se a méhfalat.

K.-né szintén részt vett a babaprogramban. Mikor tele­fonon hívtam, hogy hozzájárulását kérjem az esetének a könyvben való leírásához, épp a kislányát fürdette, akit a gyógyteakúrának köszönhet. 4 év próbálkozás, 2 siker­telen in vitro kísérlet után úgy gondolták, kipróbálják a módszeremet. A következő lombikprogramra már úgy vállalkoztak, hogy előtte végigcsinálták a kúrát, és míg a hormonkezelésekkel nem sikerült a beültetés, a teák hatására megfogant a gyermekük. 2006-ban született meg a kislánya.

Végezetül mindenkinek kívánom, hogy a Jóisten segít­ségével legyen eredményes ez a rendszer. Szülessenek meg a várva várt babák minél többen.

Tinktúra készítése

A tinktúra alkoholos gyógynövénykivonat, melyet külsőleg cs belsőleg is használunk. Elkészítéséhez tiszta gabonaszesz.re van szükség, ebben oldódik ki legjobban a növények hatóanyaga. Én a Royal vodkát használom, mely színtelen, szagtalan, gabonából készült alkohol, évek óta ebből készítem tinktúráimat. Példának közreadok két receptet, a citromfűét és a fekete nadálytőét, de egyéb növényekből is készíthető tinktúra, pl. fagyöngyből, pász­tortáskából, orbáncfűből.

A citromfű tinktúrát használhatjuk daganatokra, zúzódásokra és reumatikus fájdalmakra is. A közvetlenül virágzás előtt leszedett citromfüvet összevágjuk fél-egy- centis darabokra, egy befűt tesüveget teleteszünk az így összevágott fűvel, és leöntjük Royal vodkával. Egy hétig szobahőmérsékleten tartjuk, naponta egyszer felrázzuk, egy hét után leszűrjük. A citromfű tinktúra két évig eltartható hatóanyag veszteség nélkül. Ezzel a tinktúrával

óvatosan dörzsöljük be a daganatot, a zúzódást. A tinktú- rába mártott gézzel köthetjük be a reumás végtagokat.

Fekete nadálytő tinktúra A frissen kiásott gyökere­ket megmossuk, megtisztítjuk az elhalt részektől. Nem súroljuk, mert a külső, fekete része is értékes anyagokat tartalmaz. Előkészítjük a befőttes üveget és a Royal vod­kát, egy centiméteres darabokra vágjuk a fekete nadálytő gyökeret. Figyeljék meg, hogy amikor a frissen vágott felület levegővel érintkezik, azonnal bámulni kezd! Ezért amint egy gyökeret összevágtunk, azonnal a gabonavod­kába tesszük. Ezután a következő gyökeret daraboljuk fel és tesszük bele egészen addig, míg az üveg tele nem lesz. A vodka egy centivel magasabban legyen, mint a gyökér­darabok. Az így elkészített fekete nadálytő tinktúrát két hétig tartjuk szobahőmérsékleten az üvegben, naponta egyszer-kétszer felrázzuk. Két hét után leszűrjük. Akkor jó a fekete nadálytő tinktúra, ha sűrű, síkos, nyákos lesz.

71

legkedvesebb

G YÓ G YNÖVÉN YEIM

AZ ÁLTALAM LEGINKÁBB HASZNÁLT, LEGJOBBAN BECSÜLT, HAZÁNKBAN HONOS GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEK LISTÁJA SZEMLÉLTETŐ RAJZOKKAL, LEÍRÁSOKKAL, HASZNÁLATI ÚTMUTATÁSSAL.

73

Akácfa

FEHÉR AKÁC (ROBINIA PSEUDOACACIA L.)

Az emberek nagy része az akácfát csak az akácmézről ismeri. Az akácfa valóban jó méhlegelő, kiváló akácmézet állítanak elő a magyar méhészek. De a májusban rövid ideig virágzó fa virágja is értékes gyógynövény, és ezt már kevesebben tudják róla. Nagyon jó köhögéscsillapító, ezért egy enyhébb megfázásos köhögésnél egy-két hetes, napi kétcsészés teakúrát szoktam javasolni az ismerőseim­nek. A teát mindig frissen kell elkészíteni, ami azt jelenti, hogy nem szabad órákig állni hagyni. Ezt a teát akác­mézzel még ízesíteni is lehet. A már langyosra hűlt teát kortyolgatva, egy fél óra alatt igyák meg, reggel és este is. Jóízű, ezért az akácvirágot más teákhoz ízjavítónak is szoktuk használni. Élvezeti tea is lehet, de hosszabb ideig nem javaslom, mert a gyomorsavtermelésre is van hatása, szabályozza azt, egy kis mértékben csökkenti. Jóízű és szép színű teát lehet készíteni azonos arányban összeke­vert akácvirágból, apróbojtorjánból és kakukkfűből vagy orvosi zsályából.

A gyomorsavtermelés szabályozására, vagyis a savtúl- tengés megakadályozására napi egy csésze akácvirágteát javasolok este, vacsora után. Az akácvirág teáját mindad­dig kell inni, amíg a gyomruk ég. Ha a gyomorégés meg­szűnt, se hagyják abba teljesen, hanem időnként igyanak meg belőle egy csészével, emlékeztetve a gyomrukat.

A más színű, sárga, lila akácvirág nem gyógynövény.

Ezenkívül a fehér akácvirág még enyhe hashajtó is. Ha erre a célra akarják használni, este kell meginni belőle egy csésze teát, de ezt már nem szabad ízesíteni, és csak akkor igyák, amikor erre szükség van, ha nincs rendben a székletük.

A köhögés csillapítására ajánlottam a szomszéd ut­cában lakó jó barátom feleségének a fehér akácvirágot. Megfázott és berekedt, köhögött. Javasoltam neki, hogy két héten keresztül naponta két csésze teát kortyolgasson el langyosan, reggel egyet és este egyet. Egy kis akác­mézzel ízesítse. A két hét eltelte után teljesen rendbe jött,

A hüvelyesek (Leguminosae) család­jába tartozó, Észak-Amerikából a homok megkötésére behozott, ismert fa. A drog robinin- és akaciinglikozi- dát, robigenin-kámfort, kevés illóola­jat, heliotropint, linaoolt és többféle aromás anyagot tartalmaz.

A virágját gyűjtjük (májustól júniu­sig), félig kinyílt állapotban. Kb. 5 kg friss virágból lesz / kg száraz virág. Csak a félbimbós, félig kinyílt virágot szabad gyűjteni, mert a teljes virág­zásban lévők szárításkor megbámul­nák, értéktelenné válnak. A szárítást jó szellőt padláson vagy árnyékos helyen végezzük, vékony rétegben kiterítve egy tiszta csomagolópapíron vagy tiszta ruhán. Naponta kétszer- háromszor forgassuk át, így hamarabb és szebben szárad, értékesebb gyógy­növény lesz belőle. Akkor mondhatjuk kellőképpen száraznak, ha a tenyerün­kön morzsolni tudjuk a virágokat. Tá­rolni zárt edényben, dobozban, száraz helyen szabad. Egy hónap eltelte után meg kell győződni arról, hogy nem penészedik-e a virág vagy más gyógy­növény. Év közben is jó, ha többször szemügyre vesszük, milyen állapotban van a szárított gyógynövényünk. Azért írtam ezt le ilyen alapossággal, mert ez minden gyógynövény szárításánál és tárolásánál érvényes szabály, amit be kell tartani. Ha ezalól a továbbiak­ban lesz kivétel, majd akkor felhívom rá a figyelmet.

megszűnt a köhögése, nem fájt a torka, és nem lett náthás. Annyira ízlett neki a tea, hogy ezután is fogyasztotta, reg­geli vagy vacsora utáni italként alkalomszerűen. Kérdezte, honnan tudok én ilyeneket – ez még az előző rendszerben történt, és ő volt a kevesek egyike, akinek javasoltam gyógy növény tea-kűrát -, mire én azt feleltem, hogy va­lakitől én is hallottam. Nem mondhattam meg az igazat, hiszen akkoriban nagyon tiltották a gyógynövények hasz­nálatát, különösen annak, aki nem volt orvos. Akkor nem voltak természetgyógyászok. Csak nagyon jó ismerősnek vagy barátnak mertem egy pár esetben javasolni valamit a betegségére. Akkor sem mondtam meg, hogy a nagy­anyámtól tanultam meg a füvek használatát. Mi gyerek­korunkban ettük a fehér akácvirágot, mert nagyon finom édes volt. Különösen télen javasolom a fehér akácvirágból készített teát, akár megelőzésként is.

Az egyik, a piacon dolgozó ismerősömnek a kisfia erő­sen köhögött, de még nem mélyről. Mondtam neki, adjon a gyereknek akácfavirág-teát, és megmondtam, hogyan kell használni. A gyerek szívesen megitta, mert a méztől jó édes lett, és elmúlt a köhögése. Mondta az édesanyja, hogy már nem küldi haza a tanítónő a gyereket, mert azelőtt hazaküldte, mivel köhögésével zavarta a tanítást. A kisfiú hittanra is járt, és elmondta a hitoktató atyának a fehér akácvirágos teakúrát, mert ő is köhögött. A gyerek két hét múlva boldogan mesélte az anyjának, hogy a hit­oktatójának is elmúlt a köhögése a teától, és megköszönte neki a tanácsot.

Nemrégiben dolgom akadt egy vaskereskedésben, ahol a pénztárosnőn láttam, hogy valami baja van. Kérdeztem tőle, hogy rosszul van-e. Azt felelte, hogy kínozza a sok gyomorsav. Javasoltam neki a savtermelés szabályozására a fehér akácvirágból készült teát, s a gyomorideg meg­szüntetésére az orbáncfüvet. Az akácvirágteát reggeli, az orbáncfüvet esti fogyasztásra javasoltam. Azt mondtam neki, hogy addig igya a teákat, amíg ég a gyomra. Talán három hét múlva jártam ott újra, és a fizetésnél a pénztá­rosnő arcán láttam, hogy már nem kínozza a sav. Meg is kérdeztem tőle, hogy rendben van-e a gyomra. A Jóisten áldását kérte a jó tanácsért a tudományomra. Nagyon jó érzés az, amikor az ember tud valakinek a baján segíteni. Mondtam azonban neki, hogy a teák fogyasztását nem szabad teljesen abbahagyni, mert olyan a munkája, hogy sok az idegessége, s vissza fog esni.

Nálunk a családban az apai ágon, még az apai uno­katestvéreknél is többen voltunk gyomorbetegek: Vali húgom, Pista öcsém, Géza és Árpi unokatestvérem.

A fehér akácvirágból és az orbáncfűből főzött tea nálunk családi gyógyital lett, mert mindnyájunknak használt.

Régebben az akácfa kérgét is használtuk gyomorsavtúl­tengés, fekélybetegség és székrekedés ellen. Ma már nem ajánlom, mert az újabb kutatások szerint enyhe mérgező anyagokat is tartalmaz, ezért inkább ne használják. Amikor az újabb kutatások kapcsán valaminek az eltiltásáról írok, mindig belém bújik a kisördög – igaz ez? – és nem tudom ezt a kérdést megcáfolni. De a kétely megmarad bennem.

Apróbojtorján

PÁRLÓFÚ, BOJTORJÁNOSPÁRLÓ, PATIKAI PÁRl.ÓFÜ (AGRIMONIA EUPATORIA I..)

Ezt a növényt az én gyerekkoromban mindennapi teaként ittuk. A falusi emberek a Bükkben még a mai napig is így használják, ez az üdítőitaluk. Jóízű, szép piros színű a teája, a színe hasonlít a rum színére. Az egyik bükkszen- kereszti ismerősöm mesélte, hogy a drótgyárban reggelizés közben a művezetője meglátta, ahogy a teát a termoszból a bögréjébe töltötte. Kérdezte tőle, hogy mit iszik, nem tudja, hogy szeszes italt munka közben tilos fogyasztani? Nem hitte el, hogy amit iszik, az tea. Bevitte a művezetői irodába, és megszondázta. Persze a szonda nem mutatott ki alkoholfogyasztást. Akkor már elhitte, hogy tea, és elfogadott belőle egy kóstolót. Nagyon ízlett neki, és kért is a fűből az ismerősömtől. A művezető meglepetésként otthon a családjának készített belőle teát, akik szintén jónak találtak. Az ezt követő években az ismerős rendsze­resen szedte az apróbojtorjánfüvet a művezető részére is.

Az apróbojtorján a mindennapi használaton túl – kor­látlan ideig iható – külsőleg toroköblögetésre, mandula­

gyulladásnál, szájpenésznél is használják. Még a csecse­mők szájpenészénél is használható a zsályalevél és a vadon termő szamóca levelének az egyenlő arányú keverékéből készített tea.

A gyerekeknél figyelemmel kell lenni a testsúlyará­nyokra. Például egy 10 kg-os testsúlyú gyereknek készített teához csak egy fél gramm – egy mokkáskanál – füvet kell leforrázni két és fél dl vízzel. Egy felnőttnek, ha 60 kg-os átlagsúllyal számolunk, 3 gramm fű kell a teájához. Mindig a testsúly arányában kell számolnunk.

Tehát visszatérve a mandula- vagy torokgyulladás­ra, naponta minél gyakrabban kell a torkot öblögetni apróbojtorján-teával, ami csak langyos lehet. Jó mélyen hátrahajolva kell csinálni.

A lányunknak sokszor volt gyerekkorában mandula­gyulladása, amikor még túl kicsi volt ahhoz, hogy kivegyék a manduláját. Akkoriban mi is sok apróbojtorján-teát fogyasztottunk, hogy a gyereknek is legyen kedve inni.

77

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tar­tozó, egy méter magasra is megnövő, hosszúkás, fogazott levelű, aranysárga füzérben álló virágú, horgas, ragadós termésű évelő növény.

Száraz, homokos réteken nő, ha­zánkban mindenütt megterem. Főleg az északi megyékben, erdők szélén, vágásokban gyakori.

Májustól augusztusig virágzáskor gyűjtjük a növény 20-30 cm-es felső részét virággal, levéllel, szárral.

j| A drog glikozidaszerű keserűanyagot,

12% kovasavat, kevés illóolajat, cser­zőanyagot és más savakat tartalmaz. 3-4 kg friss növényből nyerünk 1 kg k száraz árut.

Sokoldalú gyógynövény az apróbojtorján, még a száj­üregben lévő daganatok kezelésére is alkalmas. Erre a célra egy keveréket kell készíteni, ami 15 g zsurlóból, 15 g ap­róbojtorjánból és 20 g fekete, azaz földiszeder-levélből áll. Ebből a keverékből naponta egy-két csészével készítsünk el, és nagyon sokszor öblögessünk vele, de nem kell lenyelni.

A máj és az epe tevékenységét is szabályozza az apró­bojtorján. Ha erre a célra használjuk, alkalomszerűen készítsünk belőle egy csésze teát – de havonta legalább kétszer-, és reggel, étkezés előtt igyuk meg.

Megelőzhető a tea fogyasztásával a vesekő- és a vese- homok-képződés. Akiknek erre hajlamos a szervezetük, minden héten legalább egy csésze apróbojtorján-teát igyanak meg.

A bélcsatorna és a hólyag renyheségét elmulasztó fűként is ismerjük. Itt sem kell kúraszerűen alkalmazni, hanem megelőzésként egy héten egy’ csészével ajánlunk belőle.

Aki túlzott húgysavképződéssel bajlódik, havonta két-há- rom alkalommal igyon apróbojtorjánból készült teát. Persze ilyen esetekben a túlzott húsfogyasztást is csökkenteni kell.

Makacs reuma esetén készítsenek fürdőt az apróboj­torjánból úgy, hogy 3-4 liter teát öntsenek a fürdővízhez.

Egy liter teához egy púpozott evőkanál fű kell. A fürdés ne tartson tovább 20 percnél, a víz ne érjen a szívig. A fürdő után burkolózzanak egy fürdőlepedőbe, ne törölközzenek meg, hadd szívja be a fürdővizet a testük. Elsősorban a kéz- és lábfejen lévő reumát úgy is lehet gyógyítani, hogy egy lavórban vagy egy tálban fürdetik a csuklójukat vagy a lábukat.

A nők és a gyerekek vizelcttartási problémáinál is ülőfürdőt kell alkalmazni, de ilyen esetben fürdés közben még egy’ csésze teát is meg kell inni. Lehet az apróbojtor­jánhoz ugyanannyi meggylcvclct tenni, és az ivásra szánt teát ebből a keverékből készíteni.

Külsőleg még sebek kezelésére és lumbágó elleni pako­láshoz is használtuk.

A lép működését segítendő is lehet belőle teát készíteni, ezáltal a vérszegénység ellen is használható.

Amint látják, akik régen és most is rendszeresen használták és használják az apróbojtorján teáját, mennyi betegség kialakulását előzhették meg vele.

Javaslom, igyanak belőle minél többször teát. Különö­sen télen sok hasznát fogják venni, de máskor is használ sok betegség megelőzésében.

Aranyvesszőfű

MAGAS ARANYVESSZÖ, ARANYOS ISTA Pl Ü (SOLIDAGO G1GANTEA AIT.)

Erről a növényről már írtam, de az aranyvcsszőfűről nem lehet eleget írni, olyan jó tapasztalataim vannak, nemcsak nekem, hanem mindenkinek, akinek eddig javasoltam a használatát. Előfordult több esetben, hogy akinek elhajtotta az epekövét, abbahagyta a fogyasztását, és egy éven belül újra jelentkeztek az epegörcsök, megindult a kőképződés.

Először az epe elégtelen működésének a megelőzésére javasolok egy háromhetes kúrát. Első héten minden reggel éhgyomorra igyanak meg egy csésze aranyvesszőfűből készült teát langyosan, a második héten minden másnap reggel egy csészével, a harmadik héten háromnapon­ként egy csészével. Ezzel a kúra be van fejezve. El fogják felejteni, hogy valamikor fájt az epéjük, és mindent meg tudnak majd enni, amit azelőtt nem.

A kúra után nem szabad teljesen abbahagyni a tea fogyasztásár, mert renyhén dolgozik az epéjük, és vissza­eshetnek. Ennek elkerülése érdekében egy héten legalább

egy csésze teát meg kell inni két-három hónapig, és utána már kéthetenként is elég lesz egy-cgy csésze.

Akinek homok, vagy esetleg már apró kő van az epehó­lyagjában vagy az epevezetékében, azt aranyvesszőfű-teá- val el lehet hajtani. Ekkor ebből két napig napi két litert kell meginni, délelőtt egy és délután egy litert.

Egy liter teához egy púpozott evőkanál füvet számo­lunk. Az egy litert rövid idő alatt – kb. két óra – kell meg­inni. Akinek alacsony a vérnyomása, óvatosan használja az arany vesszőfüvet, mert enyhén ugyan, de csökkenti a vérnyomást is. Ezért először csak egy liter teát igyon meg egy nap, de azt délelőtt.

Ha a máj működésének elősegítésére használják az aranyvcsszőfüvct, ugyanolyan kúrát kell alkalmazni, mint az epe-működésnél.

Az aranyvesszőfű a vese és a hólyag működését is segíti. Erre a célra csak addig kell a teát inni, amíg a vese és a hólyag nem működik rendesen. Ez általában két-három

80

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó. Észak-Amerikából származó, erdők szélén, sokfelé nagy tömegben termő évelő növény. Szára egyenes, egy méternél magasabbra is megnő, csak a virágzatban elágazó. Levelei szórtak, kb. 10 cm hosszúak, lándzsásak, fürészes szélúek.

A virágok sárgák, ívesen lehajlóak, fürtösek. A növény felső szárából 30- 40 cm hosszú részt gyújtsunk leve­lekkel. Kb. 4 kg friss fűből lesz 1 kg száraz áru.

A drog szaponint, cseranyagot, rutint, keserúanyagot, nikotinsavat és kevés illóolajat tartalmaz.

A virágzás felidejénél gyújtjuk. Gyűjtési ideje: augusztus.

hetet szokott jelenteni. Addig viszont mindennap meg kell inni egy csésze teát reggel, akár étkezés után is. Utána emlékeztetőül és az elért eredmény megtartására időnként, de legalább havonta két alkalommal egy-egy csészével igyanak meg belőle.

Menstruációs görcsöket is kiválóan lehet oldani ezzel a teával. Ilyenkor a ciklus kezdete előtt 2-3 nappal kell egy- egy csészényit elfogyasztani, illetve a ciklus alatt is, a nap bármely szakában, ha erre szükség van.

Reumás és izületi fájdalmaknál izzasztóul és vízhajtó­ként is hasznos, ezekben az esetekben napi egy csésze teát igyanak meg délelőtt vagy reggel. Ezekre a bajokra csak kismértékben használ és nem közvetlenül, hanem más szerveken keresztül.

Nagyon sok példát tudnék felhozni ennek a csodálatos gyógynövénynek a hatásáról, de csak néhányat említek meg.

Először azt, hogy két méregtelenítőszervünk a májunk és a vesénk. Ez azt jelenti, hogy mércgtelenírószerként is lehet használni. Az egyik volt kolléganőm panaszkodott, hogy állandóan kínozza az epéje. Már több mint 10 éve kezelik, a diétát rendesen betartja, és mégsem múlik el a betegsége. Javasoltam neki az aranyvesszőfüvet, a három­hetes kúrát. Csak egy pár hét eltelte után találkoztunk újból, amikor is boldogan mondta el, hogy teljesen elmúlt az cpefájdalma, abbahagyta a gyógyszer szedését és a dié­tát is. Nemrégiben a szomszéd településen lakó anyósától kapott töltött káposztát, nem bírta megállni, hogy meg ne kóstolja hidegen, hiszen évek óta nem evett ilyet. Boldog volt, mert nem érzett semmi fájdalmat. Azóta már ő is főzött a családjának, és nem lett tőle semmi baja.

Az egyik agglegény ismerősöm nagyon sok készételt evett, mert nem szeretett és nem is tudott főzni. Egy idő után érezte, hogy a mája meg van duzzadva. Elment az orvoshoz, és az megállapította, hogy kismértékű májduz­zanata van. de gyógyszert nem írt rá, diétát ajánlott neki. Viszont ezt ő nem tudta betartani, mert diétás ételeket nem tudott vásárolni. Amikor egy alkalommal találkoz­tunk, szóba került az étkezésünk is. Elpanaszolta ezt a szerinte lehetetlen helyzetet. Mondtam neki, hogy havon­ta egy-két alkalommal igyon meg egy csésze aranyvcssző- fűből készült teát.

Csak egy év múlva találkoztunk újból, mert őt áthe­lyezték egy másik városba. Elmondta, hogy azóta rendsze­resen, kéthetenként megiszik egy csésze teát az aranyvesz- szőfűből, és semmi baja nincs a májával. Már ajánlotta ismerőseinek is, akik közül az egyik viccesen el is nevezte kuruzslónak.

Az aranyvesszőfüvön kívül van még ugyanezekre a bajokra egy másik növény is, a nálunk őshonos erdei aranyvessző, de ebben sokkal kevesebb a hatóanyag, mint a Kanadából származó aranyvesszőfűben. Az erdei arany­vesszőt éppen ezért mi nem is használjuk.

Akinek semmi baja sincs, annak is tudom javasolni, hogy ha ritkán is, harmincéves kora után igyon meg egy-egy csésze teát az aranyvesszőfűből. Éppen azért igya, hogy ne is legyen semmi baja.

Az aranyvesszőfű enyhe gyulladási kelt a szervezetünk­ben, aminek semmilyen káros hatása nincs, de beindítja a szervezet védekezőképességét. Már csak ezért is érdemes inni belőle időnként egy-egy csészével.

Bodza

FEKETE BODZA, BODZAFA, CSETE, FÁ1BODZA,

GYF.PÜBODZA (SAMBUCUS NIGRA L.)

A bodzafát nem szabad és nem is lehet összetéveszteni a gyalogbodzával, mert a gyalogbodza termése enyhén mérgező hatású. Ezért aztán nem is gyűjtjük azt.

A bodzafa virágából és hajtásaiból készült tea fo­gyasztása nem veszélyes. Ez egy nagyon jó náthatea. Egy csésze vízzel egy púpozott teáskanál virágot forrázunk le, és 10-12 perc után szűrjük le. Azon melegében, ágyban fekve igyunk meg belőle egy-két csészével, amikor meg vagyunk fázva.

Kevesen tudják, hogy a 2-3 cm-es bodzahajtás igen jó hashajtó. Kiürítő hatása van. Évente csak legfeljebb két­szer szabad használni a nagyfokú vízveszteség miatt. Egy­két csészével kell meginni este a frissen szedett bodzahaj­tásból. Amikor ezt a béltisztítást csinálják, számítsanak rá, hogy két napig otthon kell maradni. Sok folyadékot igyanak közben.

Ha összekeverjük és jól kigyúrjuk rozsliszttel a bodzafa fiatal ágainak kérge alatt lévő háncsot, és rátesszük a

lábon lévő vízdaganatra, majd ruhával átkötjük, kívül pedig műanyag fóliával beburkoljuk, jó daganatoszlatást érünk cl vele. Mindaddig ismételni kell a rozslisztes bo- dzaháncspakolást, amíg a vízdaganat el nem múlik.

A bodzafa kérge erre nem jó.

Sokan fogyasztják a bodzafa gyümölcséből készült szörpöt, befőttet, lekvárt. A gyümölcs nedvéből készült szörp a köszvény ellenszere, de idegzsába ellen is hatásos. Napi 3-5 dl-t is elfogyaszthatunk belőle. Van azonban egy olyan eljárás is – ez a hatékonyabb -, amikor az érett bo­dzabogyót kisajtoljuk, és így fogyasztjuk. Ebből azonban nem szabad napi egy deciliternél többet fogyasztani.

A gyümölcsből készült befőtt és lekvár vese- és hólyagöb­lítő, tüdőbajosoknak kiváló tüdőtisztító. Kenyérre kenve, vagy más szokásos módon fogyaszthatjuk ízlés szerint.

A bodzavirág teájával gőzölögtetést is végezhetünk fülfájásnál, rekedtségnél. A fiatalabb generációnak írom le, hogy a gőzölögtetésnél egy evőkanál bodzavirágot

egy, legalább egyliteres lábasba leszünk, cs a forrásban levő vízzel leöntjük. A fejünket teljesen betakarjuk egy törülközővel, és az edény fölé hajolunk. Ha a torkunkat akarjuk gőzölögtetni, nyitott szájjal szívjuk be a párát. Túl közel ne hajoljunk az edényhez. Fájó fülünket is gyógyíthatjuk így. A torokban lévő kezdődő daganatot is lehet ezzel a módszerrel kezelni. El nem mulasztja a daganatot, de késlelteti növekedését.

jába tartozó, sokszor nagy állomány-
ban levő cserje vagy fa, bokor. Fája és
ága belül üres. Barna kérge fiatal kor-
ban szemölcsszerű pórusokkal borított.
Levele sötétzöld, szárnyas, fűrészelt
szélű. A levélszáron rendszerint 5
levél helyezkedik el. Hosszas tojásdad
alakúak, kb. 10 cm hosszúak.
Bogernyő virágzata sárgásfehér, apró
és jó illatú. Virágzata az ágak végein
dús bogernyő. Gyümölcse ibolyakék,
gömbölyded, húsos bogyó. Nem szabad
összetéveszteni a gyalog- vagy földi
bodzával, amely nem nő meg csak kb. 1
méterre, és csak a termése gyógyhatású.
A drog izzasztó glikozidát, rutint,
kevés illóolajat, quercetint, nyálkát,
cukrot, cseranyagot, gyantát, kolint,
szambunigrin kéksavglikozidát, emul-
zinenzimet tartalmaz.

Gyűjtési ideje: virág – május-június,
termés – augusztus-szeptember.

A bodza virágját üde virágzáskor
gyűjtjük Nem szabad megvárni a teljes
virágzást, mert megbámul, elvirágzik
szárítás közben, és értéktelen lesz.
Szárastul szedjük le a virágot, és ami-
kor megszáradt, lemorzsoljuk. Akkor
száraz, ha pattintásra törik a szára.
Kb. 6 kg friss virágból lesz 1 kg száraz.

GYAI (X.l ENYO <’Jl.NIPI-.RUS COMMUNIS L.)

/

Vese-és epekőoldó hatásánál fogva nagyon hasznos gyógynövény, de erős íze miatt magában nem használjuk. Vesekőnél is lehet alkalmazni ugyanúgy, mint az epekő­nél. Borókabogyóból készül az angolok egyik közkedvelt itala, a gin. és ennek a lepárlásából keletkező mellékter­mék a borókaolaj. Ezzel az olajjal a reumás testrészt kell bedörzsölni, csökkenti a fájdalmat. A borókabogyót és az olaját a vesebajban szenvedők óvatosan, csak kismér­tékben használják. Am ha használat közben görcsölnek, azonnal hagyják abba az alkalmazását!

A bogyó gyógyhatása mellett kiváló fűszer, húsokhoz, pácoláshoz használják. füstölésnél a húsok szép színt kapnak, ha az utolsó napon egy pár szem borókabogyót teszünk a füstbe, a tűzre.

Gyűjtjük a termését, amelyek 5-10 mm átmérőjűek, kékes, hamvas állapotban.

4 ciprusfélék (Cupressaceae) családjá­ba tartozó 2-4 cm magas cserje vagy fa. Örökzöld. A bogyóját használjuk gyógynövényként. Termései tobozbo­gyók, amelyek két évig fejlődnek. A bo­róka kétévenként hoz termést. Levelei ár alakúak, és igen szúrnak.

A drog kb. 10% illóolajat, kb. 30% invertcukrot, 10% gyantát, cseranya­got, gumit és pektint, juniperingliko- zidát, egy flavonglikozidát tartalmaz.

A friss bogyóban C-vitamin is van.
Gyűjtési ideje: augusztus-október.

Cickafark

KÖZÖNSÉGES CICKAFARK (ACH1LLEA COLLINA BECKER)

Ezt a gyógynövényt a nők részére teremtette a Jóisten, óvja, védi a női szerveket, de óvatosan kell használni a teáját. A gyógynövényszakma háromféleképpen vásárolja fel. Csak a virágját, a csipetet, ami annyit jelent, hogy 2-3 cm-es szárral lecsípjük a virágot.

Külön gyűjtik a füvet (ez a virág és levél együtt), és tavasszal csak a leveleket. Ezek közül a csipettel kell a leg- óvatosabban bánni, mert ha ebből erős teát főzünk, vagy sokat iszunk, rosszul fogjuk magunkat érezni, „nem lesz miénk a fejünk”. Éppen ezért csak a virágját nem javas­lom senkinek, hiszen erős hatású gyógynövény. Az olyan cickafarkból is csak keveset tegyünk a teába, amelyikben sok virág található.

A növény az alábbi bajokra használ: görcsös gyomor és bélfájdalom, a húgyutak megbetegedései, légzőszervi bajoknál és idült hörghurut esetén, rosszindulatú sebre, felrepedezett kézre. Máj és epebajok, a tüdő, végbél, méh, hólyag és orrvérzés régi, bevált gyógyítója. Női serdülőko­

ri ivaréréskor és a változó korban nagyon jó hatást lehet vele elérni. Pakolást is lehet vele készíteni.

Vegyük sorba, hogyan kell használni!

Görcsös gyomorfájdalomnál nagyon gyenge forrázatot készítsünk, azaz 2,5 dl forrásban lévő vízzel egy csapott teáskanál füvet öntsünk le. Vigyázzunk, ne legyen benne, csak egy-két virág! Ezt az enyhe forrázatot naponta két­szer, reggel és este étkezés előtt igyuk egy hétig három­naponként. Utána tartsunk egy hét szünetet, majd egy hónapig minden héten egy gyenge forrázatot igyunk. Ennyinek elégnek kell lennie ahhoz, hogy a gyomorgör- csölést megszüntesse.

Bélgörcsöknél két hétig háromnaponként este, étkezés után igyunk meg egy gyenge forrázatot.

A húgyutak betegségeinél ugyancsak egy hónapig, minden harmadik nap reggel étkezés előtt igyunk meg egy csésze cickafarkteát. Ha az egy hónap alatt a vize­letünk nem lett tiszta, és kellemetlen szaga van, fordul-

86

Közönséges cickafark: a fészkes vi­rágzat ti a k (Compositae) családjába tartozó növény. Legelőkön, réteken, utak mentén termő 30-60 cm egyenes szárú, egyszerű növény. Tőlevelei nye­lesek, 20-30 cm hossznak, lándzsások. Virágzata 3-5 mm, fészkes, sátorozó buga. A virágok fehérek, csak a fehér virágú a jó.

Gyűjtjük a virágot, a füvet, a levelet. Gyűjtési ideje: június augusztus.

junk a családorvoshoz, és mondjuk cl neki, mir ittunk
eddig. Lcgzőszcrvi megbetegedéseknél cs idült hörghu-
rutnál javaslom, hogy inhalálásra egy egyliteres lábasban
forrázzunk le egy csapott evőkanál cickafarkat, és fejün-
ket letakarva az orrunkon és a szánkon felváltva szívjuk
be a tea páráját. Ne hajoljunk túl közel az edényhez, ne
legyen forró a gőz, amit belélegzünk! Aki a bclégzéskor
allergiás tünetet érez magán, ne inhaláljon! Inni is kell
belőle egy hétig mindennap egy csésze enyhe forrázatot,
mindegy, hogy melyik napszakban, de vigyázzunk arra,
hogy a forrázatban csak egy kevés virág legyen!

Máj- és cpebántalmaknál két héten keresztül minden
második reggel, étkezés előtt kell meginni egy gyenge
cickafarkteát.

Serdülőkorban lévő lányok a menses első napjáig
igyanak meg egy csésze teát cickafark és pásztortáska l-l
arányú keverékéből a nap bármelyik szakában. Ebből
a keverékből is csak egy csapott teáskanál füvet szabad

menses alatt is ihatjak. Akinek rendszeresen görcsös a mcnscse, az is igyon a ciklus alatt egy-egy csészével, mert jó görcsoldó. A változó korba lepő nőknek javaslom, hogy a menscs kimaradásának a kezdeten, amikor a ciklus ideje van, igyanak meg egy-két, esetleg három napig egy csésze teát az alábbi keverékből:

1 rész cickafark, 1 rész zsurló, ’/z rész veronika

A teát akkor igyák meg, amikor ráérnek, tcaivás közben üljenek le, engedjék cl magukat, hunyják be a szemüket, és lassan kortyolgassanak. Nyújtózkodjanak egy jót, amikor felkeltek, ez jó ideglazító.

A volt főnökömnek a titkárnője, Katika az egyik nyugdíjas-találkozón kért segítséget tőlem, mert belépett a változó korba, és nagyon sokat szenvedett tőle. Amikor már megtörtént a rendszerváltás, mertem neki ajánlani a fenti teakeveréket, kiegészítve azzal, hogy minden második nap cickafarkból készítsen ülőfürdőt magának. ‘legyen egy háromliteres edénybe 3 evőkanál cickafarkot (kevés virág legyen benne), forrázza le, és 10 pere állásidő után szűrje bele a fürdővízbe, majd üljön bele, de a szívéig ne érjen a víz. Ha a vízben kezdi magát nem jól érezni, azonnal száll­jon ki a kádból, és feküdjön le. Jó lenne, ha valaki lenne otthon a fürdéskor, és a fürdőszobaajtót nyitva hagyná, hogyha kell, tudjon segíteni. Ezt a fürdőt csak négyszer csinálhatja meg egy hónapban. Sokáig nem találkoztunk, aztán a piacon összefutottunk, s én kérdeztem, hogy van. Örömmel mesélte, hogy már az első hónapban visszaállt a rendes ciklus. Újból nő lettem – mondta dicsekedve. A legközelebbi találkozón, mely evenként egyszer van, mondta, hogy ugyan elmaradt a mensese, de most már semmi problémát nem okozott. Szóval, ahogy az elején írtam, a cickafark a nők gyámolítója.

Akinek méhgyulladása, petefészek-gyulladása van, az is a cickafark teájával irrigáljon egy hétig mindennap le­fekvés előtt. Utána hagyjon ki egy hetet, majd megint egy hétig csinálja a hüvelyöblítést. (Majd leveszik a fejemet a hivatalos szervek, hogy én ilyet le merek írni, de próbálják meg, az én öreg fejemért már nem kár!) Ha már itt tartok.

lycn vizsgával, semmiféle engedélyre nincs szükségük. Mégis egy-egy sikeres varázslót a fejlett országokból is sokszor felkeresnek orvosok, kutatók, gyógyszergyártó cégek szakemberei. Vajon miért? Lehet, hogy még nálunk is van egy-két öreg rajtam kívül is, akik valamit – ha csak egy jó dolgot is – őriznek a múltból. Kár lenne, ha ma­gunkkal kellene vinnünk, mert nem tudjuk elmondani. De ez túl hosszú történet lenne, no meg micsoda dolog, hogy egy ilyen irányú szakképesítést nem kapott ember esetleg tudhat valamit, „ez nem lehetséges”. Ez. most azért jutott az eszembe, mert tudomásom szerint a női betegsé­gekkel az idevonatkozó rendelet szerint füvesember nem foglalkozhat.

Ezért én csak javasolok valamit, amit mindenki saját elhatározásából elfogad, vagy nem fogad el.

Visszatérve a cickafarkra, ennek a növénynek a kül­sőleg történő alkalmazása is eredményes szokott lenni. Mivel jó gyulladásgátló, egy begyulladt, esetleg vérző aranyérre egy langyos ülőfürdő nagyon jó hatással van.

Ezt úgy kell csinálni, hogy két liter forrásban lévő víz­zel leöntünk két evőkanál cickafarkot (ebben lehet termé­szetes mennyiségű virág), 10 percig lefedve tartjuk, leszűr­jük, és amikor langyosra kihűlt, a langyos ülőfürdővízhez hozzáadjuk. Óvatosan beleülünk, közben mindig öntünk egy kis meleg vizet az ülőfürdő vizéhez, hogy ne hűljön ki, ne fázzunk meg. Húsz perc ülőfürdő után lefekszünk, de nem törölközünk meg. Ezt az ülőfürdőt mindennap megismételjük addig, amíg az aranyerünk gyulladása el nem múlik. Lehet az aranyérre kenőcsöt is készíteni 2 rész cickafark és 1 rész körömvirágból. A friss cickafarkot és körömvirágot annyi zsírral forraljuk 3-4 percig, amennyi ellepi. Két-három napi állás után újból felforraljuk a zsírt, és egy-két rottyanás után leszűrjük. Hűtőben tartjuk. Krém készítésre a cickafarkvirág is használható. Minden székelés és fürdés után a végbélnyílást bekenjük ezzel a kenőccsel, meg a zárógyűrűn belül is.

Rosszindulatú, begyulladt, gennyesedő sebre is kivá-

88

leforrázni 2,5 dl vízzel, ha erősen górcsőinek. A teát a mcnscs alatt is ihatják. Akinek rendszeresen görcsös a mensese, az is igyon a ciklus alatt egy-egy csészével, mert jó görcsoldó. A változó korba lépő nőknek javaslom, hogy a mcnscs kimaradásának a kezdetén, amikor a ciklus ideje van, igyanak meg egy-két. esetleg három napig egy csésze teát az alábbi keverékből:

1 rész cickafark, I rész zsurló, ’/z rész veronika

A teát akkor igyák meg, amikor ráérnek, tcaivás közben üljenek le. engedjék el magukat, hunyják be a szemüket, és lassan kortyolgassanak. Nyújtózkodjanak egy jót, amikor felkeltek, ez jó ideglazító.

A volt főnökömnek a titkárnője. Katika az egyik nyugdíjas-találkozón kért segítséget tőlem, mert belépett a változó korba, és nagyon sokat szenvedett tőle. Amikor már megtörtént a rendszerváltás, mertem neki ajánlani a fenti teakeveréket, kiegészítve azzal, hogy minden második nap cickafarkból készítsen ülőfürdőt magának, legyen egy háromliteres edénybe 3 evőkanál cickafarkot (kevés virág legyen benne), forrázza le, és 10 perc állásidő után szűrje bele a fürdővízbe, majd üljön bele, de a szívéig ne érjen a víz. Ha a vízben kezdi magát nem jól érezni, azonnal száll­jon ki a kádból, és feküdjön le. Jó lenne, ha valaki lenne otthon a fürdéskor, és a fürdőszobaajtót nyitva hagyná, hogyha kell, tudjon segíteni. Ezt a fürdőt csak négyszer csinálhatja meg egy hónapban. Sokáig nem találkoztunk, aztán a piacon összefutottunk, s én kérdeztem, hogy van. Örömmel mesélte, hogy már az első hónapban visszaállt a rendes ciklus. Újból nő lettem – mondta dicsekedve. A legközelebbi találkozón, mely évenként egyszer van, mondta, hogy ugyan elmaradt a mensese, de most már semmi problémát nem okozott. Szóval, ahogy az elején írtam, a cickafark a nők gyámolítója.

Akinek méhgyulladása, petefészek-gyulladása van, az is a cickafark teájával irritáljon egy hétig mindennap le­fekvés előtt. Utána hagyjon ki egy hetet, majd megint egy hétig csinálja a hüvelyöblítést. (Majd leveszik a fejemet a hivatalos szervek, hogy én ilyet le merek írni, de próbálják meg, az én öreg fejemért már nem kár!) Ha már itt tartok,

leírom, sokszor elgondolkozom azon, hogy a természeti népeknél még ma sem rendelkeznek a varázslók semmi­lyen vizsgával, semmiféle engedélyre nincs szükségük. Mégis egy-egy sikeres varázslót a fejlett országokból is sokszor felkeresnek orvosok, kutatók, gyógyszergyártó cégek szakemberei. Vajon miért? Lehet, hogy még nálunk is van egy-két öreg rajtam kívül is, akik valamit – ha csak egy jó dolgot is – őriznek a múltból. Kár lenne, ha ma­gunkkal kellene vinnünk, mert nem tudjuk elmondani. De ez túl hosszú történet lenne, no meg micsoda dolog, hogy egy ilyen irányú szakképesítést nem kapott ember esetleg tudhat valamit, „ez nem lehetséges”. Ez most azért jutott az eszembe, mert tudomásom szerint a női betegsé­gekkel az idevonatkozó rendelet szerint füvesember nem foglalkozhat.

Ezért én csak javasolok valamit, amit mindenki saját elhatározásából elfogad, vagy nem fogad el.

Visszatérve a cickafarkra, ennek a növénynek a kül­sőleg történő alkalmazása is eredményes szokott lenni. Mivel jó gyulladásgátló, egy begyulladt, esetleg vérző aranyérre egy langyos ülőfiirdö nagyon jó hatással van.

Ezt úgy kell csinálni, hogy két liter forrásban lévő víz­zel leöntünk két evőkanál cickafarkot (ebben lehet termé­szetes mennyiségű virág), 10 percig lefedve tartjuk, leszűr­jük, és amikor langyosra kihűlt, a langyos ülőfürdővízhez hozzáadjuk. Óvatosan beleülünk, közben mindig öntünk egy kis meleg vizet az ülőfürdő vizéhez, hogy ne hűljön ki. ne fázzunk meg. Húsz perc ülőfürdő után lefekszünk, de nem törölközünk meg. Ezt az ülőfürdőt mindennap megismételjük addig, amíg az aranyerünk gyulladása cl nem múlik. Lehet az aranyérre kenőcsöt is készíteni 2 rész cickafark és 1 rész körömvirágból. A friss cickafarkot és körömvirágot annyi zsírral forraljuk 3-4 percig, amennyi ellepi. Két-hároin napi állás után újból felforraljuk a zsírt, és egy-két rottyanás után leszűrjük. Hűtőben tartjuk. Krém készítésre a cickafarkvirág is használható. Minden székelés és fürdés után a végbélnyílást bekenjük ezzel a kenőccsel, még a zárógyűrűn belül is.

Rosszindulatú, begyulladt, gennycscdő sebre is kivá-

88

lóan alkalmas a cickafarktea. Erre a virágjából készült forrázatot használjuk úgy. hogy egy csészébe teszünk egy púpozott teáskanál virágot – ha ez nincs, a közönséges növcnv is megteszi leöntjük a forrásban lévő vízzel, 10 percig fedő alatt tartjuk, ezután leszűrjük. A teát hagyjuk

langyosra kihűlni, ekkor egy kis darab gézzel párszor lemossuk a gennyedző sebet, majd a teába áztatott gézzel lekötjük. Nem szabad dunsztkötcst tenni rá, azaz, kívülre nem kell műanyag fólia. Azt hiszem, mindent leírtam erről, amit tudok.

Citromfű

(MEL1SSA OFFICINALIS L.)

Elsősorban idegerősítő, nyugtató, altató teák készülnek belőle, de idegnyugtató hatásán keresztül sok mindenre jó. Vegyük sorba jótékony hatásait.

Görcsoldó. Ideges hányási inger és görcsök jelentkezé­sekor igyanak meg legalább két csésze citromfűteát egy­más után rövid időn belül. Üdítő és élénkítő teaként napi két csészével kell elfogyasztani, egyet reggel vagy délelőtt, a másikat kora délután.

Vizeletkiválasztó hatása miatt is ihatjuk, ekkor napjában egyszer, reggel fogyasszuk. Napi két csésze citromfűtea éve­kig fogyasztható még üdítőitalként is, de a jó idegnyugtató hatásánál fogva az életünket is meghosszabbíthatja.

A gyomor és emésztőrendszer nyugtatására úgy érhe­tünk el eredményt, ha a citromfűből készült teát étkezés előtt isszuk meg. Ekkor ellazítja a gyomoridegeket, nyug­tatja a gyomortraktust. Nagyon jó hatással van az agyra, erősíti az idegrendszerünket. Ha erre használjuk a citrom­füvet, este lefekvés előtt igyunk meg belőle egy forrázatot

langyosan. A tea jótékony a szívidegre is, erre napi 1-2 csészényit kell elkortyolgatni egész nap. Aki munkája miatt ezt nem teheti, az este tévénézés közben pótolhatja.

A méh megnyugtatására is alkalmas a citromfűből ké­szült tea. Erre a célra a nap bármelyik szakában ihatunk belőle egy csészével, de legalább egy hónapig mindennap.

Izzasztó hatása is kiváló. Ha erre a célra használjuk-és nem vagyunk lázasak -, ágyban fekve, amilyen forrón csak tudjuk, igyunk meg belőle legalább két csészével. Ha a citromfűteából mindennap délután megiszunk legalább egy csészével, tapasztalni fogjuk, hogy megerősödött a szemünk, nem fog ugrálni a betű előttünk, de használha­tó ideges eredetű fejfájásnál is. Ha erre isszuk, üljünk le egy kényelmes fotelba, hunyjuk le a szemünket, engedjük el magunkat, lazítsunk, és közben kortyolgassuk el a teát.

Ideges eredetű fogfájásnál a teát testmelegen vagy egy kicsit hidegebben tartsuk a szánkban azon a fogon, amelyik fáj. Persze a legjobb, ha mielőbb fogorvoshoz fordulunk.

Az ajakosvirágúak (l.abiatae) csa­ládjába tartozó, nálunk sokszor csak termesztett növény, évelő. Gyűjtjük a leveleket virágzás előtt, és a felső 5 cm-es szárat. Kb. 5 kg-ból lesz 1 kg száraz áru. A drog illóolajat, cseranyagot, kávésavat, nyálkát, szaponint, mézgát stb. tartalmaz. Elsőrendű mézelőként is termelik hazánkban.

Gyűjtési ideje: június-szeptember, kétszer is szedhető a levél.

A citromfű levelét használjuk teakészitésre. Akinek otthon terem a citromfű, a virágzás előtt vágja le az egész növényt, és a leveleit fejtse le róla, s így szárítsa, hozzátéve a nö­vénycsúcson lévő 5-6 cm-es szárat is.

91

Külsőleg a citromfűtinktúrát használhatjuk dagana­tokra, zúzódásokra, és még reumatikus fájdalmakra is. A tinktúrát úgy készítjük, hogy a virágzás előtt köz­vetlenül levágott citromfüvet összevágjuk fél-egy centis darabokra, egy befőttesüveget teleteszünk az így összevá­gott fűvel, és leöntjük gabonaszesszel. Mostanában lehet kapni Royal vodkát, ez gabonából készül, és 40 fokos, így kiválóan alkalmas erre a célra. Egy hétig a füvön hagyjuk a vodkát, naponta egyszer felrázzuk. A befőttesüvegben lévő füvet szobahőmérsékleten tartjuk. Két hét után leszűrjük. A citromfűtinktűra két évig eltartható ható­anyag-veszteség nélkül. Ezzel a tinktúrával dörzsöljük be a daganatot, a zúzódást óvatosan, és a tinktúrába mártott gézzel köthetjük be a reumás végtagokat.

Rendellenes mensesnél citromfű, valamilyen menta, majoránna és angelikafű egyenlő arányú keverékéből készítsenek teát egy csésze vízzel egy evőkanál füvet lefor­rázva. A ciklus kezdete előtt négy-öt nappal igyanak meg belőle naponta egy csészével.

Epeműködést serkentő, szélhajtó teaként is érdemes a citromfűből készük teát fogyasztani naponta legalább egy csészével.

Végezetül saláták és mártások ízesítésére is használ­hatják, mert nagyon jó ízű. A citromfű vadon nem terem, csak termeszteni lehet. A gyógynövényes szaküzletekben és a patikákban szárított állapotban kapható.

Csalán

CSÍPŐS CSALÁN, NAGY CSALÁN (URT1CA DIO1CA L.)

Elérkeztünk az egyik legértékesebb gyógynövényünk tárgyalásához. Valószínűleg nem tudom az összes kiváló tulajdonságát leírni.

Az egyik volt kollégám – nálam idősebb – a háború­ban szovjet fogságba esett. Több fogolytáborban volt, és elmondta, hogy a legtöbb hadifogoly ott élte túl a fogsá­got. ahol csalán volt a környéken. Elsősorban étkezésre használták, de fertőtlenített is és vért tisztított.

Térjünk azonban vissza mai szerepére. Én tizenki- lencféle bajra tudom leírni a hatását, ennyit ismerek, de bizonyára olvasóim között is van olyan, aki egyéb bajokra is érezte már áldásos hatását.

Kezdem a legfontosabbal, a vért és az egész szervezetet tisztító hatásával. Májusban és októberben nagyon jó hatást lehet elérni egy-egy hathetes tisztítókúrával. Azért májusban, mert akkor már a hónap elején szedhető a friss csalán, és ez a legjobb hatású, s azért októberben, mert ilyenkor nő meg a sarjúcsalán olyan nagyra, hogy érdemes

leszedni. Aki nem tud friss csalánt szedni, vegyen a bolt­ban szárított növényt, azokat is jó időben gyűjtik. A tavaszi kúra a fontosabb, mert a szervezetünkben télen lerakodott salakanyagokat ki kell hajtani. Nemcsak a vért tisztítja, jó hatással van az egész szervezetünkre, a vesére, a májra, epére, tüdőre, minden szervünkre. Csak hat hé­tig szabad a csalánteát inni, mert a benne lévő kovasavat a vese nehezen dolgozza ki magából, és így kő képződhet belőle. Hat hét szünet után ismételhető a csalánkúra.

Akkor most vegyük sorra a többi gyógyhatását.

A vértisztításon keresztül jó hatással van az ekcémára, de keveréket kell belőle csinálni, melyben egyenlő arányban fordul elő csalán, orvosi veronika, zsálya, zsurló. A keve­rékből napi egy csésze teát igyanak meg, az étrendjükből pedig töröljék a füstölt húsokat és a zsíros ételeket. Addig kell folytatni a teakeverékből készített tea fogyasztását, amíg az ekcéma el nem múlik. Külső lemosásra csalán-, babhéj- és veronikateát készítsünk, és az ekcémás helyeket

93

A csípős csalán, nagy csalán, a
csalánfélék (Urticaceae) családjába
tartozó mindenütt előforduló, évelő
növény. Minden része fullánkszőrök-
kel borított, ha testhez ér, csípős, égető
fájdalmat okoz.

Szára 1 m-nél magasabbra is meg-
nő, egyenes, négyszögletes. Levelei
nyelesek, szíves tojásdad vagy lándzsás
alakúak, fűrészes szélűek. Virágzata
füzér. A leveleit és a felső 5 cm-es
szárát meg a gyökereket gyűjtjük. Be-

száradási arány 5.7. Mindig virágzás

előtt kell gyűjteni, tavasszal

a friss hajtást, ősszel
a kaszálás vagy vágás

után növő, ún. sarjúcsalánt.

Az apró csalánt nem szabad gyűjteni!
A drog glikozidákat, cseranyagot és

gyantaszerű anyagot, hangyasavat, kovasavat, B- és C-vitamint, urticolt,

urticolint, sót és vasat nyomokban
tartalmaz.

Gyűjtési ideje: levél – június-szeptem­ber, gyökér – október-április.

94

mártsuk bele, és mosogassuk vele. Ekcémára egyébként a friss útifű is jó.

A vese- és hólyaghomok képződését megakadályoz­za. elhajtja a már meglévőt. Akinek a szívével nincs problémája, nem szívbeteg, akár egy kúrát is csinálhat a csalánteából, kihajtani a vese- vagy hólyaghomokot. Ezt úgy kell végezni, hogy egy liter csalánteát egy óra alatt kell meginni. Egy befőttesüvegbe gyűjteni kell a vizeletet, hogy lássák benne a kihajtott homokot. Egy liter teához egy púpozott evőkanál füvet kell forrásban lévő vízzel le­önteni. fedő alatt tartani 10-15 percig, leszűrni és meginni másfél óra alatt. Szívbetegeknek nem javaslom, akinek sok a sava, szintén ne csinálja. A csalán jó vízhajtó, tehát erre a célra is használható kisebb – egycsészényi – mennyi­ségben. Ez esetben reggel igyák meg a teát, hogy ne kelljen éjszaka sokszor felkelni.

Vértisztító. A hathetes tisztítókúra után is ajánlatos meginni kéthetente reggel egy csészével.

Vérképző is, mert a benne lévő vas hatására a szerveze­tünk vérképző szervei több vért fognak előállítani. Sokan egyébként a vastartalma miatt nem szeretik, mert hizlal.

Emésztésjavító éppen a benne lévő vas okán, de ha az étkezésük mennyiségét nem növelik, nem fognak hízni tőle. Akinek az emésztése nem jó, egy hónapig minden reggel igyon meg egy csésze csalántcát.

A vércukorszintct is csökkenti. Ezt a tulajdonságát már klinikailag is bizonyították. Erre a célra délben vagy este igyanak meg egy csészével langyosan. Az én cukorbeteg­ségre összeállított teámban is van csalán.

A húgyutak, első és hátsó húgyvezeték, húgyhólyag tisztítására is alkalmas a csalánból készük tea. Ilyen esetekben egy tíznapos csalánteakúra elég szokott lenni. A gyógynövények lassabban gyógyítják a bajokat, de tartósabb a hatásuk. A 10 napos kúra alatt két csésze teát kell elfogyasztani naponta, egyet délelőtt és egyet délután. Sajnos éjszaka fel kell kelni egyszer-kétszer tőle.

Az emésztésjavító tulajdonságánál fogva könnyíti a széklet ürítést. Erre a célra csak akkor használjuk, ha szo­rulásunk van, ebben az esetben este lefekvéskor kell egy

csésze langyos csalánteát meginni. Máj- és cpcbántalmak esetében is eredményesen használható a csalántea. Ha erre a célra használjuk, reggel éhgyomorra igyunk meg egy hónapig kétnaponta cgy-cgy csészével. Azért jobb az éhgyomorra elfogyasztott tea, mert jobban hasznosul. Akinek sok a gyomorsava, az a tea elfogyasztása után azonnal harapjon valamit, ami leköti a savat.

A lép megbetegedésénél nagyon jó hatású egy rövid csalánteakúra, utána a rendszeres teafogyasztás. Ha a lépünk sok vörösvértestet kap, ami fertőzött, megnagyob­bodik, és ez károsan hat a vörösvércest-termelésrc. Ha azonban a csalán által tisztított vér kerül a lepbe, nem kell fokozott munkát végeznie. A rövid kúra egyhetes, ezalatt mindennap igyanak meg egy csésze teát. A hét letelte után jó hatással van a lépre, ha a továbbiakban kéthetente egy csészével megisznak belőle.

Gyomor és légzőszervek hurutos megbetegedései. Vértisztító hatásánál fogva cs a benne lévő savak által a hurutos részt tisztítja. Ezért, ha erre a célra használjuk egy 3-4 napos, napi egycsészés csalánteakúrát javaslok.

Fáradékonyság ellen egy tavaszi hathetes kúra elegen­dő, ezzel segíthetjük leküzdeni a tavaszi fáradtságot.

Tüdőmcgbctcgcdcscknél is jó hatású a csalántca (itt nem a tbc-re gondolok). Ebben az esetben nem magában kell használni, hanem az alábbi keverékben: csalán, veronika, tüdőfű, erdei szamócalevél, vöröshagymahej, orvosiziliz- gyökér. Az egészet egy rövid ideig tejben kell főzni, és kihű­lés után napi cgy-két csészét kell mézzel ízesítve meginni.

Vízkór – vízhajtás. Sokan tudják már, hogy a csalán nagyon jó vízhajtó. Akinek ilyen problémája van, egy hétig minden délelőtt igyon meg egy fél liter teát. Az első csészével reggel, étkezés előtt egyszerre, a második csészé­vel a délelőtt folyamán elkortyolgatva. Az egyhetes kúra után, amíg nehezen adja le a szervezetük a vizet, minden héten legalább két csészével igyanak meg. Már írtam róla, hogy a heti két csésze folyamatos fogyasztása az egész szervezetünkre milyen jó hatással van.

Leukémia. A lépmegbctcgedéseknél már írtam, hogy vérképzésre, vértisztításra milyen jó a csalántea. A leuké­

miánál, magyarul fehérvérűségnél a csalántea önmagában nem elegendő. A következő keveréket ajánlom.

3 rész csalánlevél

1. rész csalángyökér
2. rész diólevél

1 rész vérebül ló fecskefű

1 rész zsurló

1 rész cickafark

Ebből a keverékből naponta igyanak meg két-három csészével egész napra elosztva. Ez a teakeverék nem gyógyítja meg a fehérvérűséget, de nagyon jó hatással van a vértisztításra, vérképzésre. Vannak benne sejtnövekedés­gátlók, melyek jótékony hatásúak. A fentieken kívül a csalántea szinte minden bajra jó azáltal, hogy a vértisztító hatásánál fogva a szervezet minden része tiszta vért kap, így jobban ellenáll, jobban dolgozik. A csalánból készült tea külső hatásai sem elhanyagolhatók.

Reumatikus, ízületi fájdalmak. Legjobb a reumás, ezál­tal fájó testrészt friss csalánlevéllel megcsapkodni, minek hatására a bőr bepirosodik, oda több vér áramlik. Ezzel a több vérrel az ízületekben lerakodott salakanyagok kezde­nek kiürülni, lassan megszűnik a fájdalom. Kellemetlen, csípős érzés lesz, de megéri.

Érszűkület a lábon, kézen. Mindenkinek azt szoktam javasolni, hogy szedjen egy fél vödör csalánlevelet és csa­láncsúcsot. öntse a vödröt tele vízzel, s melegítse testhő­

mérsékletűre. Tegye bele a lábát úgy, hogy a friss csalán is benne legyen a vízben. Ezt csinálja minden második nap. Amikor nem vesz csalánból lábfürdőt, csináljon értor­nát a lábán, kezén. Ennek az a módja, hogy fokozatosan felmelegítjük a lábvizet forróra úgy, hogy testhőmér­séklettel kezdjük, amikor a lábat a vízbe tesszük. Utána mindig melegebb és melegebb vizet öntünk a fürdővízhez. Amikor már forró a víz, az odakészített másik, hideg vízzel telt vödörbe hirtelen áttesszük a lábunkat. A friss csalánlevélből készült lábfürdőt egyheti, azaz háromszori használat után friss csalángyökérből készült lábfürdó- vel váltjuk fel. A csalángyökeret akkor szedjük, amikor legtöbb benne a hatóanyag, ősszel vagy tavasszal. A csa­lángyökér nagyon jó vesetisztító, prosztatanagyobbodás okozta hólyaggyulladásnál is kiválóan használható.

Hajritkulás. A hajritkulás és korpásodás megszünte­tésére friss csalánlevélből kell hajmosó vizet készíteni,és azzal megmosni a hajat legalább hetente kétszer. Ekkor ne hajsampont, hanem színszappant használjanak, amit ma már újból lehet kapni. A lemosás után a hajat csalángyö­kérből készült öblítővízzel öntsék le, és egy pár percig ne töröljék meg a hajukat. A csalánnal történő hajmosáskor a barna hajúak a csalánlevélhez egy kevés diófalevclet is tehetnek, ezáltal a fejbőr jobban letisztul. Akik nem tud­nak friss csalánt szedni, a boltokban kapható csalánnal is érnek cl eredményt, de ez nem olyan jó, mint a friss.

Végezetül ismét csak annyit, hogy nagyon fontos gyó­gyító hatása van a csalánnak, éljenek vele.

Cseresznye, i

(PRUNUS AVIUM L„ I’RUNUS CERASUS L.)

Ezeknél a növényeknél nemcsak a vad alanyok teái, ha­nem a nemesített fajoké is jó hatással vannak a nyálkaol- dásra, az elzsírosodás megakadályozására, a szívműködés segítésére, vízhajtásra, hólyaggyulladásra. A gyümölcsök szárai képezik a drogot, de a meggylevél is használható szárított és friss állapotban is.

Kezdem a leggyakoribb betegséggel, a hólyaggyulladás­sal. Különösen a nők fáznak fel gyakran, és kapják el ezt a kellemetlen betegséget. Amikor az orvos megállapította a hólyaggyulladást, vegyenek a boltban meggy- és/vagy cseresznyeszárat. Szerintem a meggy jobb, de ha keveréket kapnak, az is jó. Igyanak meg belőle naponta három csé­szével langyosan. Igen jóízű, tegyék ezt mindaddig, míg a vizelet csípő érzést okoz, és zavaros a színe. Ha kitisztult a vizeletük, és már nem okoz gondot, akkor se hagyják abba a tea fogyasztását, még legalább három hé­tig igyanak meg heti két csésze teát a meggy és cseresznye keverékéből. Ha a vegetációs időszakban hozzá tudnak

jutni a meggylevélhez a három hét alatt, akkor a belőle készült teát igyák utókezelésül.

A meggyek közül mi a vadmeggyet és utána közvetle­nül az úgynevezett cigánymeggyet tartottuk a legjobbnak.

Amikor az elzsírosodás megakadályozására akarják használni, akkor a déli vagy esti, esetleg mindkét étkezés után igyanak meg egy csésze meggy- és/vagy cseresznye- szárteát. Az elzsírosodás megakadályozásán keresztül fogyasztásra is alkalmas, de ebben az esetben egy keveré­ket kell készíteni a következő recept szerint:

2 rész meggy-cseresznye szár

1 rész mezei katáng

1 rész veronika

1 rész sarlós gamandor vagy ehelyett gyújtoványfű

1 rész fehér árvacsalán

Ebből a keverékből egyperces főzéssel készítsenek 3 dl teát (ennyi maradjon), és minden étkezés előtt igyanak meg belő-

97

I kg szánsz áru. , , ■

,4 drog uyálk,soldó. s’szelrth.sjto.
^Inurz^ulerelr^rgy^
a mrgfyfii virágzásakor.

Gyűjtési idő: stsájus-jussius.

98

le egy decit. Egy hónapnál tovább ne használják. Az egy hó­nap letelte után elegendő, ha csak a meggy-cseresznye szárból készült teát fogyasztják, ezt korlátlan ideig csinálhatják.

A szívműködés serkentésére elegendő, ha heti két csésze teát megisznak belőle a nap bármely szakában.

Vízhajtásra szintén kúraszerüen kell használni, még­pedig tíz napon át napi egy csészével, reggel étkezés előtt. Ezután tíz nap szünetet tartanak. A szünetelés időszaká­ban csalánteát kell inni három napon ként egy csészével, majd tíz napig ismét a cseresznye és a meggy szárából készült teát igyák reggelenként éhgyomorra. Mindaddig lehet ezt folytatni, amíg szükségesnek látják.

A bél és a gyomor elnyálkásodása ellen napi egy csésze

tea elegendő, de ezt este lefekvés előtt kell meginni. A tea két-három nap alatt szépen kitisztítja az elnyálkásodott felületeket. Ha ezután még a székleten észre lehet venni, hogy nem tisztult le rendesen, folytatni kell a kúrát addig, amíg szükséges.

Azt nem tudom, lehet-e a gyógynövényboltokban kapni a meggy- és cseresznyeszárat. Ha lehet, ha nem, tavasszal, amikor ezek a gyümölcsök megjelennek, sokat szoktunk szedni, venni belőlük. Ne dobják el a szárát, amikor a gyümölcsöt elfogyasztották, tisztítsák meg a maradványoktól, és meleg, de árnyékos helyen szárítsák meg. Ezzel minden családban megoldható annak a meny- nyiségnek a beszerzése, amennyire szükség van.

Csipkerózsa

(ROSACANINA L.)

Ezt a növényt, illetőleg a termését vagy a termés húsát, azt hiszem, mindenki ismeri. Általában azt is tudják róla, hogy C-vitamin van benne. Az azonban kevésbé ismert, hogy a csipkehúsban tízszer több a C-vitamin, mint a citromban, és hogy a vadon termő növények közül ebben van a legtöbb C-vitamin. Azt is mindenki tudja, hogy a C-vitamin főzéssel elbomlik, de nem mind, mert a csipke­lekvár is tartalmaz még C-vitamint.

Ezért az elkészítését úgy javaslom, hogy a csipkebo­gyót vagy a csipkehúst egy óráig hideg vízben áztassák, hogy jól megszívja magát. Ezután éppen csak egyszer rottyantsák fel ugyanabban a vízben, majd még négy órán keresztül áztassák a vizében. Ekkor szűrjék le, de a húsát ne dobják ki, mert az még egy főzetre jó lesz. A második tea úgy készül, hogy a csipkét felöntjük vízzel – a már egyszer kifőzöttet – egyszer felroityantjuk, és 4-6 órát állni hagyjuk abban a vízben, amelyben felfőtt. Leszűrés után fogyasztjuk. A csipkehúsban több a

C-vitamin, mint a csipkebogyóban, de tartalmaz még A-, B-, K- és P-vitamint is. A csipkemagban csak E-vitamin van. Főzete hólyagbántalmak ellen és epekő oldására is nagyon jó. Egy teáskanál csipkemagot mossunk meg, hogy a csipkeszöszök lejöjjenek róla, 2,5 dl vízzel öntsük fel, és három-négy percig főzzük. Leszűrés után minden reggeli előtt igyunk mindaddig, míg a hólyag rendesen nem működik.

Ezután a csipkehúsról írom le mindazt, amit tudok, a csipkebogyót külön nem említem, ugyanazt tudja, minta csipkehús, csak kevesebb benne a hatóanyag és a C-vita­min, ezért több kell belőle.

A csipkehús jó húgyhajtó, és kedvezően hat a cukor­betegségre. Ha húgyhajtásra használjuk, akkor reggel egy csésze csipkehústeát főzünk magunknak. 1 teáskanál csipkehúst főzzünk 3-4 percig, amikor kihűlt, szűrjük le, majd fogyasszuk el étkezés után.

A cukorbetegek szintén 1 teáskanál csipkehúst főzze-

100

Aatfj^éteUk, 2-3 mma^asrtt

_ZL I/M S.7 IflMnl zí IIm/iL AvflíK’ Í4WWW / l hmwvl l< II rií(FC| l{frnYMllHKi nlirVxjvlvr nvfVWK • LaJÁ – MÍáf MM kürti álűkiák yVYlvKi Iviwf iiiri ^r‘^v‘ ’• MlllnllllAi jtC«tMÍMiM (0,5-1%), 10- jOKoiht, 10% píktint, 3% alma- iuÁNMÍMt MMt

If ■’tfI VIIIfWI •” I I J H’H L “• wl l| IIIV||

|H|AIMADndII m n M Ál fflfWCI) nJViflUnvíIll A*| D*j IV| w Kwhuniiit is MrinliMt | * Hwlvvl”” ft fw” VW villWwl ítVÍHtwIl 4 dl H/lffVAM

IHÜlijltfliA IMAVl M Ilit MÁI IIAMAA* AM h^f^bj » f ii Hw • I

fidlt/ij tJáM* tMÜMilwallAllMllliti¹

-i» i> mm i iiw« iiiv*i i

‘V 1 WwV

mw

Diófa

KULCSOS DIÓ, OLASZ DIÓ, KIRÁLYDIÓ (JUNGLANS REGIA L.)

A diólevelet mi elsősorban vérsúrűség ellen, vérhígítónak, véralvadásgátlónak és a máj működését segítő teának használtuk és javasoltuk.

A dióburkot és a termés között lévő hártyaszerű anya­got ma már nem használjuk belsőleg, csak a haj ápolására.

A népi gyógyászatban vértisztítóként használják úgy, hogy egy teáskanál összetört diólevelet 2,5 dl forrásban lévő vízzel leöntenek, és a csészét letakarják. Amikor a tea langyosra kihűlt, kortyonként elfogyasztják a nap bár­mely szakában (egy csészénél több teát nem kell meginni napjában). Egy vértisztító kúrát egy hétnél tovább nem kell tartani.

A fogíny betegségei, foglazulások esetében egy csésze fent leírt módon elkészített teával kell a szájat öblögetni naponta többször, mindaddig, míg a foglazulás vagy a fogíny gyulladása meg nem szűnik. Ebben az esetben nem kell a teát lenyelni, de ha lenyelik, csak jót tesznek vele a szervezetüknek.

Általános gyengeség esetében is elég napi egy csészével meginni mindaddig, amíg a gyengeség cl nem múlik,de egy hónapnál tovább nem szabad a teát fogyasztani.

Az emésztés előmozdítására is jó hatással van a diólevél teája. Erre a célra 2-3 naponként kell egy csésze, de egy hónapnál tovább ezt se fogyasszák. Egyhavi kúra után tartsanak egy hónap szünetet, utána újból lehet folytatni.

Gyomor és bélelnyálkásodásnál, amikor ennek a vér tisztátalansága az oka, szinten jó hatású a diólevél teája. Erre a célra 3-4 napig egy-egy csésze diólcvéltca elegendő.

Szemgyulladásra, szürkehályog-képződés ellen, általá­ban a szem vérereinek tisztítására is használtuk a dióle­vélteát. Egy fél deciliter vízzel leforráztunk egy csipetnyi diólevelet, s amikor kihűlt, szemcscppcntővcl naponta háromszor a szemünkbe cseppentettünk cgy-két csep­pet. Gyulladás esetében, amíg a gyulladás cl nem múlt, szemtisztításra hetenként egy nap háromszor egy hónapig, szürke hályog kialakulásának a megelőzésére, illetve a há-

102

k

Hazánkban vadon nem, csak ter-
mesztve fordul elő, hosszú életű,
lassan növő fa. Ma már csak a leveleit
gyűjtjük, amelyeket a szárról le kell
fosztani. A diófát csak kb. 15% levelé-
ről lehet károsítás nélkül megfosztani.
A drog csersavat, galluszsavat, ellag-
savat, inozitot, kevés illóolajat, juglon
ke ser ü a nyagot, jugla ndi n – alkaloidát,
sztnanyagor, kevés C-vitamint tartal-
maz. Beszáradási arány 4:1. Gyűjtési
idő: júli us—augusztus.

103

lyog növekedésének a megakadályozására egy két hónapig mindennap cseppentettünk.

Sűrűvérűség ellen úgy használják a diólevélteát, hogy minden hónapban egy hétig naponta igyanak meg belőle egy csészével.

A máj működésének segítésére egyhetes kúrát kell tartani napi két csésze teával, többet nem szabad inni! Az. egyhetes, májműködést segítő kúrát egy hónapban csak egyszer szabad megcsinálni!

Ha a lábon lévő visszerck megpattannak, véreznek, tegyenek rá vízben tíz percig áztatott diólevelet, ha csak száraz levél van kéznél. A friss diólevelet csak meg kell mosni, kicsit megütögetni egy kés fokával, és rátenni a visszérre. Egy tiszta gézzel át kell kötni, hogy ne kiíelé párologjon a diólevél leve. Ezt naponta kétszer meg kell ismételni. A két borogatás között szabadon kell hagyni a megpattant eret, így a visszérseb 6-7 nap alatt begyógyul.

Rosszindulatú daganatoknál – külső -, bőrkiütéseknél fürdőt, lemosást és borogatást ajánlok. A fürdővizet úgy készítjük, hogy – egy liter vízhez egy evőkanál füvet szá­molva – öt liter vízben főzzük a diólevelet, amíg egy liter cl nem párolog belőle. Ezt az erős főzetet öntjük a fürdő­vízbe, de előtte két decilitert kiveszünk belőle a bőr vagy a daganat borogatására. A borogatást dunsztkötésben kell végezni. Bőrkiütésnél lemosáshoz csak teát kell készíteni a diólevélből, és azzal mosogatni a bőrkiütést.

Magas vérnyomás ellen is használható a diólevéltea, de ennél jobb hatású a galagonya vagy a fagyöngy. Akinek ezek nem használnak, próbálja meg a diólevélteát. Napon­ta egy csészével igyon meg belőle egy hónapig, majd egy hónap szünet következik, utána újból napi egy csésze tea.

Aranyérbántalmakra, kelésekre, fagyásokra a diólevél sűrű forrázatával kell készíteni a teát, amivel borogatni kell az aranyeret, a kelést és a fagyási. A sűrű teát úgy ké­szítjük, hogy egy púpozott evőkanál diólevelet 3 dl vízben főzünk, amíg 2 dl-re nem fő le. Letakarjuk, és hagyjuk langyosra kihűlni, majd ezután használjuk borogatásra.

A diólevél a cukorbetegségre is jó hatással van, de erre a célra csak kes’crékekbcn használható.

Végezetül a diólevél nagyon jó vértis/.tító, de nem sza­bad korlátlanul használni a junglon nevű anyaga miatt, ami gátolja a sejtnövekedést.

Mi mindenre jó a diólevél teája? Velem esett mega következő dolog: a lányomcknál voltam az egyik télen Svájcban látogatóban. A két unokámmal egy gyönyörű napos időben elmentünk sétálni. Nem vittem a sálamat. Mikor kiértünk az erdőből, éles északi szelet kaptunk. Másnap reggel már éreztem, hogy a mandulám begyul­ladt. Azonnal csináltam két csésze diólevélteát, az egyiket megittam, a másikkal óránként jó mélyen hátrajhajtva gargarizáltam. A következő napon már a jobb oldali rágó­izmom is fájt, begyulladt, és ugyanúgy a jobb fülem. A két csésze teán kívül reggel, délben és este körömvirág­kenőccsel és a teával kenegettem az állkapcsomat, kcnÓcs- csel fülpálcikával a fülemet belülről. Három nap alatt a gyulladás teljesen elmúlt.

A cukorbetegség szövődményei a lábcsonkolás, a meg- vakulás és a veseműködés leállása. Amikor a láb színe­sedik, készítsenek egy csésze diólevélteát, azt egy napra elosztva dörzsöljék a lábukra térdtől lefelé a lábujjakig. Ha a látásuk csökken, egy deciliter tea is elég egy napra, azt a behunyt szemhéjukra kenjék egész napra elosztva. Mind­két esetben két-három hét után ugyanannyi időszünetet kell tartani, és újból lehet kezdeni.

A száj fertőtlenítésére is használható a diólevéltca. Egy idős hölgy egyévi antibiotikumos kezelés után sem szaba­dult mega mandulagyulladásától. Diólevélteát ajánlottam neki, gargarizálni. I lárom hét után megszűnt a tüszós mandulagyulladás.

A kezelőorvosa háromszor is megkérdezte, mit csinált, nem akarta elhinni. Mit ad isten, egy hónap múlva a dok­tor úrnak elment a hangja. Az idős hölgy felhívott, hogy a doktor úr kérdezi, mit használjon a hangszalaggyulla­dásra. Rajta is segített a diólevélteával a gargarizálás, és cgy-egy csésze szurokfűtea lassan elkortyolgatva.

Azért csak módjával használják a diólevélből készült teát, így egészségesek maradnak.

104

Ezerjófű

(CENTAURIUM CRYTRAEA)

KIS EZERJÓFŰ (CENTAURIUM M1NUS MUCH),

CSINOS EZERJÓFÚ (CENTAURIUM PUl.CHELLUM DRUCE)

A magyar konyha nagyon kevés keserűanyagot használ az ételek készítésénél. Pedig a szervezetünknek, elsősorban az emésztőszerveknek és a májnak nagyon nagy szüksége van rá. Gondoljanak csak a gyomorkeserű italokra! Az egyik legjobb keserű anyagú fű a kis és a keskeny levelű ezerjófű. Úgy is hívják, földiepe. A nevében is benne van, hogy ezerféle bajra jó, ezt persze képletesen kell érteni.

Jó tulajdonságai közül felsorolok néhányat. Rendbe hozza a megzavart gyomor működését, szélhajtó, gyo­morégést szüntető, székrekedés, aranyér, általános gyenge­ség, vértolulás oszlató, vérszegénység, reumás tünetek, cpekőbántalmak, lázas állapot kezelésére jó, belsőleg használva egyes bőrbetegségek ellen, vese- és májtisztító, epeműködést segítő stb.

Amikor a gyomorműködés nincs rendben, este, lefekvéskor igyanak meg egy csésze ezerjófűteát legalább egy hétig mindennap. Amikor elmúlik a teltségérzetük, a mindennapos ezerjófűtea ivását abba lehet hagyni, illető­

leg egy héten egyszer, továbbra is este igyanak meg egy- cgy csészével. Nagyon keserű, de amikor isszák, hunyják be a szemüket, és gondoljanak valami nagyon jó dologra.

Ha csak szélhajtásnak használják, elég belőle akkor inni egy csészével, amikor nem megy cl a szél. Azt az. egycsészényit a nap bármely időszakában meg lehet inni, de a legjobb este.

Gyomorégés ellen két-három naponként cgy-egy csésze kell mindaddig, míg az meg nem szűnik. Azután sem sza­bad teljesen abbahagyni, hetenként, kéthetenként igyanak meg egy-cgy csészével.

Székrekedés ellen este egy fél liter ezerjófű teát igyanak meg. Étkezés előtt egy csészével (2,5 dl) és étkezés után a másikkal. Ezt így csak akkor kell inni, ha nincsen rend­ben a székletük. Ennél jobb módszer a sok rostot tartal­mazó ételek fogyasztása.

Itt írom le, de az egész ezerjófűnél leírtakra érvényes, hogy fekélybetegeknek ezt a teát inni nem szabad!

105

A tárnicsfélék (Gentianaceae) csa­ládjába tartotó, egy- vagy kétéves növény. Szára egyenes, virágzatában elágazó. Tólevelei rózsában állnak. Szárlevelei keresztben átellenesek, hosszúkásak, tojásdad alakúak. 3-5 cm hosszúak. Virágzata sátorozó bogernyö, élénk rózsaszín. Szárítani csokorba kötve, gyakran a középső részt kívülre helyezve, árnyékos he­lyen kell. Vigyázni kell, mert könnyen hefülled. Heszáradási arány: 4:1. A drog .1% éritaúrin keserű glikozi- dát, gyantát, viaszt, illóolajat, niko­tinsavat, oleanolsavat tartalmaz. Gyűjtési idő: július-augusztus.

I

Á

A tárnicsfélék (Gentianaceae) csa­ládjába tartozó, egy- vagy kétéves növény. Szára egyenes, virágzatában elágazó. Tólevelei rózsában állnak. Szárlevelei keresztben átellenesek, hosszúkásak, tojásdad alakúak, 3-5 cm hosszúak. Virágzata sátorozó bogernyő, élénk rózsaszín. Szárítani csokorba kötve, gyakran a középső részt kívülre helyezve, árnyékos he­lyen kell. Vigyázni kell, mert könnyen befülled. Beszáradási arány: 4:1. A drov 3% erifaurin bwfi alibit-

Aranyeres bántalmaknál este egy csésze teát kell az ezer­jófűből meginni, és egy evőkanállal kell egy liter vízzel leforrázni, ebből langyos ülőfürdőt csinálni. Lehetőleg mosdótálba tegyék az egy liter teát, és öntsenek hozzá még vizet. Ha fürdőkádban csinálják az ülőfürdőt, akkor legalább három liter czerjófűtea kell a vízbe.

Általános gyengeségnél két-három hétig minden máso­dik nap meg kell inni egy csészével ebből a kiváló teából a nap bármelyik részében.

Vértolulásnál, vérszegénységnél három hónapig há­romnaponként, reggel étkezés előtt kell egy-egy csészét meginni, és kb. 20 perc múlva szabad csak reggelizni.

Reumás tüneteknél ősszel és tavasszal egy-egy hónapig minden második nap igyanak meg este, vacsora után egy csészével.

Az epeműködés javítására ugyanazt a kúrát javaslom, mint az aranyvesszőfünél, azaz az első héten mindennap étkezés előtt egy csésze czerjófűtea, a második héten minden második nap reggel egy csésze étkezés előtt, és a harmadik héten már csak minden harmadik nap kell egy

csésze teát meginni reggel, étkezés előtt. Amikor valaki lázas, reggel egy és este egy csésze teát igyon meg az ezer­jófűből, de ne túl forrón.

Bőrhántalmaknál, amíg a baj cl nem múlik, minden reggel kell egy csésze teát meginni. Csak azoknál a bőr- bántalmaknál használ, amelyek az emésztéssel, a májjal vagy a veseműködéssel kapcsolatban alakultak ki.

A vese és a máj tisztítására, a működésük elősegítésére egy héten keresztül napi egy csésze ezerjófűteát javaslok. A májműködés segítésére bármikor a nap folyamán, a vese­működés segítésére a reggeli elfogyasztása előtt kell inni.

Visszatérve a növény nevére, ha akármilyen betegségük van, igyanak meg egy-egy csésze teát az ezerjófűből, jobb lesz az emésztésük, a szervezetüket jobban méregteleníti a májuk és a veséjük, és ez által sokat javítanak szinte minden betegségen, kivéve a rákot.

Nagymama a mindennapi üdítőital teánkhoz mindig tett egy kevés ezerjófüvet is. Megszoktam. Azóta is így készítem az üdítőteáimat, ha nincs benne ezerjófű vagy más keserű fű, hiányzik.

107

Farkasalma

(ARISTOLOCHIA CLEM AT1TIS L.) MÉRGEZŐ!

A farkasalma levelét – mi farkasalmalapunak hívtuk kell gyűjteni. Belsőleg használni szigorúan tilos. MÉRGEZŐ, szívhénulást okoz. Külsőleges használatát is elsősorban az állatgyógyászatban javaslom. Nagy és mély sebekre kiválóan alkalmas, mert van egy baktériumölő hatása, tehát lemosás után közvetlenül a sebre kell tenni.

Az. embereken lévő sebeket is gyógyítja, sebekre, sömörre, órvarra. ekcéma ellen, gyulladásos testrészek borogatására használtuk. A sebekre közvetlenül rátehetö a farkasalmalapu úgy. hogy a száraz levelet beáztatjuk, amikor megpuhult, rátesszük a sebre, és bekötjük ezt dunsztkötésbe.

Külsőleg a forrázatát használjuk sömörre, ekcéma ellen és gyulladásos testrészek borogatására. Egy púpozott teáskanál levelet leforrázunk 2.5 dl vízzel, állni hagyjuk fedő alatt 10 percig, s utána leszűrjük. A forrázattal mosogatjuk a sömörös részt, az ekcémát, a gyulladás helyét. Rossz szaga van.

Még egyszer leírom: belsőleg használni TILOS, MÉRGE­ZŐ!

A farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó, évelő növény. Par­lagon, cserjét helyeken él. Szára 40-60 cm magas, felálló, hajladozó. Levelei szórt állásúak, hosszú nyelitek, 10-15 cm hosszú, tompa háromszög alakúak. A növény ép leveleit gyűjtjük. Beszá­radási arány: 4:1. A drog arisztolo- hiasavat, keserűanyagot, illóolajokat, gyantát, C vitamint és baktériumölő anyagot tartalmaz.

Gyűjtési idő: június-augusztus.

108

Fecskefű

VI Rl HŰI IO EECSKEEÜ (CHEI.IDOMÚM MÁJUS I..)

Erős hatású gyógynövény, ezért nagyon óvatosan használ­ják, lehetőleg orvosi felügyelet melleit, lízt a növényt mi úgy ismerjük, hogy vérképző, vértisztító, májregeneráló.

A gyógynövényekkel foglalkozó könyvek szerint a máj- és cpchántalmak ellenszere, gyomorhaj és bélhurul ellen való szer. I okozza a vese kiválasztását, ezért reumánál is hasz­nálható. Magában a vérehulló fecskefüvei senkinek sem javaslom. Keverékekben és tinktúrákban lehet alkalmaz­ni, de mindenképpen orvosi felügyelet mellett.

A vérehulló fecskéi ü a mákcsalád tagja, és morfinszárma­zék is van benne, ezért is óvatosan kell használni.

A szárított levelének, illetve a teájának van egy komoly mellékhatása, arcüreg gyulladást okozhat.

A fentiek miatt főleg külsőleges használatát javaslom. A friss növény nedve a tyúkszemet, szemölcsöt, bőrkemé- nyedést szünteti meg sejtnövekedést gátló hatásánál fogva. Az. írások szerint a kínaiak már háromezer évvel ezelőtt tejjel egy-egy arányban keverve szürkehályog-oszlatónak

tartották. Mások szerint látásjavító, libben lehet valami, mert a mi falunkban is egy velem egykorú ember ment a jogosítványát meghosszabbítatni a háziorvosunkhoz. Az orvos odaültette a szemvizsgáló tábla elé, és mondta neki, hogy olvassa a betűket. Az embernek jó a szeme és a humora is. Elkezdte alulról, a legkisebbtől kezdve fölfelé olvasni a hetüket. Az orvos megkérdezte, hogy mit olvas, hiszen fölülről kellene kezdeni. Emberünk viszont azt válaszolta, hogy úgy mindenki tudja, ő viszont az alsó kis betűket is látja, mert mindennap, amikor reggel megy a kocsmába, letép egy vérehullófccskcfü-lcvelet, és a szem­héját bedörzsöli vele. Mivel más baja nem volt, az. orvos meghosszabbította a jogosítványát.

A vérehulló fecskefű gyökeréből tinktúrát is lehet készíteni, de erre csak a november l-jétől március 31-ig szedett gyökerek alkalmasak.

A frissen szedett, majd megmosott gyökereket kb. I cm-re összevagdaljuk, egy megfelelő nagyságú befőttes-

109

üvegbe tesszük, és felöntjük gabonapálinkával. (Royal vodka). Két hétig szobahőmérsékleten tartjuk, naponta kétszer-háromszor felrázzuk, majd két hét után leszűrjük. Naponta legfeljebb háromszor egy-egy mokkáskanál tink- túrát szabad bevenni. Nagyon jó hatással van a nyálka­hártya, a hasnyálmirigy, a máj működésére, fokozza ezek tevékenységét.

A vérehulló fecskefűből rákellenes gyógyszert is készítenek, ezért a tinktúráját a rák megelőzésére is lehet használni. Nőknél a miómákat is megszünteti, a menses rendellenességeinél is sikerrel alkalmazható.

Sokan mondják nekem, hogy szemölcs ellen nem hasz­nált a friss lé. Az emberiség el van savasodva, a szemölcs is. Ezért a szemölcsöt előbb le kell mosni szódabikarbónás vízzel, és ezután kenni rá sokszor a vérehulló friss levét.

Többet erről a növényről nem írok, mert nagyon óva­tosan kell használni, főleg külsőleg javaslom!

A mákfélék (Papaveraceae) családjá­ba tartozó, évelő növény. Sok helyen előfordul. Ha megsértjük, narancssárga színű levet enged. Szára 50-100 cm magas, szögletes, csöves. Levelei: tőle­velei hosszú, szárlevelei rövid nyelüek. Virágzata sárga színű. A leveleket és a gyökerét gyűjtjük. Beszáradási arány: 5-6:1. Gyökér: 4-5:1.

A drog több alkaloidát, gyantát, kevés illóolajat, C-vitamint, nikotinsavat, chelidomint (a morfiumhoz hasonló ha­tású), protopint stb. anyagot tartalmaz. Magában nem használható.

Gyűjtési idő: virágzó leveles hajtás: május-július, gyökér: október-április.

Fehér árvacsalán

(L AMIUM ALBUM L.)

A fehcr árvacsalán ugyanolyan jó vértisztító, mint a nagy vagy csípős csalán. De elsősorban nem erre a célra, hanem a hólyagműködcs zavarainál használják.

Akinek nehezen indul, vagy nem tudja tartani a vize­letét. igyon meg naponta két csésze fehér árvacsalánból készült teát. Az egyik csészével reggel, a másik csészével este, utána igyon egy pohár száraz fehérbort. Fehér folyás­nál hüvelyöblítésre is alkalmas, de ülőfürdőt is lehet készí­teni belőle. Ugyanakkor egy csésze teát is igyanak meg!

Gyerekeknél bőrkiütések ellen is használjuk, napi egy csésze teát kell meginniuk belőle addig, amíg a bőrkiütés cl nem múlik. Kevés füvet kell használni.

Álmatlanság esetén este, lefekvés előtt igyanak meg egy csésze fehér árvacsalánból készült teát.

A gyomorsav-túltcngés esetén is hasznát vehetjük a teájának, de vigyázni kell vele, mert erősen csökkenti a gyomorsavat. Egy héten csak két csésze teát szabad meg­inni belőle, tehát háromnaponként egyet.

Az aja kos virágúnk (La- biatal) családjába tarto­zó, évelő növény. Erdők szélein, árokparton él. Szára 30-40 cm magas, egyenes, négyoldalú. Levelei keresztben álló, nyelesek, 3-7 cm bősz- szúak. Virágzata fehér színű, örvös. A virág­drog 10% cseranyagot, glikozidát, szaponint, a füdrog nyálkát, sza­ponint, 14% cseranyagot tartalmaz. Beszáradási arány: 4-6:1.

Gyűjtési idő: május-július.

Ili

Fehér fagyöngy

(VISCUM ALBUM L.)

A galagonya mellett a másik legjobb vérnyomáscsökken­tő gyógynövény. Van egy hasonmása, amely kizárólag tölgyfán telepszik meg, ez a fakín. Ennek a termésbogyói sárgák, ezért nem lehet összetéveszteni őket, hiszen a gyűjtés idején már rajtuk van a termés. Azonkívül a fakín lombhullató, tehát télen nincsenek rajta levelek. A fakín nem gyógynövény.

A fehér fagyöngy kiváló vérnyomáscsökkentő, vér­keringés-javító, érelmeszesedést gátló, szívműködést segítő. Rákbetegség elleni gyógyszert is készítenek belőle. Nemcsak vérnyomáscsökkentő, hanem vérnyomás-szabá­lyozó is, ezért, ha valakinek ingadozik a vérnyomása, az is használhatja.

Csak a hideg áztatással készült fagyöngyteában van meg minden hatóanyag. Úgy kell a teáját elkészíteni, hogy egy púpozott teáskanál fagyöngyre 2,5 dl hideg vizet ön­tünk, és 12 órán át áztatjuk, majd leszűrjük és megisszuk.

Mint már említettem, érelmeszesedés ellen is jó, ezért

112

arra vigyázzanak, hogy meszes vízbe ne tegyék. A pi-vízben nincs mész, de ha ez nem áll rendelkezésükre, főzzék fel a vizet, hűtsék le — ezáltal a mész az edény falára rakódik -, és ezt a hideg vizet öntsék a fagyöngyre! Akinek 180 Hgmm vagy efölötti a vérnyomása, mindennap igyon meg egy csésze fagyöngyteát. A leghatásosabb, ha reggel étkezés előtt fogyasztják el, ehhez este be kell a fagyöngyöt áztatni. Mint minden gyógyteát, ezt sem szabad semmivel ízesíteni. Amikor a vérnyomásuk a normális értékre lement, akkor is kell hetenként legalább két csészével inni, azaz háromna­ponként egyet.

Cukorbetegek is használhatják. Csökkenti a vércukor- szintet, de legalábbis a vércukorszintjük nem emelkedik tovább.

Görcsoldó hatását is ismerjük, ezt azonban csak akkor tudjuk használni, ha a görcsök jelentkezésénél már készen van a fagyöngytea.

Gyomor-, tüdő-, méh- és bélvérzéseknél is használha-

ZÖ/sJ –

** **•’^fta rvák bSr»., ■■1 ^L “ ^li‘^ril,‘^!^” * , ,, ‘ ^bornemu^3-6c_mh_wzúak.

9~39 99 ff f 91&9H IWStelgilbb rigait levelestül kell

ff,li. Örökzöld.

-.„rdd¹‘¹ <zöP°”Lí íM* ”

íó. Ezekben az esetekben csak addig kell teát inni belőle, amíg a vérzés cl nem múlik.

Azok a rákbetegek. akiknél még nincs áttét, feltétlenül igyák a fagyöngyből készült teát, mert elég nagy valószí­nűséggel meg fogja akadályozni az áttétek kialakulását.

Szívbetegeknek is javaslom, úgy. hogy reggel áztassák be a fagyöngyöt, és este, lefekvés előtt igyanak meg belőle egy csészével.

Aki a magas vérnyomására rendszeresen fogyasztja a galagonyateát. alkalomszerűen, egy hónapban kétszer- háromszor fagyöngyteát is fogyaszthat, ezzel is javítja, csökkenti a vérnyomását.

Ha a szívbetegek a fagyöngy és a galagonya mellé a fokhagymát – még jobb a medvehagyma – is hozzáteszik, egy kiváló vérnyomáscsökkentő és szívműködést javító, gyógyhatású teát fognak kapni. Különösen menedzserek­nek és idős korú embereknek ajánlom ezt a három nö­vényből álló keveréket. Ha nincs semmi baj a szívükkel, akkor is jó fogyasztani hetenként egy csészével ebből a teából, megelőzendő a szívinfarktust, magas vérnyomást.

A meddőség egyik oka lehet, hogy a méhfal vékony, nem bírja megtartani a megtermékenyült petét. Aki fa­gyöngyteát vagy tinktúrát iszik legalább 4 hétig minden­nap, megerősíti a méhfalat.

(ARTEMISIA ABSINTH1UM L.)

Fehér üröm

Erről a növényről nekem mindig a gyerekkoromban még
kapható, abszint nevű szeszes ital jut az eszembe, amit
azóta sok országban betiltottak azért, mert fogyasztása
káros volt az egészségre. Amiért mégis írok róla, az az,

hogy borban és teában nagyon kevés káros anyagot tartal-
maz, ezért így elkészítve biztonságosan lehet fogyasztani.
(Példa erre az ürmösbor.)

Jó hatással van, mint minden keserűanyag, az emész-
tésre, szélhajtó és epemúködést serkentő.

Csak végső esetben, amikor már a többi, erre a bajra
ajánlott gyógytea nem használ, akkor és nagyon rövid
ideig igyanak belőle cgy-egy csészével reggel, étkezés
előtt.

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, köves talajon sok­felé előforduló, tömegesen termő, évelő növény. Szára másfél méter magasra is megnő, erőteljes, egyenes tetejű, el­ágazó, szürkésen molyhos. Valamennyi levél ezüstösen molyhos. A leveleket gyűjtjük, beszáradási arány: 5-6:1.

A levéldrog kevés illóolajat, glikozidi- kus keserűanyagot, C- és Bó-vitamint, borostyánkősavat stb. tartalmaz. Gyűjtési ideje: május-június.

115

Fekete áfonya

(VACCINIUM MYRTILLUS L.)

Elsősorban a cukorbetegeknek és az idős, bélhurutban szenvedő embereknek javaslom a teáját, az áfonyabort, áfonyalekvárt. A fenti két betegség mellett használható még vese- és epekőbántalmak ellen. Vérnyomáscsökkentő, láz- és köhögéscsillapító, és nem utolsósorban kellemes ízű ital és lekvár készülhet belőle.

Ha a cukorbetegek a bogyóból készítenek teát, egy evőkanál bogyót főzzenek meg 4 dl vízben addig, amíg a víz 3 dl-re apad. A teát kötszerre igyák meg, délben étke­zés után a felét, és vacsora után a másik felét. Az áfonya leveléből a teát a szokásos módon – egy teáskanál levél 2,5 dl vízzel leöntve – kell elkészíteni. Akinek 10 mmol/1- től 12 mmo/l-ig van a vércukorszintje, délben igyon egy csésze áfonyateát, akinek 12 mmol/1 feletti a cukorszintje, az este is igyon egyet. Természetesen a gyógyszert vagy inzulint továbbra is szedni kell. Az áfonyatea abban segít, hogy egy idő után stabilizálódik a vércukorszint. Rend­szeresen, éveken keresztül lehet mindennap fogyasztani.

öregkori bélhurutban szenvedő embereknek úgy javaslom az áfonyatea fogyasztását, hogy este lefekvés előtt igyanak meg belőle rendszeresen egy csészével. Ha kapha­tó áfonyalekvár vagy áfonyabor az üzletekben, a borból minden este egy fél decilitert kell meginni, a lekvárból egy kávéskanálnyit kell megenni. Epe-, hólyag-és vesekó- bántalmak ellen is elegendő a napi egy csésze áfonyatea, ezt reggel vagy délelőtt javaslom meginni. Amikor az áfonyakészítményeket vérnyomáscsökkentésre használják, a mennyiség ugyanannyi legyen, mint a bélhurut esetén. Az áfonyabogyóból cukrozottan vagy csak magában nem szabad sokat enni – a túl sok több mint 10 dkg -, mert fejfájást fog okozni.

Az áfonyalekvár a gyerekek tartós hasmenése esetén is használható, megszünteti azt. Az áfonyalekvár, -szörp vagy -bor a gyógyító hatású anyagokon túl A-, B- és C- vitamint is tartalmaz, ezért ezek a készítmények vitamin­pótlásra is alkalmasak.

116

díszes, bokrosodó cserje. Ágai szögletesek, zöldek. Levelei véko­nyak, 2-3 cm hosszúak, ellipszis alakúak, apró, fürészes szelitek. Bogyótermései borsó alakúak, feketék, végükön laposak. Jóízűek. A leveles hajtást és termést gyűjt­jük. Beszáradási arány (leveles hajtás): 4:1.

A leveles drog arbutint, cseranya­got, glikozidákat, flavonokat tartalmaz. A termésdrog a jobb.

A leveles hajtás gyűjtési ideje: június-szeptember, a termésé: augusztus-szeptember.

117

Fekete nadálytő

(SYMPHYTUM OFFICINALE L.)

Népi nevén forrasztófű. Erről a gyógynövényről a gyógynövénykönyvek nagyon keveset írnak, a gyökeréről még rosszakat is, hogy belsőleg használva májkárosodást okoz. Ne használják a gyökerét belsőleg! De külsőleges használatra kiválóan alkalmas a gyökérből készük pép és a tinktúra. Legjobb a frissen szedett gyökeret azonnal felhasználni. Csak a belül hófehér, nyúlósan síkos gyökér jó, a barnás, csak éppen nedves gyökér értéktelen. Mi a fekete nadálytő gyökerét mindig márciusban gyűjtöttük. Ez csak úgy lehetséges, ha ősszel a tövek helyét megjelöl­jük, mert tavasszal még nincsenek levelei, amiről fel lehet ismerni.

A frissen kiásott gyökereket megmossuk, megtisztítjuk az elhalt részektől. Nem súroljuk, mert a külső, fekete része is értékes anyagokat tartalmaz. Előre elkészítjük a befőttesüveget és a Royal vodkát. A tinktúra elkészítéséhez a gyökereket egy centiméteres darabokra vágjuk. Figyeljék meg, hogy amikor a frissen vágott felület levegővel érint­

kezik, azonnal bámulni kezd! Ezért a feldarabolást köve­tően azonnal a gabonavodkába tesszük a gyökérdarabokat. Ezután a következő gyökeret daraboljuk fel és tesszük az üvegbe, egészen addig, míg az tele nem lesz. A vodka egy centivel magasabban legyen, mint a gyökérdarabok. Az így elkészített fekete nadálytő tinktúrát két hétig tartjuk szobahőmérsékleten, naponta egyszer-kétszer felrázzuk. Két hét után leszűrjük. Akkor jó a tinktúra, ha sűrű, síkos, nyákos. A fekete nadálytő tinktúra kiválóan alkalmas mindenféle fájdalom csillapítására. Ha fejfájás gyötri az embert, háromszor-négyszer az ujjhegyre tett tinktúrával be kell dörzsölni a nyakat, fejet, homlokot, ahol éppen fáj, és tapasztalni fogjuk, hogy néhány percen belül el fog múlni a fejfájás. A nyakon vagy a homlokon lévő feketesé­get nem kell letörölni, az beszívódik, nem hagy nyomot, nem fog.

Sok ember kínlódik ízületi fájdalmakkal. Mindenféle ízületi fájdalomra kiválóan lehet használni a fekete nadály-

118

zlz erdestevelűek (Boragmaceae> családja ba tartozó. nyirkos réteken, ártereken élő. érdes, szúrós szőrökkel borított eveló no fény. Gyökérzete l-.i ujjnyi vastag, elágazó részéi ujjnyi vastagok. Hosszuk 15 20 cm. A gyökér húsos. nyálkas. kívül (ekeit , belül hófehér, könnyen bámuló. lolei elet hosszú nyelitek, lemezük 20- ifícm. lándz’Us. he gyes, hullámos szélű. .1 növény 5() 60 c m re no. I irágzatti 5-15 virágú. harang alakú. 10-15 mm hosszú. ibolya>zínu. esetleg rózsaszín, zl gyökeret általában tavaszai gyűjtjük. zl gyökér beszatadá’i aranya: -t-5:!. .’1 gyökér drog 8- IO”<’ < se t anyagot, glikozidát, kolint, cukrot, nyáikai. kemé­nyítőt. inulint. gumit, gyantát, a<zparagtnt tartalmaz.

Gyűjtést ideje: márt tus április.

119

tő tinktúrát. A váll, a könyök, a csukló, a csípő, a térd ízületeit kenjek be vele vékonyan naponta kétszer. Hagy­ják, hogy beszívódjon. Az ujjuk hegyére tett cinktúrával többször kenjék be a fájdalom helyét. Ha nem tudnak feketcnadálytő-gyökeret szedni, a boltokban kapható szárított gyökér is megteszi. Nem olyan jó hatású, mint a friss gyökér, de lehet használni. A szárított gyökérből lehet pépes pakolást csinálni, meg kell őrölni, vagy porrá kell törni, és forró vízzel össze kell keverni péppé. Amikor már testmeleg, rá kell kenni egy ruhára, és a fájdalom helyére tenni. Át kell kötni, és több órán keresztül rajta tartani. Lehet újraforrázni, és kétszer-háromszor használni ugyanazt a pépet. De gazdaságosabb a szárított gyökérből is tinktúrát készíteni, mert többszöri alkalomra is elég ugyanannyi gyökér. A csípőízületi bántalomban szenvedők a lágyéknál tegyék a pépet vagy a tinktúrát a fájdalom szüntetésére, mert a csípőízület a lágyékhoz közelebb van, onnan jobban beszívja, mint a vastag hústól. Nyáron, amikor a fekete nadálytőnek levelei is vannak, a levelekből lehet ülőfürdőt készíteni a következőképpen: egy vödröt félig tesznek az összevagdalt levelekkel, teleöntik vízzel, négy-öt órát állni hagyják. Ezután felfőzik a fűvel a vizet, de hogy csak éppen felrottyanjon. Az így nyert forró vizet a fürdővizükhöz öntik, és vagy 20 percre beleülnek. A für­dővíz ne érjen a szívükig, mert rosszul lehetnek! A kádból kilépve nem szabad megtörölközni, hanem egy fürdőlepe­dőbe burkolózva kell megvárni, míg testünk megszárad. A leveleket lehet még egyszer használni. A csípőízületesek, de a más ízületi bántálmakban szenvedők fájdalma is meg fog szűnni, még az ízületek közötti síkos anyagot is pótolja a fekete nadálytő síkossága.

Az egyik ismerősöm küldött hozzám egy idős férfit, aki a csípő- és a térdízület kopása miatt már alig tudott járni. A kádba már nem tudott belépni, ezért az ülőfürdőt már nem tudta csinálni. Szerencsére akkoriban készítettem magamnak friss gyökérből tinktúrát (március eleje volt,

s a föld már nem volt fagyos). Mondtam, hogy a lágyék­nál és a térdnél többször kenje be a fájdalom helyét, és ha használ neki, szedjen gyökeret, és csináljon magának tinktúrát. Azt mondta, ismeri a fekete nadály tövet. Két hét múlva találkoztunk újra, és ő boldogan mesélte, hogy mindenki azt kérdezi tőle, mi történt vele, mitől lett ilyen jó a mozgása. Kérdezte tőlem, hol lehet feketcnadálytő- gyökeret találni, mert azon a helyen, amit ő ismer, csak pár tő van. Tudtam neki olyan helyet mondani, ahol sok a fekete nadálytő, de azt is hozzátettem, várjon még vagy két hetet, amíg a kis levelek megjelennek. Ilyenkor meg van síkosság a gyökérben, de ez hamarosan megszűnik, tehát figyelni kell. Nagy meglepetésemre nem sokkal ezután egy idegen asszony keresett meg a férjével a lakáso­mon, és kért, hogy neki is mondjam meg, hol lehet találni ezt a gyökeret, mert a villamoson hallotta egy bácsitól, aki a szomszédjának magyarázta az esetet. A fekete nadálytő tinktúra kiválóan alkalmas a csonttörések utáni kezelés­re. Azért forrasztófű a neve, mert a benne lévő anyagok segítik a csontenyv képződését, szebben és gyorsabban forrnak össze a csontok. Amikor a gipszei levették a törés helyéről, naponta reggel és este többször is be kell kenni a törött részt a tinktúrával legalább két hétig. Használható a tinktúra zúzódások, véraláfutások megszüntetésére és a fájdalom csökkentésére. Lábfejen, kézen lévő csontkinövé­seket is meg lehet vele szüntetni. Este dunsztkötésben kell a tinktúrát rátenni, és reggelig rajta hagyni. Mindaddig kell ezt alkalmazni, amíg a csontkinövés meg nem szűnik, cl nem múlik.

Belsőleg a fekete nadálytő tinktúrát nem szabad használni! A leveléből készült tea gyomor- és bélfekély el­mulasztására alkalmas. De ennek a teáját se igyák tovább kér napnál, ez elég is. A fekélyek gyorsan képződnek, és a teától hamar be is gyógyulnak. Fekélybetcgscgre napi két csésze tea elegendő, az egyiket reggel, a másikat este, étkezés után kell meginni.

(R1BES NIGRUM L.)

Erről a növényről azért írok, mert vérnyomáscsökkentő hatása mellett használható vese* és hólyagbántalmakra, légúti tisztítónak, izzasztószernek, reumára és ízületi fáj­dalmakra is. A leveléből készült teát vagy a ribizliszörpöt, esetleg a megszáradt termést használjuk. Mindegyiket másként, más-más bajra. A teája mindazt gyógyítja, amit a fentiekben leírtam.

A leveléből készült teát a 160-180 Hgmm-es vérnyo­másnál napi egy alkalommal kell elfogyasztani egy csé­szével a nap bármely szakában. 180 Hgmm felett reggel és este egy-egy csésze teát javaslok, mindaddig, amíg a vérnyomás le nem megy 180 Hgmm alá. Ekkor már elég a napi egy csésze tea. Ha a vérnyomásuk a 140 I Igmm körüli értékre beáll, akkor is igyanak meg két-három naponként egy csésze teát.

Vese- és hólyagbánta Imák esetén egy kéthetes kúrát ja­vaslok úgy, hogy mindennap reggelenként egy csésze teát igyanak meg. Két, esetleg három hónaponként a kéthetes

szélűik. Termése gömbölyű. A cserje leveleit gyűjtjük,
beszáradási arány 3-4:1. A drog rutint, cseranyagot,
C-vitamint, kevés illóolajat, vasat és egy vizelethajtó
anyagot tartalmaz. Gyűjtési ideje: július-augusztus.

kúrát meg keli ismételni. Reumára és ízületi fájdalmak­ra ugyanezt a módszert javaslom. A légúti tisztítóként használt fcketeribizli-teából egy csészével igyanak meg naponta, hosszabb ideig clkortyolgatva. Ezt addig igyák, amíg azt nem érzik, hogy a levegő szabadon jár a léguta- kon keresztül. Vastartalmánál fogva vérképző, emcsztés- és étvágyjavító tulajdonsága is van.

121

Füzike

(EPIL0B1UM PARVIFLORUM)

A prosztata karbantartója. Saját gyűjtését csak annak
ajánlom, aki alaposan ismeri, mert van egy hasonmása (a
derécc), ami nem gyógynövény, mérgező! Negyvenéves
korában minden férfinak el kellene kezdeni ezt a teát inni,
hetente egy csészével. Későbbi használata attól függ, hogy
milyen gyakori az éjszakai vizelési ingere. Ha kétszer kell
felkelni éjszaka, elég hátromnaponta egy csésze füzikereál
meginni, reggel éhgyomorra. A kettőnél többszöri éjszakai

vizelési ingernél már naponta egy csésze teát kell inni reggel
éhgyomorra a füzikéből. Rendszeres használatával a prosz-
tata megnagyobbodás, nem válik rosszindulartí daganattá.
Elkészítési módja: egvesapott evőkanál füzikét egy porce-
láncsészébe teszünk, leöntjük 2,5 dl forrásból levett vízzel.
Letakarva tarjuk 15-20 percig. Leszűrés előtt a tea tetején
lévő színes hártyát egy kiskanállal leszedjük és megisszuk,
vág)’ csak leisszuk a tea tetejéről (ebben a színes hártyában
sok a hatóanyag), és csak ezután szűrjük le. Minden esetben
reggel éhgyomorra igyuk meg.

A ligetszépefélék (oenotheraceae)
családjába tartozó növény.
Szárított, föld feletti hajtását használjuk.

A szárrészek hengeresek, 2-5 mm átmérőjűek,
elágazók, szőrösek. A levelek felszíne sötétzöld, fonáka
világosabb, mindkét oldalon szőrösek, szélük fűrészcs.
A virágok ibolyaszínüek, a csésze szőrös. A termés szórós
tok, a magok körte alakúak, 1 mm hosszúak. A drog tar-
talmaz flavonoidokat (kb. 1,5 % flavonglikozid) sztereó-
kat (szitoszterolt és származékait 0,55%). polifenolokat.

Gyűjtési idő: július-szeptemberig.

122

Galagonya

CSEREGALAGONYA (GRATAEQUS OXYACANTHA L.)

A galagonyák vérnyomáscsökkentő hatásúak, ezért csak a magas vérnyomásban szenvedőknek javaslom a hasz­nálatukat. alacsony és ingadozó vérnyomás esetén nem ajánlom. Aki szívritmus-szabályozásra használja, teheti azt normális vérnyomásnál is. A galagonya virágos ágvég vérnyomást csökkent, szívritmust szabályoz, szívideget nyugtat, érelmeszesedés – különösen koszorúér-elmeszese- dés – ellen jó hatású, és nagyon fontos tulajdonsága, hogy a szív és az erek izmait rugalmasan tartja. Gondoljanak bele, hogyha a szívizom elég rugalmas, akkor a szívtrom­bózis, a szívizomelhalás nem fordulhat elő. A szélütés, az agyvérzés pedig úgy keletkezik, hogy egy vérrög a merev, rugalmatlan hajszáléren nem megy keresztül, s a hajszálér megpattan. I)c ha az agyi hajszálér fala elég rugalmas, az érrögöt átengedi, s az nem pattan el. Minden normális vagy magas vérnyomású embernek javaslom a galagonya­tea rendszeres fogyasztását. Különösen az idős emberek­nek és negyven év felettieknek, ha normális is a vérnyo­

másuk, s a szívükkel sincs semmi baj, akkor is igyanak meg hetenként egy-egy csésze galagonyateát. Megelőzhe­tők vele a szív betegségei és a magas vérnyomás. A magas vérnyomásnál és a szív- és koszorúér-betegségeknél már leírtam, hogyan kell használni a galagonya teáját. Még annyit ahhoz, hogy a galagonya hatóanyagai nem halmo­zódnak fel a szervezetben, ezért sokáig, rendszeresen lehet használni.

Most a fenti bajokon túl még egy pár szót ennek a csodálatos növénynek a használatáról. Olvastam az egyik gyógynövényes könyvben, hogy a galagonya az öreg és menedzserszívek támogatója, ezért a 40 évesnél idősebb, vezető beosztásban lévő embereknek, a vállalkozóknak és az idős, 60 év feletti embereknek minden héten legalább egy csészével meg kellene inniuk ebből a teából. Meg­szünteti a szédülést, a szorongó érzést, a szabálytalan szívdobogást, rövid légzést. Az ideges görcsök is oldódni fognak a galagonyateától. Az elfáradt szívet is a megszo-

123

kotr normális teljesítmény elérésére teszi képessé. Kérem, higgyék el nekem, hogy ez a sok jó, amit a galagonyáról leírtam, mind igaz. Bizonyítja ezt az is, hogy szakemberek szerint egy svájci gyógyszergyár minden mennyiségben átveszi a galagonyát.

I rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó cserje. Lege-
lökön, erdők szélén él. 2-3 m magas, tövises. Levelei zárt
állásúak, 2-5 cm hosszúak, tojás vagy romboid alakúak.

3-5 cm karéj van rajtuk. Virágai ernyősenfürtösek. Ter-
mést majánem gömbölyű, piros színá. Levelet, virágot,
ágvéget virágzáskor, és az érett termest gyűjtjük. Beszá-
raáási arány: a virágos-ltvelts ágvégé: 4:1, a termésé2:1.
A leveles ágiig árogja tartalmaz kratéguszszaponint,

kratéguszlaktont, szitoszterint, aáenozint, kolint, ace-
tilkolint, guanint, hiperoziáflavont, kvercetint, amino-
kai, vittxinramnozió-gliltozióát, 0,15% illóolajat.

A termésdrog tartalmaz krateguszsavat, kvercetint, cseranyagot, szaponint, nyalkát, egy szívre ható’anyagot, zsírosolajat, B- és C-vitamint, flavonokat, ko/int, sárga

A magas vérnyomás és a szív kiváló gyógyítója a galago-
nya virágos ágvége. Mindkét galagonyáé, mert az egykékét
galagonya (Crataequs monogyna L.)ugyanolyanja mi
a cseregalagonya, ezért én együtt gyűjtőm a magam reszt

re a kétféle galagonya virágos ágvégét.

Gyűjtési ideje: virágos ágvég: május-június, termes,

szeptember-október.

KÖZÖNSÉGES (GALLIUM MOLLUGO L.)

GALAJ, RAGADÓS (GALLIUM APARINE L.)

GALAJ, TEJOLTÓ (GALLIUM VERUM L.)

Közel azonos hatású mind a három. Először a közönséges galajról írok. Ezt a gyógynövényt egyedül Maria Trebcn könyvében lehet megtalálni. Pedig nagyon hasznos, az egész mirigyrendszerünket védő gyógynövény. Különösen a pajzsmirigyproblémákkal bajlódóknak ajánlom.

Egy csésze 2,5 dl forrásban lévő vízzel öntsenek le egy púpozott teáskanál közönséges vagy ragadós galajt, és addig hagyják a füvön a vizet, amíg langyosra ki nem hűl. Ekkor szűrjék le, és jó mélyen hátrahajolva gargalizálja- nak vele naponta sokszor. A gargarizálás után nyeljék le a teát. A teafüvet ne dobják cl, tegyék a hűtőbe. Másnap ugyanígy tegyék a hűtőbe a füvet, amiből a tea készült, és este a pajzsmirigytúltengésben szenvedők külsőleg tegyék a nyakukra dunsztkötésben reggelig.

Ezt akár két héten keresztül is végezhetik így.

A serdülőkori pattanásokra is nagyon jó hatással van a közönséges és a ragadós galaj. Napi egy csésze teát kell a fiataloknak meginni belőle, úgy elkészítve, ahogy fent

leírtam. Két hétig naponta kell inni egy csészével. Ha nagyon makacs a pattanás, lehet tovább is.

Megelőzésként is leírtam a használatát az egészségvédő naptárban.

A ragadós galajról csak annyit, hogy gyenge vérnyo­máscsökkentő és nyugtató hatása van. Erre a célra mi nem használtuk, és most sem használom. A könyvekben úgy írják, hogy a gyógyászat ma már nem alkalmazza.

A tejoltó galajról szintén keveset írnak a könyvek, pedig ez a növény nagyon jó szolgálatot tesz a mirigyeink­nek és a vesénknek is.

Aki a vesére használatos füveket végigpróbálta, és nem használtak, tegyen egy próbát a (ejoltó galajjal is. Reg­gel egy csésze teát igyon meg belőle éhgyomorra. Lehet hozzátenni *4 rész porcsinfüvet is, úgy jobb hatást fejt ki a vesénél. Dél-Amerikából hoztak és törzskönyveztek egy gyógynövénykészítményt a rák megelőzésére. A neve macskakarom. A növényi családneve gallium. A közön-

séges galaj (Gallium Mollugo L.) is jól használható a rák megelőzésre. Legjobb a hatása a frissen préselt levének. Ez a növény télen is szedhető hómentes helyekről. A frissen szedett közönséges galajt megmossuk, apróra vágjuk, és gyümölcscentrifugán vagy kis présen kimérjük a levét. Ezt a levet naponta háromszor, étkezés előtt 20 perccel egy-egy teáskanállal efogyasztjuk. Megelőzésre elég egy héten egyszer, esetleg kéthetente egyszer. Ha már kimuta­tott jó- vagy rosszindulatú daganatra használjuk, folya­matosan kell inni mindaddig, ameddig kell.

LS

A buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó, száraz réteken, vágásokon, cserjésekben termő, évelő növények. Száraik egyenesek, 40-60 cm ma­gasak, legtöbbször fekvőek. Leveleik keskeny szálasak, a tejoltóé a legkeske­nyebb. A tejoltó virága sárga, a másik kettőé fehér. A ragadós galaj horgas, ráragad a ruhára. A növények fold feletti részét kell gyűjteni virágzáskor. Besz.i radási arány: 3-4:1. Gyűjtési idő: június-július.

^z’7

7

Gólyaorrfű

(GERÁNIUM ROBERTIANUM L.)

Ezt a növényt a bélhurutos, gyomor-, és bélvérzéses be­tegeknek, a pajzsmirigytúkengésben szenvedőknek és az aranyereseknek javaslom. A bélhurutos, gyomor- és bélvér- zéscs embereknek napjában egyszer, este egy csésze ízesítés nélküli teát kell elfogyasztaniuk addig, míg panaszaik meg nem szűnnek. Nagyon rossz ízű és szagú, úgy is hívják, hogy nehézszagú gólyaorr. Emiatt csak akkor használják, ha a többi erre a célra való gyógynövény nem használt, vagya változatosság miatt egy-egy csészével igyanak belőle. Aranyeres bántalmaknál ülőfürdőként javaslom használni. Egy liter vízhez egy evőkanál füvet kell leforrázni, de ehhez – ha kádban használják – legalább három liter forrázat szükséges. A legfontosabb tulajdonságát hagytam a végére. A daganatot sugárkezeléskor rádiummal kezelik. A rádium nehezen bomlik le a szervezetben. A gólyaorrfű teája meggyorsítja a rádium lebomlását, ezért nagyon fontos a tugárkezelt emberek számára, napi egy csészével igyanak meg belőle étkezés előtt.

>4 gólyaorrfélék (Gerania- ceae) családjába tartozó, ritkás erdőkben és árnyas, köves helyen élő, rossz szagú, ragadós egyéves növény. Szára 20-30 cm hosszú, fekvő vagy felemelkedett, szétágazó, a csomóknál törékeny. Levelei törékenyek, hosszú nyelüek, szőrösek, 3-5 levélkéből összetettek. Virágai hosszú kocsányon párosán állók, világospiro­sak. A drog keserüanyagot, cseranyagot, gyantát, illó­olajat tartalmaz. Gyűjtési

Gyermekláncfű

(TARAXACUM OFFICINALE WEB.)

Ennek a növénynek a levele, de főleg a gyökere kiváló májműködést segítő, gyógyító, tisztító. Cukorbetegségnél is használatos az emésztés segítésére. Vese- és hólyagprob­lémáknál, sárgaságnál, nehéz székletnél, vizeletkiválasz­tásra is használtuk régen, és használjuk ma is. Kevesen tudják, hogy nagyanyáink szépítőszere a gyermekláncfű tejnedve volt, ezt elsősorban a szemráncok kisimítására használták.

Először a májműködés segítésére és gyógyítására hasz­nálatos módot írom le. Két hétig minden reggel, étkezés előtt igyanak meg egy csésze gyermekláncfűgyökérból főzött teát. Egy teáskanál gyökeret főzzenek 3-4 percig 2,5 dl vízben. Amikor langyosra kihűlt, szűrjék le és igyák meg ízesítés nélkül. A kéthetes kúra után hagyjanak ki egy hetet, és utána még egy hétig folytassák a kúrát. Ezt követően havonta egyszer-kétszer kell meginni szintén reggelente egy csészével. Rendbe fog jönni a májműködé­sük, nem lesz duzzadt a máj, jó lesz az epekiválasztás, és a

székletet is rendben tartja ez a módszer. A cukorbetegek attól függően, hogy milyen magas a cukorszintjük, 10 mmol/l körül napi egy csésze teát igyanak délben étkezés után. 12 fölött este is meg kell inni egy csészével. Vese- és hólyagproblémákra egy-egy hetes kúrát javaslok, és utána két-három naponként igyanak egy csészével reggel. Egy hónapi teaivás után legalább két hetet ki kell hagyni, nem szabad folyamatosan inni a gyökérteából.

A levélből készült tea enyhébb hatású, ugyanúgy kell használni, mint a gyökeret, de az elkészítési módja a for­rázás. A levélből készült teát tovább lehet használni, mint a gyökérből készültet. Gyomorerősítő teakeverékekben rendszeresen használjuk a gyermekláncfű levelét. Virág­zás előtt a gyermekláncfű friss levele kiváló salátának. Általában nem magában készítjük el, hanem más növény­ből készült salátákhoz adjuk hozzá legfeljebb egyharmad arányban, mert kissé keserű, mint az endíviasaláta. Ha a gyermekláncfüvet levágjuk, újra hajt tőről, újból virágozni

128

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjá­ba tartozó, kora tavasszal virágzó (ősszel má­sodvirágzó), nagyon elterjedt növény. Évelő. Gyökere 10-20 cm, 1-3 cm vastag karó alakú, kívül szürkésfehér, belül fehéres tejnedvet tartalmazó. Fészkes virágzata 10—30 cm hosszú, csöves szárú, sárga. Levelei tőrózsá­ban állóak, lándzsátok, 10-30 cm hosszúak. A növény minden része keserű. Gyűjtendő a gyökere, a levele és a gyökér levéllel együtt. Beszáradási arány: gyökér: 5:1, levél: 6:1.

A drogok inulint, tarakszacin keserűanyagot, kaucsukot, viaszt, cukrot, zsírt, cseranyagot, illóolajat, kolint, szaponint, szerves sava­kat, nyálkát tartalmaznak. A virágokban és a levelekben B2- és C-vitamin van. A levél gyűjtési ideje: április-június, a gyökéré: szeptember-április, gyökér levéllel együtt: szeptember-április.

fog. tehát egy évben többször is lehet a levelét friss salátá­nak elkészíteni.

Az egyik volt kolléganőmnek a barátja spanyol ál­lampolgár, de egy svájci síklubnak a gondnoka. Egyszer, évekkel ezelőtt meghívtuk hozzánk őket. Amikor az ebéd elkészítésére került sor, vállalta, hogy a salátát ő készíti el. Kiment az udvarra, s gyermekláncfűlevelet, medvehagy­mát. kis snidlinget hozott, és a retekhez, paradicsomhoz és paprikához tette. így készítette el a salátát, és mondha­tom, kiváló ízű volt. Annyit mondott, hogy a gyermek­láncfű miatt 10-20 perccel tovább kell hagyni a salátát az ecetes vízben, mielőtt az olajat rátennénk.

Visszatérve a gyógyhatására, a gyermekláncfű nagyon jó vértisztító is. Erre a célra a leveléből készült teát hasz­nálják úgy, hogy egy hétig napi egy csésze teát fogyassza­nak el, és ezt kéthavonta ismételjék meg! Ebből a célból lehet ízesíteni is a teát egy kis mézzel.

Van, ahol az őszi szedésű gyökérből, ezt megpörkölve, kávépótszert is készítenek.

Tudjanak róla, hogy a gyermekláncfűgyökér és a -levél étvágygerjesztő is, tehát ha isszák a teáját, vigyázzanak az étkezésükkel. Még egyszer leírom: a gyökérből készült teát huzamosabb ideig nem szabad fogyasztani.

Gyújtoványfű

(L1NARIA VULGÁRIS L.)

Mi vadtátogónak, tátikának neveztük ezt a gyógynö­vényt. Nem jó ízű, de jó hatású az epeutak gyulladásá­ra, használható hashajtónak, vizelethajtónak. Ennek a gyógynövénynek nem az ízét, hanem a gyógyhatását kell figyelembe venni. Azonkívül, ha az egyik gyógynövény­től nem indul meg a széklet vagy a vizelet, a másodiktól, harmadiktól biztosan megindul.

A gyújtoványfüvet, ha hashajtásra használják, este le­fekvéskor igyanak meg belőle egy csészével. Az első csésze tea nem minden esetben hajtja meg a hasat, de a második és a következők biztosan kiürítik a bélrendszert a lerakó­don salakanyagoktól.

Az egészségmegőrző, karbantartó naptárban és a hashajtásnál is írom, hogy nem szabad túlzásba vinni a hashajtók, így a gyógynövények használatát sem. Szerintem egy évben kétszer elegendő az alapos béltisztítás. A rostos ételek és a zöldségek fogyasztása rendben tartja a székletet. Azért a hashajtó növényeket is szabad többször használni,

ha szükség van rájuk, de ne szokjanak rá, mert az csak látszólag könnyebb megoldás. Nem jó, hogy zsíros étele­ket eszünk, és a hashajtó növényektől várjuk a székletünk rendben tartását. Gyakran állandósulhat a székrekedés, és ez különféle bélrendszeri megbetegedéseket okozhat. Tessék salátát, zöldséget, gyümölcsöket enni, és elegendő lesz az évi kétszeri béltisztítás pl. gyújtoványfűteával. Ezt a teát prosztata megnagyobbodás ellen is használtuk régen, de erre a célra ma már jobb a kisvirágú füzike.

Éjjeli ágybavizelés ellen is este kell egy gyenge teát meginni, ezt úgy készítjük, hogy 2,5 dl forrásban lévő vízzel egy mokkáskanál füvet forrázunk le, és 5-10 perces állás után leszűrve megisszuk. Ezt csak addig kell csinál­ni, míg a vizeletünk újra tartható lesz.

Az epeutak gyulladása esetében 4-5 napig kell inni belőle egy csészével, a nap bármely szakában. Külsőleg aranyérbántalom esetén ülőfürdőt kell venni, 3-4 liter teát kell önteni a fürdővízhez.

131

A gyújtoványfű teája bélféreg űzésére is alkalmas, ebben az esetben egyszeri egy csésze tea is eredményes szokott lenni. Azonban ma már nagyon ritkán fordul elő. hogy valaki bélférges legyen.

A tátogatok (Scrophulariaceae) csa­ládjába tartozó, száraz, köves réten sokfelé termő, évelő növény. Szára 20-40cm magas, egyszerű. Levelei sűrűn álló keskenyek, 3-7 cm hosz- szúak. Virágai a szár végén fürtben állnak, sárgák. Gyűjtjük a növény fold feletti részét virágzáskor. Beszáradási arány: 4:1. A drog linarin és pekto- linarin flaronglikozidákat, gyantát, nydlkát .*/». tartalmaz. Gyűjtési ideje júiiut- augusztus.

fflLlA PARVIfOIJA EHRH. – KISLEVELŰ. VAGY Tlt JA GRANDIfOlM fflRH. – NAGYLEVELŰ)

Mi az egyik legjobb kőhögcscsillapító cs náthacllcncs
teának tartjuk, de nagyon jó üdítő, elvezeti tea is. Folya-
matosan sokáig azonban nem szabad inni, meri siívprob-

lámát okozhat.

Általában a nát ha teák, így a hars is lázat is csillapít,
köhögést szüntet, és izzaszt is. Ezért a megfázott, náthás
emberek a hársfatcát mindig ágyban fekve és olyan forrón
igyák, amilyen forrón csak tudják.

Gyógynövényként csak a nagy és kis levelű hársfa vitá-

ga használható, az ezüst harsé nem. A kétféle jó hársfavi-
ráguk öt szirma van, míg az ezüsrhársnak tíz, ezért még

szárított állapotban is könnyű megismerni (agyógynövé-
nyüzletekbcn csalt jó – orvosi – hársfavirágot árusítanak).
Amikor náthásak, napi két-három csésze teát is meg kell
inni ágyban fekve, s utána jól be kell takarózni és kiizzad-
ni a náthát. így a nátha három, legfeljebb négy nap alatt
elmúlik. A nátha elleni teát csak forrázni kell. Viszont a

bánfa főzete – melyet 2- 3 percig főzünk – vizelcthajtó,

gyomorerósító, görcsoldó, és altesti fájdalmakra – melyek
a veséből erednek – is jó halassal van. Elekben az esetek-

ben csak addig kell használni, amíg a panasz fennáll. Mi
szívbetegeknek és vérszegénységben szenvedőknek nem
javasoltuk a hársfa teát. Ezenkívül öli a vörösvértesteket
is. Ha megfázáskora bodzavirágot nem lehet beszerezni,
meg lehet inni a harsa fateát is, de csak addig, amíg a
nátha elmúlik, legfeljebb 10 napig. Szívbetegek ekkor se

igyák.

Ibolya

(VIOLA ODORATA L.)

Talán mindenki ismeri ezt a nagyon jó illatú és szerény kis virágot. Még mondókája is van: „légy szerény, mint az ibolya, melyet elárul illata”.

Az egész növényt gyűjtjük, a gyökér használatát még­sem javaslom. A gyökere és virága nagyobb mennyiségben – 3-4 csésze/nap – hánytató és hashajtó.

Az ibolyalevél teája nagyon jól alkalmazható erős elnyálkásodásnál, mint köptető – egy-két csésze el­kortyolgatva – hörghurutnál. Vértisztító, nyugtató és lázcsillapító. Vizelési ingernél is alkalmazható. Lázcsil­lapításra napi két csésze teát kell elfogyasztani, reggel és este egyet-egyet. Az egész füvet felfőzzük, mézet adunk

hozzá, és így igen jó hatással van a náthából eredő hörgő és torok elnyálkásodására. Tuberkulotikus köhögések­nél, tüdőcsúcshurutnál, légzési nehézségnél 1-2 héten át egyfolytában tartandó teakúrát javasolok napi két csésze tea kortyonkénti elfogyasztásával. Ezt a teát is főzzük és mézzel ízesítjük. Vértisztításra az ibolya levelét esetleg virággal együtt használhatják. Ilyenkor heti egy-két csé­szével igyanak meg belőle.

Ha a friss, összemorzsolt levelet homlokunkra kötjük, elmulasztja a migrént.

Sokféle tisztító teakeverék részeként is használják az ibolyát.

Az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó,
erdőn, cserjésekben termő, illatos évelő növény.
Gyökérzete hosszú, vékony. Levelei hosszú nye-
lnek, lemezük kerekdedek, mélyen ívelt csipkés
szélnek. Virágai hosszú szárúak, kékek, sarkan-

tyúnak, jó illatúnk. A gyökérzetét és a levelét
virággal is gyűjtjük. Beszáradási arány: 4:1.
A gyökérdrog szaponint, egy glikozidát, keserű-
anyagot, kevés illóolajat és egy alkaloidát tartal-
maz. A levéldrog fő anyaga a szaponin, nyomok-
ban van benne illóolaj is. A levél gyűjtési ideje:
május-július, a gyökéré: szeptember-március.

(ONONIS SPINOSA L.)

Egyesek szerint csak a gyökerét, mások szerint a hajtáso­kat is gyűjthetjük. Mi csak a gyökerét gyűjtöttük, és azt gyenge főzéssel húgyhajtásra, vízhajtásra, epe- és epekő­megbetegedésre használtuk, és használjuk ma is.

Nagyon jó hatást értünk el vele puffadt láb lelohasz- tásánál. Használatát azonban 3-4 nap után szüneteltetni kell, majd újabb 3-4 napig lehet folytatni. Azonban ilyen módon sem szabad kér hétnél tovább folytatni a kúrát, de nincs is rá szükség.

A gyökérből készült főzet – 1-2 percig főzzük – kímé­lő gyógyszer hólyaghurutra, amikor is három csészével igyunk meg naponta. Ezt is úgy, hogy három-négy nap után szünetet tartunk.

Amikor az ilyen gyógynövényekről írok, mindig eszembe jut, hogy lehet-e kapni őket a boltokban. Azért írom le mégis, mert hála Istennek ma már egyre többen gyűjtik a gyógynövényeket.

136

A hüvelyesek (Leguminosae) családjába tartozó, szívós, tövises félcserje. Gyöke­re 30-40 cm hosszú, 1-2 ujjnyi vastag többfejű, egynemű vagy elágazó, világos szürkésbarnás.

A levelek lándzsátok, fűrészesek. A levele­ket és gyökereket is gyűjtjük.

A gyökér beszáradási aránya: 3:1, a leve­les hajtásé: 4:1.

A gyökérdrog glikozidokat, cseranya­got, cukrot, zsírosolajat, illóolajat stb. tartalmaz.

Gyűjtési ideje: a virágzó hajtásé július­augusztus, a gyökéré október-április.

(HYSSOPUS OFF1C1NALIS L.)

A Földközi-tenger vidékéről származik ez a gyógy- és
fűszernövény. Kevesen ismerik, pedig nálunk nagyban
termesztik. Vadon nem terem.

Én is elsősorban fűszernövényként ismerem, csak
másodlagos a gyógynövényként történő hasznosítása. Ez
elsősorban annak köszönhető, hogy emeli a vérnyomást,
tehát csak kevesen tudják a teáját fogyasztani.

Hatásában hasonlít az orvosi zsályához, sokszor kever-
ve használjuk. Fűszerként kiváló ízt ad a sült húsoknak,
elsősorban a liba- és kacsasülteknek.

Egyébként a mellbajok régi gyógynövénye, a tüdőbete-
gek izzadásánál, de a bélhurut ellen és az emésztőszervek
renyhe működésénél is használjuk. Torok- és mandulagyul-
ladáskor zsályával egy-egy arányban keverve öblögetésre
kiválóan alkalmas. Ebben az esetben főzetet kell készíteni
a keverékből, de egy percnél tovább nem szabad főzni.
Amikora tea kihűlt, naponta többször kell vele a torkot
öblögetni. Meginni csak azoknak szabad, akiknek alacsony

Az ajakosvirágnak (Labi-
atae) családjába tartozó,
mediterrán területről szár-
mazó, termesztett félcserje.
Szóra 50-70 cm magas,
levelei keresztben állnak.
A virágok 7-9-csévél áll-
nak, fehér, kék vagy piros
színűek.

A virágzó hajtás felülről 40
cm-es darabját gyűjtjük.

A drog illóolajat, glikozi-
dát, cseranyagot, keserű-
anyagot, festéket, gyantát,
cukrot tartalmaz.

Évente kétszer, virágzáskor
vágható.

vagy normális a vérnyomásuk. Izzadásgátlásra este napi egy csészével addig kell inni, amíg a baj cl nem múlik.

Fűszerként használva azt javaslom, hogy először csak egycsipetnyi, zsályával összekevert és összemorzsolt izsópot tegyünk a sült húshoz, de csak a sütés befejezése előtt 5-6 perccel. Fokozatosan meg lehet emelni a fűszer mennyiségét, amíg a kívánt, nem erős, de jól érezhető ízt cl nem érjük.

137

Kakukkfű

(THYMUS SERPYLLUM L.)

A vad kakukkfű teáját elsősorban köhögés ellen használ­juk. Magában is lehet inni, de útifűvel egy-egy arányban keverve sokkal jobb hatású. Amikor köhögünk, napi egy-két csésze kakukkfű-útifű keverékből készült teát kortyolgassunk el.

Ízesíteni legfeljebb egy kis akácmézzel ajánlott, az is köhögéscsillapító hatású. Ezenkívül szélbántalmak ellen kell napi egy csésze kakukkfűteát meginni – lehetőleg este -, amíg a szél meg nem indul. Étvágytalanság ellen reggel éhgyomorra egy csészével javaslok, ha azonban ez nem elég, délben is meg lehet inni még egyet. Ezt csak addig kell folytatni, amíg az étvágyuk rendbe nem jön.

Biztosan tapasztalták már, hogy a gyomorfájástól a fejük is megfájdul. Ennek megszüntetésére is ezt a teát javaslom. A kakukkfű teája oldja a menstruációs görcsöket is. Ekkor is magában kell inni, amíg a görcsös állapot tart.

Egyetlen könyvben sem olvastam, hogy a kakukkfű nagyon jó immunerősítő, és gátolja a sejtek öregedését.

Egyiptomban a múmiák balzsamozásánál használták. Au sem olvastam sehol, hogy a kakukkfű teája kiváló az alko­holizmus ellen. Mégis lehet használni erre is. Az első pár csésze teába a megszokott mennyiségű kakukkfüvet kell tenni, utána ugyanolyan mennyiségű vízbe többes több füvet adagoljanak. Amikor már egy evőkanállal tesznek 2,5 dl vízhez, a bor és a pálinka nem fog ízleni, rossz lesz, keserű. Sokan állítják, hogy ezzel a módszerrel akár a dohányzásról is könnyen le lehet szokni.

Mi a kakukkfüvet a mindennapi teánk alkotórészeként fogyasztottuk, megelőzésre és az íze miatt. A kakukkfű fő hatóanyaga a thymol nevű illóolaj. A kerti kakukkfűben körülbelül duplaannyi illóolaj van, mint a vadban, ezért amikor kerti kakukkfüvet használnak teának vagy fűszer­nek, mindig a fele mennyiséget kell csak forrázni vagy az ételbe tenni, mint amennyit a vad növényből tennének. Ma már egyre többen térnek vissza a régi fűszerekhez, és használják a kakukkfüvet is a mai háztartásokban. Aki

138

megkóstolta, nagyon

hallottam, hogy

A kakukkfüvet nagyon
mert az egyik legmegbízlia

mindenkinek, az egészsége,

résen fogyasszák a kakukkfűteát.

A kakukkfüves ülöfürdö olyan jó hatású, hogy 20
perces fürdés után úgy érz.i az. ember. újjász.íiletet t. Egy
fürdővízbe legalább 3 liter kakukkfiiteát kell önteni (.3
evőkanál kakukkfű 3 liter víz. 20 pereig fedő alatt tartva)
utána törülközőbe burkolózva kell lefeküdni, I laslájéis.

étvágytalan csecsemők fürdővizébe 2.5 dl kaknkkfűteát
öntsenek, bőrön keresztül is felszívódik.

A mezei kakukkfű az ajakosvirágú ak (l.abiatae) családjába tartozó, kellemes illatú, évelő növény, Több változata van, mindegyik gyógy no vény.

Száruk 10 ,iO cm magas, kúszó, jelemelkedő, az új hajtás lágy, alul fásodó.

l eveleik keresztben átellenesek, 0,5-2 cm hosszúak, tojásdad alakú ak. Virágzatuk fejecske vagy füzér. Virágaik kicsinyek, bíborvörösek, rózsaszínűek, ritkán fehérek. A drog 0, I-0,5% (lintoltarlalmú) illóolajat, keserHanyagot, cseranya­got, sókat tartalmaz. Gyűjtjük virágzáskor a virágzó, lágy szárú hajtásokat.

A kerti kakukkfű (’lhymus vulgáris I .) több illóolajat tartalmaz, a me­diterrán területeken őshonos, ezért nálunk csak termesztik, vadon nem fordul elő, nagyon fagyérzékeny.

Kamilla

(MATR1CARIA CHAMOM1LLA L.)

Nagyon közismert, elismert és széles körben használt gyógynövényünk, amit régen Hungaricumnak is neveztek Európában. A világon talán mindenhol ismerik. Nagyon régen használja az emberiség, elsősorban a vadon termő kamillát, de ma már termesztik is, elsősorban az afrikai országokban. Ez ugyan hatóanyagban nem éri cl a mi kamillánkat, de olcsóbb.

Nemcsak a gyógyászatban, hanem a kozmetikai iparban is használják. Elsősorban megfázáskor, de gyomorpanaszok esetében is jó hatású a kamilla, még fürdőt is vehetünk belőle. A legtöbb országban szerepel a hivatalos gyógyszer­könyvekben. Nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, emésztést ser­kentő, gyomorerősítő, izzasztó, fertőtlenítő. Jó szemboroga­tásnak, toroköblítőnek, fogínyerősítőnek. Sokan használják mindennapi italként is, ami egy ideig rendben is van, de egy évig napi rendszerességgel magában nem szabad hasz­nálni, mert a bélbolyhokat tönkreteszi. Időnként egy-egy hónap szünetet kell tartani a rendszeres fogyasztóinak is.

Kezdjük az elején. Ha nyugtatóként használják, este egy csésze forrázatot igyanak meg belőle, ha lehet, mézzel ízesítve. Két-három hetes fogyasztása után legalább ugyanennyi ideig más nyugtatót kell használni, például orbáncfüvet.

Görcsoldásra és szélhajtásra csak addig van szükség, amíg a baj el nem múlik. Ebből a célból napi két-három csésze teát is meg lehet inni.

A kamillateát mindig forrázással készítjük.

Az emésztés serkentésére és a gyomor erősítésére étke­zések előtt délben és este – amikor nehezebbeket eszünk – egy-egy csésze kamillateát javaslok.

Izzasztásra úgy használják a kamillateát, hogy ágyban fekve, a lehető legforróbban kortyolgassák el, és utána jól takarózzanak be. Mellesleg jegyzem meg, hogy az em­berek nagy része nem izzad meg soha, pedig ha tudnák, hogy az izzadságmirigyük így nem tisztul ki, biztosan izzasztanák magukat. Sok nőnek a tejmirigy begyulladá-

140

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, nálunk mindenütt megtalálható, tömegesen csak az Alfái­don termő egyéves növény. Termesztik is. Gyökere kicsiny, dús. Szára 10-40 cm magas, egyenes vagy felemelkedő, merev, hengeres. Levelei szórtak, ülők, hosszú­kás lándzsás kerületíiek, kopaszok. Virágfészkei hosszú kocsányon bogok­ban állnak, fehér sugárvirág, hengeres sárga korongvirágból állnak. A virágját gyűjtjük.

A drog 0,2-0,7% sötétkék színű, 3-5% azuléntartalmú illóolajat, glikozidákat, cseranyagot, keserűanyagot, növényi savakat, cukrot stb. tartalmaz. Beszáradási arány 5:1. Gyűjtési ideje május-június.

141

sakor a hónalji izzadságmirigyc is begyullad, és ez sajnos rosszra vezethet. A kamillával időnként, ha nem betegek, akkor is izzasszák meg magukat, hogy az izzadságmiri­gyeik tisztuljanak. Az északi népek szaunáznak ebből a célból.

A kamilla fertőtlenítő hatású. Ha nem vagyunk bete­gek. esetleg csak lappang bennünk valami, akkor elég, ha – egy hónapban egyszer – egy-két csészével elfogyasztunk belőle. Mi, amikor köhögtünk, inhaláltunk is a kamil­lával, és ezzel egy időben jól ki is izzasztóit bennünket. Nem is lett egyik megfázásunknak sem az eredménye tü­dőgyulladás. Idős embereknél, de gyerekeknél is nagyon jó hatású az ülőfürdő. A kamilla megnyugtatja a bőrt és az egész szervezetet. Fürdővíz készítéséhez a kamillából

legalább két-három liter teát kell forrázni, melynek min­den literjéhez egy evőkanál kamillát kell hozzáadni.

Fáradt, gyulladt szemre nagyon jó hatással van a kamillás borogatás, de ha a szem már be van gyulladva, vagy árpa van rajta, feltétlenül menjenek el orvoshoz. Ha kezelésként elegendő a kamilla, az orvos úgyis ezt fogja ajánlani. A szem nem játék, mondta mindig a nagyanyám.

Különböző kozmetikai, gyógyászati készítményeket is csinálnak a kamillából, nagyon hatékony, jó illatú növény. A kamillavirágot porrá morzsolva a viszkető és nedvedző ekcéma kezelésére is használhatjuk, úgy, hogy a kamillaport rászórjuk. A kamilla főzetét fej és hajmosásra is használtuk. Egy kicsit világosabb lesz tőle a hajunk, de nagyon jó hatással volt a hajhagymára és a fejbőrre.

Kankalin

TAVASZI KANKALIN PRIMULA VERIS L

Mi dsósovban szfverősítónek ét nyugtatónak használjuk,
de enyhe köptető. valamim reumára ét kőszvényre is hatz-
aá&acó. Sztverósátókém napi egy csésze teái kdl belőle
elfogyasztani- Ezt a teát csak egy hétig fogyasszák. utána
ontanak ugyanennyi szünetet. Ezután ismét lehet egy
hóig műm. Hörghurutnál izzasztónak. kőptetónek hasz-
náltató a kankalimea, napi egy-két csésze elfogyasztásá-
ra!- Ilyenkor este, lefekvéskor igyák meg. ét izzadáskor
•e takarózzanak ki. ízületi gyulladás esetén este és reggd
kdl egy-egy csésze teát meginni.

A kankalint tehát reuma és köszvénv dlen használjuk.

5 gramm. azaz két csapott teáskanál virágból kdl forrázás-
sal készíteni. Erre lehetőleg este, lefekvés után kerüljön sor.
Ugyancsak reumánál használjuk a főzetét – ezt főzni kdl
két percig – bedörzsölő szerként, de fürdőként is hatásos.
Ilyenkor két-három litert kdl a fürdővízhez önteni. Ezek-
ben az esetekben esetleg viszketést és bőrkiütést okozhat,
amit alkoholos vattával való lemosással megelőzhetünk.

A téveszt kenkehn e kenkeltnfélék ‘ Primtdectee/
cselédjébe tért ózó. erdőkbe*, hegyi réteken termő, évelő
növény. Gyökere kétujjnyi bnizé görcsös gyöktörzs. él 10-
15 cm vékony gyökerekből áll.

Levelet lent eleknek 10-20 cm bessznek, ráncosek.
A rirégzete kocsányos 15-20 cm hosszé, csoportos sötét-
férge szirmű. A kenkeltnnek e virágját és e gyökerét is
gyűjtjük. BeszárecUst erény 4-5:1. A gyökérdrog szé-
pén tnt, cserenyegot és glikozidát tertelmez, e rtrágdrog
ngyenezt. esek kevesebbet. A virág gyűjtést ideje: ápri-
lis -májtu, e gyökéré: szeptember-mérems.

143

Katángkóró

(CICHORIUM INTYBUS L.)

A mezei katángot vad cikóriaként is ismerjük mint nagyon hasznos növényt. A gyökerét és a két arasznál nem hosz- szabb felső részét a tőlevelekkel együtt szedjük. Ez az egyik olyan növény, amelyet főzéssel kell elkészíteni – a szárleve­les részt is, mert a kórószerü növénynek alig van levele, és a szárból csak főzéssel oldódnak ki a hatóanyagok.

A katángkóró májat, vesét, lépet tisztít, az epehólyag tökéletes kiürülését segíti elő, leválasztja a vizet, étvágy­gerjesztő, sárgaság ellen jó hatású. Amit még egyetlen könyvben sem olvastam, a katáng elősegíti a bélműkö­dést, nem engedi, hogy az elfogyasztott étel mind felszí­vódjon és lerakodjon a szervezetünkben. Ebből eredően a fogyasztóteák egyik alkotóeleme.

A máj és az epehólyag működésének elősegítésére kúraszerűen alkalmazzuk. Egy hétig minden reggel éhgyomorra igyunk meg egy csésze teát belőle. A második héten már csak minden második reggel, a harmadik héten már csak kétszer, azaz háromnaponként igyunk belőle

reggel egy csészével. A teát főzéssel készítjük úgy, hogy egy teáskanál füvet vagy gyökeret egy percig főzünk. Ezt a kúrát egy évben kétszer elegendő elvégezni, de közben is kell inni egy-egy csésze teát belőle.

A víz elhajtására naponta minden reggel kell egycsé- szényit meginni két-három napig. Utána csak akkor kell újra, ha megint előállt a puffadás.

A lép tisztítására egy héten két alkalommal igyanak meg a nap bármely szakában egy csésze teát. Étvágyger­jesztőül is használható a katáng, csak addig kell fogyasz­tani, amíg az. étvágyuk meg nem jön. Ebből a célból napi két csészével javaslok, reggel és délben, étkezés előtt egyet-egyet. Fogyasztóteának – egy hét alatt egy-két kilót fogyaszt – egy rész mezei katáng, egy rész veronika és egy fél rész fehér árvacsalán (virág, levél) keverékét javaslom. Este 3 dl vízzel egy teáskanál keveréket egy percig főz­zünk, kiegészítjük 3 dl-re a lefőtt részt, és reggel, délben, este, étkezés előtt 1 decilitert elfogyasztunk. Két-három

144

A fészkes virágzatúak (Compositae) családjába tartozó, utak mentén 1 m-nél magasabbra is növő, kórószerű évelő növény. Tőlevelei rózsában állnak, virágai égszínké­kek, hamar lehervadnak. Orsó alakú gyökerét és a leveles szárát (felülről kb. 40 cm) gyűjtjük, de a tőleveleket is hozzá kell szedni.

Hatóanyaga inulin, lanulin, intibin, cholin stb. Beszáradási arány (leveles hajtás és a gyökér is): 3.7.

A virágzó hajtás gyűjtési ideje: július-augusztus, a gyöké­ré: szeptember-március.

hét után jelentkezik az eredmény, azaz az első kiló akkor megy le. Mindennap kell inni. Mint már írtam, nem szívódik lel tőle minden, amit megettünk. A veronika /síroldó, az árvacsalán erős savcsökkentő is. ezért csökken tőle az étvágyunk.

Kálmos

(ACORUS CALAMUS L.)

Ennek a növénynek csak a gyökerét használjuk, elsősor­ban gyomorerősítésre – igen jó ízű , vértisztításra és ál­talános erösítőszerek alkotórészeként. Ezenkívül nyugtató hatása is van, és egyes könyvek rákmegelőző hatásáról is beszámolnak. Nagyanyám nem használta, mert ahol mi laktunk, nem termett meg a kálmos. Tudomásom szerint Magyarországon védett növény, de termesztéssel előállít­ható a drogja. A kálmos a török hódoltság idején terjedt cl hazánkban, de csak a mocsaras területeken terem meg. Gyökerét a likőripar használja.

146

A kontyvirágfélék (Araceae) család­jába tartozó, mocsarakban, állóvi­zek szélén éló, évelő növény, nálunk védett.

Gyöktörzse kúszó, gyakran 1 m-nél is hosszabb, 1-2 ujjnyi vastag. Színe kívül zöld vagy csontszínű, belül szür­késfehér. A gyökerét gyűjtjük. Beszáradási arány 4-5:1.

A drog 1-3% illóolajat, nyálkát, cser­anyagot, keményítőt, keserű glikozidát tartalmaz.

Gyűjtési ideje május—szeptember.

bedagadt a bokája, nem tudott lábra állni, és három napig

nem is dolgozott. Amikor újra jött, kérdeztem a betegsé-
géről. Elmondta, hogy a sok állás és a nehéz terhek eme-
lése gyakran ezt eredményezi. Mindkét bokája bedagad,
s cipót sem tud húzni. A következő héten a falat rakta, a
maltert és a téglát emelgették. Csütörtökön már panasz-
kodott, hogy dagad a lába. Mondtam neki, ha megy haza,
‘egyen egy fej édes káposztát, tegye a lábára dunsztkörés-
ben. Másnap reggel örömmel mutatta, hogy kezd lohadni
a duzzanat. Pénteken, szombaton és vasárnap is káposz-
talaput tett mindkét lába fejére, bokáira. Teljesen rendbe
jött, nem kellett otthon maradnia. Ezután hétvégeken
még három ízben kezelte a lábfejét, s utána az egész épít-
kezés alatt nem vizesedéit a lába. Azóta – három éve -, ha
érzi, hogy baj van. tudja, mit kell tennie. A káposztáról
azért inam ezt le. mert sehol sem olvastam róla, és sokan
tudják majd a maguk hasznára fordítani.

Az édes és a kelkáposzta is nagyon jó hatású külső bo­rogatásra, csak ezért írom le. Az édes káposzta lefele a jobb. A puffadt lábra, ízületre, csuklóra tegyenek egy friss káposztalevelet úgy, hogy előtte egy kés nyelével utogessék meg a belső felét. Az így előkészített levelet a homorú ol­dalával befelé tegyék közvetlenül a puffadt. dagadt hely­re, tegyenek rá tiszta ruhát, és fóliával takarják le. hogy ne kifele párologjon, hanem a test szívja be a nedveket! Egy-két éjszaka után a puffadt láb. ízület le jog lohadni, megszűnik a fájdalom. A művelet többször ismételhető, és bármikor használható, mert télen is kapható friss káposzta. Ha nincs édes káposzta, a kelkáposzta is jó. de az nem olyan hatásos. A vörös káposzta erre a célra nem alkalmas. Erről még egyetlen gyógynövénykönyvben sem olvastam, pedig ez is régi népi gyógymód.

147

Kígyószisz

(ECH1UM VULGARE L.)

Ez a növény egyike azoknak, amelyeket ma már alig hasz­nálnak. Pedig hatóanyagai között egy baktériumölő is sze­repel. Vérnyomáscsökkentő tcakeverékek alkotórészeként is használhatjuk. De a galagonya vagy más vérnyomáscsök­kentők legyenek túlsúlyban a keverékekben pl.: 80% gala­gonya virágos ágvég vagy termés, 10% pásztortáska, 10% kígyószisz. A többi vérnyomáscsökkentőben is elég a 10% kígyószisz használata. Egyébként a sok tüskéje miatt kapta a nevét, mert ha hozzáér, úgymond a kígyó is felszisszen.

Bélfertőzés, bélhurut ellen addig használjuk, amíg a fertőzés, a hurut tart. Ebben az esetben az első két napban napi .3 csésze (2,5 dl forrásban lévő vízzel leönteni 1 teáskanál füvet) langyos teát kell inni belőle. A további napokon csak 1 csészével igyanak meg, amíg a fertőzés illetve a hurut el nem múlik. Mi a kígyósziszt nem csak ilyen esetekben használjuk. Amikor a baktéri­umölő tulajdonságát fel lehet használni, minden esetben 20-25% kígyósziszt is beletettünk a tcakeverékbe. Például

a légcsőhurutnál, mandulagyulladásnál vagy a légzőszer­vek bármilyen fertőzéses megbetegedésénél, a gyulladá­soknál minden esetben. Azt nem tudom megmondani, hogy a gyógynövényboltokban lehet-e kapni.

A gyógynövények között nagyon sok a baktériumölő, sőt, sok antibiotikus hatású is van közöttük. 1950-ben Winter német professzor 1248 fajta növényt vizsgált meg, ebből 378 növénynek (29,5%) volt antibiotikus hatása. Ezt annak idején a penicillin feltalálása kapcsán vizsgálta. Pl. a pókhálóban is van penicillinszármazék, amit magyar orvosok fedeztek fel. Nagymama használta is a pókhá­lót, de az Egri csillagokban is le van írva, hogy sebre használták. Ezeket csak azért írom le, mert véleményem szerint nem szabad semmit elfelejteni, ami megszünteti a fertőzéseket, mint pl. a kígyószisz, ami ugyan nem a legjobb baktériumölő, de lehet olyan eset, amikor csak ez szükséges a gyógyulásukhoz. Használják tehát egészségük megóvása érdekében a kígyósziszt.

148

Az érdeslevelúek (Boraginaceae) családjába tartozó, száraz, kőtörme­lékes talajon, utak mellett termő, igen szúrós, kétéves növény.

Szára 1 m-nél magasabbra is megnő, egyenes. Tőievelei rózsában állnak, 15-25 cm hosszú lándzsa alakúak, keskenyek. Virágai kékek. A felső, leg­feljebb 40 cm-es virágzó növényrészt gyújtjuk. Beszáradási arány: 4:1. A drogglikozidot, cseranyagot, kese- rúanyagot és baktériumölő anyagokat tartalmaz.

Gyűjtési ideje: június-augusztus.

Körömvirág

(CALENDULA OFFICINALIS)

Az a gyanúm, hogy nem fogom tudni leírni azt a sok jót, amit erről a virágról el lehet mondani. Azért megpróbá­lom. Először a virágból készített teáról írok. Egy csészébe egy púpozott teáskanál virágot, esetleg virágszirmot te­szünk. forrásban lévő vízzel leöntjük, és letakarva tartjuk 15-20 percig. Ezután leszűrjük, és langyosan fogyasztjuk étkezés előtt. Nagyon jó vértisztító, ebből a célból 3-4 napig kell reggel és este egy-egy csésze teát meginni. Ezt a rövid kúrát érdemes megismételni negyedévenként. Fertő- zéses sárgaság ellen napi 3 csésze teát kell (reggel, délben, este 1-1 csésze) meginni pár napig. Javaslom, hogy ebben az esetben két-három napig délben és este étkezés után igyanak meg 1,5 dl savanyúkáposzta-levet is. Gyomorfe­kély, nyombélfekélyes esetekben szintén 2-3 napig napon­ta 3 csésze teát kell meginni ugyanúgy, mint a sárgaság­nál. Mivel a fekélybetegségek idegalapon képződnek, este legalább 2-3 hétig – a fekély elmúlta után is – egy csésze orbáncfűteát igyanak meg lefekvés előtt egy fél órával.

Vastagbélgyulladásnál este egy csésze teát kell meginni a következő keverékből. A keverék készítését súlyszázalék­ban adom meg. Körömvirágszirom 60%, vadsóskamag 10%, kígyószisz 10%, termetesmedvetalp-levél 20%. Az elkészítés módjára figyeljenek, mert a vadsóskamagot 2,5-3 dl vízben főzni kell 2 percig. Ezután le kell venni a tűzről, és a többi teafüvet beletenni a forrásból levett vízbe. Be kell takarni a csészét, és 15-20 percig állni kell a vízben a füveknek. Leszűrés után ne igyák meg azonnal, csak langyosan szabad este lefekvés előtt meginni.

Sömörös testrészünkre, vagy a mirigyduzzanatokra az egész növényből (szár, levél, virág) készítünk teát, legalább 1 litert. Ehhez egy jól púpozott evőkanál, esetleg két evőkanál növényt forrázunk le. Rajta hagyjuk a vizet a növényen mindaddig, amíg 30-40 °C-ra ki nem hűl. Ezzel a teával fürdetjük a sömörös testrészünket, ha ez ennyivel lehetséges – pl. kézfej, lábfej. Ha nem tudjuk fürdetni, mert nagy a sömörös felület, lemosást alkalma-

150

1

/I fészkes virágza Ittak (Com – positae) családjába tartozó, egyéves térin esz tett növény. Szóra 40-60 cm magas, egyenes, elágazó. Levelei 10-15 cm hosszúak, fordított tojás alakúak, húsososak. Virágai a szárak csúcsán növő, 5-10 cm szélesek, a sárga színváltozatait viselik. /I friss virágokat gyűjtjük. Beszáradási arány: 5-6:i.

/I drog karót int, glikozidá- kat. kevés illóolajat és szín­anyagot tartalmaz. Gyul­ladáscsökkentő hatása van. Festőanyagként is használ­ják. még gyógyszereknél is.

151

zunk. Lehet ülő- vagy teljes fürdőt is készíteni, de ahhoz legalább öt liter tea kell, amit a fürdővízhez hozzáöntünk.

Látásjavulás céljából naponta többször mosogassák a szemüket körömvirágteávai, amit előre elkészítettek. Egy napnál tovább a teát nem – ha hűtőben van, akkor sem – szabad használni. Mindennap frisset készítsenek. A szem mosogatását egy hétig kell végezni, két hét szünet után újból kell csinálni. Ez a tea tisztítja a szemfenék ereit. Víz­kórnál, vérvizelésnél napi egy csészével igyanak meg reggel mindaddig, míg a vizeletükben vér van. A friss szárból nyert, kipréselt lé eltávolítja a szemölcsöt, és állatoknál megszünteti a rühességet. A kenőcsöt hagytam a legvégére. Mi a körömvirágkenőcsöt mindig sertéshájból készítettük, igaz, ezt nekünk kellett kisütni. Ma is úgy készítem, ahogy a nagymama csinálta. A hájról a hártyát le kell fejteni, és lassú tűzön állandóan kavargatva kell kisütni. A cickafark gyulladásgátló, vértisztító, a vérehulló fecskefű vértisztító, a vadmogyoró levele, kérge és az alattuk lévő háncs össze­húzó hatású. Ezért teszem őket a körömvirágkenőcsbe. Az összevágott fenti módon elkészített keveréket – mindig friss növényből – beletesszük a hájzsírba, amikor már megol­vadt, de még nem forró. Lassú tűzön 2-3 percig főzzük. Lényeges, hogy ne erős lángon. Ezután levesszük a tűzről, és két napig hagyjuk állni a füveken a zsírt. Két nap után ismét fclmelegítjük, lassan felrottyantjuk egyszer-kétszer, és utána leszűrjük. Krumplinyomón átpasszírozzuk a nö­

vényeket. Amikor megkeményedik, az alján egy vizes réteg képződik, leül az üveg aljára, erről leszedjük a kenőcsöt. A vizes rész nem használható, mert bepenészedik. A kész kenőcsöt hűtőben tartjuk.

A seb kitisztítása és a vérzés megszűnte után vékony rétegben bekenjük vele a sebet.

Vénagyulladás, visszér esetén naponta kétszer-három- szor kenjük be a gyulladt vagy visszeres lábat körömvirág­kenőccsel. Égési sérüléseknél is használható, de nagyon óvatosan kenjük az égett felületre, mert nagyon fájdalmas. Fagyott kéz, láb esetén is használható a kenőcs, ekkora fagyott részt este és reggel vékonyan kenjük be mindad­dig, amíg a fagyás nyoma – bepirosodás, viszketés – meg nem szűnik. Lábgombásodásnál egy kis ruhadarabot mindkét oldalon bekenünk a kenőccsel, és a lábujjunk közé tesszük. Rosszindulatú fekélyek, egyes bőrrákok esetében is lehet használni, legalábbis a továbbterjedését meg lehet vele akadályozni, esetleg csak lassítani.

Majdnem kifelejtettem az aranyeret. Aranyérre úgy használjuk, hogy székelés után a megmosott végbelünket vékonyan bekenjük körömvirágkenőccsel. A tiszta ujjúnkra tett borsónyi mennyiséget a végbél zárógyűrűjén belülre is bejuttatjuk, ameddig az ujjunk elér. Lényeges a tiszta ujj. Fürdés után is ugyanúgy járunk el. A friss lé az öregkori máj- és pigmentfoltokat csökkenti. Remélem, leírtam min­dent, amit én tudok erről a csodálatos növényről.

Levendula

(LAVANDULA OFFICINA! IS CHAIX)

Teája idegnyugtató, de nagyon óvatosan forrázzuk le, mert ha sokat teszünk az edénybe, ihatatlan lesz. Ezért dószőr csak egy mokkáskanál virágot forrázzunk le 2,5 dl vízzel, 15 perc állás után, este igyuk meg. Forrázatával ideges szívdobogást lehet szüntetni, felfúvódás ellen is jó. valamint migrént, szédülést, melankóliát is gyógyít, á vízhajtó hatása is van. Azonban ezekre a betegségekre jobban hatnak a virágból készült alkoholos kivonatok. A tinktúrát lehetőleg gabonaszeszből készítsük kéthetes áztatással. Egy üveget telctcszünk levendulavirággal, és (döntjük 30-40 fokos szesszel, addig, amíg a virágo­kat tdjesen ellepi. Befedjük és két hét múlva leszűrjük.

Egyszerre csak egy mokkáskanál tinktúrát fogyasztunk el vízzel vagy teával.

Lepárologtatással olajat is lehet csinálni belőle. Lassú tűzön főzzük a virágokat, a tetejére feljövő olajat kis- kanállal leszedjük, és ezt még tovább melegítve a vizet elpárologtatjuk belőle. Az olaj elősegíti az emésztést, erre a célra napi 5-6 cseppet cukorra cseppentve fogyasztunk el belőle. Étvágyat is csinál, ha nincs. Fejfájás ellen jó bedörzsölő az olaja. Reuma és csúz ellen a fürdővízbe kell cseppenteni belőle 6-10 cseppet.

Ezt a virágot leginkább a kozmetikai ipar használja, ezért termesztik nálunk is.

1^2

154

Az ajakosvirágúak (Labiatae) csa­ládjába tartozó, a mediterránban őshonos, illatot félcserje.

Elsősorban a virágjából nyerhető ola­jért termesztik, nálunk is a Tihanyi­félszigeten, de már másutt is. Bükk- szentkereszten én is csináltam egy kis telepet belőle. Szára másfél méter magasra is megnő, de télen védeni kell. A levelei hosszúkásak, lándzsá­tok, szürkén molyhosak, majd zöldek. A virágok álfüzérben állnak, ibolyát, liláskékek. Az idén nyitó virágok ad­ják a drogot. Beszáradási arány 1 kg morzsolt virág: 3-5 g olaj. Mi nagyon keveset használtuk a levendu­la olaját, mert drága volt, termeszteni még csak pár éve kezdtem el.

Macskagyökér

(VALERIÁNA OI^:H< .INAI ISI

Idcgcsillapításra. nyugtafásra. altatásra használjuk, napi
egy csésze teát kell meginni belőle este, lelek vés előtt. Ezt
agyökeret is. mint a többit, főzzük I 2 percig. A száraz

gyökeret macskák elől jól cl kell zárni, mert szeretik

a szagát, és bepiszkítják.

Magában én nem szívesen ajánlom, keverékekhez
viszont minden nytiglatoteába tegyenek
a hatásossága miatt 10 25”<> macskagyökerei is.

I

I

MacsKagyoKér

(VALERIÁNA OFFICINÁI IS I >

Idcgcsillapításra. nyugtatásra. altatásra használjuk, napi
egy csésze teát kell meginni belőle este, lefekvés előtt. Ezt
igyökeret is. mint a többit, főzzük 1-2 percig. A száraz

gyökeret macskák elől jól cl kell zárni, mert szeretik

i szagát, és bepiszkítják.

Magában én nem szívesen ajánlom, keverékekhez
viszont minden nyugtatóteába tegyenek
a hatásossága miatt 10-25% macskagyökeret is.

4 latin neve ultin már tokon felismerik a belőle készülő gyógyszert.

A nucskayyokérfélék (Valerianaceae) családjába tartozó, nyirkos réteken, de erdőkben is megtermő, évelő növény. Győktörzse 3-5 cm hosszú, kisujjnyi vastag, ebből számos 10-15 cm hosszú 2-3 mm vastag, rostos gyökér ágazik el.

3 gyökér szaga a macskák vizeletének a szagára emlékeztető. A gyökereket gyűjtjük. Levelei keresztben, átellenesen álltuk, szára egyenes. Virágzata a szár felső részén elágazó bogernyő. 5 kg nyersgyökérből lesz I kg száraz anyag.

A drog 0,1 1% Valériámat’ tartalmú illóolajat, alkaloidát, szerves savakat, cukrot, keményítőt sth. tartalmaz.

155

Martilapu

(TUSSILAGO FARFARA L.)

Fiz a növény talán az emberiség legrégebbi köhögés elleni gyógynövénye. Nagyon hatásos gyógyszer. Szerintem minden köhögés elleni teakeverékbe bele kellene tenni, és nem is egyenlő arányban, hanem a martilapu leveléből a többet. Két köhögés elleni tcakeverékemben szerepel a martilapu, az egyik a bronchitis elleni tea, a másik a megfázásos köhögésre készített teám. De azok is eredmé­nyesen használhatják, akik dohányoznak, megszüntethető vele a reggeli krákogásuk. Két rész martilaput, két rész kakukkfüvet, két rész fehér pemetefüvet keverjenek össze egy rész útifűvel. Ebből a keverékből igyanak meg este lefekvéskor egy csésze teát langyosan. Asztmára magá­ban is lehet használni úgy, hogy teát készítünk belőle, és inhalálni kell vele naponta kétszer-háromszor. De akik dohányoznak, pipába téve pótolhatják vele a dohányt. Lüktető, gyulladásos daganatokra hűsítőként, oszlatóként lehet használni a nyers levelét. Ilyenkor meg kell egy fával ütögetni a fehér oldalát, úgy, hogy ne lyukadjon ki.

Ál így elkészített martilaput rá kell tenni a daganatra, egy fóliával letakarni, és a fóliára lehet egy ruhát is tenni.de ez nem feltétlenül szükséges.

Újabban sajnos elterjedőben van a tüdőbaj. Kezdődő tüdőbajnál lehet használni a martilapu teáját, megakadá­lyozható vele a tbc továbbterjedése. Természetesen ezzel a betegséggel azonnal orvoshoz kell fordulni, mert fertőző. Akinek a mellében vagy a hóna alatt egv-egy tej- illetve izzadságmirigy begyullad, a fent leírt módon megszün­tetheti a daganatot. Nőknél azonban ezzel a tünettel is azonnal orvoshoz kell fordulni, vele megbeszélni a daga- natoszlatást.

Influenzánál is eredményesen lehet használni a mar­tilaput. Az influenza fő gyógyítója a bodzavirág vagya hársfavirág. Ezekhez a növényekhez adjanak még 2 rész martilaput és 2 rész ökörfarkkóró-virágot. A bodzavi­rág vagy a hársfavirág legyen 6 rész. Ezt a teát influenza esetén forrón, ágyban fekve kell naponta 3-4 csészével

156

meginni, amíg az influenza el nem múlik. Gyomor- és bélfekély esetében is igyanak meg legalább napi 2 csésze martilaputeát, amíg a fekély cl nem múlik. A gyomor­fekély fő gyógyítója a fekete nadálytő teája, de felváltva le­het inni hol az egyik, hol a másik teából. Jobb és gyorsabb eredményt lehet így elérni.

Mi szájöblítésre is használtuk régen ezt a teát, mert a begyulladt mandula is mirigy, ezért erre is jó volt a marti­lapu langyos teája.

ompontae < <<z ■JMtWéw tartózó nagyon korán tárgari ‘ “Ogzo nyirkot helyeken termő, rreto növény Wi feber hatu lapunak hittuk mert a letel ható Irta la feheren rqp tzurken molyhot Ma már < iák t írveiet gyúft/uk regebben elötzor a ’iragjat >tarHoltuk meg. ei a kérőbb a szárított levéllel imzeketertuk / evein tkkU rrránrk ét honzu nyelnek, de •tok Hm honzu nyélreizt keli a ieifUrllevágni (lyoktorzie kiiu//nyi laiug. iok kn gyökei ágazik el belőle. \ levél itáradáii aranya (> I 4 levél árognyálkat O.OS’h, keierú (tikot idol /”% taizolditó oeriavat. fokuiziaiat inzulint paraffint. lUearimavat. palniitmiaral. fitoiz termeket. tok laletrorniarat. kb. <% ■ inkiot tartalmaz (lyu/teii ide/e mai auguizlui

A málnalevélből és szedcrlcvélböl készült Planta tea ízre
nagyon hasonlít a kínai teára, és nincs benne thein.
Egészségesebb a teacserjéből készült teánál. Amikor kösz-

vény ellen fogyasztják, elég napi egy csészével meginni

belőle, ezt lehetőleg reggel tegyék, ugyanis izzaszt és
vizeletet is hajt.

A vadon termő málnalcvél hatásosabb, mint a kerti
málna. Szólni kell még a méh izomzatára gyakorolt hatá-
sáról is. A pete megtapadása után 10-12 hétig igyon a kis-
mama napi egy csésze málnalevélteát. Csökkenti a vetélés
lehetőségét. Szülés előtt egy héttel mindennap 2 csészével

igyanak nieg belőle a nők. könnyíti a szülést. Szülés után

legalább 6 hétig szintén javasluk napi egy csészével, segít a

méh és a kitágult hasi bőr összehúzódásánál.

Az eddigi tapasztalataink szerint a köszvényesek kb.
80%-ánál a málnalevél, 20%-nál a földi fcketeszeder-le-
vél teája használ. Mindkét növény csökkenti a húgysavar,
amclvnek rúltengése okozza az izületi panaszokat. Sohasem

A málnaszeder a rózsafé/ék (Rosacede) családjába tar-
tozó, a hegyvidékeken radon termő,finom gyümölcsű
cserje, ztmit termesztenek is. l ere/ei aromás anyagokat,
szerves savakat, C-vitamint és cseranyagot tartalmaznak.

A leveleit gyűjtjük. Mi nagyozzjó rértisztírónak tart-
juk. Nem olvastam eddig ró/d, hogy a teája a //ágysavat
a vérből kitisztítja. Én így tanultam. A bágysáv pedig
a köszvény előidézője. A feketeföldi szederre! – annak
is a levelével – l-l arányban összekeverve kiváló Ízűés

nagyon jó vértiszrító ita/t tudunk készíteni. Amikor az
egészségmegőrző tevékenységükben vértisztitásra fo-
gyasztják a teát, az /ehet málna és földiszeder – ahogy a
nagymama hívta, ..gya/ogszeder keverékeit.

szabad abbahagyni fogyasztásár, heti egy csésze teával meg-
tartható a normális húgysavszint. Nemcsak köszvényesek-
nek, de mindenkinek ajánlom a málna- és a szederledlteár,
mert az emberiség ma teljesen el van savasodva.

Menta, borsmenta

(MENTHA PIPERITA L.)

A borsmentát mi elsősorban az epeműködés serkentésére magában vagy keverékben használjuk. Először azonban mint élvezeti teát ajánlom. Napi egy csésze tea nagyon jó­ízű, védelmet nyújt az epeműködés zavarai ellen, a mentol hűsít, és baktériumölő tulajdonságát is kihasználjuk. Nem véletlen, hogy az arab világban az egészséges emberek is rendszeresen fogyasztják. Elsősorban az epe renyhe mű­ködésénél, felfúvódásnál kell éhgyomorra egy háromhetes kúrát tartani 1 rész borsmenta, I rész aranyvcsszőfü és fél rész ezerjófűből készült teából. Az elkészített teakeverék- ból egy csészében egy púpozott teáskanálnyit forrázunk lc.es 15 perc után szűrjük. Reggel éhgyomorra langyosan fogyasztjuk. A kúra után is heti 1 csészével cl kell belőle fogyasztani, akinek az epéjével baj volt. Idegerősítésre is nagyon jól használható, tehát a vállalkozók is ihatják tárgyalás közben. A tea melegen fogyasztva izzasztó, és menstruációt előmozdító hatása is van. Kitűnő és gyorsan ható háziszer a gyomorrontáskor fellépő fejfájás, fülzú-

Az ajakosvirágúak (Labiatae)
családjába tartozó, termesztett,
jó illatú évelő növény.

Gyöktörzse vékony elfásodó, belőle
húsos tarackszerű gyökerek ágaznak el.
Ezekkel szaporítható. Levelei keresztben
állnak, lemezük 2,8 cm színes oldalúnk
Szára lilás vagy zöld, enyhén szőrös.
Gyűjtjük a leveleket és az 5 cm-es csúcsát
a növénynek. Levéldrognak még virágzás

előtt szedjük. A levéldrog 1,5-2% (50-60% mentoltartal­mú) illóolajat, 5-10% csersavat, keserűanyagot, nikotin­savat, kávésavat, klorogénsavat stb. tartalmaz. Beszára- dási arány 5:1.

gás, rekedtség, általános rosszullét és fájdalmas hasmenés esetében is. Tehát amikor csak tehetik, igyanak meg naponta 1-2 csésze borsmcntateát.

159

Menta, fodormenta

(MEN I’HA CRISI’A EJ

I liv.ii.dm.ui elismert szélhajtó, étvágygerjesztő, nyugtató,
görcsoldó, epeműködést serkentő hatása van. Mi a nép-
gyógyászat ha n baktériumölő hatásánál lógva, ezenkívül
náthás időszakban köhögés csillapítására is használjuk.
Akár mindennapi italként is kellemes ízű teát lehet belőle
készíteni.

A likőripar is gyakran alkalmazza a fodormentadrogokat.

A népi gyakorlatban elsősorban cpeiníiködés-scrkcntő a
borsmetiia. és csak ezután következik hatékonyságában a
fodormenta. Köhögés csillapításában viszont a fodormen-
táé az elsőbbség.

Természetesen ez is az ajakosvirágúak (Libiatae) családjába tartozó növényJKétféle változatban termesztik, évelő. Az egyik a zöld menta, ráncos levelii változat. Ez az értékesebb, a másik a vízimenta, fodros levelii változat, ez a kevésbé hatékony. Hasonlóan a borsmentához, gyökérsarjakrót szaporítható, magot nem hozó növény. Mindkét változat virágzás előtti leveleit gyűjtjük, illetve vágjuk le és fosztjuk a leveleket. A zöld fodormenta drogja l-.i% (50-70% karvontartalmú) illóolajat, gtikozi dókat, cseranyagot stb. tartalmaz. Heszáradási arány 5.7. Vágási ideje évente kétszer, virágzás előtt.

160

Menta, macskamenta

ILLATOS, BUGÁS (NEPETA CATARIA, NEPETA PANNONICA)

bugás macskamenta baktériumölő, légúttisztító. Kiváló

hatása van a megfázásos és légúti megbetegedések megelő-
zésében. rendszeres fogyasztása ajánlott a téli hónapokban.

Egyik fajtája sem kapható az üzletekben, nem termesz-
tik, illetve nem gyűjtik ókét. Mi az illatos macskamenta
termesztését elkezdtük, jelenleg 1-2 évig a maggyűjtésnél
tartunk. A bugás macskamentát kis mennyiségben gyűjt-
jük, ezért címünkön érdeklődjenek.

Macskamenta (Népeta Pannonira) 1

Az ajakosak (lamiaceae) családjába
tartozó, lágyszárú növény. Szára
elágazó, hengeres, szőrös. A levelek
válla szíves, csúcsa lekerekített. Szélül
csipkés, színük világoszöld. Virágzata
fürtös. Erdős helyeken és vágásokban
nő, nem gyakori növény.

161

Régebben nagyon jó vérnyomáscsökkentő és il

agyértágító gyógyszert csináltak a meténgből. II

A növény ma is azt tudja, 11

amit régebben tudott, és |

a drogja nincs semmilyen 1

vivőanyagba téve, tehát nincs I

semmilyen mellékhatása. Vér- I

nyomáscsökkentésre magában vagy
galagonya virágos ágvéggel 1:1 arányban
keverve ajánlom, 160-170 Hgmm-es vérnyo- ’

másnál kétnaponta egy csészével. A teájának
nyugtató hatása is van, de erre a célra vannak
hatékonyabb gyógynövények. Agyi érszűkület el-
leni teaként napi I csészével ajánlok, de alacsony
vagy ingadozó vernyomású emberek csak keveset
igyanak, és a vérnyomásukat ellenőrizzék.

A kis télizöld meténg ti l éh zöldfélék
(Apocynaceae) családjába tartozó,
párás, hűvös erdőkben termő, örök-
zöld, kúszó cserje. Dísznövényként is
használják, f őleg koszorúkészítésre.
Gyökérzete vékony, elágazó. A kúszó
hajtásai fél méternél hosszabbra is
megnőnek, a csomóknál gyökeresed-
nek, itt fejlesztik a felálló leveles-vi-
rágos hajtásaikat. Régebben a gyógy-
szeripar részére termesztették is, ma a
hatóanyagát szintetikus úton állítják
elő. Én csak a természetes anyagokat
szeretem és használom, mert azokat
a szervezetem felismeri, és jól hasz-
nosítja. A levelek átellenesen állnak a
száron, fénylőén zöldek, 2-4 cm-esek.
A virágok ibolyakékek. A leveles haj-
tásokat gyújtjuk, fíeszáradási arány
3-4:1. A drog 0,3% izovinkamint és
más alkaloidokat, cseranyagot, pék-
tint, vincin keserúanyagot, karotint,
robinozidot tartalmaz.

A drogok neveit, leírásukat nem

nagyanyámtól tudom, hanem

könyvből tanultam meg. Azért
írom le őket, mert a tapaszta-
latom szerint a mi orvosaink

nagyon jól képzettek, és ismerik a
gyógyszerek hatóanyagait. A cukorte-
ámnál tapasztaltam ezt. Ahhoz, hogy
az orvos elfogadja a gyógynövényt, is-
mernie kell annak hatóanyagait. Nem
adhat olyan gyógynövényt, amiben a
növényi drog ellentétes hatást vált ki a

gyógyszer drogjától, magyarul hatás-
talanítják egymást.

A leveles hajtás gyűjtési ideje május-
szeptember.

Nyírfa

(BF.TULA PENDULA ROTH)

Úgy tanultam, hogy a vesét legjobban kímélő vízhajtó a
nyírfa levele, Azonkívül hólyagbántalmak ellen is kiválóan
alkalmazható. Reggel kell egy csésze teát készíteni belőle,
és azt étkezés előtt elfogyasztani. Egészséges embereknek is
ajánlom, mert a veséjüket és a hólyagjukat időnként kitisz-
títhatják vele. Akinek vesehomokja, esetleg köve is van, egy
evőkanál nyírfalevelct forrázzon le 2,5 dl vízzel, és kötszerre
igya meg. Idült reumánál is eredményesen használható
háziszer, az elkészítésnél 3 g nyírfalevelct forrázzanak le
1,5 dl vízzel. A friss levelek és a fakéreg főzetét krónikus
bőrbetegségeknél és hólyaghurutnál használtuk. Ilyenkor
vastag réteget teszünk a bőrre vagy a hólyagra, és vastag
takaróval betakarjuk. Tavaszi kúráknál és érelmeszesedés
ellen is alkalmazzák ezt a főzetet. Régen hajápolóként is
használtuk a nyírfa tavasszal csapolt nedvét. A nyírfale-
vélteát mindenkinek ajánlom, különösen azoknak, akinek
a veséje rosszul működik. Elég egy héten 1-2 csésze tea
belőle, és jobban mércgtcltnít a veséjük.

A nyírfafélék családjába (Betula- ceae) tartozó, fiatalon fehér kérgü, hajlékony, szép fa. A kifejlett szép, egészséges leveleket gyűjtjük, ame­lyek elég hosszú nyelnek, 3-7 cm hosszúak, fürészes szélüek. Körülbelül 3 kg friss levélből lesz l kg száraz áru.

A drog glikozidákat, szaponint, cukrot, cseranyagot, keserHanyagot, gyantát tartalmaz.

Gyűjtési ideje június-július.

Orbáncfű

(HYPERICUM PERFORATUM L.)

Most vagyok zavarban, mit is írjak le erről a növényről, mert a benne lévő hypericinről az egyik könyvben azt olvasom, hogy Angliában észrevették a gazdálkodók, hogy a világos szőrű teheneik, ha sokat ettek az orbánc­fűből. felhólvagosodott a bőrük. A sötét szőrű tehenekről nincs szó. A bennem felmerülő kérdés ebben az eset­ben az, hogy mennyi a sok a tehénnek és mennyi a sok az embernek – mert az emberekről is azt írják egy-egy könyvben, hogy a világos bőrűek ne menjenek a napra, ha orbáncfűteát ittak. De ha a világos szőrű tehén csak ke­vés, tételezzük fel, 1 kg orbáncfüvet evett meg, akkor nem hólyagosodik fel a bőre. A másik két könyvben szó sincs a hólyagosodásról. Azért én is azt ajánlom, hogy a világos bőrű emberek este igyanak orbáncfűből készült teát, mert akkor már nem süt a nap.

Ez a növény nagyon hatékony gyógynövény. Klinikailag igazoltan depresszió ellen eredményesen lehet használni, tehát jó nyugtató hatása van. Mivel ilyen, este, lefekvés

előtt igyanak meg belőle egy csésze teát. Jól fognak aludni. Az idegnyugtatást a gyomoridegekben is elvégzi, ezért fekélybetegségben szenvedő embereknek is ajánlom az esti egy csészét. Nekem egy orvosom, amikor nyombélfekélyem volt, úgy magyarázta a sorrendet ennél a betegségnél, hogy gyomorideg, gyomorhurut, savtúltengés, fekély. Tehát az alapbaj a gyomorideg, amit orbáncfűteával meg lehet szün­tetni. A fő hatásterülete az idegnyugtatás. Ezenkívül a máj működését is kiválóan segíti, ezt a tulajdonságát is nagyon régen ismerjük. Ha erre a célra fogyasztják, délben vagy este a főétkezés előtt igyanak meg belőle egy csésze teát. A máj segítésén túl az epeműködést is támogatja, mert a két szerv működése összefügg. Szívbetegeknek is ajánlom az orbáncfűteát, hiszen a szívideggyengeség is egy idegbe­tegség, amire az orbáncfű kiválóan alkalmas. A szívgyógy­szer felszívódását lassítja, ezért 2 óra legyen a szívgyógyszer és a teaivás között. Jó gyulladásgátló hatása is ismert, ezért vesebetegség ellen is használjuk a teáját. A veseműködés se-

164

Az orbáncfűfélék (Guttiferae) családjába tartozó, füvei cserjéi ré­teken, irtások utáni telepítésekben termő, évelő növény. Szára egyenes, a felső részén többszörösen elágazó. Levelei keresztben állnak, kb. 2 cm hosszúak, tojásdad alakúak. Virágzata dús, sötétsárga bogernyő. A szirmok összedörzsölve vöröses­barna levet engednek, ez különböz­teti meg a vele egy időben virágzó hasonmásától. Enné! a növénynél különösen fontos az alapos ismere­te, mert többféle van belőle, és nem mindegyiket szabad használni. Gyűjteni virágzáskor a növény felső, legfeljebb 40 cm-es részét szárral, levéllel, nyílt virággal kell. Gyűjtési ideje június-július. Heszáradási arány 3-4:1.

A drogglikozidát, cseranyagot, színanyagot, cukrot, koiint, pék- tint, nikotinsavakat stb. tartalmaz.

gítcsérc reggel kell inni, mert a vizelet hajtás következtében éjszaka többször fel kellene kelni, ha este innák meg. Még a magas vérnyomás bizonyos eseteiben is alkalmazható, szerintem enyhén, de csökkenti a vérnyomást. Egy nagyon lényeges tulajdonságát a nyolcvanas évek végén fedezték fel Amerikában. Kiválóan erősíti az immunrendszert, ezért már AIDS-cscknck is készítenek belőle gyógyszert, amivel meghosszabbítják az életüket. Úgy hallottam egy előadáson, hogy korunk betegsége az immunrendszerünk gyengesége. Ezért egészséges embereknek is javaslom, hogy hetente-kéthetente igyanak meg cgy-egy csésze orbáncfű­teát. Az allergiában szenvedők is ihatják, ősszel és télen a nátha megelőzését is elősegítheti.

165

Ökörfarkkóró

(VERBASCUM PHLOMOIDES L.)

Kiváló hurutoldó, ezért minden köhögés elleni teának
tartalmaznia kell az ökörfarkkóró virágját. Ezenkívül
sárgaságnál, a máj és a lép megbetegedéseinél, vizelettart-
hatatlanságnál kiváló eredményt lehet napi 1 csésze teájával
elérni. A virágjából készült teát szűrőpapíron vagy egészen
sűrű szövésű vásznon kell átengedni, hogy virágrészek
ne kerüljenek a teába. Eülfájdalmaknál, fülzsírdugó-kép-
zódésnél a virágból készült teával kell a füleket gőzölni.
Hajmosásra is jó. A friss levelekből tejjel főzött folyadékot
külsőleg daganatok és kelések oszlatására, felpuhítására és
aranyeres csomók ellen használhatják. Erre a célra a gyöke-
re is felhasználható. Ezek a módszerek ma már nem nagyon
használatosak, de régebben elég gyakran alkalmazták a
falvak javasasszonyai. Azt tapasztalom, hogy egyes közsé-
gekben, így nálunk, Bükkszentkereszten is él még a népi
gyógyászat, sokan gyűjtik a gyógynövényeket, és cserélik ki
tapasztalataikat. Még többen élnek olyanok a falunkban,
akik a gyűjtők tanácsát kérték.

A látogatók (Scrophulariaceac) családjá-
ba tartozik. Kétféle van belőle, mind-
kettő jó. Erőteljes szárú, embermagassá-
gúra is megnövő, sárga virágú, kétéves
növény. Termőhelye a homokos legelő,
erdőtisztás, köves talajú helyek. Szárai
a második évben fejlődnek ki, ekkor
hozzák a virágjukat is.

A virág csészéjéből kiszedett szirmokat
kell & kivételesen a reggeli

órákban, napon kell megszárítani.
Beszáradási arány 7:1. Gyűjtési ideje
június-augusztus.

A drog 10% cukrot, 3% nyálkát, sava-
nyú és neutrális szaponint, szapogenint,
keserűanyagot, glikozidikus festőanya-
got, heszperidint, almasavat, zsírt,
nyomokban illóolajat tartalmaz.

%

166

Palástfű

KÖZÖNSÉGES (ALCHEMILLA VULGÁRIS L.) \ÍDETT NÖVÉNY!

A palástfüvet mi elsősorban a nők gyógyszerének tar­tottuk, hiszen a menstruációs vérzések csillapítására, a szüléseknél előforduló belső sérülések gyógyítására, a méh erősítésére, belső izomerősítésre használtuk. Ma is elsősorban a női ivarszervek gyógyítására javaslom a tea használatát. De gyomor- és bélhurut ellen is eredménye- sen fogyasztják, sőt, a gyulladásban lévő aranyérre boro- gatásnak is nagyon jó. A nők változókon állapotában is jó szolgálatot tesz egy-egy csésze palástfűtea elfogyasztása. Egészen forrón a fejfájásokat is megszünteti, kivéve az ideges fejfájásokat. Parkinson-kórban szenvedő emberek feltétlenül igyanak meg napi egy-két csésze palástfűteát. Lelassítja az izomsorvadást.

A rózsafélék (Rosaceae) csa-
ládjába tartozó, magasabban
fekvő hegyi réteken található,
alacsony évelő növény. Leve-
lei hosszú nyelüek, amikor
még nem teljesen kinyíltak,
úgy néznek ki, mint a papi
palást. Virágai zöld színűek.
A növény föld feletti virágos
része a drog, de nálunk vé-
dett, ezért gyűjteni nem, csak
termeszteni szabad. Évente
kétszer is vágható virágzás-
kor. Beszáradási arány: 4:1.
A drog 6-8% tannin típusú
csersavat, ellag típusú csersa-
vat, glikozidát tartalmaz.

167

Papsajt

KEREK LEVELŰ MÁLYVA (MALVA NEGLECTA W.l)

Elsősorban hururoldó hatását ismerjük, és erre a célra is használjuk a leggyakrabban. Több könyvben olvastam, hogy a forrázatát mire használjuk. Nem szabad forralni’. Mi csak hideg vízben áztattuk 3-4 órán keresztül a papsajtot. Mindig frissen készítettük, mert ha sokáig állt, nyálkás, gusztustalan lett. A leveleiből készüli italt kitűnően lehet használni mandulagyulladásoknál, torokdaganatoknál, bedagadt loginynél. Öblögetni kell vele. Salátaként is használható. Köhögés elleni teák alkotórészeként is hasz­nálható, de a leforrázott tüdőidből és kakukkfűből készült teához csak akkor tesszük hozzá a papsajtlcvclct, amikor az már legalább langyosra kihűlt. Ekkor még 2-3 óra hosszat áztatjuk a teában. Bélhurutnál magában, belső lemosószer- ként is lehet használni. Lágyító borogatást is készitltctünk belőle a testünkön lévő gyulladásos részekre. Ebben az eset­ben egy steril gézdarabot mártunk bele a papsajt levébe, és azt tesszük a gyulladt részre. Tegyünk rá egy fóliát,hogy n párologjon el belőle a hatóanyag.

A mályvafélék (Malvaceae) cíaládjó­ba tartozó, úton, kertekben, sokfelé elterjedt, egyéves, vagy esetleg évelő növény. Az egyéves növény gyökere vékony, az évelőnek gyökértörzse is van, ebből több elterülő, a végén felemelkedő szár fejlődik ki. A levelek szórtak, hosszú nyelitek, 3-8 cm-esek majdnem kerek formájúnk. Termésük kis kerek sajtoeskára emlékeztető. A növény levelét gyűjtjük. Beszáradási arány: 5:1.

Gyűjtési ideje: június-augusztus.

Pásztortáska

(CAPSEI.LA BL’RSA PASTOR1S MEDIK)

Ez az a növény, amelyről érdemtelenül szintén nagyon keveset lehet olvasni a gyógynövénykönyvekben. A vér­keringést serkentő hatásánál fogva nagyon sokoldalúan felhasználható gyógynövénynek ismerem. Ma a világon nagyon sokan szenvednek magas vérnyomásban. Az igaz, hogy a pásztortáska nem a legjobb vérnyomáscsökkentő, de a vérkeringés gyorsításán keresztül tisztítja az ereket. Ha tehát 80% galagonya virágos ágvéghez teszünk 20% pásztortáskát, egy kímélő vérnyomáscsökkentő és értisz­tító teát tudunk készíteni. A galagonyánál leírtak szerint kell eljárni.

Ezenkívül gyomor- és bélvérzésnél is mint vérzéscsil­lapítót használják, akiknek erre szükségük van. Az ilyen esetekben napi 2-3 csésze teát kell meginni, mindaddig, amíg a vérzés nem szűnik meg. A két vérzés között az a különbség, illetve úgy állapíthatják meg, hogy a gyo­morvérzésnél fekete a székletben az emésztett vér, a bél­vérzésnél pedig piros. Az én tapasztalatom szerint a gyo­

morvérzés hamarabb megszüntethető, de ez a veszé­lyesebb, mert kilyukadhat a gyomor. Mindkét esetben feltétlenül forduljanak orvoshoz.

Az erős méhvérzést is csökkenti a pásztortáskatea. A menses idején az erősen vérző nők napi 1-2 csészével igyanak meg. A klimax is erősen igénybe veszi a női szervezetet.

A leányom által szabadalmaztatott klimaxteának is az egyik alkotórésze a pásztortáska, ezért ennek az össze­tételét nem írom le. Akinek erre a teára van szüksége, keressen meg engem Bükkszentkereszten.

Akinek a lábában az erek nagyon el vannak meszesed- vc, és már nehezen tud járni, igyon meg minden reggel és este egy-egy csésze pásztortáskateát. A teakészítéskor használt és leforrázott füvet ne dobja ki, hanem éjsza­kára tegye a lábára, oda, ahol görcsöl, és hagyja rajta a dunsztkötést reggelig. Orrvérzésnél, fájdalmas vizelésnél, vérző aranyérnél, de még fehér folyásnál is használ ez a

169

tea. ha naponta 1-2 csészével megisznak belőle. Aranyérre kenőcsöt is készíthetünk belőle, körömvirággal vegyesen 1-1 arányban.

A lépégére hagytam, de így is a leglényegesebb, hogy az egészséges embereknek is használniuk kellene a pásztor­táskát az ereik tisztán tartására. Jobb az érelmeszesedést megelőzni, mint a következményeivel küszködni. Majdnem elfelejtettem leírni a pásztortáska-tinktűrát. Minden izom­fájdalomnál eredményesen használható, külső bedörzsölést lehet belőle készíteni. Teljes virágzáskor töltsenek meg egy befóttesüveget apróra vágott pásztortáskával. A tőleveleket feltétlenül szedjék le, és tegyék az üvegbe összevágva. Az így elkészített fűre öntsenek gabonapálinkát (Róva! vodka) amíg teljesen el nem lepi. Tegyék rá az üveg tetejét, jól zárják le. Két hétig maradjon a fúvón a szesz, de naponta kétszer-háromszor alaposan rázzák fel, hogy a hatóanyagok jól kioldódjanak a növényből. Ezután le kell szűrni, és ami­kor szükséges, használni kell külsőleg az izomfájásra. Ne ruhára téve kenjék be vele a fájó izmokat, hanem egy kicsit a kézre öntve dörzsöljék be.

A palástfűnél már írtam az izomsorvadásról. A pásztor­táska teája, de inkább a tinktúrája kiváló az izmok mű­ködésének javítására, ezért a Parkinson-kórban szenvedők ihatják a teáját, a tinktúrát pedig külsőleg alkalmazhatják.

A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozó, mindenütt tömegesen előforduló, egy- vagy kétéves növény. Szára 20-50 cm magas, elágazó. Tőlevelei rózsában nőnek, hosszúkás lándzsásak, 5-10 cm hosszú­ak, hasogatottak. Szárlevelei kisebbek, fogasak vagy ép szélűek. Virágai fehérek. A termése kicsiny, szív alakú, az érett termésben a mag csörög. A virágos-leveles hajtását gyűjtjük, legfeljebb felülről 30 cm-r. 5 kg fűből lesz 1 kg száraz áru. Gyűjtési ideje áprilisban és másodvirágzás­kor, szeptemberben.

A drog 1% kolint, acetilkolint, kálisót, tiramint. diozmin flavonglikozidát, cseranyagot, gyantát, zsírosolajat (a magjában) tartalmaz.

Az elvirágzott növény gyógyászati cclra nem alkalmas. Külön kívánságra a fékére vagy bokros pemetefű is gyűjthető, de szerintem jobb a fehér színű, Ki ne ismerné a pemetefű cukorkát, legalább az idősebbek körül, amit most újból gyártani kezdtek. Köhögés ellen használtuk. Az általam ismert köhögés elleni reák sokaságában benne van a pemetefű, csak kis részben a keserűsége okán, X mi bronchitisteánkban is szerepel egy kis rész belőle. Magi- bán nem is igen tudják meginni, ezért azt nem is ajánlom. A köhögésen kívül epe- és májbetegségek ellen is lehet használni, úgy, hogy összekevernek I rész arany vessző/iír, I rész borsmentát és egy fél rész fehér pemetefűt. Tehát ai ezerjóíú helyett használják a pemetefüvet.

Étvágytalanság ellen is javasoltuk regen a pemetefüvet, két rész csalán, egy rész pemetefű keverékben. A csalán- bán lévő sav és a pemetefűben lévő keserűanyag étvágyat csinál. Gyógycukorkák és likőrök készítésénél szintén kiválóan hasznosítható a pemetefű.

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, kötött tala­jon termő, évelő növény. Ma mór lattan védeni kell, olyan kévét van belőle. Szerencsére termeszt­hető is, én egy kit területen saját részemre termesztem. Igen kese­rű ízű. Szóra 30-60 cm magas, elágazó, négyoldalú, csöves, fehéren gyapjas szőrös. Levelei keresztben átellenesen állnak, nyelesek. A levelek kerek vagy to- jásdad alakúak, a felső részükön ráncosak. Virágai a szár felső ré­szén álörvökben állnak, fehérek. Virágzás előtt gyűjtjük a zsenge leveles hajtásokat, majd később a virágzásban lévő, kb. 30 cm hosszú felső hajtásokat. Kb. 4 kg-ból lesz I kg száraz áru. A drog 0,3-1% marrubiin keserűanyagot, 7% cseranyagot, 0,05% illóolajat, 0,25% kris­tályos keserűanyagot, gyantát, viaszt, zsírt, nyálkát tartalmaz. Gyűjtési ideje: április-május, a virágzó hajtásé legkésőbb június.

Petrezselyem

Pl I ROSLl INl’M CRISPl’S NYM.

Az ahalánosjn ismert fűszernövényt gyógynövényként is lehet használni, de vsak nagyon óvatosan, és csak akkor, ha az egyébként ugyanerre a célra szolgáló vizelethajtók nem hoznak eredményt. Ilyen esetekben is csak a vizelet megindulásáig, mert vesevérzést okozhat, terhes nőknek 111.OS a fogyasztása, mert elvetélhetnek, l-.rröl a növény­ről nem is írok többet, ezt is csak azért, mert a nagymama még állatgyógyászatban is használta, cs ott most is hasz­nálható. de csak rövid ideig.

Pét fez selyem < Petroselinum ti ispnm) Az ernyőtök, répafé lék i saládjába < l ‘mbellijeraelApiaceae) tartozik. a dél európai mediterrán régióban őshonos. / eveiéért, gyökeréért és magfáért termesztik a konyhakertekben, l evelei a szár végén t sokorban helyezkednek el. szeldeltek, élénkzöldek.

A második nyáron szárba szökkenő vnágkocsányon megjelennek az ernyőt alkotó sárga virágok. Ize a zeller és pasztillák keveréke, ugyanakkor a levele is fogyasztható.

Porcsinfű

(POLYGONUM AVICULARE L.)

A Icáját vese- és hólyagbántalmakra isszák, de az 1,2% vízben nem oldódó kovasavtartalma elvesz, ha nem tejber készítik el. Ugyanúgy, mintha teát főznének, forrásban lévő tejjel kell leönteni a 2,5 dl-cs edénybe tett púpozott teáskanál porcsinfúvct. Nyolc-tíz perces állás után kell leszűrni. A kovasavat a vese nehezen dolgozza fel – de nagyon jó a kóképzódés ellen -, ezért túl sokáig nem sza­bad inni. Ez maximum két hetet jelent. Utána két hétig idót kell hagyni a vesének, hogy a benne lévő kovasavat kidolgozza magából. Napi egy reggel elfogyasztott csészé­nél többet ne igyanak belőle. Még jobb, ha csak minden másnap fogyasztják. Bélhurut és légcsőhurut ellen is leltet használni eredményesen.

A keserűfűfélék (Polygonaceae) csa­ládjába tartozó, utak mentén termő, egyéves növény. Szárai szétterülök, 20-40 cm hosszúak, ízeltek. Levelei lándzsás alakúak, 1-2 cm hosszúak. Virágai aprók, egész nyáron át virá­goznak. A növény leveles hajtásait gyűjtjük.

Beszáradási arány 3:1.

A drog 1,2% vízben nem oldódó kova savat, 0,24% vízben oldódó ko­vasavat, 3,5% cseranyagot, C-vita- mint, gyantát, viaszt, zsírt, cukrot, nyálkát, nyomokban illóolajat, antrakinonszármazékot, kvercetin- glikozidát tartalmaz.

Gyűjtési ideje: június-augusztus.

Szagos müge

(ASPERULA ODORATA L.)

Teáját vese-, máj-, cpebetegségek ellen vértisztítónak és izzasztónak használják. A kumarinja – ez az illatosító anyaga -, ha sokat használunk belőle, fejfájást okoz. Ilyen esetekben arra tanított nagymama, hogy csak óvato­san – kipróbálva azt a mennyiséget, ami még nem okoz fejfájási, de már használ – és csak más növénnyel keverve szabad használni. Ha például egy fertőző májgyulladás esetében gyermckláncfűgyökérbői készítünk teát – azt főzni kell -, a tűzről levett, forrásban lévő vízbe tegyünk egycsipetnyi szagos mügét. Ez a növény is jó a májra, és a baktériumölő tulajdonságát is ki tudjuk használni. Amit

most leírtam, más növényeknél is alkalmazható, és kell is alkalmazni. Csak olyan növényeket szabad összeke­verni, amelyeknek a kívánt szerv működését elősegítő, hasonló tulajdonságai benne vannak. Ezt kiegészíti a másik növény, úgymond erősebb hatást lehet vele elérni, és még hozzáadódik egy másik előnyös tulajdonság – pl. baktériumölés, fertőtlenítés, vértisztítás -, amivel még növelhető a növények gyógyítóereje. Hogy is mondtuk régen? Fűben-fában van az orvosság. Ez igaz is, és a mai gyógyszeripar is egyre jobban használja a gyógynövénye­ket, nem csak a belőlük kivont drogokat.

A buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó, főleg bükkösökben termő, évelő növény. Gyöktörzse kúszó, vékony. Levelei 6-9-esével örvökben állnak, d-ís cm hosszúak. A középső és Jelső levelek nagyobbak, lándzsásak. Virá­gai a szár tetején állnak, fehér színűek. A no vény föld feletti részét virágzáskor gyűjtjük. Heszáradási arány: 5:1. A drog kumarint, keserűanyagot, cseranyagot és baktériumölő anyagot tartalmaz. Hz utóbbiért írom le. Gyűjtési ideje: május-június.

Szamóca

ERDEI SZAMÓCA (FRAGAR1A VESCA L.)

A levelekből készült tea nagyon jóízű, vértisztító, orosztca-pótló. Bclhurut ellen napi egy csészével kell a reggeli előtt elfogyasztani. Izzasztás céljából forrón kell inni, lehetőleg ágyban fekve, naponta többször.

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, erdőkben, irtásos helyeken, erdei réteken, legelőkön tömegesen termő, finom gyümölcsű, évelő növény. A növény kifejlett leveleit gyűjtjük. Beszáradási arány 3-4:1. Gyűjtési ideje: június-július.

/

176

Teáját hasmenés ellen – napi egy csésze – vizclcthajtóul – reggel egy csésze – és izzasztásra használják. A mál­nánál már leírtam, hogy húgysavat is old, ezért az ott leírtak szerint magában, vagy málnalcvéllel 1-1 arányban vértisztításra, köszvény ellen is lehet fogyasztani. Kínai tea pótlására olyan felnőtteknél és gyerekeknél, akik nem tudják azt inni. A szederlevél még a cukorbetegek részére is ajánlott napi egy csészével, valamelyik főétkezés után, ugyanis inuzittartalmánál fogva lassítja a szénhidrát felszívódását.

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, ligetekben, folyóparton, szántóföldeken élő kúszó szárú, évelő növény. A nagymama gyalogszedernek hívta, és ezt tartotta a szederfélék közül a legjobbnak. Levelei, szára, virága minden részében tüskés, szúrós növény. A termése hamvaskék. A leveleket kell gyűjteni. Beszáradási arány 4:1. A drog kb. 10% cseranyagot, fia vont, 37 mg (‘.-vitamint, kevés inozitot, alma-, oxál- és borostyánkősavat, etilidéntejsavat tartalmaz.

177

Szurokfű

VAD MAJORÁNNA (ORIGANUM VUI.GARE 1..)

Eit a növényt mi köhögéscsillapítónak használjuk, helyet­tesíteni leltet vele a kakukkfüvet. Az íze nem egészen az, de ugyanolyan jóízű.

A köhögéscsillapító hatásán túl hangszalaggyulladás ebeiében is használható. Vigyázni kell arra, hogy gyulla­dásra nem szabad melegen inni, tehát a 2,5 dl forrásban lévő vízzel leöntött I teáskanál szurokfüvet legalább 15 periig fedő alatt kell tartani, és ekkor leszűrni. Még 10-IS periig hűlni kell hagyni, és az ilyen langyos teával jó mélyen hátrahajolva gargarizálni kell, és csak azután le­

nyelni. Étvágyjavításra is használható, ilyenkora napi egy csésze reggeli előtt elfogyasztva elegendő. Idegnyugtatásra az. esti lefekvés előtt egy fél órával igyanak meg belőle egy csésze teát. Ennek a teának gyengén izzasztó hatása is van. Ez utóbbi két tulajdonsága nem túl jelentős, de az idegnyugtató és az. izzasztóteáinknak ízjavítás céljából 10- 15% szurokfű mindig része lehet.

fűszerként is használhatják minden olyan ételnél, ahol majoránnát használnak, de az oregánót is jól helyettesíti.

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, füvet, napos, cserjés helye ben, erdei vágásokban termo, évelő, illatos növény. Fűszerként is használ­ható. Szára egyenes, 40-60 cm magas, a virágoknál elágazó barnásvörös. Levelei keresztben, egymással szemben állnak, 3-5 cm hosszú nyelitek, tojásda- dók. Virágzata sokágú, pirosas színű bog.

A felső kb. 30-40 cm-es virágzó leveles hajtást gyűjtjük. Beszáradási arány 3:1. Gyűjtési ide­je július-augusztus.

A drog 0,1-0,4%-lO% timoltartalmú illó­olajat, 8% vaszöldítő csersavat, keserűanya­got, gyantát tartalmaz.

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, füves, napos, cserjés helyeken, erdei vágásokban termő, évelő, illatos növény. Fűszerként is használ­ható. Szára egyenes, 40-60 cm magas, a virágoknál elágazó barnásvörös. Levelei keresztben, egymással szemben állnak, 3-5 cm hosszú nyelűek, tojásda- dók. Virágzata sokágú, pirosas színű bog. /I felső kb. 30-40 cm-es virágzó leveles hajtást gyűjtjük. Beszáradási arány 3’1. Gyűjtési ide­je július-augusztus. AdrogO.l-0,4%-10% timoltartalmú illó­olajat, 8^ao vaszöldítő csersavat, keserűanya­got, gyantát tartalmaz.

179

(PULMONAR1A OFFICINALIS L.)

Teája a leghatásosabb légzószervi megbetegedések elleni
szer. Minden köhögés elleni teába, meg ha az egy megfá-
zás után következik is be, feltétlenül tegyenek tüdófüvet.
A dohányosoknak is javaslom, hogy hetenként egy-ket
csészét igyanak meg belőle. Akik sokat beszélnek, vagy
akinek érzékeny a torka, hamar begyullad és köhög
– ahogy régen mondtuk, attól is beteg, ha a szellő meg-
fújta -, megelőzésként szinten igyon heti rendszerességgel
tüdófűteát.

Az érdcsleveiüek (Boraginaceae) családjába tartozó, árnyas erdőkben élő, évelő növény. Gyökérzete fekete, elágazó. Tőlevelei a virágzás után nőnek csak, rózsában állnak, hosszú nyelitek, 10-15 cm nagyok, tojásdad alakúak, a végükön hegyesek. Felszí­nükön sötétzöldek, gyakran pettyesek. A sima tapintású – selymes tüdőfű – nem gyógynövény. A növény ép le­veleit gyűjtjük kifejlett állapotukban. Beszáradási arány 5:1.

A drog 1% vízben oldódó, és 3% víz­ben nem oldódó kovasavat, nyálkát, 6-10% vaszöldítő csersavat, 13- 15% különféle ásványi anyagokat és szaponint tartalmaz. Gyűjtési ideje: j ú n ius-a ugusztus.

A ilftfiftlék (MÍŰ/Jh MftM. tfff

Inubhfth/rktn, itilikn, rutin ét ngtmn éli rp ntgf kétérri nórénf. 3 kmmfk wpw iterrtii mnrn *rn í ntvtú, Htfg í réknn)fykturil \tiut Zf- Wcmkuti liff. kitti. ntiltijtltmrlMi /trrl/i ktfuikn rgymiiül tumkn Hinni ti Hmkuk mn. t frliikntk nincinyrlf, 1-3 cm Imtitnnk. tn/iukiiUkuk lirifa ik fehér fi tfrik, umntH ituf nfihuk GrnjtjnkinirénifiUfrlftti rémét rtripiiktr /Gint rniiiinriny Gyijtéti lifjc má/ni/nlini

Tyúkhúr

(STELLARIA MEDIA VILI..)

Teáját a veseműködés zavarainál fogyasszuk naponta
reggel egy csészével. Epemúködésűk serkentésére a nap
bármely szakában, de mindig étkezés előtt igyanak meg
egy csésze teát.

Nyári időszakban, májustól július végéig, aki teheti. ne
teát főzzön a tyúkhúrból, hanem használja a friss növényt

salátának. Gyógyhatása ugyanolyan, ha nem jobb, mint
a szárított növényé, és a benne lévő (.’-vitamin forrázás
közben nem bomlik le. Az sem elhanyagolható szempont,
hogy nagyon jó zsíroldó, ezért is ajánlja minden szak-
könyv az epemüködés serkentésére, hiszen az epeváladék
egyfajta zsír, koleszterin. Ha a salátaként használt friss
tyúkhúrhoz még egy pár gycrmekláncfúleselet is tesz-
nek, nagyon jó hatást gyakorolnak az egészséges májra és
epére is. A tyúkhúrt kőoldó hatása miatt is tógramhatiuk
teaként is és zöldsalátaként is. Akinek sok a koleszterinje
és a triglicerdije. feltétlenül igyon ryúkhúrteát. Télen a hó
alatt is megtalálható.

18/

Útifű

(PLÁNTAGO LANCEOLATA L.)

Az útifű baktériumölő, sebgyógyító hatása az aukubin enzimatikus bomlástermékének tulajdonítható. Nagyon sokat használtuk gyerekkoromban. A mezőn dolgozó embert mindig érte valami baleset, amikor jó, ha kéznél volt az útifű. Megköpködtük – az emberi nyál is jó fer­tőtlenítő (a kutyáé jobb) megtörtük, hogy a növényből kijöjjön a gyógyító hatás, és rátértük a sebre. A szú nyög­és darázscsípést is ezzel gyógyítottuk.

Ebből a növényből készül az egyik legjobb köhögés elleni tea, ezért e célra elengedhetetlen a használata. Nyálkaoldás és köhögéscsillapítás, baktériumölő képesség, mind olyan tulajdonságok, amik a köhögésnél nélkülöz­hetetlenné teszik. Régebben szirupot is készítettünk belő­le, mert a gyerekek szívesebben fogyasztották, mint a teát. Ahány kiló útifűlevél, ugyanannyi cukor szükséges hozzá. Az útifűlcvclet összevágjuk 0,5-1 cm-es darabokra, egy­ujjnyi útifű a befőttesüveg aljára, rá egy réteg cukor, ami kb. olyan vastag legyen, mint a fű. A lezárt üvegben ilyen

rétegesen álljon a fű és a cukor kb. két hétig a napon. A cukor kioldja a hatóanyagokat a levelekből, és azok feljönnek a szirup tetejére. Leszűrjük, és az így kapott szirupból naponta 3-szor egy teáskanálnyit fogyasztunk el, amikor köhögünk.

Sok minden van, amit a nagyanyámtól tanultam, de az általam ismert könyvekből hiányzik, és a későbbiek­ben a tapasztalataim alapján beigazolódott a nagyma­ma igazsága. Az útifű a sebgyógyító hatása mellett az ekcémára is jó. A frissen szedett útifüvet megmossuk, a levél hátoldalán lévő vastag erezetet körömmel megnyom­kodjuk, és az ekcémás helyekre dörzsöljük a levét. 2-3 hét alatt elmulasztja a bőrbetegséget. Éjszakára a viszkető ujjak közé tesszük. Az útifű be akarja gyógyítani a rajta keletkezett sebet, és kezdi kiválasztani az aukubint (gli- kozid). Ez gyógyít meg minket is. Nem találkoztam egy könyvben sem azzal, hogy az útifű (a nagy) az aranyeret is gyógyítja. Egy nagy útifüvet megmosunk, a körmünkkel

182

megcsipkedjük egy pár helyen, összesodorjuk szivarkának, és éjszakára az aranyérre tesszük. Ket-hároni hét alatt az aranyér visszahúzódik. Vérző aranyérre is nyugodtan rá lehet tenni.

A lándzsát útifű az útifűfélék (Plantaginaceae) családjá- ba tartozó, sok helyen előforduló évelő növény. Gyöktör­zséből sok mellékgyökér ered. Levelei tőrózsában állnak, lándzsa alakúak, 3-7 cm hosszúak. A tőkocsány végén nő a tömött füzérvirágzata. A növény kifejlett, ép levele­it gyűjtjük. Gyűjtési ideje: május-július, fíeszáradási arány: 6:1.

A drog nyálkát, C-vitamint, 6% cseranyagot, citromsa­vat, invertáz- és emulzinenzimeket. aukubin (rinantin) glikozidát, pianteóz triszacharidot (galaktóz, fruktóz, glukóz), 18% proteinanyagot. 1-2% zsírt tartalmaz.

183

Veronika

ORVOSI VERONIKA. ÖSZTÖRÜS VERONIKA (VERONICA OFFICINÁI.IS. VERONICA CHAMAEPRYS)

Felhasználási területe igen változatos. Egyformán jó lég­zószervi betegségekre, mint például köhögésre, asztmára, valamim értisztításra és a vérzsírszint csökkentésére. Hatékony agyi értisztító, szívasztma ellen is használják. Ha ezekre a betegségekre isszuk, sokáig, hónapokig kell

rendszeresen fogyasztani naponta egy csészével. A magas koleszterinszint csökkentésére is napi egy csészével kell belőle reggel éhgyomorra inni, de csak addig, míg a ko­leszterin a kívánatos szintre le nem csökken. Utána szin­ten tartásra és megelőzésre elegendő heti egy csészével.

1QÁ

ORVOSI VAGY KERTI ZSÁLYA (SALV1A OFFICINALIS L.)

Teáját éjszakai és legyengítő izzadás ellen is használják, az első esetben este egy csészével, a második esetben reggel és este is egy-egy csészével. Egy csésze alatt – mint tudják – minden esetben 2,5 dl forrásban lévő vízzel leöntött egy púpozott teáskanál füvet értek. A zsályatea összehúzó hatású. Gyakran használják a húgyutak fertőtlenítésére, bélhurut megszüntetésére. Fertőtlenítésre az egészséges embereknek is ajánlom. Valahol olvastam, hogy van egy

latin mondás, mely szerint miért is halna meg, akinek zsálya terem a kertjében. Ez számomra azt bizonyítja, hogy ősidők óta használjuk, én erre a célra a virágját szedem le, és ecetben áztatom 3-4 napig. Egész évben ez a „szájvizem”.

Gyulladásos testrészeket és aranyeret is lehet vele bo­rogatni úgy, hogy a teába mártunk egy gézt, és a testünk gyulladt részére tesszük.

Az ajakosvirágúak (l.abiatae) családjába tartozó, Dél-Európában őshonos, nálunk termesztett, 60-100 cm magas, bokros félcserje. Eagyérzé- kény, télen takarni kell. /! fiatal. Úgy hajtásai virágzáskor 20-30 cm hos­szúak, molyhosan szőrösek. A levelek egymással szemben állnak, nyelesek, lándzsásak, szürkés színűek. Virágai a szár felső részén nyílnak, ibolyáské- kék, néha fehér színűek.

I kifejlett ép leveleket gyűjtjük, éven­te kétszer is lehet vágni őket. Heszára- dási arány 4.7.

A drog illóolajat, 3-8% kate- kincscrsavat, keserűanyagot, savanyú glikozidát, gyantát fumársavat, urzolasavat, oleandolsavat, oxitriter- pénsavat, klorogénsavat, kávésavat, nikotinsavat, nikotinsavamidot, viaszt, ösztrogén hatású anyagot, fitoncidát, tartalmaz, mely utóbbi a tbc-bacilusokra hat.

Az illóolaj tartalmaz 30-50% tujont. 8-14% boncolt. !5% euka liptóit, linaloolt stb.

Vágási ideje: virágzás előtt kétszer egy évben.

187

Zsurló

(EQUISETUM ARVENSE L.)

Fő hatásterülete a vesetisztítás és ezen keresztül a vize­lethajtás. Már írtam, de itt is le kell írnom, hogy a benne lévő kovasavat a vese csak hosszan dolgozza fel, ezért fo­lyamatos – napi 1-2 csésze tea – használata esetén 6 hétnél tovább nem javaslom a használatát. Ugyanennyi idő után újra lehet inni. I)e jobbnak tartom a minden másnapi használatát, azaz kétnaponként 1-2 csésze tea elfogyasz­tását. Ezt is lehet 6 hétig így inni, és akkor abba kell hagyni, mert ha tovább fogyasztják, véres lesz a vizeletük. Reuma és csúz esetén is ezt a módszert kell alkalmazni. Epe- és májbántalmaknál csak egyéb gyógynövény ada­

lékaként javaslom használni, úgy, hogy az egész keverék legfeljebb 20-25%-a legyen zsurló. A szervezetben lévő mészlerakódás ellen is használhatják, de itt is figyelembe kell venni a vesére ható tulajdonságát. A kis veseköveket és vcsehomokot is érdemes vele oldani, eloszlatni. Szív­nyugtatóként is lehet használni. A vesén lévő cisztánál a zsurlótea fogyasztásával együtt azt a zsurlót, amiből a tea készült, tegyék a cisztás vesére éjszakára dunsztkötésben. A reggel készült tea zsurlófüvét estig a hűtőben tárolják, és este kicsit melegítsék fel. Két-három hét alatt a ciszta felszívódik.

/

A zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó, nyirkos réteken, árokpartokon, kapás növények között termő, érdes tapintású, virágot nem termő (spórás) növény. Gyöktör­zse a talajban mélyen van, elágazik, feketét színű. A meddőhajtások szára kb. 20-50 cm, egyenes, 3-5 mm vastag. Nem szabad összetéveszteni a mocsári zsurlóval, mert az mérgező. Biztosan meg lehet különböztetni a tapintásáról, a mezei zsurló érdes, ezért hív­ják kannamosónak is. A mocsári zsurló sima, selymes tapintású.

Kb. 4 kg friss zsurlóból lesz 1 kg száraz. A drog 8-10% kovasavat, szaponint, szerves (akonit-, alma-, oxál-) savakat, keserűanya- got, ekvizetonint, zsírt, gyantát, ekvizetrin flavonglikozidát tartalmaz. Gyűjtési ideje jú­nius-augusztus. A meddő hajtásokat gyűjtjük.

189

Tartalom

Előszó / 4

A gyógynövények története / 6 A magyar gyógyfüves gyógyítás / 8 A javasasszony unokája / 10 A füvesember lánya / 12 Gyógyszer vagy gyógynövény? / 15 Gyógynövényismeret / 76

Mit mivel keverhetünk össze? / 18 A ^yó^yteahétzítét általános szabályai / 20 Fontos tudnivalók / 21 Üdítőitalként használható, jóízű gyógynövények / 23 Egészségmegőrző naptár / 24 Melyik betegségre melyik gyógynövényt? / 29 Allergia / 30

Aranyér (székrekedés) / 31

190

Bőrbetegségek / 33 Cukorbetegség / 34 Emésztési problémák (máj-, epe- és gyomorbetegségek, puffadás, reflux) / 38 Bélhurut (hasmenés) / 39 Gyomorsavtúltengés, gyomorfekély, reflux / 40 Epehólyag, epevezeték / 47 Májgyulladás, májnagyobbodás / 42 Érrendszeri és szívbetegségek / 44 Magas vérnyomás / 46 Ingadozó vérnyomás / 51 Idegrendszeri betegségek / 53 Immunrendszeri betegségek / 55 ízületi bántalmak / 57 Légzőszervi megbetegedések / 60

Pajzsmirigy-rendellenességck / 63

Vese- és hólyagbetegségek / 64

Fejezet nőknek / 65

Fejezet férfiaknak / 67

Babaváró tearendszer / 68

Tinktúra készítése / 71

Legkedvesebb gyógynövényeim / 73

Akácfa / 74

Apróbojtorján / 77

Aranyvesszőfű / 80

Bodza/ 83

Boróka / 85

Cickafark / 86

Citromfű / 90

Csalán / 93

Cseresznye, meggy / 97

Csipkerózsa / 100

Diófa / 102

Ezerjótú / 105

Farkasalma / 108

Fecskefű / 109

Fehér árvacsalán / 111

Fehér fagyöngy / 112

Fehér üröm / 115

Fekete áfonya / 116

Fekete nadálvtó / 118

Fekete ribizli / 121

Füzike / 122

Galagonya / 123

Galaj /125

Gólyaorrfü / 127

Gyermekláncfű / 128

Gyújtoványfű / 737

Hársfavirág / 133

Ibolya / 134

lglic /136

Izsóp / 137

Kakukkfű / 138

Kamilla / 140

Kankalin / 143

Katángkóró / 144

Kálmos / 746

Káposzta / 147

Kígyószisz / 148

Körömvirág / 150

Levendula / 153

Macskagyökér / 755

Martilapu / 156

Málna / 158

Menta, borsmenta / 158

Menta, fodormenta / 760

Menta, macskamenta / 767

Meténg / 762

Nyírfa / 763

Orbáncfű / 164 Ökörfarkkóró / 166 Palástfű / 167 Papsajt / 168 Pásztortáska / 169 Pemetefű /171 Petrezselyem / 172 Porcsinfű / 173 Szagos müge / 174 Szamóca / 176 Szeder / 177 Szurokfű / 178 Tüdőfű / 180 Tyúkhúr / 181 Útifű / 182 Veronika / 184 Zsálya / 185 Zsurló / 186

191

FF.l.HASZNÁLT IRODA1 OM:

Dr. Oláh Andor: A természet patikája Kossuth Kiadó Budapest, 1987.

Verzárnédr. Petri Gabriclla-dr. Nyiredyné dr. Mikita Klára-dr. Nyíred i Szabolcs: Gjogyr/óW/í yz’Á’ a gyógyászatban Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1984.

MSD orvosi kézikönyv a családban Melánia Kiadó Kft. Budapest, 2001.

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1980.

Illusztráció:

Natália Lopes

Kiadó: Szabó György, 2008

Fotó: Éber ling András

Szerkesztő: Darnay László

A könyvet tervezte: Réti Attila

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató ISBN 978-963-06-5111-0

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bóvített. illetve rövidített változata kiadásának jogát. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű. sem annak része semmilyen formában (fotókópia, mikrofilm vagy más adathordozó) nem sokszorosítható.