Találatok: 149
365
Boldogasszony hava
Télhó
- Újév. Az évkezdet minden népnél szerencsevarázsló és gonoszűző ünnep. Az egész napot vidámság, evés-ivás jellemzi, és természetesen elmaradhatatlanok az újesztendei jókívánságok.
Se szeri, se száma az újévre vonatkozó különféle idöjóslásoknak. ízelítőül egy olyat idézünk, ami gyakran beválik: ha nincs fagy januárban, meghozza azt majd a március és az április. Sok jóslás fűződik az „elsőhöz”: az első újévi látogató lesz a leány férje, amivel először foglalkozik az ember, azt fogja egész évben csinálni stb.
6. Vízkereszt, Háromkirályok. A karácsonyi ünnepek zárónapja, ekkor kezdődik a Farsang. Ezen a napon utoljára gyújtják meg a gyertyákat a karácsonyfán, majd lebontják a fát.
Sok helyen Vízkereszt napján tartják a Csillagozást, vagy a Háromkirályok járását, a három napkeleti bölcs betlehemi látogatásának emlékére.
Megszentelik a házakat vízzel és sóval (gonoszűző szerek), és krétával a szemöldökfára írják a G. M. B.-t (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).
18. Piroska. „Negyvenes nap”, azt jelenti, hogy ennek a napnak az időjárása egyezni fog az egy vagy két holdváltozásra bekövetkező időszak hőmérsékletével, csapadékmennyiségével (tudományosan nem bizonyított).
20. Fábián és Sebestyén. A két vértanú ünnepe az első tavaszébresztö nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgá- sodni, nedvet szívni. Fábián a pesti- sesek, Sebestyén a nyilasok, puskások védöszentje.
22. Vince. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. Olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani. Vince a szőlősgazdák egyik védőszentje.
25. Pál fordulása, a bibliai Saulus Pau- lusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: „Pál fordulás – télfordulás”.
Böjtelö hava
Télutó hó
- Gyertyaszentelő. A rómaiak a hajdani tavaszkezdő ünnepen gyertyás- fáklyás felvonulásokat rendeztek. A kereszténység átvette az ősi tüz-
kultuszra utaló szokást: a házakban eloltják a tüzet és mindenhol szentelt gyertyával világítanak.
A gyertyaszentelő napjához fű-
174