Találatok: 162

365

ződik a legszélesebb körben elter­jedt időjóslás: e napon a téli álmá­ból ébredő medve kijön a barlang­jából, ha napos időt talál, s meglát­ja a saját árnyékát, akkor visszabú­jik, mert még hosszú lesz a tél. Te­hát, ha ebben az időszakban felme­legedés, napos idő van, a tél még hosszúnak ígérkezik.

1. Balázs. A diákok patrónusa. Több év­századra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázsjárást, amikor házról házra vonulva tobo­rozták a diákokat az iskolába. Ezen a napon van a „balázsolás” is: a torokfájósokat parázsra vetett al­ma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó go­noszt elűzzék.

6. Dorottya. Kedvelt nap farsangi mulat­ság tartására. (Gondoljunk Csoko­nai Dorottyájára.)

Időjóslás is fűződik hozzá: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágít­ja…” a fagyot.

1. Skolasztika. Az oltóágak szedésének

napja.

1. Elek. Kígyóüzö nap, a havasi pászto­

rok tavaszkezdö napja – ilyenkor a hegyeken nagy tüzet gyújtanak a gonosz elűzésére.

1. Bálint. A tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek.

16. Julianna. Dorottya ellenkező napja.

1. Zsuzsanna. Elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsir­ták.
2. Jégtörő Mátyás. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.

A halászoknak is jeles napja, ek­kor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép „Mátyás csukájának” nevezi, és egész évre bő halfogást ígér.

Farsang. Idejét úgy számítják ki, hogy az első tavaszi (III. 21. utáni) holdtöl­tére következő vasárnaptól (húsvét- tól) visszaszámolnak hat hetet (a böjt idejét).

A farsang a közelgő tavasz ősi örömünnepe, egyúttal a tél és a ta­vasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Számtalan gonoszű­ző és termékenységvarázsló álar­cos, alakoskodó szokás fűződik hozzá (kongózás, kormozás, télte­metés, busójárás stb.).

A legtöbb esemény farsang va­sárnapjára és a rá következő né­hány napra, „farsang farkára” esik: így húshagyó keddre, a böjt kezdeté­re, hamvazószerdára, a dologtiltó napra, amit böjtfogadónak is ne­veznek. Ezen a napon tartják a ke­resztények a „hamvazkodást”.

A húsvét vasárnapig tartó böjt­ben húst és zsíros ételeket nem esz­nek, csak főtt tésztát, aszalt gyü­mölcsöket és korpából készült sa­vanyú leveseket.

A böjt időszakában fújnak sok­szor viharos, de tavaszt hozó „böjti szelek”.

175