Találatok: 160

365

1. Péter, Pál. Az aratás kezdő napja. A halászok is e napot ünnepük, mert Szent Péter a védöszentjük. A nap előestéjén a halászok rúdra kö­tözött ponttyal végigjárják a falut.

Másnap a vízparton halpaprikás­sal, túrós csuszával folytatódik az ünneplés. Ezen a napon van a leg­jobb íze az epernek, ezért ekkor tartják az eperszüretet.

Július

Nyárhó

Szent Jakab hava

2. Sarlós Boldogasszony. Asszonyok­nak dologtiltó nap. Ekkor tartják az aratási vásárokat.

1. Sarolta. Ha esővel köszönt be. rossz lesz a dió- és a mogyorótermés.

13. Margit. Ha esőt, zivatart hoz, „mér­ges Margitnak” nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, akkor a hagyo­mány szerint elkezdődhet a szabad­ban való fürdőzés.

1. Illés. Ősi kígyó- és medveünnep, a pásztoroknak dologtiltó nap. Go­noszjáró napnak is számit; gyakran zivatart, jégesőt hoz.

Oroszlán

(VII. 21.-VIII. 20.)

1. Dániel. Ha Illés nem hoz esőt, Dániel-

től várhatjuk.

1. Mária-Magdolna. Szépségvarázsoló

nap. Az e napon vágott leányhaj biztos sikert arat.

Mária-Magdolna is zivatarhozó napnak számít.

1. Jakab. Ezen a napon áll meg a szőlő

növekedése, és kezd édescdni.

Ha Jakab napja derűs, jó gyü­mölcstermésre számíthatunk, de nincs kizárva a zivatar sem.

1. Anna. E napon szakad meg a virágos

kender töve.

Augusztus

Kisasszony hava

Nyárutó hó

Szűz

(VIII. 21.-IX. 20.)

10. Lőrinc. A naptár elcsúszása következ­tében néhány későbbi (szeptember

1. ) érvényességű tapasztalat kap­csolódik ehhez a naphoz (lásd ott).
2. Nagyboldogasszony. Derült idejével jó szőlő- és gyümölcstermést jósol. A „kétasszonyköze” (Vili. 15.-IX.

8.) varázserejű időszak: ekkor sze­dik a különféle gyógyfüveket, csép- lik a magnak való búzát, gyűjtik az

ültetni való tojást. Az ekkor kelte­tett tyúkok lesznek a legjobb tojók.

1. Rókus. A ridegen tartott szarvasmar­hák védőszentje.
2. István. Szent István magyar király ünnepe. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret.
3. Bertalan. Sok helyen őszkezdő nap, féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak.

179