Találatok: 159

365

December

Karácsony hava Telelő hó

4. Borbála. Bányászok, tüzérek és várak
véd őszen tje.

Katalinnal együtt a lányok párt-
fogója. andrásolónap. Ekkor teszik
vízbe a „Borbála-ágat” – cseresz-
nye-, barack- vagy mandulagaly-
lyacskát. ami ha karácsonyig ki-
virágzik. akkor a leány biztos férj-
hezmenetclre számíthat.

1. Miklós. A gyermekeket megajándékozó

Mikulás alakjának a magyarság
körében kevés hagyománya van.
német területről származik.

1. Ambrus. Ezen a napon a méhészek és a

mézeskalácsosok ünnepük védő-
szentjüket.

13. Luca. A Gergely-féle naptárreform
előtt az év legrövidebb napja volt.

Legszigorúbb dologtiltó nap a
nőknek, mivel a gonoszjáró napon
mindenhol boszorkányok leselked-
nek.

Ekkor kezdik készíteni a Luca-
széket, amire a karácsonyi éjféli mi-
sén felállva megláthatok a boszor-
kányok.

Fiatal legények házról házra jár-
va „kotyolnak” – megvarázsolják a
tyúkokat, hogy jó tojók legyenek,
és sok termékenységre, bőségre uta-
ló kívánságot mondanak.

Elterjedt szokás még a Luca-napi
búzahajtatás és a Luca-kalendá-
rium készítése (a karácsonyig tartó
12 napból a következő év hónapjai-
nak időjárására következtetnek).

24. Ádá.m és Éva. Sok helyen böjtölnek
Szenteste, ünnepi ételnek halat esz-
nek. A karácsonyi étkezéseket kü-

lönleges szertartások szabályozzák,
amelyben az abrosznak is fontos
szerepe van. A karácsonyfa állítá-
sának szokása német főidről került
hozzánk. Egyébként sok népnél
visznek ezen a napon a lakásba élő
növényt, örökzöldet, az állandó
megújulás jelképét.

1. Karácsony. Eredetileg a téli napfor-

duló ünnepe. A kereszténység ezen
a napon ünnepli Jézus megszületé-
sét.

A legismertebb karácsonyi nép-
szokás, a betlehemezés dramatikus
formában adja elő a Szent-család
szálláskeresésétől a napkeleti kirá-
lyok látogatásáig a cselekményeket.
A betlehemezés kerete legtöbbször
profán pásztorjáték.

Karácsony és Újév között járnak
házról házra a regösök. Fiatal fiúk
csapata különböző zajkeltő eszkö-
zök kíséretében ősi elemeket tartal-
mazó rítuséneket énekel, amelyben
a sámánizmus maradványai és a téli
égbolt képe is helyet kap.

A legények kopott ruhában,
bocskorban vannak. Szent István
szolgáinak mondják magukat, a
csodaszarvasról énekelnek, aki égi-
testeket hordoz két oldalán, szarva-
in pedig gyúlatlanul égő gyertyákat
tart. Minden versszak végén, min-
tegy varázsigeként, elhangzik a „hej
regö rejtem” refrén. Legvégül fiatal
párokat regölnek egymáshoz. •

1. István. Egészség- és termésvarázsoló

nap. Ekkor köszöntik ünnepélye-
sen az Istvánokat.

182