Skip to content

Borsos Béla – Régi magyar üvegművészet

Találatok: 21

49

volt. Messzi utakat jártak be a bizánci eredetű drágaságok. Egy részük nyugatra vetődött, és valamelyik székesegyház kincstárában drágaművü ötvösfoglalatban mint ereklyetartó vagy díszedény fejezte be útját. A legszebb sorozatot ezekből a velencei San Marco kincstára őrzi. Fejlett üvegipara volt ekkor a Szaszanidák uralma alatt álló Perzsiának is, amelynek legszebb emléke a párizsi ún. Khoszroesz tál.

Nyugaton egymástól távol eső helyeken találjuk meg a bizánci vagy szaszanida üvegművesség emlékeit. Igazán meglepő eredményekre azonban akkor jutunk, ha keleti kisugárzásuk szélső határait vizsgáljuk. A San Marco egy dísztáljának foglalatán a következő feliratot olvas­hatjuk: „Szent Panthaleon, segítsd meg szolgádat,Zachariást,az ibériai érseket. Ámen.” Ibéria azonban nem más, mint az egykori Georgia (azaz Grúzia), amely állam az onogur—magyar népek és az alánok szomszédságában a Kaukázus déli lejtőjén hosszú időn keresztül bizánci fennhatóság alatt állott. De sokkal keletebbre elvetődött bizánci és szaszanida díszüvegekről is tudunk. Egy serleg—mint legtávolabbra vetődött tárgy — Japánba, a shoshoini Nara fatemplomba került. A kora középkori egyiptomi eredetű üveg díszedényeknek északi szélső elterjedési területe szintén érinti azt a vonalat, amelyen a lovas­nomád magyarság haladt.

A magyarság Kubán és a Don közti tartózkodásának ideje alatt a környező területeken egyiptomi, bizánci és szaszanida eredetű öblös üvegek, serlegek, korsók, drága dísztálak fordulnak elő és áramlanak a kereskedelem vérkeringésében még jóval távolabb, Keletre is.

Valószínűnek tarthatjuk tehát, hogy e drága, magas művészi színvonalú díszedények képében ismerték meg a magyarok először az üveget.

Feltehető, hogy az élénk kereskedelmi összeköttetések révén az uralkodó osztály tagjai meg is szerezhettek egy-egy ilyen díszes tárgyat, amely azután esetleg apáról fiúra szállt. A román kori magyar építő­művészet és szobrászat díszítőelemeiben sikerült szaszanida reminisz­cenciákat kimutatni, továbbá komoly alapunk van annak feltételezé­

15

Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!