Találatok: 13
160
Géza és László megnyerték a csatát. „Mikor pedig László sóhajtozva lovagolt a holttestek között, megpillantotta Erney ispán holttestét és tüstént leugrott lováról, átölelte őt és sirva szólott: „Erney ispán, békeszerető ember! Siratlak téged, mintha testvérem volnál, mert szived és eszed békes- séges vala“. És fölemelte saját kezével, megcsókolta és meghagyta katonáinak, hogy Bácson tisztességesen temessék el. És mikor tovább ment, megpillantotta Vid holttestét és így szólt: „Fájlalom halálodat, bár mindig ellenségünk voltál. Bárcsak győztél, megtértél volna és békességet szereztél volna közöttünk. De csodálkozom azon, hogy noha nem származtál hercegek nemzetségéből, miért óhajtottad mégis a hercegséget, sem királyok véréből, miért vágytál mégis a koronára? íme, szivedet, mely a hercegségre sóvárgott, lándzsa járta át, és fejedet, mely koronát kívánt, kard hasitotta szét.“ De azért őt is eltemettette. Hanem Géza és László katonái, kik a Vid keltette harcban testvéreik, vagy fiaik halálán keseregtek, tüstént leugrottak lovaikról, keblét késsel felhasították, azután szemeinek estek és azokra földet dobtak, mondván: „A te szemeid sohasem laktak jól kinccsel és méltósággal, most hát lakják jól kebeled és szemed földdel/4 A csehek hercege, Ottó pedig, ki életét tette érettük kockára, gazdagon megjutalmazva hazatért.44
Salamon pedig futott. Pozsony és Mosony várába vette be magát.
Arany János azt vallotta középkori mondakincsünkről „Naiv époszunk44 c. tanulmányban, hogy meg volt bennük a lehetőség egy naiv éposz kialakulásához. Gondolatát a bécsi krónika irodalmi levegője megerősíti.
Irodalom: Hóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum. A magyar történetírás első korszaka. Horváth Cyrill irodalomtörténete.
30