Találatok: 13

160

minél érzékelhetőbb emberi ábrázolása. „Jámborul bizonyára elképzelhetjük — írja a Stelláriumban — hogy a világ te­remtése előtt a Szentháromság személyei közt tanácskozás folyt ennek a világnak a megteremtéséről.. . Első kérdés: Vájjon kell-e teremteni angyali természetet? .. . Az első kér­dés tehát a Szentháromság tanácsában tárgyalás alá került⁴⁴. Az egyházi zsinat képe ez, égi mezőkre vetíteve. Isten gon­doskodott, hogy az „égi haza polgárok hiján ne maradjon⁴⁴, akár a földi király az államáról. Az isteni Gondviselés nála a józan emberi megfontolás alapján cselekszik: „A Szenthá­romság személyeinek tanácsában egy második terv keletke­zett arról, hogy mikor kell a megtestesülésnek történnie, avagy a világ kezdetétől fogva, a bűnbeesés után mennyi időre halasztható el?⁴⁴

Egészen valószerű módon érzékelteti a szent család me­nekülését Egyptomba: „Ki tudná eléggé átérteni, mennyi nélkülözésen, fáradságon és könnyhullatáson ment akkor éj­jel-nappal keresztül Mária ilyen pusztaságon, ahol még egy vendégfogadó sem volt, csak folytonos küzdés, aggodalom és remegés!⁴⁴ De rögtön mellette ragyogó szökőforrásként csap fel a vallásos ihlet: „Szomjuhozol — mondja Mária ke­resztfán kínlódó fiának — mért nem tudtam Neked vizet nyújtani én, aki mikor csecsemő voltál égből patakzó szűzi tejjel tápláltalak!⁴⁴

A keresztény irodalom először átfestette a földi életet az égi mezők színeivel, beléje lehelte az isteni tájak lelkét. Utóbb az égi sorsot alakította földivé, érzékelhetőbbé, em­beribbé. A Stelláriumban Mária csodálatos testi szépségéről, s ékességéről szól, mind a nagyság, mind a szin és külső báj szempontjából:

„Ami a nagyságot illeti… sem nagyon magas, sem na­gyon kicsi nem volt, hanem olyan nagyságú, mely megfelel a

3 Féja, A régi magyarság.

33