Találatok: 13

160

gondolat megtestesítője, Szapolyai János, képtelen volt kirá­lyi hatalmat és birodalmat szervezni. Az ország darabjaira hullott szét.

A harmadik mű: Szerémi György könyve. Szerémi a mélyrétegek életéről értesít 8 kellő kritikai érzékkel az ő könyvéből olvashatjuk ki a széthulló Magyarország sorsát.

Szerémi György.

II. Lajos és Zápolya János udvari papja volt. Műve Ma­gyarország romlásáról szól s 1484-től 1543-ig tárgyalja az eseményeket. Egészen egyedülálló helyet foglal el a humanista történetírók között. A humanista történetíró a valóság fö­lött élt, az életet ünnepélyessé szépítette. Rajongott és dí­szített. Mátyás halála után, a romlás napjaiban is magasrendű szellemi mámorban élt: Mátyás birodalmi eszméinek s emlé­keinek fényében. Ám Szerémi György teljesen másarcú em­ber. Számára nem voltak ilyen magasságok, ő nem menekült a szellem vigasztaló szigetére, az élet hullámai közt állott mindhalálig, 8 róluk számolt be. Nem szűrte meg az életet választékos stíluson keresztül, vádolt, panaszkodott, átkozó- dott. Történelmi forrás volt számára az egész élet: minden amit látott, hallott s tapasztalt. A történelmi tények éppen- úgy, mint kóborló katonák, kesergő parasztok, ijedt polgárok beszéde. Mintha az lett volna a célja, hogy a kor egész külső és belső valóját: eseményeit, szellemét, mondáit, pletykáit 8 hiedelmeit művének vásznára fesse. A történetírást öntu­datlanul szinte regénnyé, regényes korrajzzá szélesítette.

Mátyás király emlékét nemcsak a humanista történet­írók ápolták, hanem a néplélek is. Az utóbbiról elsőnek Szerémi György tudósít. Egyik „mondája⁴⁴ Mátyásról, a „for-

47