Találatok: 64

136

Cl Ariete harckocsi

Gyártó ország: Olaszország

Fegyverzet: Egy 0T0 Mélára 120 mm-es sima csövű löveg; egy 7,62 mm-es párhuzamosított géppuska; egy 7,62 mm-es légvédelmi géppuska

Páncélzat: Lásd a szöveget

Méretek: Hosszúság llöveggell 31 láb 3 inch (9,52 ml; hosszúság (páncéltest) 24 láb 11 inch (7,60 ml; szélesség 11 láb 10 inch (3,6 ml; magasság (a parancsnok kupolájal 8 láb 0 inch (2,45 ml

Tömeg: Harci 105 725 font (48 000 kgl

Motor: Egy Fiat V-12 MTCA turbófeltöltésű, közbenső hűtésú, tizenkét hengeres dízel, 1200 LE teljesítménnyel

Teljesítmény: Sebesség úton +40 mf/h (+65 km/h); hatótávolság +342 mf (+550 kml; lép­csőmászó képesség 6 láb 10 inch 12,1 ml; árokáthidaló képesség 9 láb 10 inch (3,0 ml; kapasz­kodóképesség 60%

Történet: Az Olasz Szárazföldi Erő részére gyártják

A második világháború befejezését követően az Olasz Szárazföldi Erő sok éven keresztül ameri­kai harckocsikat használt. Megrendelték az M60A1 típust, amelyből 100 db-ot szállítottak le az Egyesült Államok készletéből, további 200 db-ot az OTO-Melara gyártott helyben. Az olaszok érdekeltek voltak az európai harckocsik gyártásában és kapcsolatban álltak Franciaországgal és Németországgal az Európai Harckocsiprojekt idején, amely az AMX-30 és a Leopárd 1 harcko­csikat eredményezte 1970-ben az Olasz Szárazföldi Erő Leopárd 1 harckocsikat rendelt Német­országtól. Az első megrendelés 200 db Leopárd 1 harckocsira szólt, amelyeket a Krupp-Maktól

Lent: Az olasz tervezésű és gyártású Cl Ariete nagy előrelépést jelent az ország harc­kocsigyártási programjában. Ez a harckocsi az 1990-es évek elején lép szolgálatba

szállítottak le 1971-1972-ben. Ezeket 69 db páncélozott vontatójármű és 12 db páncélozott mű­szaki jármű követtel További 720 db harckocsit, 68 db páncélozott vontatójárművet, 28 db pán­célozott műszaki járművet és 64 db páncélozott hídvetőt az OTO-Melara gyártott le licenc alap­ján. Az OTO-Melara a Fiattal együttműködésben megtervezte a háború utáni első olasz harcko­csit, az OF-40-est. Ez az erős, eredeti konstrukció külsőleg hasonlított a Leopárd 1A4-re, és ki­mondottan exportra szánták. Összesen 36 db harckocsit és 3 db páncélozott vontatójárművet adtak el, mindegyiket az Egyesült Arab Emírségeknek.

1982-ben az Olasz Szárazföldi Erő megfogalmazta az új harckocsival szembeni elvárásait, ame­lyek közül az egyik kritérium az olaszországi gyártás volt. A tervezési munkák 1984-ben kezdőd­tek meg, és az OTO-Melara/lveco Fiat konzorcium 1986-ban elkészítette és bejáratta az első prototípust azzal, hogy a fennmaradó öt prototípust 1988-ra készíti el.

A Cl harci tömege 105 725 font (48 000 kgl és az olasz OTO-Melara által tervezett és gyár­tott 120 mm-es sima csövű löveggel fegyverezték fel. Más fegyverekhez hasonlóan ellátták a cső és az optikai irányzótengely párhuzamosságának ellenőrzésére szolgáló rendszerrel, füstel­szívóval és hőkiegyenlítővel. A töltényűr azonos a Rheinmetall 120 mm-es sima csövű lövegé- vel, így azonos lőszert használhatnak mindkét fegyvernél. A löveg APFSDS és HEAT-MP lősze­rekkel tüzel, valamint köd- és világító gránátokkal. A harckocsi 42 db lőszert szállít, 15 db-ot a toronyputtonyban és 27 db-ot a testben. A csövet a rögzített lövegpajzsba építették be, és függőleges irányzási korlátái +20° és -9°. Két iránysíkban stabilizálórendszerrel szerelték fel. Nyolc ködgránátvetője a torony két oldalán helyezkedik el.

A négy fős személyzet elhelyezése hagyományos. A vezető elöl ül, a homloklemez alatt. A többiek a toronyban, a parancsnok és az irányzó a fő lövegtől jobbra, a töltőkezelő balra. A test teljes egészében hegesztett páncélszerkezet, és korszerű páncélréteg van az orr-részen és a lej­tős homlokrészen. A tornyot – néhány korszerű harckocsitól eltérően (olyan, mint a Leopárd 21, amelyek tornyának mellső része merőleges – jól kialakított, erősen elvékonyodó mellső résszel látták el, oldalirányú mozgatása hidroelektromos, kézi segítséggel történik.

A torziós rugós felfüggesztőrendszer hét futógörgőből áll, a négy lánctalphordozó görgővel együtt. A felfüggesztést és a lánctalpak felső részét köténylemezekkel védik.

61 típusú harckocsi

Gyártó ország: Japán

Személyzet: 4 fő

Fegyverzet: Egy 90 mm-es löveg; egy M1919A4 0,3 inches, a fő fegyverzettel párhuzamosított géppuska; egy M2 0,5 inches légvédelmi géppuska

Páncélvastagság: Maximum 2,52 inch (60 mm|

Méretek: Hosszúság (teljes) 26 láb 10 1/2 inch (8,19 ml; hosszúság (páncéltesti 20 láb 8 inch (6,3 m); szélesség 9 láb 8 inch (2,95 ml; magasság 10 láb 4 inch (3,16 ml

Tömeg: Harci 77 162 font (35 000 kg)

Fajlagos talajnyomás: 13,5 láb/inch² (0,95 kgfcm²)

Motor: Mitsubishi 12 HM 21 WT típusú tizenkét hengeres dízel, 2100 fordulaton 600 LE telje­sítménnyel

Teljesítmény: Sebesség úton 28 mf/h (45 km/h); hatótávolság 124 mf 1200 km); lépcsőmászó képesség 2 láb 3 inch 10,685 ml; árokáthidaló képesség 8 láb 2 inch (2,489 ml; kapaszkodóké­pesség 60%

Történet: 1962-ben rendszeresítették a Japán Önvédelmi Szárazföldi Erőnél. Fokozatosan ki­vonják a szolgálatból, de közel 400 db szolgálatban marad

Külső megjelenésében a 61 típus a japánok által az 1950-es évek elején kipróbált amerikai M47 közepes harckocsi számos jellemzőjét viseli. Teste teljes egészében hegesztett szerkezet, azon­ban a homloklemez karbantartási célokból eltávolítható. A vezető a test elején, jobb oldalon ül. A torony öntött, a parancsok és az irányzó a jobb oldalon és a töltőkezelő a bal oldalon ül. A torony hátsó részén rakodóteret alakítottak ki. A motor és az erőátvitel a test hátulján van. A japánok mindig előnyben részesítették a dízelmotorokat, mivel ezek előnyösebbek a benzines motorokkal szemben, beleértve az alacsonyabb tüzelőanyag-fogyasztást és a sokkal kisebb tűz­veszélyt. A motor léghűtéses és turbófeltöltésű. A felfüggesztés torziós rugó típusú és hat futó­görgőből áll, a léncvezetövel elöl, a láncfeszítő kerékkel hátul. Három lánctalphordozó görgő ta­lálható rajta. A 61 típust japán gyártmányú, 90 mm-es löveggel fegyverezték fel, és van egy 0,3 inches, a fő fegyverzettel párhuzamosított géppuskája. A löveg függőleges és vízszintes mozgatása hidraulikusan történik, és megvan a kézi irányítás lehetősége is. A parancsnoki to­ronyra légvédelmi célokra egy M2 Browning-géppuskát szereltek, amellyel a torony belsejéből lehet célozni és tüzelni. A harckocsi előkészítés nélkül 3 láb 3 inch (0,99 ml mély vízen képes átgázolni, de nem gondoskodtak légzőcsőről a mélyebb vízen való átkeléshez. Néhány harcko­csit az éjszakai üzemeltetéshez elláttak infravörös fényszórókkal és infravörös reflektorral. Összehasonlítva az 1960-as évek olyan harckocsijaival, mint a Leopárd és az AMX-30, a 61 tí­pus fegyverzete gyenge, de figyelembe kell venni, hogy a japán, nem pedig az európai követel­mények kielégítésére tervezték. A harckocsi tömegét és méretét bizonyos kereteken belül kel­lett tartani, hogy lehetséges legyen a vasúti szállítása. A 61 típusú harckocsinak három alapvál­tozata van. A 67 típusú hídvető harckocsin olló típusú híd található, ami a páncéltest mellső része fölön nyílik ki. E modell tömege 81499 font (37 000 kgl, három fős személyzete van. A fegyverzete 0,3 inches géppuskából áll. A 70 típusú páncélozott vontatójármúvön a tornyot si­ma oldalú felépítménnyel helyettesítették. Ezen egy ,,A’ keret forog körbe a harckocsialkatré­szek felemelése céljából. A test elején tolólapról gondoskodtak. A páncélozott vontatójárműnek négy fős személyzete van, a tömege pedig 77 094 font 135 000 kgl. Fegyverzete egy 0,3 in­ches és egy 0,5 inches géppuskából, valamint egy 81 mm-es aknavetőből áll. Végül van még egy 67 típusként ismert páncélozott műszaki jármű is. Ennek a tömege 77 094 font 135 000 kg) és négy fős személyzet befogadására alkalmas.

Balra: A 61 típus volt a második
világháború befejezése után Japánban
kifejlesztett első harckocsi; 1962-ben
rendszeresítették a Japán Önvédelmi
Szárazföldi Erőnél. Még szolgálatban
maradt, azonban kiegészítették –
szintén a Mitsubishi vállalat által
kifejlesztett – 74 típussal

59