Skip to content

Korszerű harckocsik és harcjárművek

Találatok: 64

136

74 típusú harckocsi

Gyártó ország: Japán

Személyzet: 4 fő

Fegyverzet: Egy L7 sorozatú 105 mm-es löveg; egy 7,62 mm-es, a fő fegyverzettel párhuza- mosított géppuska; egy 0,5 inches légvédelmi géppuska; hat ködgránátvető

Páncélzat: Titkosított

Méretek: Hosszúság llöveggell 30 láb 10 inch 19,41 ml; hosszúság Itestl 22 láb 6 inch (6,85
ml; szélesség 10 láb 5 inch 13,18 ml; magasság (légvédelmi géppuskával) 8 láb 10 inch (2,67
ml; hasmagasság 2 láb 2 inch (0,65 ml

Tömeg: Harci 83 776 font 138 000 kgi

Fajlagos talajnyomás: 12 Jáb/inch2 (0,85 kg/cm2)

Motor: Mitsubishi 10ZF Modell 21 WT tízhengeres, léghűtéses dízel, 2200 percenkénti fordula-
ton 750 LE teljesítménnyel

Teljesítmény: Maximális sebesség úton 33 mf/h (53 km/hl; hatótávolság 186 mf (300 km);
lépcsőmászó képesség 3 láb 3 inch 11 ml; árokáthidaló képesség 8 láb 10 inch (2,7 ml; kapasz-

kodóképesség 60%

Történet: 1973-ban rendszeresítették a Japán Önvédelmi Szárazföldi Erőnél.

A gyártás folytatódik, és jelenleg kb. 800 db van szolgálatban

Jobbra: A 74 típus első példányát
STB-1-nek nevezték el. Főbb
jellemzői: 105 mm-es löveg,
automata töltővel és 12,7 mm-es
légvédelmi géppuska, amellyel
a parancsnok a torony belsejéből
célozhat és tüzelhet

Fent: A 74 típusú harckocsit a Tokio melletti Mitsubishi Heavy Industries gyártotta, és – brit tervezésű, de licenc alapján Japánban gyártott – 105 mm L7 huzagolt csövű löveggel fegyverezték fel

Az 1960-as évek elején a japánok felismerték, hogy a Sí típus nem felel meg a korszerű köve­telményeknek, így 1962-ben megkezdték egy új harckocsi tervezését. Az STB-1-ként ismert el­ső két prototípust 1969 végén fejezték be a Mitsubishi Heavy Industries marukói üzemeiben. További prototípusokat – az STB-3-at és STB-6-ot – is megépítettek, mielőtt a típust gyártás­ra alkalmasnak ítélték. A jármű sorozatgyártását 1973-ban kezdték meg a Mitsubishi Heavy In­dustries által irányított sagamiharai új harckocsigyárban, és az első megrendelés 280 harckocsi­ra szólt. A 74 típust nem exportálják, mivel semmilyen fegyver exportja nem lehetséges. A harckocsi elrendezése hagyományos. A vezető a test elején, bal oldalon ül, a személyzet három másik tagja pedig a toronyban; a parancsnok és az irányzó a jobb oldalon, a töltőkezelő pedig a balon. A motor és az erőátvitel a test hátulján van. A felfüggesztés hidropneumatikus típusú és öt futógörgőből áll, a láncvezetőkerékkel elöl és a láncfeszítőkerékkel hátul. Lánctalphordozó görgők nincsenek. A felfüggesztést a vezető a terepnek megfelelően állíthatja be Például szik­lás, átszabdalt terepen a felfüggesztés maximális hasmagasságra állítható. Ez a magasság mini­mum 8 inch |20 cml-től maximum 2 láb 1 1/2 inch (65 cml-ig szabályozható. Ez a harckocsinak harcászati előnyt nyújt: amikor a harckocsi lejtőn felfelé néz, a felfüggesztés elöl leengedhető, míg hátul megemelhető, így a fő fegyverzet a rendesnél jobban lenyomódik. Ilyen típusú felfüg­gesztés csak a svéd S-harckocsin található, amelyen azért alkalmazták, mert a löveget a test­hez rögzítették. Ilyen felfüggesztés található még az amerikai T95 és a német/amerikai MBT-70 harckocsikon is, azonban mindkét projektet elvetették. A 74 típust licenc alapján Ja­pánban épített brit, L7 sorozatú, 105 mm-es, huzagolt csövű harckocsilöveggel fegyverezték fel. A fő fegyverzettel párhuzamosított 7,62 mm-es géppuskát szereltek fel. A fő löveg függőle­ges irányzási korlátái +9° és -6° azonban a hidropneumatikus felfüggesztés használatával +15° és -12,5°-ra növelhető. A tűzvezetőrendszer a Japánban gyártott lézer távolságmérőből és a lőelemképző számítógépből áll. A harckocsi 51 db 105 mm-es lövedéket szállít. A prototí­puson automata töltőberendezés is volt, azonban sorozatgyártású harckocsik esetében túl drá­ga lett volna a beépítésük. Egy 0,5 inches M2 légvédelmi géppuskát szereltek a jármű tetejére. A prototípusoknál ezzel a torony belsejéből lehetett célozni és tüzelni, de ennek a beépítését

62

Fent: A 74 típusú harckocsi egyik érdekes jellemzője a hidropneumatikus felfüggesztés, ami lehetővé teszi a hasmagasság beállítását a terepnek megfelelően. Amikor a harckocsi lejtőről tüzel, a felfüggesztés elöl megemelhető, hátul pedig leengedhető, ami a 105 mm-es lövegnek -12,5°-os alsó irányzási szöget biztosít la rendes alsó szög -6°). Az alapvető fegyverzet az L7 sorozatú 105 mm-es löveg, párhuzamosított 7,62 mm-es géppuskával támogatva. Egy 12,7 mm-es géppuskát építettek a torony tetejére légvédelmi célokra

a sorozatgyártású harckocsikba szintén túl drágának találták. Három ködgránátvető található a torony mindegyik oldalán. A harckocsit infravörös fényszórókkal és a fő fegyverzettől balra inf- rareflektorral látták el. A 74 típus felkészítés nélkül 3 láb 3 inch 11 ml mély vízen képes átgá­zolni, azonban légzőcsővel 6 láb 6 inch (2 ml-en Az összes harckocsit ellátták a tömegpusztító fegyverek elleni védőrendszerrel. A 74 típusú harckocsi tervezésekor a japánok a kortárs harc­kocsi-konstrukciók legjobb jellemzőit egyesítették a 83 702 font I38 000 kgl súlyhatáron belül. A 74 típusnak jelenleg csak egyetlen változata van, a 78 típusú páncélozott vontatójármű, amelyet elláttak hidraulikusan működtetett daruval, csőrlővel és a test elején tolólappal. Ezeket kis számban gyártották. A 74 típus alvázát használták fel az AW-X ikercsövű, 35 mm SP légvé­delmi löveghez, amelynek a gyártása még engedélyezett.

63

Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!